Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)

1980-10-29 / 254. szám

Versenyző törzsgárdisták Fél évtized alatt a munka - Gr öf főn tan kedvező irányú fejlődés ment végbe a Salgó­tarjáni Ingatlankezelő Vál­lalatnál. Míg 1974-ben a dol­gozók 40 százaléka volt törzs- gérdatag, addig jelenleg már 60 százaléknál tartanak. En­nek is eredménye, hogy nö­vekedett a munka hatékony­sága is termelékenysége. Az építőipari részlegben az egy dolgozóra jutó termelési ér­ték 87 600 forintról 132 300 forintra emelkedett. Az épí­tői oari részlegnél minden te­rületen garanciajegyeket al­kalmaznak. A törzsgárda tagság gyara­pítása azt is jelzd, hogy a vállalatnál csökkent a mun- kaerő-váhdorlás, bár még így is igen Jelentős, ami annak következménye, hogy a város többi építőipari egységéhez képest az ingatlannál alacso­nyabb a bérszínvonal. A termelési feladatok ellá­tásában sokat segít a mun- ka verseny-mozgalom. Míg 1974-ben 13 brigád indult a szocialista cím elnyeréséért, tavaly már 26 és ebből 19 ér­te el a cím valamely foko­zatát. A szocialista brigád- tagok száma manapság eléri az összlétazám 54 százalékát. Óvni a meglevők értékét Lakásfelújítások Salgótarjánban AZ ŰJ LAKÁSOK építése és a régiek karbantartása, megóvása egyképpen fontos feladat. A felújításuktól meg­vont forint nem takarékosság, hanem vétkes pazarlás, hiszen veszendőbe mennek még menthető értékek. Jó két évtized alatt sok minden elöregszik a lakásban. Recseg-nytkorog a parketta, A lakásösszetételhez viszo­nyítva közepes állapotúaknak mondhatók a megyeszékhe­lyen levő lakások. Sem el­hanyagoltak, sem példásan megóvottnak nem tekinthe­tők. Az 1950-es években épült emeletes házak (vásártér, Schuyer és Lovász út) szenny­víz-és hidegvíz-hálózata külö­nös gondot okoz. A szennyviz­répedezik és hullik a vakolat, csatornában halmozódik a összetöredezik a konyhai mo- szennylerakódás, gyakran zaik, kilyukad a csatorna, át- azért, némelyek a szemétle­ereszti az esőt a tető. Ha dobóval tévesztik össze. Emi- tlyenkor késik a gondos mes- att gyakori a dugulás, szét- ter munkája, hamarosan olyan nyomódnak a csőívek, csatla állapotba jut a ház, hogy meg­fontolandó, érdemes-e még költeni rá? Az időben elvégzett javítá­sok, cserék után viszont való­sággal megújul az otthon. El­kozások. A hidegvíz-csöveket a vízben levő nagy lebegő- anyag-tartalom teszi próbára. Sőt, nemcsak próbára teszi, hanem tönkre Is, Igazolja ezt a csőtörések sora, amikor végezni ezt az ingatlankezelő több lakót egyszerre önt el a vállalat hivatása — hiszen víz. Rontja a helyzetét, hogy akkoriban a PVC vagy az­besztcement helyett ólomcsö­veket használtak. Alaposan rászolgáltak hát a teljes felújításra ezek a veze­tékek. Tavaly a Tanács út 1—3—5 szám alatti házakban végezték el a munkát. Idén erre nem jutott pénz, jövőre neve is jelzi: gondozza, kezeli az otthonokat. Az elkövetkező öt esztendő­ben a lakások felújítása, érté­kük megóvása az eddiginél jóval hangsúlyosabb feladat lesz. Az tdei esztendőben a kelleténél kevesebb forint ju­tott e célra, s így a műszaki- ^ ^ ^ lag indokolt teendők, valamint pedig a Lgwy gs a Játszó a pénzeszközök összhangja dton újítják fel a szennyvíz- és nem valósulhatott meg tores- hidegvíz-vezetékeket. mentesen. Míg az előző észtén­dőben mintegy húszmillió a A SZŰKÖS ANYAGI vi- mostaniban csupán 15 millió szonyok okozta megtorpanás forintot fordított az ingatlan- után a következő ötéves terv­kezelő vállalat lakásfelújítás- ciklusban várhatóan nagyobb ra összeg jut majd a lakások Még ez a viszonylag szerény felújítására, karbantartására. Összeg Is szép számú tennivaló Annál is Inkább, mert az elvégzését tette lehetővé. Eb- újabb középtávú terv irány­bői fejezték be a salgótarjáni vonajaj m£r határozottan szor­SáSaélaaeStúrotthoan? tét- galmazzáka meglevő otthonuk ték rendbe itt. A lakásokban értékének védelmét, a lakások kijavították a belső vakolatot, rendszeres gondozását, festettek, mázoltak, új ablako­„Gyertelc mesélünk!" Országos szemle és szakmai tanácskozás Negyedik alkalommal ren­dezik meg november végéra Salgótarjánban a bábjátékos bemutatószínpad, animáci­ós filmszemle és szakmai ta­nácskozás háromnapos prog­ramját, A „Gyertek, mesé­lünk!” című országos ren­dezvény szervezője ezúttal is a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ és a Népművelési Intézet, közreműködői a megyei és vá­rosi művelődésügyi osztá­lyok, a televízió és a Pannó­nia Filmstúdió. Meghívott­ként jelen lesznek alkotása­ikkal és képviselőikkel a Ma­gyar Diafilmgyártó Vállalat munkatársai. A rendezvény fölötti védnökséget a Nem­zetközi Bábszövetség (UNI- MA) magyar tagozata látja el, Az első napon, november 28-én a Pannónia filmjei sze­repelnek műsoron, s meg­nyitják Az animációs film születése című kiállítást. Az aznapi tanácskozás témája is az animációs alkotásokkal foglalkozik, 8 a résztvevők ezen alkotásoknak a gyer­meknevelésben betöltött sze­repét, lehetőségeit vitatják meg. A második napon báb­csoportok mutatkoznak be a megyei művelődési közipont színpadán. Megyénkből a salgótarjáni Csizmadia úti, a Rákóczi úti és a Kárára cs- sági Általános Iskola bábo­sai, valamint a Főnix együt­tes tagjai szerepelnek. Jelen lesz egy-egy makói, sümegi, csényei iskolás és egy nyír­egyházi óvodás bábcsoport. A szakmai tanácskozás az al­kotó gyermek témakörét tár­gyalja meg a tévé Játsszunk bábszínházát 1 előadássoroza­tát is felhasználva. Az orszá­gos esemény befejező nap­ján diafilmeket mutatnak be és összegzik a tapasztalato­kat. A háromnapos program egyébként még számos ér­dekességet . tartogat a részt­vevőknek. Megszervezik pél­dául a gyerekek és szülőik közös játékát, a megúnt, vagy nem használt játékok cseré­jét és adás-vételét, az Álla­mi Bábszínház előadását. Az eseménysorozat Ideje alatt több Intézményben — neve­zetesen az ifjúsági és műve­lődési házban, gyermek­könyvtárban — rendezvé­nyekkel várják a gyermeke­ket, s néhány moziban gyer­mekfilmeket vetítenek. Mi épül 1990-rg ? Nyugaton a helyzet változott Három toronyháx — Könyvtárr iskola, óvoda, szolgáltató létesítmény a láthatáron „A város fejlesztése a pénzügyi lehetőségeknek megfele­lően folytatódjon tovább. A következő tervidőszakban a nyugati városrész építéséé kiemelten kell végezni. A város építésében rendelkezésre álló eszközök koncentráltan, a feladatokat rangsorolva kerüljenek felhasználásra ., (Részlet az 1980. febeuár 23-1 városi pártértckezlet beszá­molójából.) Nyugaton — vagyis a nyu­gati városrészben -— a hely­zet változott. Bár ebből ma még kevés látszik. Bontva építkezik tovább a város a Tarjén-patak — Meszes-hegy — Nógrádi Szénbányák köz­pont és a Karaites út — Bá­nyász út által határolt terü­leten, A szanálás csaknem befejeződött. A budapesti LAKOTERV-nél Flnta Jó­zsef állami díjas tervező Pózna Erzsébet tervező ve­zetésével elkészült a város­rész beépítésének beruházá­si programja. Flnta József inkább az elvi irányításban, Pózna Erzsébet a gyakorla­ti végrehajtásban jeleske­dik. Nincs olyan két hét, hogy ne fordulna meg Sal­gótarjánban, A beruházási programot a városi tanács végrehajtó bizottsága jóvá­hagyta. A durva terepren­dezés, a próbacölöpözés van napirenden. Kivitelező a Nógrád megyei Állami Épí­tőipari Vállalat. A következő évek építési stratégiáját Morvái Ernő, a városi tanács általános el­nökhelyettese dióhéjban így fogalmazta meg: — A VI. ötéves tervben befejezzük a Beszterce-lakó- telep építését. A Gorki,|-te- lepen a korábbinál mérsé­keltebb ütemre térünk át Az erőket a nyugati város­részre koncentráljuk. Ked­vező esetben egy évtized alatt elkészülhet az új vá­rosrész. Ám még számos bi­zonytalansági tényező akad, ami befolyásolhatja az épí­tés ütemét. Mindehhez fűzte hozzá Vadas Andor, a város fő­építésze : — A nyugati városrész átadásával lényegében be­fejeződbe a városközpont építése, melynek eddig csak a fele készült el! A vasúton túli terület ezután kerül sorra. Alapkoncepciónk, hogy városképileg harmó- nikus, egységes képet ala­kítsunk ki, nem feledve a természeti adottságokat. Ha valaki úgy vélekedik, hogy leányélom lesz a ki­szemelt területen építkezni, akkor távol jár az igazság­tól, A természeti adottságok — az eddigi vizsgálatok ta­núsítják — korántsem ide­álisak, Szűkösnek tekinthe­tő a terület a vasút és a Meszes-hegy között, A vá­rosközpontban lefedik a Tarján-patakot. Azért csak a központban, mert rendkí­vül drága műveletről van szó. A talajviszonyok rossz­nak mondhatók, mert meg­lehetősen mélyen található a teherbíró réteg. Például a patak közelében 8—10 mé­ter mély cölöpökön állnak majd a házak, ami szintén drágítja az építkezést. A hegy lábánál pedig alkal­masint csúszás lehetősége is fennáll. Az egykori Fürdő utca környékén pedig alá- bányászott a terület, így er­refelé magasházakat nem lehet emelni. A talajviszo­nyok miatt a tervet Is mó­dosítani kellett. A magas­házak nem oda kerülnek, ahová eredetileg elképzelték őket. A magasságukat mér­sékelték. E körülmények nem mel­lékesek, de a város lakóit bizonyára még jobban ér­dekli, hogy végül Is a kö­vetkező évtizedben (várha­tólag) mi épül a nyugati városrészben. Nem kevesebb, mint 530 lakás, A lakásállomány ösz- szetétele rendkívül változó­nak mondható. Garzonlakás­tól a 2 és fél szobásokig épí­tik. Az ötszintes lakóházak­ban 170 család talál otthon­ra. Ezek próbacölöpözését el­végezték a légópince köze­lében. A következő ötéves tervben elkészülnek csak­úgy, mint a két darab tíz­szintes, 63—63 lakásos to­ronyház. A 17 emeletes to­ronyházban 104 lakás lesz és lényegében a vasúti alul­járóval szembeni, patakon túli területen építik fel. Épí­tése valószínűleg áthúzódik a VII. ötéves tervre. Az építkezés harmadik ütemé­ben a volt Május 1. út mel­(Kulcsár József felvétele)-lett az egészségházig több ötszintes — összesen 130 la­kásos — épület emeli a vá­rosképet. Felépítése szintén 1990-ig remélhető. Természetesen nem hiá­nyoznak a középületek sem. A jelenlegi kötő HTSZ épü­letének helyén szolgáltató éa kereskedelmi létesítmény kap helyet. Az új megyei könyvtárban 300 ezer köte­tet tudnak elhelyezni. A vá! rosrészben ez lesz az egyet­len megyei tanácsi beruhá­zás. Hatalmas könyvtárnak ígérkezik. Formailag is lát­ványos és jól igazodik a taJ laj adottságaihoz. A Na­rancs utca környékén 13 tantermes általános iskola és 100 gyemnek befogadásán ra alkalmas óvoda létesül. A Kálvária-lépcsőtől jobb­ra eső völgyben szabadtér! színpadot, szabadtdő-közpon! tot álmodott meg a tervek»! míg balra egy pompás út-* törőházat, Am ennek pénz*) ügyi fedezete még nem bíz<í tosított, tehát felépülésüket sem lehet százszázalékos! nak tekinteni. Az új 21-es út városi át4 kelést szakaszának megépiz tése az STC-klubházig a helyközi autóbuszállomás* tói szintén bizonytalan, at­tól függ, hogy a KPM ajöá vőben is kiemelt beruházá­si feladatként kezeli-e aj Ilyen útszakaszokat. A nyugati városrész máz ketten és a tervező asztalán remekül fest. Megvalósítása nyomán Salgótarján város­központja várhatólag még több belföldi és külföldi el­ismerést kap, mint a felig elkészült, de máris Európa- hírű, modern centrum. Rozgonyi István kát, ajtókat szereltek be, par kettát cseréltek, műanyag pad­lóburkolattal borították le a konyhákat és a mellékhelyi­ségeket, tetőt cseréltek, csator­náztak, járdát készítettek a ház elé. Jószerint csak a fun­damentum és a falak marad­tak — új köntöst kapott az egész lakás. SALGÖBANYAN HASON­LÓ munkákat végezték el 24 lakáson, Somlyóbényatelepen újabb 23 lakást újítottak fel, ez utóbbiak közül négyen még most dolgoznak. Régi, koló­nialakások ezek, rendbetéte­lük a hároméves kolóniala- kás-felújításí prográm része. Hátravannak még a ve­gyes tulajdonú kolóniaházak, ezeknél azonban igen nehéz előrelépni. Egy földszintes sorházban ugyanis egymás mellett találhatók a magánla­kások és az ingatlankezelő gondozásában levő otthonok, s a vállalat csak ez utóbbiakért felel. Csakhogy közös a tető, s még egy sormás dolog ts, ez szinte megoldhatatlan nehéz­séget okoz. A vállalat tehál igyekszik ezeket az otthonokat eladni a lakóknak, nem Is eredménytelenül. Legutóbb például az Orgona út 10. szá­mú lakás váltott gazdát, lett a In Ló tulajdona. Karbantartásra, gondozásra szorulnak a távfűtő-berendezé­sek, a hőközpontok ís. Erre a célra kétmillió forintot szánt idén az ingatlankezelő vállalat. Felújították a Rá­kóczi út 2—10. szám, az Arany János utca 2—10., a Rákóczi út 184, 182, 175. szám alatti épület hőközpontját, S dolgának a főtér 13-as ház távfűtő-berendezésein. Együtt a városért Mustó László tanúságtétele Sorsa, élete, emberi küz­delmei, mai akarása, hite a jövőben minden pontján azo­nos munkatársai történetével, építő akaratával. Akkor szü­letett, amikor a magyar mun­kásmozgalom történetének egyik legkiemelkedőbb esemé­nye zajlott a fővárosban: 1912. május 23-án. A Vérvörös csü­törtök napján. Százezernyi munkás hangos tiltakozásának óráiban, azokban az időkben, amikor a fegyverkezés ellen tüntetve sokan az életüket ál­dozták az emberibb világért. Mustó László életútja tanú­ságtétele mindannak, amiért sokan harcoltak, amikor - a harc kellett, sokan dolgoztak, amikor a munkán volt a sor, de tanúságtétele elsősorban az emberért közösen cselekvő, nem csak önmagát — másokat Is tekintő magatartásnak. Az a régi fazsindelyes ház, amelyben született, mialatt ap­ja a kivándorolt amerikás ma­gyarok kemény életét élte va­lahol, már régen nincs meg. Helyén másvalaki épített szép házat. Mustó László csupán annyit változtatott egész élete során, hogy szülőföldjén, Zagy- vapálfalván megmaradva, egy másik utcában épített szép otthont. — Tizenkét éves voltam, amikor az öblösüveggyárban behordófiúként elkezdtem a munkát. Kemény élet volt, tudják ezt itt a városban so­kan, nem egyedül éltem úgy, ahogy akkor éltünk. Később a Hirsch gyárban, tűz mellett kerestem a kenyeret, ott bal-, eset is ért Megégett a lábam. Akkor sokáig betegeskedtem. Huszonkilencben kezdték a síküveggyári Zagyva I. ke­mencét beindítani, belga tech­nológiával, de elsőnek berob­bant. Ezért amikor én mun­kára jelentkeztem, szerencsé­sen fel is vettek, nagy dolog volt ez akkoriban . . . A munkáshűség állomásai: részt vett később a kettes számú kemence beindításá­ban, majd külön engedéllyel, mert. akkor már nyugdíjas volt (nyolc évvel ezelőtt ment nyugállományba) a legkorsze­rűbb, hármas számú kemence indulását segítette szakértel­mével, közvetlen irányításával a fizikai, termelői területen. Az emberi hűség állomásai: harminckilencben a nagy név- magyarítás idején híradósként szolgált a hadseregben. Bi­zony, keményen ki kel­lett állnia a nevéért, azért, hogy megmaradjon Mustónak. Sokan Mustó János . salgótar­jáni festőművész édesapjának vélik: — Nem vagyunk rokonok, de tartjuk a rokonságon — mondja nevetve. Átkiabálnak egymásnak az út két oldaláról: — Szervusz, Mustó . . .1 Az élet úgy hozta, hogy ne­kik nem lett gyerekük, de a tizenkét testvér közül való baglyasi bányászlánynak, a feleségének ma is élő tíz test­vére, mármint azok, akiknek családjuk is van — gyakorta vitték és viszik ma is a gye­rekeket Laci bácsiékhoz a pél- falvai Csokonai utcába. Hát így aztán nincs hiány gyerek­ben, vidámságban, nevelésben sem! De hiszen ilyenformán rokona mindenki a városban, s ,különösen Zagyvapálfalván Mustó Lászlónak. Mindenki csak így szól hozzá: — Laci bácsit Mekkora rang ez — csak az tudja, aki maga is tar­tozik valahova, valakikhez, aki maga is a mások életét nézi, amikor a magáéról van szó. Mert, hogy az egészen ugyan­azt Amióta jobban ráér, újabb elfoglaltságot talált, fontos megbízatást újra — a mun­kásőrségnél vállalt szolgálatot. Tudatosság — ez talán a leg­pontosabb szó, amely kifejezi eddigi életét, s amely megha­tározza mai mindennapjait. — Embernek maradni min­den körülmények között — én ezt tanultam a környezetem­től már az induláskor. Később pedig azt tapasztaltam, hogy a felszabadulás éveiben adnak a véleményünkre, kérik a se­gítségünket, s mindenben el­sősorban az embert látják, az ember boldogulását keresik, így lettem kommunista is. Ezt éreztük akkor is, amikor öt- venben megalakítottuk a pál- falvai közséffl tanácsot, amely­ben a munka mellett elnökhe­lyettesként működtem. Még ma is azokon a járdákon lép­delünk, amiket akkor megépí­tettünk, tehát jól építettük meg, és sok minden mást is itt Pálfalván. Ez a város ügy gazdagodott hogy sokan let­tek érte. Laci bácsi másik „rendező elve” — akkor is a cselekvést kell választani, ha a sikerhez mindössze egyetlen százalék esélyt lehet fűzni! „Másként nem is lehet élni. De ehhez hozzátartozik az is, hogyha a javaslatban csak egy száza­lék megszívlelendő akad, ak­kor azt az egyet úgy kell meg­fogadni, — ne legyen bántó a fennmaradó nagyobbik rész elvetése, vagy elodázása". A városi tanácsnak megbe­csült tagja; a síküveggyár! 12- es számú pártalapszervezet szervező titkára; a Csokonai, a Rózsafa és a Kölcsey utca ta­nácstagja — sok szálon kötő­dik a városhoz, Zagyvapálfal- vához, a síküveggyári munka­társakhoz. Azokhoz az idő­sebbekhez, akikkel együtt vi­tatkozik egy-egy összejövete­len arról, hogyan lehetne a régi iskola helyén a Csokonai utcában egy közösségi célokat szolgáló épületet felhúzni, ha majd az anyagiak is megenge­dik. Hogy ott azután végre megfelelő helye legyen a ta­nácstagi csoportnak, meg má­soknak ís! Hogyan kellene a szegényes bolthálózatot to­vább bővíteni, hiszen egyre több azon a környéken az idős ember, akik nehezen utaznak be a városba a legszüksége­sebbekért „Cselekedni akkor is érde­mes, ha csak egy százalék aa esély". Ez Mustó László tanú­ságtevése. (T. Pataki)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom