Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)

1980-11-18 / 270. szám

A kongresszusi határozatok végrehajtásáért Az elmúlt hónapokban a pártszervezetekben, a tömeg- gze-rvezetekben a párttagok és & pártonkívüliek százezrei szervezett keretek között is­merkedtek a kongresszusi do­kumentumokkal. Ezzel egy- időben zajlottak le a külön­böző tömegpolitikai akciók és események: a tanácstagi és országgyűlési képviselővá­lasztások; felszabadulásunk 35. évfordulója; az alkot­mány ünnepe; november 7, és a szakszervezetek kong­resszusi felkészülése E poli­tikai fórumok, tanácskozások nagy lehetőséget nyújtottak a kongresszusi célkitűzések is­mertetésére. Túlzás nélkül ál­líthatjuk, hogy a párttagság egésze, sőt a lakosság jelen­tős része nem csak megismer­te a kongresszus alapvető ha­tározatait, hanem folyamato­san kifejezésre juttatta és juttatja cselekvő egyetértését, részvételét a helyi feladatok megoldásában. NEM EGYSZERI FELADAT A párt politikájának ter­jesztése, megértetése és vég­rehajtása azonban folyamatos feladat. Ehhez az egyszeri fel­dolgozás nem ad megfelelő alapot. Ezért a következő idő­szakban a pártban, a társa­dalmi és tömegszervezetekben végzett tömegpolitikai mun­kával szemben már az a kö­vetelmény, hogy kerüljön sor a kongresszusi útmutatások egyes kérdéseinek részletes feldolgozására is. Méghozzá a propagandamunka legkülön­bözőbb formáin: a politikai oktatásban; a vezetőképzés és továbbképzés keretében; aVI. ötéves terv előkészítése és az ebből adódó helyi feladatok kimunkálása során. Ahhoz, hogy a kongresszus gazdasági, politikai és az ide­ológiai kulturális célkitűzéseit következetesen és határozot­tan megvalósítsuk, elenged­hetetlen, hogy a politikai munka széles eszköztárának segítésével biztosítsuk a kongresszusi határozatok egy­séges értelmezését és a cselekvés egyéb helyi feltételeinek megteremté­sét. Továbbra is indo­kolt nyíltan kimondani, hogy a mai helyzetben nehezebbek a szocializmus építésének bel­ső és külső feltételei, ezért a feladatok is bonyolultabbak lettek. A fejlődés, a gazdál­kodás minőségének javítása megnöveli az emberi ténye­zők szerepét, a magasabb követelmények teljesítése el­képzelhetetlen az emberi tu­dás, a kezdeményező- és al­kotókészség kibontakoztatása nélkül. Ezért elengedhetetle­nül fontos, hogy politikai te­vékenységünkben napról nap­ra erősítsük az egységet a szemléletben, a magatartás­ban és a cselekvésben. A pártszervezetek munká­jának középpontjában irányí­tó, segítő és ellenőrző tevé­kenységükben időszerű gaz­dasági célok valóra váltásának szervezése álljon. Az év hát­ralevő részében tegyenek meg mindent az idei tervfeladatok teljesítése érdekében. Mozgó­sítanak az őszi betakarítási munkák gondos elvégzésére. KÖZPONTBAN AZ ÉVES TERV A titkárság 1980. szeptem­ber 22-i határozatának meg­felelően az év végi beszámoló taggyűléseken foglalkozzanak a XII. kongresszus határoza­tai végrehajtásának eddigi tapasztalataival, értékeljék az 1980. évi gazdasági munkát, az alapszer vezetek e téren ki­fejtett politikai szervező és ellenőrző tevékenységét. For­dítsanak megkülönböztetett fi­gyelmet a termékszerkezet át­alakítására, a versenyképes export növelésére, az ésszerű takarékosságra. Nem új határozatokra van elsősorban szükség. Most a helyes elképzelések, célkitű­zések végrehajtásán, ' annak megszervezésén van a hang­súly. Az élet minden terüle­tén következetesen kell dol­gozni. Nógrádban is, segítem a dolgozó embereket. A párt­tagok és pártonkívüliek is jobban igénylik a dolgok né­ven nevezését — a saját kör­nyezetükben is. Ehhez a jó példák sorát látják az orszá­gos fórumoknál, vezetőknél és a sajtóban is. A politika he­lyi végrehajtásában kapjon nagyobb hangsúlyt a saját erőre támaszkodás, keveseb­bet a külső okokra való hi­vatkozás ; a szükségtelen se­gítségkérés. Legyen követke­zetesebb a pártfegyelem erő­sítése, a helytállás megköve­telése is. Meg kell tanulnunk a politikai munka eszközeivel is segítve a hatékony gazdál­kodás, a szigorú minőségvé­delem, a reális tervezés és helyzetértékelés, legfőképp pedig az igényes munka, a valódi eredmény megteremté­sének, megőrzésének útját- módját. Szívós, türelmes munkával, ha kell lépésről lépésre haladva kell megte­remteni a munkahelyi kör­nyezetünk rendjét, tisztaságát, munkánk szervezettségét. Ha­tározottan fel kell lépni a gondatlansággal, a hanyag­sággal, a nemtörődömséggel és a fegyelmezetlenséggel szemben. A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN Az alapszervezetekben, a pártéletben ma különösen fontos a hatékonyabb, cél­szerűbb munkastílus. Keresni kell az új helyzethez, a vál­tozó körülményekhez való al­kalmazkodás módszereit. Bát­rabban, de kellő gondosság­gal, a helyi feladatokhoz iga­zodva, vizsgálja meg egy-egy pártszerv saját munkastílusát, munkamódszerét. Többet kell tenni, mint eddig a párt-, ál­lami, társadalmi munkában levő párhuzamosságok, az itt-ott előforduló formális vo­nások megszüntetéséért. Gon­dosabban kell mérlegelni a munka javítását szolgáló min­den olyan javaslatot, amely előbbre visz. A pártszervek és szerveze­tek törekedjenek a tömeg­szervezetek választása során felvetődött észrevételek és javaslatok haszznosítására Igyekezzenek olyan felelős vezetők megválasztását tá­mogatni, akik nemcsak ér­tik, hanem képesek is ered­ményesen megvalósítani a párt politikáját. Jelenleg és a jövőben is a XII. kongresszus által meg­határozott célok és a végre­hajtás összhangját kell biz­tosítanunk. Eredményeink megszilárdításáról kell gon­doskodnunk. Ez másképpen, mint a valóság tudatos fi­gyelembevétele, el sem kép­zelhető. Csak a körülmények és az okok körültekintő fel­tárásával, tudatformálással, a közösségek szocialista elveken alapuló társadalmi gyakorla­tával. vagyis egységes cselek­véssel érhetünk el újabb eredményeket. Ferenczy Ferenc, Horváth Árpád, az MSZMP KB munkatársai Felesleges készletek Igyekezet a behozatal pótlására A tőkésimport termékek­kel és anyagokkal való gaz­dálkodást vizsgálta az elmúlt év nyarán a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a ZIM salgótarjáni gyárában. A megállapítások nyomán tett intézkedések eredményességét Utóvizsgálattal mérte le. Az anyag- és készletgazdál­kodásban azóta lényeges vál­tozás nem történt. Nagy re­ményeket fűznek a számító- gépes készletnyilvántartás be­vezetéséhez, az erre vonatko­zó tervet a salgótarjáni szá­mítóközponttal kötött szer­ződés szerint fokozatosan hajt­ják végre. A számítóközpont­ban nemcsak a salgótarjáni, hanem a ZIM többi gyárá­nak készleteit is naprakészen fogják nyilvántartani. De még a számítógép igénybevételét megelőzően célszerű volna megszüntetni az importanya­gok beszerzésével kapcsola­e_ rossz annak a “•V reklámnak, mely­nek láttán, hallatán blazírtan legyint a reménybeli fogyasz­tó: bóvli holmi lehet, ha ek­kora hűhó kell az elsózásá- hoz! De régen rossz annak a reklámfőnöknek is, aki —He­gyen bár módszere bomba ha­tásos — nem az áru valódi értékét kínálja, sőt, uram bocsá’ olyan terméknek ad propagandakörítést, mely ép­penséggel nem kapható az üzletekben. Mit sem ér a csalóka re­ményeket keltő, illúziókat táp­láló reklám. Hasznáról, hatá­sáról akkor érdemes csak szót ejteni, ha mindenekelőtt a vele szemben támasztott alap­vető igénynek, a hitelesség­nek felel meg. Mert, mint minden elmondott, nyomta­tásba adott szótól általában, a reklámtól is elsősorban azt várja a befogadó; igaz legyen. Többek között ezt is han­goztatták azon a szakmai ta­nácskozáson, melyet Salgó­tarjánban rendezett a Ma­tos kettős adminisztrációt, a ZIM vezérigazgatóság és a salgótarjáni gyár ebbéli pár­huzamos munkáját. A tavalyi vizsgálat feltár­ta, hogy a ZIM vállalat olyan időpontban hajtott vég­re típusváltást egyes termé­keinél, amikor a régebbi gyártmányok kifutásáról a külföldi piac változása miatt már sem ideje, sem módja nem volt gondoskodni. Ennek következtében a salgótarjáni gyárban több mint húszmil­lió forint értékű tőkésímport- ból származó alkatrész ma­radt, ezek beépítése rendkívül nagy gondot okoz. Az elfek­vő készlet az idei esztendő kö­zepéig 17 millió forintra csök­kent. a lcészTeí további apasz­tanának lehetőségei azonban már minimálisak. Az iparkodás ellenére sem vezettek kellő eredményre a Re k gyár Hirdető a vele partner- kapcsolatban álló. vagy együtt­működni szándékozó ügyfe­leknek. Nem csupán saját munkája reklámozására ál­dozta a találkozót; abban ajánlotta fel segítségét, hogy a propagandára szánt forin­tokat ki-ki a számára leg­gyümölcsözőbb módon költse el. Évi két és fél milliárd fo­rintot költenek hazánkban reklámra. Nem kis összeg, be­illik egy jelentősebb beruhá­zásnak. Kell-e külön figyel­meztetni, mennyire fontos, hová és mi célból fektetik be? Becslések szerint a reklám­ra szánt összegek felhaszná­lása ma még mintegy 30 szá­zalék tartalékot rejt magá­ban. Ennyivel lehet fokozni hatásosságát, hasznos visz- szahatását a gyártásra, a ter­mékösszetételre. Igaz, gazda­ságunk mérsékeltebb ütem­ben fejlődik ezekben az évek­ben, de ebben a gazdasági környezetben is jó néhány fo­lyamatra ráfér a reklámpro­paganda gyorsító, kulmináló pápai Elekthermax gyárral az elfekvő készletek átvéte­lét célzó tárgyalások. A sal­gótarjáni gyár készletcsök­kentésre irányuló törekvései dicséretet érdemelnek, a cél érdekében azonban a vállalat­nak is lépéseket kell tennie, hiszen külföldi üzletkötései­vel a jelenlegi helyzetet ő idézte elő. A felesleges kész­letek felszámolásának, esetleg selejtezésének anyagi felté­teleit is közösen kell megte­remteni ök. Az alapvizsgálat részlete­sen foglalkozott az importal­katrészek helyettesítésével, belföldi alkatrészekkel való kiváltásának gondjaival. Á G750M típusú gáztűzhely gyártásának bevezetése és a magyar partner szállítási elég­telensége miatt a helyzet a múlt évhez képest tovább romlott: az idei év első felé­I á m hatása, lett légyen szó akár az import ellentételezéséről, akár a termékszerkezet jó irá­nyú változásáról, s más cél­jainkról. A reklám azonban drága dolog, különösen a grafikailag szépen kimunkált, igényes reklám. S ma. amikor vala­mennyi gazdasági egység ta­karékos megoldásokat része­sít előnyben, nem árt kimon­dani: pénzt elvonni csak a semmitmondó, hivatását nem teljesítő propagandától sza­bad. Ellenben érdemes és kell áldozni arra, amely a kí­vánt irányba orientálja a fo­gyasztói magatartást, ami eredményesen segíti a piaci munkát, s nem csupán alkal­mi jelleggel, hanem hosszabb távú stratégiába beillőén. Mindez azonban átgondolt vállalati propagandamunkát feltételez. S a tapasztalatok azt mutatják, hogy az alaposan és célirányosan tervezett propa­gandamunka még nem min­den gazdálkodó sajátja. He­lyenként sokadrangú teendő­nek tekintik termékük reklá­ben gyártott termékeknél felhasznált importanyagok mennyisége 2—9 százalékkal növekedett, annak ellenére, hogy időközben áttért a gyár a belföldi zománc alkalma­zására. Az exportra szállított gyárt­mányok esetében a külföldi partner szigorúan ragaszko­dik az NSZK-ból importált alkatrészek beépítéséhez, még akkor is, ha műszakilag és esztétikailag egyenértékűt a gyár is ajánlani tud. Ezért a tőkésimportanyagokat és -alkatrészeket csalt a hazai piacon értékesített tűzhelyek­nél helyettesíthetik belföldi alkatrészekkel. A külhoni part­nerrel való megegyezésen múlik, hogy az importkivál­tásban a mostaninál lényege­sen jobb eredményeket mu­tathasson fel a ZIM salgótar­jáni gyára. mozását, mondván: magáért beszél az áru, ha jó. Az avult szemlélet magával hozza, hogy ezeken a helyeken ma­radéktalanul felhasználják ugyan a reklámra szánt kere­tet (nehogy jövőre keveseb­bet kapjanak), ám annak ha­tásvizsgálatával már vajmi keveset törődnek. Jóllehet, ahol nem tisztázzák kellően az elérendő célt, nem ismerik eléggé a fogyasztók megnyer­ni kívánt körét, s nem rögzí­tik számszaki emberhez illő precizitással a kampány fo­lyamatát, ott hiú ábránd a befektetett forint megtérülé­sére számítani. A reklámozás “etJn a művészet határát sú­roló — szakma, nem szé­gyen hát a szakmát ér­tőkre támaszkodni. Gazdál­kodók és reklámozik egészsé­ges együttműködése esetén az ízlésformáló reklámakcióból soha nem lesz reklamáció. Sz. M. Forgácsolók hasznossága Alig telt el néhány hónap a tanévből, s már az első éve­sek is biztosan nyúlnak az esztergagép irányítógombjaihoz, bátran kezelik a forgácsoiógépeket a Balassagyarmati Fém­ipari Vállalat tanműhelyében. Ferov Mihály és társai oda- adóan tanultak eddig is Kardos Kálmán és Bobák Kálmán, a másodéves szerszám- készítőket képviseli. Korszerű marógép irányítása, munka­darabok megmunkálása tartozik a feladataik közé A pontos munkára nevelés elsődleges feladatai közé tarto­zik minden szakoktatónak, hiszen a jó minőségben elvég­zett megbízatásra már a tanműhelyben rá kell szoktatni a tanulókat. Hegedűs Attila, a munkadarab méreteit ellenőrzi István Károly — patvarci szakmunkástanuló — és diáktár­sai amellett, hogy folyamatosan ismerkednek a gépiforgá- csoló-szakmájukkal, fokozatosan bekapcsolódnak a termelő­munkába is. Apró részműveletek elvégzésével részt vesznek az alkatrészgyártásban. így nem csak számukra, hanem a gyárnak is hasznos a munkájuk — Kulcsár József képbeszámolója — NÓGRÁD - 1980. november 18., kedd 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom