Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)

1980-11-20 / 272. szám

Szakszervezet és az ifiúság Munkaversenytől a lakásgondokig Mint nemrégiben hírül ad- lelőssége is nagyobb lett, ták: a Szakszervezetek Orszá- „nem engedi asztalhoz” az gos Tanácsa ez év december úgynevezett üzemi négyszög 12-re összehívta a magyar többi résztvevőit, szakszervezetek XXIV. kong- — Az elmúlt hónapban a resszusát. Már hosszú hóna- megye huszonegy nagyüzemé- pok óta zajlik a készülődés a ben végeztünk különféle vizs- nagy eseményre, ezúttal a gálátokat, s egyebek között szakszervezeti ifjúságpolitika erre is rákérdeztünk. Azt kell néhány időszerű kérdéséről mondanom, nem csökken a beszélgettünk Nagybakos 1st- beleszólás lehetősége! Mert vánnal, az SZMT ifjúsági bi- nézzük csak fordítva a dol- zottságának vezetőjével. got: az a gazdasági vezető, — A szakszervezetek szá- aki a saját okoskodását viszi mára sosem volt közömbös, bele a döntésekbe, nem kéri miként él, dolgozik, gondol- ki mások véleményét, nem kodik az ifjabb nemzedék, s méri fel a valós helyzetet, milyen körülmények között természetszerűen nehéz hely­készül „az életre”. A kong- zetbe kerül, tehát érdeke, resszus előtti időszak különö- hogy minél alaposabban in­gen alkalmas a számvetésre, formálódjon, tájékozódjon, nevezetesen: milyen helyet mielőtt kimondja az igent, foglal" el a szakszervezeti vagy a nemet. munkában az ifjúságpolitika? — Ugyancsak a gazdasági — Nógrád megye több mint viszonyok romlásával függ hetvenezres dolgozói táborá- össze az a gondolat, mely nal bő egyharmada tartozik szerint kevesebb pénz jut az a „fiatalok” kategóriájába, égető szociális gondok enyhí- Ha ehhez hozzávesszük, hogy tésére is, mint például a la- a szervezettség kilencvenöt és káshelyzet esetében. fél százalékos, akkor rögvest — Az ötödik ötéves tervre megállapítható, hogy nem beírt pénzösszegek nem csök- csekély ez a szám. De ko- kentek sehol sem, ezt ismeg- rántsem a számszerűség mi- néztük, az újabb ciklusban att érdemelnek különös fi- már vannak olyan vállalatok, gyeimet, sokkal inkább sajá- ahol erre a célokra nem tud- tos gondjaik, társadalmi sze- nak ugyanannyit adni. De te­repük miatt. Politikai mun- kább úgy mondanám, az erre kánk lényege a szocialista adandó pénzért kevesebb la- szellemű nevelésben és az ér- kás épülhet. Legtöbb helyen dekvédelemben fogalmazható más segítségekkel próbálkoz- meg; nyilvánvaló, hogy az nak, kezdve a kölcsönöktől a ifjúság gondolkodásának és vállalatok gépjárműveinek magatartásának leghívebb használatáig. Ugyanilyen kró- mutatója az, hogyan vesz nikus gond gz óvodai helyzet, részt a termelői munkában, itt is igyekszünk enyhíteni a következésképpen a mozgal- helyzeten, remélhetően siker­mi lehetőségeink is ezen a rek de erről még korai len­szálon keresztül érvényesül- ne bármit is mondani, hetnek. — Végezetül: a közelmúlt­— Az egyik legismertebb ban számos szakszervezeti fó- terület a munkaverseny-moz- rumon szó esett az ifjúságról, galom. Köztudott, hegy az if- mjiyen összkép alakult ki júsági brigádok gazdasági körükben végzett munkájára különösen most, nagy szükség van ... — Nézzük előbb a pozitívu­mokat. Vállalásaikban a mi munkáról? — A fiatalokért tett erőfe­szítéseinket nem önállóan, „elzárkózva” végezzük, ha­nem a társadalmi munka­nőség javítására, a költségek megosztás szerinti kapcsola- csökkentésére, a gérjek jobb alapján a többi szerve- kihasználására törekszenek, zetekkel együttműködve, te- Terjednek az olyan kezdetné- eredményeink és gyenge- nvezések is, mint az önmeó- ségetek nem tekinthetők csak zás, a „munkád mellé add a a mi erényeinknek, illetve hí- neved!”, a garancialevél, a kainknak. Egészében véve azt brigád közötti együttműködé- mondhatom, hogy a meglevő sek és még sorolhatnám hosz- problémák ellenére szép ered- szasan, egyszóval az ifjúsági ményeket értünk el a párt brigádok egyre jobban meg- ifjusdgpolitikájának találják a testhez illő felada- va.csításában, s ez a fiatalok tokát, valóban nagy szükség szocialista tudatának formá- van rájuk nem csak a terme- ^ műveltségük gyarapitá- lésben, hanem az életmód ki- sa„ segítette. Ehhez kívánunk alakításában is. De az ered- a íovoben is hozzájárulni, mények nem takarhatják el szemünk elől a gondokat, me-, lyek, még számos vállalatnál akadályozzák a brigádmozga­lom teljesebb kibontakozását. Gyakori eset például, hogy a vállalások teljesítését nehezíti az akadozó anyag- és alkat­részellátás, az üzem- és mun­kaszervezési probléma, s még egyéb hiányosságok, melyek­nek gyakran következménye a formális vállalás, az energiák „visszáfogása”. — Dehát mindezek szóvá- tételére számos fórum kínál­kozik, ahol „szemtől szembe” elmondhatják a fiatalok az őket érintő hiányosságokat. — Valóban, egyik felada­tunk ez is, hogy a demok­ratikus lehetőségeket szapo­rítsuk. Ezt a célt szolgálja a többi között a bizalmiak jog­körének bővülése is. Hadd je­gyezzem meg, hogy a leg­utóbbi választások alkalmá­val jelentősen gyarapodott a fiatal bizalmiak száma. Mi­lyen lehetőségeik vannak? Ók a legkisebb egység, a cso­port „bizalmasai”, e találó ki­fejezés hűen jelzi, miféle munkát végeznek, hiszen az adott, szűkebb közösség gond­ját, a munkahelyi teendőket, a dolgozók bajait jól ismerik, így bizonyos kérdésekben föl­tétlenül szükség van a véle­ményükre, az egyetértésükre. Mint például a személyi alap­bérek megállapításánál, a ki­tüntetések, jutalmazások oda­ítélésénél, a segélyek, az üdü­lési kedvezmények elbírálá­sánál, fölsorolni is nehéz len­ne, mennyi mindenbe bele­szólhatnak még, ami a mun­kahelyi ügyeket illeti. — Gyakorta hangoztatott né'et: a nehéz gazdasági helyzet csökkenti a beleszólá­si 'ehetőségeket is, hiszen a gazdasági vezető, lévén a fe­á községi pártszervezetek soros feladatai A községi pártszervezetek mokratizmus fómimrendsze- lat. Ezzel összefüggésben tö­XII. kongresszus után el­sőrendű feladatuknak tekin­tették, hogy a párttagság és a pártonkívüliek mind szé­lesebb köre kongresszusi fontosabb gondolatait. Ezt a célt jól szolgálták a pártok­tatás különböző formái, a taggyűlések. Eredményesen A tervezőmunkáin túl a községfejlesztési eiképzelé­rónek ésszerű, hatékony mű- rekedni kell arra is, hogy a ködtetésével, a dolgozók vé- jobb munkaszervezéssel csők- sek megvalósítása, a kömve­leményére, javaslataira tá- kenjenek a termelési költse- zeti kultúra fejlesztése érde­maszkodva, segítsék a helyi gek. A községi és munkahelyi kében szervezzék és irányit- megismerje a tartalékok feltárását. pártszervezetek határozatok leg- , . a gazdasági vezetőket, a szak ­A mezőgazdaság fejlődése szervezetben és a szövetke­szempontjábpl fontos kérdés, zetek vezetésében dolgozó hogy a községi pártszervek kommunistákat arra, hogy a és -szervezetek rendszeresen szocialista munkaverseny­ösztönözzék sák együtt a községi taná­csokkal, a KlSZ-szervezetek- kel, a Hazafias Népfront he­lyi szerveivel a lakosság tár­sadalmi munkáját. A lehető­______ ________t___ _________ _________ ___ ...„ ségek ismeretében úgy véljük, h asználták fel az országgyű- kísérjék figyelemmel és se- mozgalomban egyre inkább a hogy a társadalmi munka lés és tanácstagi választások gítsék, hogy a mezőgazdasági minőségi célkitűzések legye- megfelelő szervezése és vég­jelölő gyűléseit is a párt poli­tikájának népszerűsítésére. Ezek az akciók azonban — a községi pártszervezetek vé­leménye szerint is — csak az első lépések Voltak. A hatá­rozatok megvalósításának szervezése, eredményes vég­rehajtása hosszan tartó, ala­pos, átgondolt munkát igé­nyel. Csak helyeselhető az a gyakorlat és módszer, hogy a taggyűléseken, a küldöttgyű­léseken és a községi pártér­tekezleteken elhangzott ja­vaslatokra, észrevételedre pártfórumokon visszatértek, vagy egyéb más módon meg­válaszolták azokat. Az olyan javaslatokat pedig, amelyek végrehajtása hosszabb időt vesz igénybe, kiegészítés­ként a saját határozataiknál vették figyelembe. A községi pártszervezetek tevékenységében mindenek­előtt a gazdaság pártirányí­tásának felfogásában je­lentkeznek új elemek. Az utóbbi években ugyanis a községekben növekedett az egységék mindennapos te­vékenységévé váljon a terme­lés korszerűsítése; a termő­föld védelme, hasznosítása; a háztáji és kisegítő gazdasá­gok termelési és értékesítési feltételeinek biztosítása. A községek ellátásának javítá­sa szempontjából lényeges kérdés, hogy a községekben működő gazdasági egységek jobban vegyenek részt a la­kosság ellátásának és szol­gáltatási feltételeinek javí­tásában. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben segít­sék a vezetés színvonalának, személyi feltételeinek javítá­sát és azt, hogy a mellék­nek a meghatározóik és az eredményesebb zés. A községek további fejlő­dését — a gazdaság fejlődése mellett — a községfejlesztési célok megvalósulása képezi. A hatodik ötéves tervben vár­hatóan szerényebbek lesznek a központi forrásokból a fejlesztési lehetőségek, mint helyzetükkel, az előző tervidőszakban.., Ezért, még inkább szükséges a köz- ségíejiesztési célok helyes, re­ális megválasztása. Ennek elengedhetetlen feltétele a nyüt településfejlesztési po­litika, a lakosság tájékoztatá­sa, véleményének, javasla­Ä Snak üg^lembavéteíe. gazdasági célok megvalósu­lását és a helyi közösségi ér­dekeket együttesen szolgál­ja. A REALITÁSOK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL Az ipari és a mezőgazdasá­gi termelésben egyaránt szük­séges, hogy az anyaggal, ener­giával és munkaerővel, a ter­ÍPf”, üzemek, gyáregységek, eszközökkel való ta­telephelyek száma. De átala­kult a mezőgazdasági üze­mek területi, állami irányítá- sa is. Jelentő^ változás követ- kezett be a községek társa­dalmi, politikai életében, megnövekedett a községi párt­szervek és -szervezetek önál­lósága és felelőssége. Községi pártszerveink és -szervezeteink ez irányú mun­kájának alapját az képezze, hogy a községi KlSZ-szerve- zetekkel, a Hazafias Nép­front községi bizottságaival egyetemben aktívan vegye­nek részt a tervezőmunkában. Reálisan vegyék számításba a községekben levő gazdálko­dóegységek településfejlesz­tési hozzájárulásait, óvakod­janak a túlzott igénybevétel- kairékosság, a mindennapos tői. A közös tanácsú közsé­tevékenység szerves részévé váljon. A községi és a mun- pártszervezetek tá­mogassák a vezetőiket abban, hogy megfelelő erkölcsi gek egészét érintő kérdések ben igényeljék és vegyék fi­gyelembe a társközségek párt- alapszervezeteinek. pártcso­portjainak és a lakosság vé­anyagi ösztönzéssel, helyes leményét. Politikai munká- inányban fejlődjön a" takaró- val érjék el az érdekek egyez- kcssági szemlélet és gyakor- tetését. zése az egyik legfontosabb munkavég- erőforrás a községfejlesztési célok teljesítése, túlteljesí­tése érdekében. A községekben egyre növek­szik az idős emberek, közöt­tük a párttagok száma. Ez in­dokolja, hogy a községi párt­szervezetek megkülönbözte­tett módon foglalkozzanak gondjaik meg-' oldásával. Jó gyakorlatnak tartjuk, hogy a községi párt­szervezetek egy része arra ösz­tönzi a községi tanácsokat, a községekben működő gazda­sági egységeket, hogy koordi­nálják anyági eszközeiket a nyugdíjasok, az idős emberek helyzetének javítására, nap­közi otthonok létesítésére, egészségügyi ellátásuk fej­lesztésére. Ügy ítéljük meg, hogy a községi pártszervek és -szer­vezetek felkészülteik a meg­növekedett feladatokra, a kongresszusi határozatok ered­ményes végrehajtására. Hang­súlyozzuk azonban azt is, hogy mindez csak az irányí­tó pártbizottságok jó munká­jával érhető el. Ezért szük­ségesnek tartjuk, hogy e párt­szervek ' tevékenységében erő­södjön a helyszíni segítő, el­len-őrző munka, a feladatok pontos megjelölése, az ered­mények folyamatos értéke­lése. Ozank János, az MSZMP KB munkatársa ÖSSZHANGBAN CÉLJAINKKAL Ügy gondoljuk, hogy a községi pártszervek és -szer­vezetek gazdasági irányító munkájának tartalmát az éves és középtávú tervezés­ben való aktív részvétel, a gazdaságpolitikai határozatok jó adaptálása, ismertetése, a végrehajtás szervezése, se­gítése és ellen-őrzése kell, hogy képezze. Érjék el, hogy a termelőegységek pártszer­vezetei hatáskörüknek meg­felelően aktívan és konstruk­tívan vegyenek részt a gaz­dasági tervek kialakításá­ban és végrehajtásának szer­vezésében. A munkahelyi de­Üj tanműhelyt vettek birtokukba a napokban az ÉMASZ salgótarjáni üzemigazgatóságának szakmunkástanulói, ahol jövendő mesterségük valamennyi tudnivalójával lehetőségük van megismerkedni. Számtalan berendezéssel, az erősáramú hálózatszerelésben használatos műszerrel, kapcsolóval lát­ták el a műhelyt. A villamos iparágban levő legkorszerűbb körülményeket teremtették meg a fiataloknak Képünkön Tösmagi Szilárd és Kuborczik Ferenc elsőévesek. — kulcsár — Közérdekű bejelentések, javaslatok, panaszok Soron kívül, nyilvántartásban A szocialista demokrácia szélesebb kibontakozása fel­tételezi a lakosság közéleti aktivitásának fokozódását, a szűkebb-tágabb közösségek érdekében érzett felelősség megnyilvánulását. Ezt a fo­lyamatot elősegíteni szüle­tett meg az 1977. évi I. tör­vény és végrehajtási utasí­tásai a közérdekű bejelenté­sek, javaslatok és panaszok intézéséről, amelyek egy­részt keretet adnak a lakos­sági bejelentéseknek, más­részt megszabják az ezzel kapcsolatos állami feladato­kat és megfelelő védelmet biztosítanak a bejelentők­nek A tanácsokhoz, a felügye­letük alá tartozó szervekhez szinte nincs olyan nap, hogy ne érkezne lakossági észre­vétel. Mint ezt a megyei népi ellenőrzési bizottság egy közelmúltban lezajlott vizsgálata is megállapította, ezek az észrevételek elsősor­ban az utak, járdák állapo­tával, a közvilágítás, vezeté­kes ivóvízellátás fogyatékos­ságaival kapcsolatosak, a kereskedelmi és szolgáltató szervek munkájára, az ellá­tásra vonatkoznak Örvende­tes, hogy a bejelentéseket — névvel ellátva vagy névtele­nül érkeznek — kivétel nél­kül kivizsgálták. Milyen sors vár az észre­vételekre? A lakosság által_ felvetett javaslatok túlnyo­mó része a települések fej­lesztésével, egyes beruházá­sokkal, újak igényével össze­függő. Valóra váltásuk ter­mészetesen nem mehet má­ról-holnapra, hosszabb időt emészt, s az esetek többségé­ben viszont találkozhatunk ezekkel a közép, hosszú tá­vú város-, községfejlesztési tervekben. A tapasztalatok szerint Nógrád megye taná­csainak végrehajtó bizottsá­gai a jelölő gyűléseken, ta­nácstagi beszámolókon, falu­gyűléseken felvetődött ötle­teket megtárgyalják, s az éves célkitűzéseik kidolgo­zásakor figyelembe is ve­szik. A tanácsok szakigazga­tási szervei a panaszokat so- ronkívül intézik, szabályoz­ták a bejelentések nyilván­tartását, a szakszerű ügyin­tézés érdekében gyakori, hogy szakemberek segítségét is igénybe veszik. Hogy nem kis munkáról van szó, arra példa a Ba­lassagyarmati városi Tanács. A végrehajtó bizottság leg­utóbbi tanácskozásán a té­ma napirenden szerepelt, és a statisztikai adatok szerint a korábbihoz képest nyolc­vanhárom százalékkal növe­kedett az ilyen ügyek szá­ma. A városban élők szem­léletét jelzi, hogy a közér­dekű javaslatok felvetése ál­talában párosul a megoldás módszerének megjelölésével és társadalmi munka fel­ajánlásával. Az egyéni pa­naszokat sem kezelik mellé­kesen, még ha húsz százalé­kuk alaptalan is. Ha jogos*a felvetés, mint példák iga­zolják, nem marad el a vét­kes felelősségre vonása sem Az idézett népi ellenőri vizsgálat is leszögezte: a közérdekű bejelentések, ja­vaslatok, panaszok intézése megfelel a törvény előírásai­nak, segítségei nyújt a fel­színre került hibák orvos­lásához. Akad azonban pó­tolnivaló e területen is A kisterenyei tanácson példá­ul több esetben maradt el indokoltnak látszó szabály­sértési eljárás, így természe­tes, hogy a lakossági beje­lentések többsége visszatérő problémával foglalkozott. Másutt a partnerek késedel­me bosszantó, késlelteti az ügyintézést. A KPM Közúti Igazgatósága — mint arra a népi elenőrök fényt derítet­tek — nem is válaszolt a Nagyoroszi községi közös Tanács levelére. A bejelentések kivizsgálá­sa többnyire nem haladia meg a harminc napot, a nyilvános fórumokon a közérdekű javaslatokat te­vők az illetékes tanácsi tisztségviselőktől azonnal választ kapnak, "s nem rit­ka. amikor az ügyintézők ..szupergyorsasággal”. ké'- három nap múlva értesítik az állampolgárt javaslatá­nak sorsáról. A lakosság véleményére a tanácsi szervek szüntelenül igényt tartanak. A közérde­kű bejelentések, javaslatok, panaszok intézésének ta­pasztalatai is ezt bizonyít­ják M. Sz. Gv Már 81-ben járnak Ganz-Mávag mátranováki gyáregységének dolgozói már több olyan termék előállításán dolgoznak, melyeknek átadá­si határideje a következő években lesz. Tovább gyárt­ják az M—3-as autópályához szükséges hídfőtartókat, a Pak­si Atomerőmű részegységeit, s más munkaterületeken is megteremtik *a zökkenőmentes átmenet feltételeit. NÓGRÁD - 1980. november 20., csütörtök 3 v

Next

/
Oldalképek
Tartalom