Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)
1980-10-10 / 238. szám
Az új pártoktatási évad feladatairól Nyilatkozott Boros Sándor, az MSZMP agitációs és propaganda- osztályának helyettes vezetője Az október közepén kezdődő új pártoktatási évad tanfolyamain várhatóan csaknem 708 ezer párttag és pártonkívüli fejleszti majd elméleti-politikai ismereteit. A politikai oktató munka soron levő feladatairól Boros ' Sándor, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője az MTI munkatársának elmondta: — A pártmunka minden területén, így a propagandában is most legfőbb feladat, hogy biztosítsuk a kongresszusi határozatok egységes értelmezését és következetes végrehajtását. Arra van szükség, hogy pártunk legmagasabb fórumának iránymutatásait, döntéseit összefüggéseiben is megvilágítsák a pártoktatás különböző fórumain, s hogy a politikai képzés váljék a párttagságunk egyetértésével, s dolgozó népünk támogatásával elfogadott program végrehajtásában az egységes cselekvés ösztönzőjévé. A pártoktatás tartalma —, amely évről évre a bel- és a külpolitikai események jegyében módosul — ezúttal sem csupán elvont elméleti ismereteket nyújt. Éppen abban rejlik meggyőző, mozgósító ereje, hogy a tudományosan megalapozott politikai ismereteket az életből, a valóságból, a napi gyakorlatból vett példákkal támasztja alá. — A pártoktatás tanfolyamain minden kongresszusi téma napirendre kerül. A határozatokból kitűnik, a párt folytatja több évtizedes, bevált politikáját, az alapvető elveket alkotó módon alkalmazza & változó körülményekre, s ezáltal új megoldásokkal gazdagítja az eddigi gyakorlatot. A pártoktatás célja, hogy elősegítse e folyamatosság és B változás dialektikus öszszefüggéseinek megértését, fejlessze a történeti szemléletet, erősítse az eszmei- politikai szilárdságot és a nyitottságot az új feladatok, megoldási módok befogadására. A képzés különböző formáiban egyaránt nagy hangsúlyt kap a szocialista demokrácia szerepének, jelentőségének bemutatása a társadalmi érdekek érvényesítésében, a különböző osztályok és rétegek eltérő érdekeinek feltárásában, egyeztetésében és megoldásában. A gazdaságpolitikai képzés ipari és mezőgazdasági tagozatán az idei feladatok, majd 'a VI. ötéves terv teljesítése áll a propaganda középpontjában. A kulturális kérdésekkel foglalkozók tanfolyamán olyan összefüggéseket is feltárnak majd, mint a kultúra szerepe a szocialista életmód kialakulásában, vagy a tudományos-technikai forradalom és a műveltség viszonya. A nemzetközi politika kérdéseit taglaló továbbképzésben a békés egymás mellett élés és az ideológiai harc időszerű kérdéseivel, a nemzetközi erőviszonyok alakulásával foglalkoznak. Sóik ezren vesznek részt a pártirányítás és pártélet témakörében szervezett, valamint a világnézeti és etikai kérdéseket elemző tanfolyamokon is. — Az elméleti-politikai ismeretekben való jártasság megalapozásában fontos láncszem a szocialista társadalom fejlődésének folyamatával, valamint a magyar forradalmi munkás- mozgalom történetével foglalkozó tanfolyam. Ezekre — csakúgy, mint „A párttagok elméleti-politikai alap- ismeretei” című szemináriumra — elsősorban a fiatal párttagok jelentkeztek — mondotta befejezésül Boros Sándor. A jobboldali agyfélteke gyorsabban öregszik ’ Erre a következtetésre ju- majd megkérték őket, hogy tottak a hawaii egyetemen az mondják vissza őket. Az em- emlékezést tanulmányozó bér hallóidegei oly módon pszichológusok. A kísérlet működnek, hogy amit a bal során 44—79 év közötti em- fülünkkel hallunk, az az agy bereknek egy fülhallgatón ke- jobb féltekéjébe, amit pedig resztül hol a bal, hol a jobb a jobb fülünkkel hallunk, az fülükbe számokat diktáltak, a bal féltekébe kerül. A nyersanyagok feldolgozás előtti ellenőrzése nagyban hozzájárul a késztermék minőségi előállításához. Különösen nagy gondot fordítanak erre a fontos tényezőre a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. Kónya Tibor és Bolla István minőségellenőrök a hidegen hengerelt szalagacélok mély- húzhatóságát vizsgálják. Tarfsuk be lobban a szövetkezeti demokráciát Panaszkodás helyett alkotó tetteket Interjú Szabó Istvánnak a 707 elnökével A jelképes értelmű közmondás szerint »a — bár még túlzás múlt időben szólnunk! — gazda szeme hizlalja a jószágot”, ami per- valami kegyes hozzánk, mindenesetre az sze nem pusztán az állatokra, de a különfé- utóbbi hetekben jótétemény« volt a napfény le szántóföldi növényekre is értendő. Csak- mind a kukoricára, mind a cukorrépára, hogy a különbség sem elhanyagolható: míg mind a szőlőre, s a különféle zöldségekre, az állat jobbára megvédhető az időjárás vi- Szabó Istvánnal, a Termelőszövetkezetek szontag; ágai tói, koránt sincs így a kultúr- Országos Tanácsának elnökével a mezőgaznövényekkel, gyümölccsel, szőlővel, az élei- dasági szövetkezetek helyzetéről, feladataimiszeripari alapanyagokkal 1980 sem volt ról beszélgettünk. — Miként ítéli meg az idei gazdálkodást? — Ennek annyiféle összetevője van, hogy nehéz lenne ma holmi sommás megállapítást tenni — válaszol a TOT elnöke. — Nagyjában- egészében azonban elmondható, hogy bármennyire Is szeszélyesnek bizonyult 1980 eddigi 9 hónapja, általánosságban elégedettek lehetünk a már magtárba jutott termés mennyiségével és jórészt a minőségével is. Jóllehet, az aratást megelőző vérmes reményeink a búzahozamokat illetően az időjárás közbeszólása miatt nem válhattak valósággá, azért az idei átlagterméssel nem kell szégyenkeznünk! A nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetben például 6353 kiló volt a búzaátlagunk, ami ugyan nem rekord, mégis jónak mondható, de az ország más termelőszövetkezeteiben, legalábbis azok tekintélyes részében, elégedettek az idei aratással, pedig az időjárás miatt nagyon elhúzódott; embert és gépet egyaránt kemény próbára tett a szeszélyes nyár. Persze emiatt költségek dolgában nem valami rózsás az összkép, annak ellenére, hogy a tsz-tagok szakértelme, szorgalma, helytállása, leleménye sok kiadást pótolt. Erre most is szükség ván, hiszen az őszi betakarítás, valamint a száratás-vetés dandárja még előttünk áll, ezeket a szokásosnál sokkal rö- videbb idő alatt kell elvégeznünk. E munkálatok sikeréi bizony hátráltatja, hogy két-három hetes késedelmet szenved egyik legfőbb növényünk, a kukorica érése, ami többszörös gondokat okozihát. Hogy mást ne mondjak: máris bizonyos, hogy jócskán megugranak a szárítási költségek, De a szállítás megszervezése is ad dilemmákat: 30 millió tonna terményt kell a tárolóhelyekre hordani. Elkél tehát az idén is a társadalom megszokott segítsége, hiszen köztudomású, hogy a szeptembertől novemberig eltartó különféle mezei teendőket korántsem jellemzi akkora gépesítési színvoriál, mint a gabona betakarításáét. Nyilván nem valamiféle mulasztás ez, az okok nagyon is összetettek: több tucatnyi növényi termékről van szó, ezeknek szinte mindegyike más-más gépet igényel, nemritkán olyat, amilyen legföljebb mutatóban akad, gondoljunk például a szőlőkombájnokra. — Végül is, megítélése szerint, teljesülnek-e a tsz-ek idei előirányzatai, s mivel az V. ötéves terv utolsó esztendejében járunk, miként vélekedik annak végrehajtásáról? — Mivel állattenyésztés dolgában általában jól állunk, s úgy tűnik, högy — például a sertéstartásban — sikerül megakadályozni bizonyos kedvezőtlen tendenciák felerősödését, hozzávetőleg elérhetőnek vélem az idei terv teljesítését, bár az esetleges korai fagyok, vagy egy tartós esőzés még károsan befolyásolhatja ezt. Ami a téeszek V. ötéves tervét illeti, föltehetően sem összességében, sem alfejezeteiben nem teljesül maradéktalanul, ám az elmaradás nem túlságosan nagy. — A közelmúltban már a VI. ötéves terv irányelveit vitatta meg a TOT elnöksége, ahol is két fontos momentumot emelt ki hozzászólásában. Az egyik negatív, a másik pozitív előjelű volt. — Föltehetően arra gondol, hogy egyetértettem azzal a megállapítással, amely szerint az utóbbi években nem javult eléggé az agrártermelés hatékonysága. Ezt sajnos lépten-nyomon tapasztalni. Amit viszont örvendetesnek mondottam: kiemelten számít a kormányzat a mező- gazdasági termékekre — hazai és külhoni hasznosításra egyaránt. Lesz tehát dolgunk, még ha nehezebb körülmények között is. A mezőgazdasági termelés színtereinek, e települések fejlesztésének programja is új hangsúlyt kap. Kicsendül az előirányzatokból, hogy még az aprófalvakban, községekben Is erősíteni kell a népesség megtartását. Nagyon nagy dolog ez! Gyakran hangsúlyozom. hogy minden terület agrártermékére szükség van. Az ilyen alapállású településfejlesztés ebből a szempontból is kedvező. — Gyakran hallani, hogy ezekre a területekre nem kívánkozik az értelmiség, a jól képzett szakmunkás, s a termelőszövetkezeti értelmiség is kivonult... — Ott, ahol 8—10 falu tartozik egyazon közös gazdasághoz, valóban előfordulhatott, hogy ez így történt. Meglehetősen sok szakember jár városi lakhelyéről falusi munkahelyére naponta, hiszen a mezőgazdasági termelés ma sem irányítható irodából. Felsőoktatásunk elegendő szakembert képez, mégpedig jó színvonalon, s a tsz-ek zöme befogadja őket. A diplomások szerepe az utóbbi években történt áttörés következményeként, mondhatni, meghatározóvá lett a szövetkezetek szakmai vezetésében is. Ezt a folyamatot némelyek olykor hajlamosak úgy értékelni, hogy lám, a technokraták kiszorították a paraszti elemet a termelőszövetkezetek szakvezetéséből. Helytelen vélekedés ez, hiszen ez az új gárda zöme Is paraszti származék. Arra azonban figyelmeztet ez a tény, hogy a szövetkezeti demokráciát, a tagság érdekeinek még következetesebb érvényesülését jobban betartsuk és betartassuk. Az értelmiség ma már nem elszigetelt, felmorzsolódé csoport a szövetkezeti kollektíva gyűrűjében, hanem értelmiségi környezetben dolgozó réteg, ami jelentősen megnöveli tevékenységének pozitív hatását. A nagyobb gond az, hogy a városoktól távoli, illetve kedvezőtlen adottságú, alacsony jövedelmű tsz-ek nehezen képesek megfelelő környezetet teremteni a kvalifikáltabb szakemberek számára Itt nem pusztán a diplomások, hanem a technikusok utánpótlása is akadozik. Ami a szakmunkásokat illeti, összességében kedvezően módosult a helyzet. A tsz-ek fölismerték érdekeiket, amit az is jelez, hogy a szakmunkásállomány öt év alatt 9 százalékról 29 százalékra gyarapodott. — A TOT elnökségi ülésén úgy fogalmazott, hogy romlott az agrártermelés hatékonysága ... — Igen, ez így van —folytatta a TOT elnöke. — Ennek sok oka van, s nem Is mindig a tsz-ek tehetnek róla. A más ágazatokban gazdálkodók is átélik ezt a folyamatot. Bíztató viszont, hogy a felismerésen már túl vagyunk. Panaszkodás helyett ma az alkotó tetteken van a sor: a szövetkezeten belüli teendők mozgatója egyebek között nem más, mint a köz- gazdasági gondolkodás meggyökereztetése, megszilárdítása. A gazdálkodás javítását, a hatékonyság növelését persze sok helyen még mindig afféle reszortfeladatnak tekintik, s mindenáron, egyoldalúan a termelés növelésére törekednek, illetve ezt kérik számon. Ügy vélem, hogy csaknem szabad kezet kellene adnunk a mezőgazdasági üzemeknek a termék- szerkezetük az adottságokhoz való hozzáidomításában, az ellátási és hasonló kötelezettségek teljesítésében. Ilyen irányító és termelési szemlélet vezethet csak sikerre a mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodásában. Keresztényi Nándor Olcsón, jót és gyorsan adni! Importkivállás a KlSZ-klufohait Volt rá példa, hogy hivatalos fórumon is kitört a tervezők ellen a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárának igazgatója. De nemcsak ő, hanem az anyagbeszerzőktől a termelőmunkásig keservesen érezte bőrén mindenki, hogy „idegen” tervet kap kézhez. Nem a tervezők hozzáértése okozta a galibát. Akár a VEGYTERV-ről, akár a többi — igen szép számú — tervező- intézetről van szó, a lehető legjobb megoldásokat igyekeznek beépíteni. A baj ott kezdődik, hogy nem veszik figyelembe a kivitelező technológiai viszonyait, a gyártható- ságot. Az ammóniahűtő ernyő esetét még most is emlegetik. — Olyan anyagot terveztek hozzá, amit egy álló esztendőn át nem tudtunk beszerezni — idézi fel a kínos huzavonát Nyika Tibor, aki korábban a szerkesztési osztályon dolgozott. — Később sikerült valami hozzávalóra lecsapnunk, de az nem pontosan ugyanolyan volt, mint kellett volna. Egyeztetés a tervezővel, egyez- tetés a rendelővel ... És közben telik az idő. Azt is a cifra esetek közé sorolják, amikor olyan edényfenékre kaptak tervet, amihez a Ganznak egyáltalán nem volt szerszáma. Már indult volna a gyártás, amikor — derült égből villámcsapás — kiderült, ilyet széles e hazában nem tudnak sajtolni. A fejlett ipari országokban a vegyipari gépgyártásban 6— 8 hónapos átfutási idővel számolnak. Nálunk csupán a tervezés ennyibe telik, s ha még hozzávesszük a kereske-- delmi ténykedést, nem túlzás: ajánlatot tenni nem tudunk annyi idő alatt, míg odakinn maga a termék is elkészül. — A hazai piac éppen a beruházások visszaszorítása következtében beszűkült — értékeli a gyár helyzetét Gressai Sándor igazgató. — Marad tehát boldogulási lehetőségként az export, 3 elsősorban a tőkéskivitel, hiszen erre ösztönöznek bennünket. Márpedig a piaci versenyt csak akkor tudjuk a magunk javára fordítani, ha olcsón, jót és gyorsan adunk. E három kategóriából a gyáriakon legnagyobbrészt a minőség múlik — eltekintve az alapanyagtól —, s a határidő, abban az esetben, ha tervezéstől a késztermék útnak indításáig mindent ők végeznek. — Ezért döntöttünk úgy, hogy saját tervezőosztályt hozunk létre — mondja az igazgató. — Annál is inkább, mert az idegen tervezőnek a drága terv az érdeke, hiszen ott is az árbevétel a mérce. Ez viszont felsrófolja a gyártmány árát, s, ha még hozzávesszük a hosszú átfutási időt, ilyen viszonyok közt a külhoni piacokon egyszerűen labdába rúgni sem tudunk. Számtalan előnnyel kecsegtet a házilagos tervezés. Gyorsabb így, nem beszélve arról, hogy a sürgős munkákat ennek megfelelően programozhatják. A gyár emberei ismerik a gyártási lehetőségeket, kivitelezhető megoldást választanak. Nem kell tehát újratervezni, s nerh kárhoztatják egymást a reménnyel alig kecsegtető anyagbeszerző-utakra. A szakmai tapasztalat tervekben való gyúmölcsöztetése forintban nehezen kifejezhető, de tetemes hasznot hoz. A típustervek készítésének előnye sem tartozik éppen a jelentéktelen eredmények közé. Nemcsak alkatrészekre és részegységekre, hanem komplett dokumentációkra is érvényesíthető a tipizálás. Jó ez a vevőnek is, hiszen rövid úton kiválaszthatja az elébe tettek közül a neki leginkább megfelelő megoldást. — A külföldi vegyipari gépek, berendezések általában jóval könnyebbek a mieinknél — teszi hozzá Gressai Sándor. — A Tiszamenti Vegyi Művek építésénél plasztikus példáját adta ennek egy francia és egy magyar csővezeték csatlakozása: a francia falvastagsága két milliméter volt, a magyaré hat! Határon túli vevőink a súlytöbbletet nem hajlandók megfizetni. Miért is tennék? Nekik arra nincs szükségük, tetejében még kényelmetlenségeket is okoz. Ez is egyike azoknak a szakmán belüli tapasztalatoknak, amit nem árt már a tervezésnél figyelembe venni. A vezérigazgatóság örömmel fogadta a gyáriak ötletét. azonnal zöld utat adott megvalósításához. A salgótarjániak pedig belevágtak . . . A gyár saját műszaki állományából öten kerültek a tervezésre, a többi tíz szakember máshonnan jön. Ösz- szébbszorították a pénzügyet, a bérelszámolást és a főtechnológiát, melyet azok nem fogadtak ugyan kitörő örömmel, de hát az nem volt alku tárgya. Kiütöttek néhány elválasztó falat vakoltak, festettek, tapétáztak . . . S_ míg mindez folyt a tervezők — ideiglenesen*a KISZ- klubban — elkészítették a csehszlovák export klórhordó dokumentációját szovjet félnek új típusú olajmérő állomásokra dolgoztak ki ajánlatot, s hozzáfogtak a négyutú csap tervezéséhez, mellyel importot váltanak ki — egyharmad áron ... Októbertől már a valóban barátságos,, új osztályon dolgozik a tervezőgárda magja, egyelőre nyolc ember. S míg odafönn a rajzok, számítások fölé hajolnak, a csarnokban máris megtehetik a gyártási előkészületeket, hiszen az idővel most már egyedül csak ok gazdálkodnak. A későbbiekben kiegészülő osztály a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyára termelésének 80 százalékához ad tervet. (A további egyötödhöz nem szükséges külön dokumentáció.) Abban bíznak a tarjániak, hogy ezzel a húzással a gyártás ez előtti 2—3 éves átfutási idejét 6—10 hónapra redukálják. Kezdetnek ez nem is csekély. Szendi Márta | NÓGRÁD - 1980. október IQ,, péntek y 3 . J,f. u b
