Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)
1980-10-18 / 245. szám
Négy község — két tanács — egy anyaiskola „Örömmel értesítjük a tók: nem mindig probléma- kihelyezett ülést fogunk tarszerkesztőséget, hogy szere- mentes ez az egész. A mun- tani a csapatvezetőség részétett öreg tanítónkat, Makó- káltatói jogokat az iskolai pe- ről is. Nem vagyok itt elég vies Kálmán nyugalmazott dagógusoknál a litkel körzeti régen ahhoz, hogy meg tudjam általános iskolai igazgatót intézmény Igazgatója, az óvó- ítélni, 1ó-e vagy rossz ez a vasdiplomával tüntették ki. nőknél a litkei körzeti óvónő típusú körzetesítés, de szá- Egyházasgerge, 1980. október tartja kézben, a bérgazdálko- momra adott volt és a felada- .... Volt tanítványai.” dás mindkét részről az iskola- tóm az, a tanácsokkal is ki.... igazgató irányítása alá tar- épüljön az együttműködés. A E par sort az után kaptam toziki mfg az ais<5s tagiske ák mihálygergei tanácson figye- ” és a helyi óvoda működésé- lemmel kísérik a gyerekek sorkézhez, hogy kint jártam a környéken, a körzeti iskola problémáiról érdeklődni. Remélem, hamarosan eljutok újra errefelé — hiszen régi tervem, hogy nyugdíjas pedagógusokat megkeressek — véleményüket kérve a mai oktatás-nevelésről, tapasztalataikat összegyűjtve arról, miben várják segítségüket fiatalabb kollégáik, falujuk, közösségük lakói. Amiért megemlítem mégis ezt a levének feltételeiért a két tagközségben a gergei tanács felel. Nehéz a közvetlen kapcsolat- tartás, és ha befut egy-egy rendelet, intézkedés (amit csak az intézmények tudnak végrehajtani), — itt a tanácson semmit sem tudnak kezdeni vele, jogkörükön kívül esik. ☆ ☆ ☆ Krakóczki Gyuláné körzeti sát, a nehezebb helyzetűeket segítik. A szülők szeretettel támogatják az iskolákat, sok társadalmi munkát végeznek. Voltunk kint megnézni a felújított épületet — rengeteg' segítség van benne. — És a bejáró felsősök szülei? , — Talán nincs is olyan osztály, ahol a szülői munkaköri «ÄÄ iskolaigazgató első évét kezdmai pedagógusok kitüntetésekor is befutna-e ilyen levél, vagy ez csak a meghittebb kis közösségek ragaszkodása? ... ☆ ☆ ☆ te Litkén — nincs éppen köny- nyű helyzetben. — Az, hogy az óvodák hozzánk tartoznak, nem kimondottan öröm... A tartalmi munkában mindenképpen együttAz aprófalvas Nógrádban működnek, a kölcsönös láma már nem ismeretlen téma togatások, megbeszélések gya- a körzetesítés. Több „falucso- korlata kialakult, a beiskolá- kor” van, ahol a központi köz- zásban, az iskola-előkészítésben rakozóhely. Pedig nagyon sze- ség iskolájába járnak évek óta partnerek vagyunk. Az iskola retnénk, ha minél több bejáró a felsősök a környékről, az körzetének kialakulása (a gyerek kapcsolódna be a tantak volna képviselőt Hogy be kell járni, arra nem panaszkodnak — de egy váróterem nagyon elkelne! A déli hazamenetel nem probléma — olyankor helybe jön a busz — a napköziseknek, a délutáni foglalkozásokon részt vevőknek azonban le kell ballagni az úthoz, és ott nincs fedett váalsósoké maradt a helyi iskola. Litke rendhagyó helynek számít kissé: a körzeti iskolába az ipolytamóciakon kívül a mihálygergei tanácshoz tartozó két Gerge felsőtagozatos gyerekei is bejárnak. A 28 fős tantestületből három pefelső tagozat már 1973-tól itt órán kívüli életbe — sok szakvan) más kérdés — úgy vélem, sokat lehet tenni azért, hogy mind a pedagógusok, mind a gyerekek ide tartozónak érezzék magukat. A jutalmazásoknál nem látok különösebb gondot: az évközi ládagógus Tarnócon, kettő-kettő togatások, az évvégi eredméGergén dolgozik, a kisebbekkel. De a korábbi 1—4-es ösz- szevonás helyett Egyházas- gergén 1—2., Mihálygergén 3—4. osztály van. Ez mindennyék, a munkaközösségeken belüli tevékenység képet adnak, az együttes munkaértekezletek során is havonta találkozunk. Elsőrendű feladaképpen emeli az oktatás színvo- tómnak tartom, hogy minél nalát, egy pedagógussal bő- jobban megismerkedjek a vült is, a diákok utaztatása munkájukkal. Jó a kapcso- megoldott. De ahogy a mi- lat köztünk, a tantestület sze- hálygergei tanácson elmond- réti a kinti nevelőket és több A Televízióból jelentjük A hagyatékból előkerült Horváték Fényes, előkelő vacsora zajlik a tv-kamerák előtt. Az új gazdag házaspár ugyancsak kitesz magáért, hogy csillogtassa gazdagságát. A tragikus sorsú Csáth Géza mindeddig ismeretlen művét forgatják a télevízió stúdiójában. — Egy kispolgár házaspár áll a Horváték című tv-já- ték központjában — mondja az első napi forgatás véget értével Léner Péter rendező. — Horvát, a férj valójában gimnáziumi tanár és ]ó néhány éven át szűkös anyagi viszonyok között vegetáltak, a pénz nem vetette fel őket. Eközben is meglehetősen kispolgári életmódot folytattak. Váratlanul nagy fordulat következik be náluk. Óriási vagyont örökölnek, de ezt a pénzt szinte percek alatt felélik. A köny- nyen szerzett gazdagság ugyanis az 1900-as évek modellje szerint a dzsentri életformára kényszeríti őket is. Az addig egymást szerető, becsülő pár kapcsolata az életmódnak megfelelően megváltozik. Az asszony a tisztek között szövi új viszonyát s mikor ez kipattan, a férj is hasonló lépésre szánja el magát. Mind- ennnek következményeként, amely a kötelező urizálásának köszönhető, elszegényednek, házasságuk felbomlik és rossz körülmények között tengetik tovább életüket. Később ugyan még megpróbálják visszaállítani szétzűllöt házasságukat, de már nem sikerülhet. a tragikus hibák sorozataiért fizetniük kell. — A darab műfaja? — Szinjáték. — Honnan került elő váratlanul ez az eddig ismeretlen Csáth Géza-színmű? — Ügy tudom, Illés Endre találta meg a Csáth-család hagyatékában. Ebből a hirtelen előbukkant darabból készítettünk Deme Gábor dramaturggal tv-játékot A színdarabot valóban még sehol sem mutatták be. Így hát ősbemutatóra készül a televízió. — A rendező mennyire ismerte a szerzőt? — Nem véletlen, hogy én rendezem ezt a tv-játékot. Nagyon szeretem Csáth Géza írásait. S úgy vélem a szerző még nem foglalta el az őt megillető helyet a magyar szellemi közéletben, márpedig szerintem a legjobb novellisták közé tartozik. A darab bemutatása tehát így az én ügyem is Természetesen nemcsak Csáth Gézára gondolva, az a véleményem, hogy jóval nagyobb ambícióval kellene felkutatnunk az elfeledett régi darabokat, irodalmi értékeket. — Végül mi a véleménye a mű szellemi, írói értékéről? — Nagy erejű pszichikus drámának tartom. A szerző, aki nemcsak író, de egyúttal orvos, ideggyógyász is volt, sokat tudott az ember lelki nyomorúságáról, az emberi helyzetekről, végletekről. Gazdagon és rendkívüli kegyetlenséggel tudott írni a szecesszió lázas nyelvezetén... A többfelvonásos színdarabból végezetül egyórás tv-játék lett. a húzás azonban szerencsés veszteség. Eredeti formájában bemutatni aligha lehetne. így hát színpadi bemutatóra én nem is gondolok, a tv-játék többet megmutathat az írás értékeiből. A főbb szerepeket Takács Kati. Balázsovits Lajos, Deák Sándor, Petúr Ilka, Mécs Károly és Márton András mtsszák. Szémann Béla NOGRAD - 1980. október 18., szombat körünk van, indítunk középiskolára előkészítőt, igyekszünk differenciáltan foglalkozni a gyengékkel és a leg- jobbakkal egyaránt. Sok pluszt kell adnia az iskolának — több tanulónk jön olyan környezetből, ami miatt könnyen lemaradhat. , Számos problémával küszködik az iskola Litkén. Sok a képesítés nélküli nevelő (bár nagyon törekvő, becsülettel felkészülő fiatalok mind a nyolcán az iskolavezetés szerint) sokan bejárók (bizonyára a szolgálati lakások hiánya miatt nem kapnak szakos pedagógust több tárgyból), két osztály délutánra jár, „kinőtte” az intézmény az épületét, pici a műhely, kerítés nincs az iskola körül. Ami a mérleg másik serpenyőjébe kerül: jó a tantestületi légkör, segítik a képesítésnélkülieket, arra törekszenek, a körzet minden iskolása egyenlő esélyt és törődést kaphasson. Néhány területen mindehhez több társadalmi segítségre lenne szükség. Az óbudai amfiteátrum Az amfiteátrum Óbudán, a Nagyszombat, Korvin Ottó, Viador és Szőlő utca által határolt területen, az egykori aquincumi katonaváros déli részén találjuk fővárosunk egyik legjelentősebb római kori émlékét- Itt építették fel a római katonák számára időszámításunk 145. évében a Duna-vi- dék legnagyobb amfiteátrumát. Alaprajza a körhöz közel álló ellipszis hossztengelye 132, kereszttengelye 108 méter. Hatalmas építmény volt, nézőterén egyszerre 10— 12 ezer ember foglalhatott helyet. Elsősorban gladiótörés állatviadalokat rendeztek itt, csatornarendszere és magas védfala azt bizonyítja, hogy vizi ütközeteket is eljátszottak benne. Nézőterének falmaradványai évszázadokon át szabadon álltak, csak az idő vasfoga pusztította lassan, de annál könyörtelenebből. A rómaiak bukása után, a nép- vándorlás viharos évtizedeiben, eredeti rendeltetése feledésbe merült. Arénáját, melyet még a XVIII. században Is csak vékony törmelékkissé kiemelkedő volta. Re^ mélték, hogy egy újabb árvíz idáig nem fog felemelkedni és így nem rombolja le vályogviskóikat a medréből kilépő Duna. A környékről kevés földet hordtak az arénába, s ezen építették fel szűk udvaraikkal szorosan egymáshoz simuló egészségtelen, nyomorúságos lakhelyeiket. A terület új nevet is kapott, méghozzá olyan előkelőt, amely egyáltalán nem illett hozzá. Királydombnak^ Kírályhegynek kezdték nevezni. Hosszú ideig még a régészek sem sejtették, hogy a Királydomb putrijai alatt amfiteátrum rejtőzhet, habár az elipszis formájú alaorajz és az itt-ott felbukkanó római kváderkövek, az egykori nézőtér alapjai gyanút ébreszthetett. Nem tudták ugyanis elképzelni, hogy Aquincumban, amelyet a hiJ ányos feltárás miatt a valóságosnál sokkal kisebbnek képzeltek, két amfiteátrumot készíthettek. A kisebbiket ugyanis, az esztergomi vasút töltése mellett fekvő csigadombit már korábban kiásták. A harmincas évek eleién á királydombi szégyenletes,’ egészségtelen nvomorteleoett megszüntették, lakóit elköl-J töztették, és az amfiteátrum mot 1935 és 1940 közt kiásták. Az arénáról négy-négy és fél méter vastag földet távolítottak el. számszerűen 48 000 köbmétert- Kiásása és elhordása 200 munkás és 100 kordé félévi munkáját vette igénybe. Ma az egykori Királydomb visszakapta amfiteátrum jelé legét; rómaiak emlékét hirréteg fedett, egy időben dögtemetőnek és vesztőhelynek használták. Erre utalnak régi német nevei is: Galgenberg, Schichtenberg. Az amfiteátrum az 1838-as árviz után külvárosi nyomor-» tanyává vált- Ugyanis a környéken lakó szegény emberek, elsősorban a közeli kék-i dető látványosság, bár aréná-i festő és kelmenyomó gyárak munkásai itt telepedtek le. Erre bíztatta őket az amfiteátrumnak a környékből iában gladiátorok és vadál-’ latok helyett csak vidárb gyermeksereg kergetődzik és labdázik. Vértessl Miklós Szegény, mint a templom egere Az angol egyház egyévi bevétele kereken 50 millió font sterling — az államegyház papjai mégis szegények, mint a templom egere. Sok helyi plébánosnak meg kellett elégednie a 3000 fontot alig meghaladó évi jövedelemmel, és a külső pompa ellenére a felsőbb papi réteg sem mondható gazdagnak. Az egyház pénzügyi igazgatósága most fizetésemeléseket hagyott jóvá. Az összesen 11 ezer helyi plébános maximális jövedelme évi mintegy 4500 fontra növekszik: így annyit keres majd, mint egy titkárnő Londonban. A püspökök is — akiknek eddig évi 6600 fontból kellett kijönniük — több fizetést kapnak: pontosan 8060 fontot Ók mindazonáltal további előnyöket élveznek az alsóbb klérussal szemben: az egyház ingyenesen házat, sofőrös autót, valamint kertészt bocsát a rendelkezésükre. G. Kiss Magdolna .................................................................................iiiiiiiiiiiiiiiHiuiHHiiiimHumiiimiHiiluuiiiliiiuunn..................................................unni........- • *-FANTASZTIKUS REGE 28 — Egyelőre nem volt nehéz. — Nézze, Mária! Nézze a delfineket! Hát nem gyönyörűek? — De, igen. — Hallotta, hogy a Vénusz program keretében egy vízzel telt űrhajót küldenek fel, az utas pedig egy delfin lesz? Ugyanúgy kiképzik, mint egy űrhajóst, veszély esetén ugyanúgy képes navigálni az űrhajót, mint egy igazi pilóta. — Hallottam, de nem hiszem el. Egyáltalán nem hiszem. — Én nem értek az űrhajózáshoz, nekem nem szakmám a repülés. De az ötlet nem látszik rossznak. Gondolja csak meg: a gyorsulás legegyszerűbben úgy győzhető le, ha az embert vízzeli telt palackba dugják. Képletesen szólva, így nem üti meg magát az ember. És, ha már úgyis víz van körös-körül, miért ne lehetne a1 vízben egy értelmes delfin? Miért ne lehetne az egész műszerfal vízben? Miért ne lehetne egy delfint megtanítani arra, hogy fényképezzen? Ehhez igazán nem kell nagy tudomány! — Értem, professzor úr, értem. Nagyon is értem. így vagyok én szegény Algernonommal, mintha Algemonnal nem is lenne más célom, mint hogy néha szeretettel beszéljek róla, azoknak, akiket szeretek. Tudja, professzor úr, Algernon annyira mókás, annyira kedves, úgy tud nézni, de úgy! — Ha érdekli a véleményem, nos... ha érdekli a véleményem, akkor... ej, teljesen összezavart ezzel az Alger- nonnal. Hát hogy jön ez a delfinekhez, akik tulajdonképpen intelligensebbek, mint az ember... gondolja csak meg: értik a nyelvünk! De nemcsak a miénket, akármelyik nép nyelvét képesek volnának megtanulni! — Még a magyart is? | — Képzelje, még a magyart is! És akkor vegye jól észbe, hogy a delfinek nyelvét mi még mindig nem értjük! És az a meggyőződésem, hogy nem is fogjuk megérteni! És tudja, hogy miért nem? — Nem tudom, professzor úr... honnan is tudnám? — Két lehetőség van: az egyik, hogy a delfinek nem beszélnek — még annyira sem, mint mi, emberek — azonos nyelven. Vagy, ami ezzel rokon, lehet, hogy egyszerre két nyelven beszélnek, de értik egymást. Mondok egy egyszerű példát, látom, nem érti. Képzelje el, hogy egy angol és egy német diplomata találkozik, s udvariasságból mindkettő a másik nyelvén beszél. Megértik egymást? Hogyne! Odamegy hozzájuk egy mongol, aki nem diplomata, és nem tud se angolul, se németül. Elképzelhető, hogy ez a mongol fiatalember, bármilyen okos is, megfejtse valaha azt a beszélgetést? Nem, ugye, nem. Mindaddig nem, amíg azt képzeli, hogy a két diplomata egy és ugyanazon a nyelven beszél. .. — Nagyon érdekes, professzor úr... Hogy jött rá? — Nem jöttem rá, csak gondoltam erre a lehetőségre is. Aki gondolkodik, annak nem szabad a leglehetetlenebb lehetőséget sem eleve elvetni. A valóságban; a jövőben semmi sincs, ami lehetetlen. Hát akkor a gondolkodásban sem szabad lehetetlennek lenni! — Igen, értem... És a másik lehetőség? — Persze, persze... Látja, milyen szórakozott vagyok? Kislány korában biztos maga is játszott titkosírásdit a barátnőjével. .. vagy volt valamiféle titkos jelbeszédük. — Igen, rémlik... — Nos, akkor az is rémlik talán, hogy ennek a kulcsnak csak addig volt értelme, amíg valaki meg nem fejtette. Ha valaki idegen rájött a nyitjára, akkor már nem volt benne semmi érdekes, hiszen titkokat nem lehetett vele megőrizni... Nos, képzelje el, hogy a delfinek valamely titkos jelbeszéd segítségével beszélnek. — Nagyon érdekes... — De ne felejtse, hogy gyermekkorunk titkos nyelve mindig ugyanarra a nyelvre volt visszafordítható. Most próbálja meg elképzelni, hogy elfelejtették — maga is, meg a barátnője is — az anyanyelvűket, olyan sokáig használták a saját, titkos jelbeszédüket. Elveszett a valódi nyelv egy képzett, nem valóságos nyelven kell magát kifejeznie! Nehéz? Eleinte. Aztán pontosan úgy funkcionál, mint az eredeti. Most képzelje el, hogy valaki, vagy valakik elől ezt a nem valódi nyelvet is fel akarja rejteni. Mit csinál? — Ebből a nyelvből csinálok egy másik nyelvet... (Folytatjuk) (
