Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)

1980-10-19 / 246. szám

A hét 3 kérdése Mit jelent Radzsai iráni miniszterelnök New York-i utazása? ' tatott az amerikai bankok­ban. Ebből az összegből bő­ven telnék fegyverek vásár­lására. Az iraki—iráni konfliktus­sal foglalkozó diplomaták kö­rében, a New York-i üveg­palotában, az ENSZ székhá­zában bombaként robbant a hír: Irán képviseletében ma­ga Radzsai miniszterelnök jön el a Biztonsági Tanács ülésére, hogy kifejtse országa álláspontját. A meglepetés annál nagyobb volt, mivel Irán egy éve nem vesz részt a világszervezet munkájában, amióta a BT határozatban ítélte el az amerikai nagykö­vetség személyzetének túszul ej tését. Emlékezetes, hogy akkor csak a szovjet vétó akadályozta meg, hogy a Biz­tonsági Tanács amerikai ösz­tönzésre súlyos szankciókat szavazzon meg. Teheránban a Vallási vezetők gyakran a „sá­tán eszközének” nevezték az Egyesült Nemzetek Szerveze­tét. a Biztonsági Tanácsot Radzsai miniszterelnökről az a vélemény teheráni poli­tikai megfigyelők körében, hogy közelállt Khomeini aja- tollahhoz. New York-i tárgya­lásai során tehát nagy súllyal léphet fel. Így megérkezte fölélénkítette a New York-i i.hírbörzét”. Egymást érték a különböző híresztelések, fel­tevések, spekulációk. „Rad- esai alkut köthet az USA- val, s a túszokért cserébe amerikai fegyvereket kap....” Carter választási győzelmét jelentheti, ha gyorsan rá tud­ja venni a teheráni kormányt a túszok szabadon engedésé­re... — és így tovább. Két­ségtelen, hogy Washingtonból hivatalos megnyilatkozások adtak tápot a feltevésnek, hogy amerikai részről nagy reményeket fűznek Radzsai jöveteléhez. Carter elnök egy kortesbeszédében „agresszor- nak” minősítette Irakot, egy­ben pedig kiállt Irán terüle­tének sérthetetlensége mel­lett Muskie külügyminiszter nvfltan lemondta, hogy az USA kész hadianyagot szállí­tani Iránnak, ha Teheránban szabadon bocsátják az ame­rikai túszokat. Hozzáfűzte: amint a túszok hazatérnek, automatikusan feloldanék az Iránnal szemben ez év elején életbe léptetett szankciókat. Köztudomású, hogy Carter mintegy nyolemilliárd dollár értékű iráni követelést zárol­Hogyan alakul a szovjet- algán viszony? nisztánt ért külső támadás el­hárításához és ezzel tanúsá­got tett arról, hogy hű a né­pek szabadságának védelmét előíró, internacionalista, le­nini irányvonalhoz. Hivatalos, baráti látogatás­ra érkezett Moszkvába Bab­rak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt fő­titkára, az afgán állam és kormány feje. A szovjet— afgán tárgyaláson a szovjet tárgyaló-küldöttséget. Leo- nyid Brezsnyev vezette; tag­jai között ott volt Gromiko külügyminiszter, Andropov, a Szovjetunió Állambiztonsá­gi Bizottságának elnöke és Nyikolaj Ogarkov marsall, a szovjet fegyveres erők ve­zérkari főnöke. A tárgyalás során Leonyid Brzsnyev kö­zölte, hogy a Szovjetunió to­vábbra is következetesen tá­mogatja Afganisztánt. Bab­rak Karmai beszámolt az af­gán belső helyzet normali­zálására hozott intézkedések­ről, köszönetét mondott a tá­mogatásért, amelyet az afgán nép kap új életének meg­alapozásához, az el nem köte­lezett Afganisztán belügyeibe történt imperialista beavat­kozás elhárításához. A tárgyaláson elhangzot­takra következtetni lehet azokból a fontos állásfogla­lásokból, amelyek a nyilvá­nosság előtt a Kremlben, az afgán vendégek tiszteletére adott díszvacsorán mondott pohárköszöntőjében foglal­tattak. Leonyid Brezsnyev szólt arról, hogy a nemzet­közi reakció Afganisztánnal kapcsolatos manővereit le­leplezve, mindent meg kell tenni a térség helyzetének normalizálására Brezsnyev támogatta az afgán kormány ez év májusi javaslatait, ezek között szerződés kötését Pa­kisztánnal, amelyet az impe­rialisták bevontak az USA és Kína Afganisztán-ellenes játszmájába. Pakisztán sem­mit sem nyerhet azon, hogy kiéleződött az ellentéte Afga­nisztánnal. „Szeretnénk re­mélni — jelentette ki Leo­nyid Brezsnyev —. hoev mindenki megérti, eredmény­telen marad minden kísérlet az Afganisztán belügyeibe való beavatkozásra". Babrak Karmai hangsúlyoz­ta, hogy a Szovjetunió idejé­ben adott segítséget az Afga­Mi volt a célja Giscard d’Estaing francia elnök­nek kínai utazásával? Valaha de Gaulle tábornok realista külpolitikájának egyik elemeként tartották szó­mon, hogy a Francia Köztár­saság az ő döntése alapján is­merte el — a nyugati nagy­hatalmak közül elsőnek — a Kínai Népköztársaságot. ő maga nem jutott el Kínába, utóda Pompidou már igen. S most Giscard d’Estaingen a s. r. Fi ar ciaország régóta érdek­lődik a kínai piac iránt, ame- m-t egymiiliáid fogyasztójá­val a francia áruk fontos le- hetréges felvevőiének tekint. A gazdasági kapcsolatok voltak most is a franci: államfő lá­togatásának középpontjában, Az egyik eredményként azt könyvelik el, hogy a francia acomipar két atomerőművet szállít Kínának. Persze, is­merve a hadiipar fejlettségét Franciaországban, ismerve ex­portigényét, egyáltalán nincs kizárva, hogy a pekingi ven­déglátók újra kifejezték to­vábbi vásárlási szándékukat, amelyet katonai küldöttségeik korábbi párizsi útjai során már jeleztek. Ami a kínai—francia politi­kai tárgyalás témáit illeti, a Közép-Kelet és Délkelet-Azsia válsággócait áttekintve Hua Kuo-feng és Giscard d’Estaing bizonyos nézetazonosságot ál­lapíthatott meg például Af­ganisztán vagy Kambodzsa kérdésében, viszont már ellen­tét mutatkozott közöttük az enyhülés értékelésében és a kelet—nyugati kapcsolatok fenntartása tekintetében. A párizsi sajtó bizonyos pár­huzamot talált a francia és a kínai függetlenség hangsúlyo­zásában, s az önálló atomerő­mű kiépítésében. Bizonyára nem véletlen, hogy éppen Giscard d'Estaing elnök látoga­tása idején hajtottak végre a kínaiak egy légköri atomrob­bantást. A francia vendég mindenesetre lelhasználta az alkalmat, hogy megismet je a kínai vezetők, s közöttük az ni személyiségek, mint Csao Ce-jang miniszterelnök véle­ményét. Pálfy József Hegkezdődött a nyomda-, a papíripar és a sajtó dolgozói szakszervezetének XLI. kongresszusa Szombaton az MSZMP Budapesti Bizottságának Okta­tási Igazgatóságán megkezdte munkáját a nyomda-, a pa­píripar és a sajtó dolgozói szakszervezetének XLI. kongresz- szusa. A szakmai szervezet 55 ezer fós tagságát képviselő 196 küldött tanácskozásán Lux János, a szakszervezet fő­titkára, a központi vezetőség írásos beszámolójához tűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta: 500 éves technológiát vált fel az a nagyarányú fejlesztés, mely 10 évvel ezelőtt kezdődött meg először a nyomda-, majd a papíriparban. Az utóbbi öt esztendőben ennek eredményeként ország­szerte elterjedt az ofszet technológia, a korszerű szöveg- előállítás, mely a lap- és a könyvkiadás színvonalának emelését szolgálja. Megállapította, hogy a gazdasági, a poli­tikai és a kulturális nevelő munka, valamint az érdekvé­delem területen a szakmai szervezet teljesítette az előző kongresszuson meghatározott feladatokat, továbbra is gon­dot okoz azonban, hogy a technika forradalmi változásai­val kevésbé tartott lépést a szakmai képzés. A szóbeli kiegészítés után a kongresszus a beszámoló és az előterjesztések fölötti vitával folytatta munkáját. Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyfűés 35. ülésszakának plenáris ülésén, „A kambodzsai helyzet”, cí­mű napirendi pont vitájában pénteken felszólalt Rácz Pál nagykövet. Magyarország ál­landó ENSZ-képviselője is. Beszédében felhívta a figyel­met arra, hogy e napirendi pont kapcsán egyes küldött­ségek Vietnam-ellenes politi­kai kampányt folytatnak és megkísérlik hamis fényben feltüntetni a Kambodzsában kialakult helyzetet Az egyes körök által sür­getett úgynevezett politikai rendezés — mutatott rá Rácz Pál — a Pol Pot-klikk hatal­mának megdöntésével már megkezdődött, és e sokat szenvedett ország újjászüle­tése a biztosítéka Kambod­zsa szuverenitásának és füg­getlenségének. A magyar de­legátus hanaúlyozta, hogy a jelenlegi állapotok megítélé­sénél a reális helyzetből kell kiindulni és nem lehet szem elől téveszteni azt a példátla­nul súlyos örökséget, amelyet az ország szétziláltsága és a lakosság megtizedelt volta jelent Kambodzsa számára. Rácz Pál kijelentette, hogy a helyzet Kambodzsában megfordíthatatlan, és hogy az ENSZ-nek elő kellene segíte­nie a múlttal való mihama­rabbi leszámolást. Egy, bizo­nyos nyugati és délkelet-ázsi­ai országok által javasolt és a törvényes kambodzsai kormány képviselőinek távol- létében megtartott nemzet­közi értekezlet megengedhe­tetlen beavatkozás lenne a Kambodzsai Népköztársaság belügyeibe. SALT-II Carternek sietnie kell Carter elnök november kö­zepén lépéseket tesz a SALT— II szerződés re' íikálására — írja a Christian Science Mo­nitor pénteki száma. A lap szerint feltételezve, hogy Cartert újraválasztják, az elnök közvetlenül a vá­lasztások utón megkezdi a tárgyalásokat a szenátus tisztségviselőivel. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a sze­nátusi vita már novemberben megkezdődhet. A szenátus napirendje ugyanis zsúfolt, és ezen felül pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a novemberi vá­lasztásokon a szerződés né­hány kulcsszerepet játszó tá­mogatója vereséget szenved. A ratifikáláshoz — mint is­meretes — kétharmados több­ség szükséges. Az elnöknek mindazonáltal számos oka van a sietségre. Mindenekelőtt maga a szer­ződés, amelynek jegyzőköny­ve 1981 elején lejár. Ennek a jegyzőkönyvnek az értelmé­ben a Szovjetuniónak rakétá­kat kellene leszerelnie, hogy a szerződésben meghatározott „plafon” alá kerüljön. Ha a határidő lejár, a SALT—II nagy részét, vagy talán az egészet újra kell tárgyalni. A Christian Science Moni­tor a legjobb értesülésekkel rendelkező amerikai lapok egyike. A SALT—II-re vonat­kozó értesülés forrásaként Edmunt Muskie külügymi­nisztert jelöli meg, akiről köztudott, hogy — a Carter- kormányzat fegyverkezési programjainak támogatása mellett — állandó szorgalma­zója a SALT-szerződés ér­vénybe léptetésének. A Fehár Ház tervének cél- zatos kiszivárogtatása alig több, mint két héttel a vá­lasztások előtt jól beilleszke­dik Carter stratégiájába. Az elnök most minden mó­don igyekszik dramatizálni az ellentéteket saját „békeapos­toli” tevékenysége és Reagan szélsőséges tervei között. Longo temetése Szombaton délután kommu­nista nagygyűlés keretében vettek örök búcsút Luigi Lon- gótól, az Olasz Kommunista Párt csütörtökön elhunyt el­nökétől. Az olás? és a nem­zetközi kommunista mozga­lom kiemelkedő egyéniségé­nek holtteste a kora délutá­ni órákig az OKP római szék­hazában, a via Botteghe Os- curén maradt fclravataiozva. Két napja rómaiak ezrei rót­ták le kegyeletüket előtte. Szombaton további külföl­di küldöttlégek érkeztek az olasz fővárosba, hogy részt vegyenek a temetésen. Megállapodás Rómában Szombatra virradóra Rómá­ban aláírták a Piát és a! szakszervezetek megállapodá­sét. A szakszervezeti vezetők! pénteki hétórás tanácskozá­sukon úgy döntöttek, hogy a Fiat-üzemekben országosan megtartott munkásgyűlések állásfoglalásait felhatalma- '"zásnak tekinthetik a kompro­misszumos megállapodás vég­legesítésére. Ezzel a torinói súlyos konfliktus lezárult,' valójában azonban a gyakor­latban válik majd el, hogy mennyit ér a kompromisz- szum. A 11 pontos megállapodá­son kisebb kiigazításokat haj­tottak végre: többek között jobban figyelembe veszik az 54—59. évük közötti munká­sok érdekeit; a Fiat előmoz-’ dítja idő előtti nyugdíjazásu­kat. Franco Foschy munka­ügyi miniszter a megállapo­dás legfontosabb pontjának azt nevezte, hogy kiküszöbö­lik az elbocsátásokat és á munkanélküliséget. Örömét fejezte ki, hogy az új kor­mány a „Fiat-ügy” megol­dásának feltétele! között fog-' hat hozzá munkájához. A szakszervezetek és a Fiat igazgatósága közös nyilatko­zatban kérte fel Forlani kije­lölt miniszterelnököt, hogy az új kormány megalakítá­sakor azonnal dolgozzák ki azokat a jogi kereteket, ame­lyek előmozdíthatják a meg­állapodások végrehajtását. A három szakszervezeti szö­vetség főtitkára, Luciano La­ma, Piere Carniti és Giorgio Benvenuto nem tett értéke­lő nyilatkozatot, ezzel is ér­tésre adva, hogy a kompro­misszumba „jobb híján” men­tek bele. Bentivogli, az egyik vasasszakszervezet, főtitkára csupán annyit mondott, hogy a torinói munkásgyűlések ta­pasztalatai alapján „némileg javítottak a megállapodáson”. t Óra- és ajándékvásár október 20—november 1-ig A Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat áruházaiban és szaküzleteiben. Salgótarjánban a Pécskő Üzletházban, a pavilonsori ajándékboltban, Balassagyarmaton az Ipoly Áruházban — egyes férfi-, női karórák, •— ébresztőórák — ajándéktárgyak, bizsuáruk 30—40 százalékos árengedménnyel. Kerámiatárgyak, faáruk, népművészeti cik­kek, bőrdíszműáruk gazdag választékát kí­náljuk. Gondoljon a közelgő névnapokra, ajándéko­zási szezonra. Már most vásároljon, érdemes! Csémj Károly honvédelmi miniszterhelyettes Prágában, a Varsói Szerződés egyesített fegy­veres erőinek katonai tanács ülésén aláírja a jegyzőkönyvet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom