Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)
1980-11-16 / 269. szám
Á hét három kérdése 1. Hogyan járnak a madridi órák? A madridi > órák — pontosabban a Real Madrid stadionjának szomszédságában elhelyezkedő új konferenciaközpont órái — valóságos politikai jelképpé változtak a héten. Nemcsak az időt mutatták, vagy éppen nem mutatták, hanem jelezték, milyen bonyolult nemzetközi viszonyok közepette startol az új Európa-találkozó. Az előkészítő tanácskozások utolsó szakaszában „idegháború” folyt s többször kérdésessé vált a konferencia megnyitásénak lehetősége. A szocialista országok fontosnak tartották és tartják a madridi találkozót, mint az európai biztonsági folyamat újabb ál. lomását, Helsinki továbbvitelét. Washington és néhány NATO-ország viszont olyan fórumot kíván, ahol terméketlen szócsaták folynak s a más országok belítgyeibe való avatkozás kap helyet, valamiféle „elszámoltatás” címén. Igazából azt sem bánták volna, ha a madridi összejövetelre végül is nemi kerül sor, a felelősséget pedig a másik félre tudják hárítani. A munka azonban megkezdődött — igaz már csupán tíz perc volt hátra a keddi napból, amikor ennek be kellett következnie. A díszteremben a küldöttségvezetök — köztük Nagy János külügyroiniszté- riumi államtitkár — mondták el beszédeiket, a palota egy másik szobájában a 35 ország diplomatái közben napirendi kérdéseket vitattak. Vagyis kontinensünk békeszerető erői elégedettek lehetnek azzal, hogy kezdetét vette a konferencia, ám a nehézségek és buktatók óvnak minden túlzott várakozástól, a könnyű sikerek illúziójától. Ha az ENSZ-ről joggal mondják, hogy olyan mint amilyenek a tagállamai, ez vonatkozik a madridi helyzetképre is. A résztvevő országok között jelentős ellentétek vannak, törésvonalak húzódnak, s mindez még nyilvánvalóbbá vált a nemzetközi feszültség éleződése kapcsán. Ugyanakkor földrészünkön nagy erők sorakoztak fel az enyhülés vívmányainak védelmére, az európai biztonság gondolatának megoltalmazá- sára és továbbfejlesztésére. E küzdelemnek magunk is tanúi (sőt jó értelemben a cselekvő részesei) lehetünk — a madridi konferenciaközpontban, s azon kívül. Elegendő a heti esemény- naptárba tekinteni. A moszkvai vendégkönyvbe két rendkívül jelentős bejegyzés került: Colombo olasz külügyminiszteré és Kekkonen finn elnöké. Két olyan államközi viszonylatról eshetett szó, amely valóságos barométerként szolgál. A szovjet—finn kapcsolatok a békés egymás mellett élés, valamint a jószomszédság hagyományosan pozitív példáját képezik, a szovjet—olasz viszony pedig gazdaságilag hozhatott új minőséget, a hatvanas években az „évszázad üzletének” nevezett Fiat-kooperációval. Most, különösen az utóbbi esetben nehezebb volt a tárgyalás, de így is jogos elégedettség mutatkozott mindkét oldalon. Honecker Bécsbe látogatott — ez volt az NDK államfőjének első hivatalos útja Nyugat-Európában. A osztrák főváros még egy kelet—nyugati esemény színhelye Jett: a szocialista országok új, kompromisszumos javaslatokat terjesztettek elő a haderőcsökkentési tárgyalásokon. (Ezek arra vonatkoznak, hogy nem részleteznék a haderőcsökken- tés országonkénti mértékét, hanem azt a NATO-hatalmak maguk között dönthetnék el, s a nyugati kívánalmakat figyelembe vették a különböző szakaszok időzítésével.) Kevésbé biztatóak a brüsszeli hírek: a NATO nukleáris tervező bizottságának ülétói az Egyesült Államok ismét szövetségesei fokozottabb bekapcsolódását sürgette a fegyverkezési hajszába, Nam lenne teljes a kitekintés Európára két, legmagasabb szintű, rövid munkatalálkozó említése nélkül. Párizsban a francia elnök fogadta az NSZK kancellárját, Pozsonyban Kádár—Husák találkozóra került sor — mindkét megbeszélésen, természetesen a résztvevők politikájából következő alapon, ugyancsak nagy figyelmet szenteltek kontinensünk kérdéseinek. 2. Hogyan áll össze Reagan csapata? Az európai diplomácia pezsgésével némileg ellentétesnek tűnik az amerikai politikai porond. A hivatalban levő elnök, Jimmy Carter mandátuma — Időben és felhatalmazásban — végéhez közeledik. Igaz, a Fehér Ház nem keveset foglalkozik a túszüggyel (ezt a témát Reaganék szíye- sen átengedik), de egyelőre nem látszik elmozdulás a holtpontról. Az Egyesült Államokba érkezett az izraeli kormányfő, de az eredeti elképzelésekhez viszonyítva, hogy hármas amerikai—egyiptomi— izraeli csúcstalálkozóra kerül sor, maradtak a szerényebb magánprogramok. Ami a megválasztott elnököt és vezérkarát illeti — most emésztik a vártnál nagyobb győzelmét. Nevek, kombinációk kergetik egymást. A tapasztalatok szerint valóban nem elhanyagolható tényező mondjuk az új külügyminiszter vagy nemzetbiztonsági főtanácsadó személye, miközben Reagan viszonylag nem túl jártas a nemzetközi ügyedben. Egyelőre bizonytalan a kép: Kissingertől és Fordtól Richard Allenig, vagy az egyébként demokrata Jack- son szenátorig a meghatározott kereteken belül, széles a mezőny. A jelek szerint nem sietnek a végleges döntéssel, majd január 20-ig kiderül. 3. Milyen kilátások vannak a namíbiai rendezésre? Angola a héten ünnepelte függetlenségének ötödik évfordulóját (s ez jó alkalom lehetett a visszatekintésre, az egykori portugál gyarmat harcos útjára), Zimbabwéhan és Zambiában új erőfeszítések történtek a konszolidáció érdekében. Mozgás van a délafrikai gyarmati sorban levő Namíbia körül is. Kétfajta politika ütközik. A pretoriai rendszer folytatni akarja a „belső rendezést", különböző, együttműködő csoportoknak a nagyobb önállóság látszatát kívánják kölcsönözni. A namíbiai népi szervezet, a SWAPO — amelyet ily módon ki akarnak rekeszteni a rendezési folyamatból — viszont komoly tárgyalásokat ajánl. Űj elemként hajlandó elfogadni az említett kollaboráns csoportok jelenlétét is, de csupán a dél-afrikai küldöttség részeként Hírek érkeztek lisszaboni közvetítésről, sőt az Európában időző Kissinger is foglalkozott volna a témával. Washington és a NATO — a jelek szerint — bizonyos engedményekre igyekszik bírni Dél- Afrikát, hogy Namíbia ne menjen túlságosan balra s a Nyugat tevékenyebb újgyarmatosító politikát folytathasson. Lehet, hogy újabb bonyolult fejezet kezdődik a hosszú namíbiai játszmában... Pálfy József Röviden Kongresszus Madridban Szombaton délelőtt Felipe Gonzalez Márquesnek, a Spanyol Szocialista Munkáspárt főtitkárának a Szocialista Internationale úí elvi (program) nyilatkozatának előkészületeiről szóló beszámolójával folytatódott a Szocialista internaeionálé XV. kongresszusa. Az új programnyilatkozat végleges elfogadására csak az 1984-ben tartandó kongresszuson kerül sor. A jelenleg érvényes, de sok vonatkozásában túlhaladott • programnyilatkozatot 1951-ben, a hidegháború légkörében Frankfurtban fogadták el. A frankfurti program például kifejezetten megtiltott a szocialista és szociáldemokrata pártoknak mindenféle érintkezést a kommunista pártokkal. A dél-koreai katonai rezsim szombaton további 24 közéleti személyiséget tiltott el nyolc évre a politikai tevékenységtől, Mint már jelentettük, szerdán 911 politikust helyeztek „feketelistára” politikai izgatással, korrupcióval és zavargásokban való részvétellel vádolva őket. * A BKP Központi Bizottságnak meghívására november 9 és 14 között Bulgáriában tartózkodott Roll Hagel elnök vezetésével a Svéd Munkáspárt-Kommunisták küldöttsége. A delegáció megbeszélést folytatott Dimitr Sztanisevvel, a BKP KB titkárával. A látogatásról I kiadott közlemény szerint * mindkét párt kifejezte eltökéltségét arra, hogy hozzájáruljon az enyhülési folyamat megszilárdításához, a politikai enyhülés katonai enyhüléssel történő kiegészítéséhez. * Üjabb magyar irodalmi alkotásokkal ismerkedhetnek meg a szovjet olvasók. A szovjet könyvkiadók legújabb kiadványlistája szerint most jelent meg orosz nyelven a néhány éve elhunyt kiváló író, Bóka László „Alázatosan jelentem” című könyve, amelyet a Katonai Könyvkiadó 05 ezer példányban juttatott el az olvasókhoz. A Hudo- zsesztvennaja Lityeratura Kiadónál csaknem négyszáz oldalas összeállítás ielent meg mai magyar írók novelláiból. Ami Carter bukását és ennek a Camp Dávidéi ügyletre való kihatásait illeti, csupán részleges, formai változásokról lehet szó, az amerikai politika alapjai nem változnak — jelentette ki Jasszer Arafat A Palesztinái Felsza- badítási Szervezet elnöke a Revue du Libán című francia nyelvű bejrúti hetilapnak adott interjújában hangoztatta, hogy a PFSZ sohasem tulajdonított túlzott jelentőséget az amerikai elnökválasztásoknak ,Nem CarAra fát-interjú tarral vagy Reagannal van dolgunk — mondta —, hanem az amerikai imperializmus realitásával, amelynek megvannak a maga' tervei és számításai. Nekünk szintén megvannak a terveink és számításaink. Hadd emlékeztessek rá, hogy Brzezinski egy napon megengedte magának a kijelentést, hogy „Isten veled PFSZ", S hol van most Brzezinski? Távozott, s én maradtam", Arafat cáfolta, hogy a parlament szerepét betöltő Palesztinái Nemzeti Tanács esedékes ülésszakát az amerikai elnökválasztás kimenetelére várva halasztották volna el. Az igazi ok a térségben bekövetkezett, a palesztin ellenállást nyugtalanító eseményekben, a dél-libanoni feszültségben, az izraeli csapatösszevonásokban keresendő. Az iraki—iráni háborúról szólva a PFSZ elnöke ,ámulatait, hogy ez a konfliktus máris katasztrofális hatással van a két ország gazdaságára, sőt, a térség egészére, s csupán az Egyesült Államok húzhat belőle hasznot 2 NÓGRÁD - 1980. november 16., vasárnap Iraki —iráni háború Újra fellángoltak a harcok Nem fontos a túszügy? Pénteken rövid jelentés adta hírül, hogy Teheránban ülést tartott az az iráni kormánybizottság, amelynek feladata, hogy megvizsgálja az Egyesült Államok válaszát az amerikai túszok szabadon bocsátása fejében megszabott iráni feltételekre. Közleményt az ülésről nem adtak ki. Az M amerikai túsz — úgy tűnik — még jó ideig Iránban marad. Pedig fogságuk kezdetének évfordulója előtt, amikor Irán Algéria kormányának közvetítésével eljuttatta négy követelését az Egyesült Államokhoz, még olyan találgatások is lábra kaptak Teheránban, hogy az 52 amerikai talán már otthon voksol az elnökválasztáson. Az amerikai elnökválasztás után azonban Teherán mintha elveszítette volna érdeklődését a túszügy gyors rendezése iránt. Igaz, az iráni feltételekre adott amerikai válasz — amelyet november 10-én Warren Christopher külügyminiszter-helyettes vitt személyesen Algírba — aligha elfogadható Teherán számára. A Carter- kormányzat mindössze az egyik feltétel teljesítésére vállalt kötelezettséget: nem avatkozik Irán belügyeibe. Teherán szemében ez — joggal ■— a legkevesebb; a be nem avatkozás a nemzetközi jog egyik alapelye, vállalása nem kegy. Á másik három feltétel tárgyában Washington válasza csupán magyarázkodást tartalmazott. E három feltétel lényege: az Egyesült Államokban befagyasztott iráni követelések (legkevesebb 8 milliárd dollár) feloldása, az Iránnal szemben támasztott gazdasági ás pénzügyi követelések törlése és a néhai sah kimenekített javainak visszaszolgáltatása. A viszonylagos nyugalom után pénteken újra fellángoltak a harcok Irán és Irak háborújában — jelentik egyöntetűen a hírügynökségek. Az iraki erők nagyszabású támadást indítottak a khu- zjsztáni Susangerd térségében. Egy bagdadi hadijelentés szerint pénteken az iraki erők megöltek 74 iráni katonát, lelőttek 11 harci repülőgépet, megsemmisítettek három harckocsit. A Pars iráni hírügynökség jelentése szerint viszont pénteken az iráni harci repülőgépek a susangerdi fronton megsemmisítettek legkevesebb ötven iraki harckocsit és egyéb harci járművet. Az iráni erők ezt megelőzően „kiterjedt és sikeres hadműveletet hajtottak végre Ahwaz közelében, megöltek száz iraki katonát és elpusztítottak mintegy 90 harci járművet” — közölte a Pars. „Különösen heves harcok” dúltak pénteken Abadantól keletre, ahol a Pars szerint az iráni tüzérség megsemmisített egy iraki állást. Üj lendületet kapott a két ország közötti légiháború is: az iráni harci repülőgépek pénteken hat iraki várost bombáztak, köztük Moszul iraki olaj központot. A Pars jelentése szerint a Szétszedték és ellopták a Csengcsou városi vasútigazga- tósághoz tartozó Posan vasgyárat. A gyárlopásra azt követően került sor, hogy a felettes szervek elhatározták az 1972-ben épített és azóta is veszteségesen termelő üzem bezárását. A munkásokkal közölték, hogy gondoskodni fognak elhelyezésükről. A jelek szerint a felettes szervek ott követték el a hibát, hogy három teljes hónapot adtak egy építkezési vállalatnak a bezárt vasgyár épületeinek és berendezésének átvételére. Ezt moszuli olajfinomító és az ottani olajtároló berendezések nagyobb része elpusztult. Kurd források arról számolnak be, hogy föllángoltak a harcok a kurd gerillák és az iszlám forradalmi gárdisták között az iráni Kurdisz- tánban. A háború politikai hírei közé tartozik, hogy az iráni legfelsőbb haditanács úgy döntött: nagykövetiről ügyvivőire csökkenti jordániai diplomáciai képviseletének szintjét A teheráni rádió a lépést Jordánia egyértelműen Irak-barát álláspontjával indokolta. Olof Palme, a svéd szociáldemokraták vezetője pénteken az ENSZ székhelyére érkezett,' hogy Waldheim főtitkárral küszöbönálló közép-keleti küldetéséről tárgyaljon. Pálmát a világszervezet arra kérte föl, hogy Iránban és Irakban a két ország közötti tárgyalások lehetőségeiről tájékozódjon. Rafszandzsani ajatollah, az iráni parlament elnöke szombaton közel-keleti és észak- afrikai útra indult. Az utazás célja az érintett országok tájékoztatása az iráni politika „fő vonalairól” — közölte egy teheráni szóvivő. (MTI) az időszakot használták ki ti vasgyár vezetői és dolgozói arra, hogy „mentsük, ami menthető” alapon gyakorlatilag ellopták a gyárat. Először csak az ócskavasat és a gyári hulladékot árusították ki egy népi kommuna termelő- brigádjának, majd „felparcellázták" az üzem egész területét és a raktáron levő vas- anyagtól kezdve az irodaépület berendezéséig mindent elkótyavetyéltek. A hatóságok nyomozást indítottak az ügyben és keresik a felelősöket. Ellopott vasgyár Kínában a 4
