Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)
1980-11-01 / 257. szám
A természet óvásáért Iráni jelentés Az amerikai választás előtt Elengedik a túszokat? Csütörtökön éjszaka Bani- szadr államfő elnökletével ülést tartott az Iráni legfelső nemzetvédelmi tanács — jelentette pénteken reggel a teheráni rádió. Szajed Ali Khamenei Hodzsatoleszlam, a testület titkára közölte, hogy a tanácskozáson Abadan védelmének, valamint az iraki tüzérség szakadatlan támadásának kitett körzet hadtáp- és élelmiszer-ellátásának szentelték a legnagyobb figyelmet. Amint a rádióközlemény beszámolt róla, a legfelső nemzetvédelmi tanács ülésén elhatározták, hogy egyesített parancsnokság alá helyezik a harcokban részvevő összes iráni erőket, így a hadsereget, a forradalmi gárdistákat és csendőrséget. Az iráni rádió pénteken első ízben ismerte el közvetve Khorramshahr teljes elestét, amikor azzal vádolta az iraki katonákat, hogy kifosztják a várost, és elrabolják a lakosság javait. Khorramshahr bevétele után az iraki támadások Abadanra koncentrálódnak. A teheráni rádió beszámolt arról, hogy csütörtök éjszaka és pénteken hajnalban megszakítás nélkül ágyúzták az olajvárost. November 4-én országszerte tömeges tüntetéseket rendeznek Iránban, megemlékezve az amerikai túszok fogságba ejtésének és Khomeini 1963-as száműzetésének évfordulóiról. Magyar—román kormányközi egyezmény Nyugati hírügynökségek péntek délelőtt sok olyan jelentést adtak, amelyek alapján feltételezik, hogy az Iránban egy éve fogva tartott amerikai túszok november 4., vagyis az amerikai elnökválasztás előtt visszanyerik szabadságukat Az iszlám diákok szóvivője pénteken úgy nyilatkozott, hogy az amerikai túszok november 4-én. már szavazhatnak az elnökválasztáson — de nem szólt a szabadon' bocsátás feltételeiről. A svéd külügyminisztérium ezzel egyidőben arról tájékoztatott, hogy svéd repülőgépet béreltek az amerikai túszok Teheránból történő elszállítására. Bár hivatalosan nem közölték, hogy ki kérte a repülőgépet, stockholmi források szerint vagy az Egyesült Államok, vagy az Iránban Washingtont képviselő Svájc kötött szerződést a gépre. E híreket támaszthatja alá a teheráni rádió pénteki, szokatlan hangnemű kommentárja. Eszerint a túszok elengedését nem lenne szabad „igazságtalan, vagy gyáva tettként” értékelni, mert az — úgymond — nagy győzelem lenne Irán számára. Most a foglyok elengedése irányítaná rá a világ figyelmét az Egyesült Államok bűnös iráni politikájára — hangsúlyozza a teheráni rádió. Az amerikaiak már csaknem egy éve „büntetésként az iráni nép ellenőrzése alatt állnak” — hangzik az iráni rádiókommentár, azt sugallva, hogy ez a rabság már elég büntetés volt számukra. A hosszú rádiókommentár szerint „Khomeini ajatollah és az iráni nép igazságos módszert dolgozott ki a túszok elengedésére”. (Az iráni vezető legutóbb ezt követelte: a diplomaták elgengedése fejében az Egyesült Államok nyilvánítsa ki, hogy nem avatkozik be Irán belügyeibe; visszaszolgáltatja a sah vagyonát; feloldja az Irán elleni amerikai bankzárlatot Feltételei között akkor nem szerepelt az a korábbi követelése, hogy Washington gyakoroljon „bűnbánatot” iráni politikája miatt) Az UPI amerikai hírügynökség szerint a legújabb teheráni kommentár arra készíti fel az iráni közvéleményt hogy a túszokat a közeljövőben esetleg hazaengedik. Ugyanakkor — mint ismeretes — már hetek óta a legkülönbözőbb találgatások láttak napvilágot az amerikai diplomaták szabadlábra helyezéséről, az amerikai—iráni kapcsolatok részleges normalizálásáról, s az Iránba irányuló amerikai fegyverszállítások felújításáról. A feltételezések azonban eddig nem igazolódtak be. Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti: Bukarestben pénteken befejeződött a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság XV. ülésszaka. A magyar küldöttséget Marjai József miniszterelnök-helyettes, a vegyes kormánybizottság magyar tagozatának elnöke, a román delegációt pedig Nicolae Constantin miniszterelnökhelyettes, a román tagozat elnöke vezette. Az ülésszakon megvizsgálták a két ország párt- és állami vezetőinek találkozóin kitűzött feladatok teljesítésének helyzetét, elemezték a legutóbbi ülésszak óta végzett munkát. Megállapították, hogy az 1981—85. évi népgazdasági tervek koordinációja jó kiinduló alapot teremt a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztéséhez. Áttekintették a külkereskedelmi árucsere-forgalom helyzetét és hangoztatták: a forgalom növekedését jól szolgálja a már érvényben levő gyártásszakosítási és termelési kooperációs egyezményeknek a következő tervidőszakra való meghosszabbítása, az új egyezmények előkészítése a gépipar és a vegyipar területén. Az ülésszak alkalmából Marjai József és Nicolae Constantin kormányközi egyezményt írt alá a két ország hosszú távú gazdasági és műs xaki-tudomány os együttműködéséről. Marjai Józsefet péntek délután fogadta Nicolae Ceau- sescu, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, az RKP főtitkára. A találkozón a két ország együttműködéséről, a kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről és az ezzel kapcsolatos feladatokról folytattak véleménycserét A találkozón és tárgyalásokon részt vett Rajnai Sándor, Magyarország bukaresti és Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is. A megbeszélések meleg, baráti légkörben folytak le. A magyar küldöttség Marjai József vezetésével az esti órákban hazaérkezett Budapestre. Fogadás a mongol nagykövetségen Badamtarin Baldo, a Mon- A fogadáson részt vett: Gye- gol Népköztársaság rendkívü- nes András, az MSZMP Közli és meghatalmazott nagykő- ponti Bizottságának titkára, vete október 31-én fogadást Borbándi János, a Miniszteradott a magyar—mongol ba- tanács elnökhelyettese, Péter *. ürmömé “£•„“ szerződés aláírásának 15. év- lamtitkár, Madarasi Attila fordulója alkalmából. pénzügyi államtitkár. Változó Latin-Amerika (II.) Azok a megrázkódtatások, amelyeket Latin-Amerika, elsősorban Közép-Amerika napjainkban átél, arról tanúskodnak, hogy mindinkább kiéleződik a helyi oligarchia és az Imperializmus által a térségre kényszerített uralmi rendszer válsága. A nicaraguai forradalom az utóbbi 25 év legnagyobb társadalmi-politikai eseménye a térségben, a salvadori fejlemények pedig újabb szakaszt jelentenek. A helyi burzsoázia egy része és az amerikai arra számítottak, hogy Romero diktatúrájának tavalyi megbuktatása lecsillapítja a népi mozgalmat. Az események azonban túlnőttek ezeken a kereteken: a salva- doriak igazi változásokat követelnek, elsősorban azt, hogy az oligarchiát rekesszék ki a hatalomból, tisztítsák meg az államapparátust • a fasiszta elemektől, adják meg a demokratikus szabadságjogokat, hajtsanak végre mélyreható társadalmi-gazdasági változásokat. KÜLÖNBSÉGEK ÉS HASONLÓSÁGOK i A Salvadorban kialakult helyzet egyébként erősen különbözik a nicaraguai fejle-* ményektől. Miután nincs a Somoza családhoz hasonló dinasztia, az összecsapásoknak határozottabb osztályjellege van. Vannak azonban egyezések is: itt sem erős a liberális burzsoázia, a keresztény- demokrata párt sok híve pedig átpártolt a baloldali szervezetekhez. A középutas erőknek választaniuk kell: vagy csatlakoznak a közös harchoz, vagy az oligarchia védőpajzsává válnak. Közös jellemvonás a néptömegek ellen alkalmazott kegyetlen terror, a törekvés az ellenzék „lefejezésére”. (Egyaránt végeztek a legnagyobb nicaraguai ellenzéki csoportosulás elnökével, Pedro Joachin Chamorróval és a salvadori katolikus egyház fejével, a hazafiakat védelmező bátor megnyilatkozásairól ismert Oscar Arnulfo Romero érsekkel.) A népi harc föllendülése, a baloldali és a demokratikus erők akcióegységre való törekvése figyelhető meg más közép-amerikai országokban is, elsősorban Guatemalában, ahol évtizedek óta áll fenn a térség egyik leggyülöltebb diktatúrája. A sandinisták győzelmének hatására itt is erősödött az ellenállás. Washington persze a válság viszonylag békés megoldását látná szívesen, mert a fasizálódó diktatúra nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket Nem sokban különbözik a helyzet Hondurasban sem. Itt 1972-ben reformista jellegű puccs történt, amely véget vetett a hagyományos kétpártrendszer- nek. A katonai rezsim azonban rövidesen kimerítette politikai lehetőségeit, s ismét megtorlást alkalmaz a munkások és a népi mozgalom ellen. A reakciós rezsimektől eltérően a Costa Rica-i demokratikus rendszer elég szilárd és rugalmas ahhoz, hogy biztosítson valamiféle egyensúlyt a különböző politikai áramlatok között. Az állam irányvonala hol balra, hol jobbra tér, de a politikai harc három évtizede még egyszer sem éleződött ki kritikusan, a közelmúlt eseményei azonban — így a banánültetvények munkásainak megmozdulásai és ezek vérbe fojtása — arról tanúskodnak, hogy a „nyugodt” országban is mélyreható változások mennek végbe. 2 NÓGRÁD - 1980. november 1., szombat Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés 35. ülésszakéinak csütörtöki plenáris ülésén „Az államok történelmi felelőssége a természet megóvásában a ma élő és a jövő nemzedékek számára” című napirendi pont vitájában felszólalt dr. Domokos Mátyás nagykövet, a magyar küldöttség tagja. Hangsúlyozta, hogy a környezet- és természetvédelmi feladatok napjainkban már egyetlen országban sem oldhatók meg nemzeti keretek között. Csak sokoldalúan előkészített, tervszerű és koordinált nemzetközi együttműködés teremthet kedvező lehetőségeket arra, hogy az egyes országok hatékonyan birkózzanak meg saját nemzeti feladataikkal, egyúttal tevékeny részesei legyenek az emberiség egészét veszélyeztető károsodások összehangolt felszámolásának. Utalva arra, hogy a környezetvédelemben a nemzetközi együttműködés a 70-es években, az enyhülés körülményei között érte el a legjelentősebb eredményeket, dr. Domokos Mátyás aláhúzta a természet megóvásáért kialakított nemzetközi együttműködés, valamint a fegyverkezési hajsza csökkentése és az enyhülés megőrzése közötti szoros kapcsolatot. Kijelentette, hogy a konkrét leszerelési intézkedések révén felszabaduló anyagi és szellemi erőforrásokkal lehet megoldani az emberiség előtt álló napi és távlati környezetvédelmi feladatokat. Posztumusz kizárás Pekingben pénteken este bejelentették, hogy a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának döntése értelmében kizárták a pártból az 1975-ben elhunyt Kang Senget, a központi bizottság volt alel- nökét és Hszie Fu-cset. a párt politikai bizottságának volt tagját, egykori miniszterelnökhelyettest. A posztumusz kizárásról szóló döntésnek megfelelően a központi bizottság visszavonta és semmisnek nyilvánította a két volt vezető halála alkalmából elhangzott gyászbeszédeket és az egész párttagsággal ismertette „ellenforradalmi bűneiket”. A döntés szerint Kang Seng és Hszie Fu-cse közvetlenül részt vett Lin Piao és Csiang Csing ellenforradalmi klikkjének a hatalom megszerzésére irányuló cselszövéseiben és súlyos bűnöket követtek el a kulturális forradalom alatt. Ami és an» »emPOLITIKAI SZÍNSKÁLA i A Köaép-Amerikában kialakult uralmi rendszer válsága érintette a lakosság különböző osztályait és rétegeit A nagyburzsoá és a középpolgárság egy része véres megtorlást szorgalmaz a népi mozgalmak ellen, mások bizonyos tokig tanultak a nicaraguai leckéből, s ezért úgy vélik, hogy a kemény vonal csak közelebb hozhatja a forradalmat. Az éleződő válság nehéz helyzetbe hozza a kis- és közép- vállalkozókat, a kisiparosokat az értelmiséget és a diákságot. A legfontosabb azonban az, hogy növekszik a középamerikai munkásosztály politikai öntudata, erősödik a különböző szakszervezeti áramlatok egysége, terjed a sztrájkmozgalom, a parasztmozgalmak pedig szintén szövetséges erőt jelentenek. Egy demokratizálási folyamat természetesen enyhítené a társadalmi-gazdasági válság hatásait az uralkodó körök azonban sokszor még a mérsékelt reformterveket is ellenségesen fogadják. Ezért úgy tűnik: mélyreható változások Közép-Amerikában. csakis diktatúraellenes, anti- imperialista, demokratikus forradalommal érh rtők el, amely elsöpri a katonai diktatúrákat véget vet a külföldi elnyomásnak, nyomornak és megoldja az égető nemzeti problémákat. Seres Attila Kedden, az alkotmány szerint „a november első hétfője utáni kedden” elnököt és uj kongresszust választ a 160 millió szavazásra jogosult amerikai állampolgár — fele. Mivelhogy csak jó esetben adja le voksát az arra jogosultak 55—60 százaléka, s az idei választási lehetőségek a megszokottnál is kiábrándul- tabban szemléli az Egyesült Államok felnőttlakossága. Elsősorban a két „listavezető jelölt, Jimy Carter és Ronald Reagan személye miatt. Nagyon sokan tartják az elnökségre alkalmatlannak okét, az előbbit a tapasztalatok alapján, az utóbbit pedig eppen tapasztalatlansága okán. PERDÖNTŐ LEHET Az urnához, illetve a szavazógéphez járulók száma valószínűleg perdöntő lehet. Minél kevesebben élnek szavazati jogukkal, annál nagyobbak a kisebbségi republikánus part elnökjelöltjének esélyei és megfordítva: a demokrata Carter csak akkor biztosíthatja újraválasztását, ha képes rávenni a voksolásra a kor- Hiányzásából ugyan kiábrándult, de hagyományosan az ő pártját támogató rétegeket. A szerda hajnali tévévitában ezért tüntette fel magát különös buzgalommal a demokrata hagyományok őrenek Jimmy Carter és mutatta ki tőle telhetőén, hogy Reagan nem csak a kisemberekkel kevéssé törődő republikánus hanem azok közt is a kiemel- kedően reakciós társadalom- filozófia híve. A külvilág meghökkent a szélsőjobboldali múltú Ronald Reagan váratlan feltörésén. A reá „váró” latin-amerikai diktátorokat leszámítva, mindenfelé nem titkolt idegességgel szemlélik a republikánus jelölt komoly győzelmi esélyét Igaz, a Reagannel a hatalomvisszaszerzés reményében békét kötő republikánus mérsékeltek valamelyest megnyugtatják a külföldi kedélyeket, de az mégiscsak sokat elárul Amerika jobbratolódásá- ról, hogy ez a politikus egyáltalán vetélytársa lehet a demokrata államfőnek. Igaz, leginkább akkor, ha kevesen mennek el szavazni. Ugyanis, ha jobban utánaszámolunk, Reagan legfeljebb a lakosság egynegyedének jelöltje. Jimmy Carter főleg magát okolhatja, hogy nem volt képes olyan alternatívává válni, mint hajdan Johnson a Reagenéhez hasonló nézeteket képviselő Goldwater ellenében. A választási kampány hajrájában Carter elnök egyszer- csak feltámasztotta tetszha- lottságából a SALT-szerződést. Rájött arra, hogy a saját kormányzásának gazdasági kudarca aligha hitelesítik támadásait Reagan gazdasági és szociálpolitikai koncepciói ellen. Részben, mert a szavazni készülő lakosság nagy része immár többet adózik az államnak, mint amennyi közvetlen hasznot remélhet az állami programokból. Ezek a szavazók „felszabadítóként” tekintenek az államot és programjait visszaszorítani ígérő republikánusra. Részben viszont azért került bajba Carter, mert a republikánus elképzeléssel szembeni természetes demokrata ellenállás táborát ő maga csökkentette a munkanélküliséget tűrő politikájával, amely bizony alaposan becsapta éppen azokat a színes és szegény rétegeket, amelyek 1976-ban reá szavaztak. Végtére tehát Carter ezért fanyalodott rá a SALT- ra, amelyet rögtön az aláírása után oly hanyagul mellőzött VESZÉLYES ÁBRÁND Reagan a SALT-folyamai megrögzött ellenfele. Neki eddig egyetlen fegyverkorlátozási egyezmény sem nyert« meg tetszését. „Elvben” persze, ő sem veti el a SALT-otj annál ravaszabb. És ismeri aí tömegek békevágyát. Reagannak csak az éppen soron levő szerződés nem tetszik. A mostanit „újra tárgyalná” Moszkvával. Hogy a katonai egyensúlyt nem lehet Amerika javára billenteni, s hozzá épp a tárgyalóasztalnál, tehát szovjet jóváhagyással(l), az aí republikánus jelöltet nem látszik zavarni. Reagan ábrándot kerget és Carter ennek az elképzelésnek a veszélyére igyekszik felhívni a figyelmet. Kedden dől el, menynyire sikerült ez neki. Ä SALT ellen évek óta acsarkodó jobboldali propaganda nem maradt hatástalan, a jámbor, kedélyes külsejű Reaganról pedig sokan talán nem képesek elhinni, hogy a háborús veszély megtestesítője. — „Ronnie” nem a béke, csak a Carter által hazahozott SALT ellenfele — nyugtatják: a publikumot a jobboldal hangadói, Carter elnök pedig most sajnálhatja az 1977-es öngólt, amikor maga is megpróbálta „megjavítani” a szerződést. Valójában nem csupán a következő elnök és kongresz- szusi tagok kilétéről szavaznak kedden az amerikaiak, hanem választaniuk kell a SALT „újrafelfedezője” és „újrakezdője” között. A külvilág számára kétségtelenül az előbbi az ígéretesebb és a másik a veszélyesebb. Carter ugyan kiszámíthatatlan, Reagan viszont kiszámíthatóan súlyos válságot teremt, ha valóban visszavonja a szenátusból a ratifikálásra váró SALT- szerződést. PÁRTCIMKE ÉS KÖZHANGULAT Persze, a kongresszusi választás sem mellékes. Történetesen éppen azok a szenátorok vannak bajban, akik a SALT legfőbb híveinek számítanak. A jobbratolódott közhangulattal nekik is számolniuk kell. Ha ez a pár kulcsember kedden vereséget szenvedne, a jövő mindenképpen borúsnak mondható. Természetesen az elkövetkező évek amerikai bel- és gazdaságpolitikája szempontjából sem mindegy, hogy milyen ösz- szetételű lesz az egyharmadá- ban újraválasztott szenátus és a telj”es egészében megújuló képviselöház. Egyébként ehhez, tehát a politikai beállítottsághoz képest — a gyakorlatból tudjuk — a demokrata vagy republikánus pártcímke bízvást mellékesnek mondható. Avar János Szolgáltatóházak, gép- kölcsönzés a kisiparosoknak Cipőt, csapot, ablakot, tévét, gépkocsit, lakást javít, köszörül, fuvaroz, tetőt fed — 136 szakmában végez szolgáltatást a kisiparosok százezres tábora. A lakosság szolgáltatási igényeinek jelenleg több mint 50 százalékát a kisiparosok elégítik ki. Számuk az utóbbi esztendőkben örvendetesen növekedett, elsősorban azokban a szolgáltatási ágakban váltottak ki ipargyakorlási engedélyt, melyek iránt különösen megnövekedtek az igények. Ennek köszönhetően az V. ötéves tervidőszakban kedvezően változott a kisipar szolgáltatóhálózatának struktúrája, egyre jobban igazodik a valós szükségletekhez. A kisiparosok több mint fele 11 szakmában tevékenykedik, ezen belül is a legtöbben a lakáskarbantartásban, az építőipari szolgáltatásokban dolgoznak. A további növekvő feladatok ellátásához jelentős segítséget nyújtanak az utóbbi időben hozott jogi és gazdasági rendelkezések, az iparkiváltást és -gyakorlást megkönnyítő és ösztönző szabályozók. Ezt szolgálja egyebek közt a január« ban életbe lépő jövedelemadómódosítás is.
