Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)
1980-09-27 / 227. szám
VILÁG PROLETARIAT. FGYESöOFrEfTf XXXVI. ÉVF., 227. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1980. SZEPTEMBER 27., SZOMBAT Losonczi Pál befe7ezte afrikai körútját Eredményes, egymás jobb megismerésében kamatozd, az együttműködés bővítésének konkrétabb irányait megszabó tárgyalások után Losonczi Pál befejezte zambiai látogatását. Megbeszéléseiről közös közlemény jelenik meg. Az Elnöki Tanács elnökét, feleségét és kíséretét pénteken reggel Lusaka nemzetközi repülőterén Kenneth Kaunda elnök és felesége, valamint a zambiai kormány számos tagja, lusakaiak sokasága búcsúztatta. A TU—154-es gép a levegőbe emelkedett: négy afrikai országban — Etiópiában, Tanzániában, Mozambikban és Zambiában — tett hivatalos, baráti látogatás után Losonczi Pál hazafelé indult. Az éjszakát Algírban töltötte az Elnöki Tanács elnöke, s várhatóan ma dél körül érkezik meg Budapestre. Véget ért az országgyűlés őszi ülésszaka Elfogadták a kormány programját Gordon Judit, az MTI fő- vitatásával folytatta munká- Az ülést Apró Antal, az munkatársa jelenti a Paria- ját az országgyűlés őszi ülés- országgyűlés elnöke nyitotta szaka A tanácskozáson részt meg‘ Az els° £elszólal° Kádár szaka. A tanácskozáson reszt János (B.jdapest( 38 vk>)> az sze- vett Kádár János és Lázár MSZMP Központi Bizottsámentből: Pénteken a napirend rint a kormányprogram meg- György is. gának első titkára volt. Kádár János felszólalása Tisztelt országgyűlés! Képviselőtársaim! Kedves elvtársak! A kormány munkaprogramja elvi, reális, előremutató, megfelel a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa útmutatásainak és a Hazafias Népfront választási felhívásában megfogalmazott céloknak. Ezért a Lázár elvtárs által előterjesztett programmal egyetértek. Amikor a tisztelt ország- gyűlés a Magyar Népköztársaság kormányának programját tárgyalja, valójában politikánk, szocialista építésünk, jövőnk alapkérdéseit vitatja. Ezekhez kívánok — az előttem szólókhoz hasonlóan — én is hozzászólni. Helsinki — új szakasz Á programbeszéd fölvázolta a nemzetközi helyzetet, a világ jelenlegi politikai állapotát. A nemzetközi események közül kiemelhetjük az öt évvel ezelőtt Helsinkiben tartott európai biztonsági és együttműködési értekezletet, amely bizonyos tekintetben új szakaszt nyitott földrészünk politikai életében. Befejezését jelentette a hidegháború kiélezett szakaszának, s egyben kezdete is volt egy pozitív folyamatnak, amelynek során a Helsinkiben elfogadott elvek nagy hatással voltak a világ, s különösképpen Európa politikai helyzetére. E folyamat eredményeképpen erősödtek az európai országok — közöttük természetesen a különböző társadalmi rendszerű államok —, politikai kapcsolatai és kedvező változások következtek be a világpolitikai helyzet alakulásában is. Ezzel magyarázható, hogy a különböző társadalmi rendszerű országokban élő emberek, a népek világszerte üdvözölték a helsinki értekezletet és annak kedvező nemzetközi kihatását. A nemzetközi helyzetben Időközben változás következett be. Megítélésünk szerint ezt az Egyesült Államok, a NATO lépései idéztek elő. Ide soroljuk az 1978 évi washingtoni NATO-döntést, amely a fegyverkezés új hullámát indította el és a NATO múlt év decemberi brüsszeli ülésének határozatát az új típusú amerikai közép-hatósugarú nukleáris rakéták gyártásáról és Nyugat-Európába történő telepítéséről. De sok más hasonló kedvezőtlen fejlemény is hozzájárult ahhoz, hogy újból hidegháborús szelek fújnak a világon. Ilyen körülmények között joggal állíthatjuk, hogy a nemzetközi helyzetben egyidejűleg vannak jelen az enyhülés és a feszültség tényezői. Nem javult a helyzet a világ különböző feszültséggócaiban sem. A közel-keleti problémák továbbra is megoldatlanok és veszélyesek. Közép- Keleten sem rendeződtek a viszonyok, sőt. ezt sajnálattal kell említenem. Irak és Irán fegvveres konfliktusa tovább élez5 a helyzetet a Perzsa- öbölben és körn vékán. Ez nem szólalja Irak és Irán népeinek lávát, ezzel szemben a nemzetközi imperializmus ma’mara hajtja a vizet. Éppen ezért őszintén helyeseljük az ENSZ Biztonsági Tanácsának felszólítását a fegyverszünetre. Azt kívánjuk, hogy Irak és Irán tárgyalások útján találjon politikai megoldást a közöttük fennálló vitás kérdések rendezésére. Délkelet-Ázsiában is csak lassan és nehezen oldódnak a feszültségek. Növeli a helyzet bonyolultságát a jelenlegi kínai külpolitika, amely alapvetően szocialistaellenes, szovjetellenes, s ebből kiindulva a legkülönbözőbb kérdésekben és területeken a feszültség növelésére törekvő imperialista körök kezére játszik. Ilyen a mai világ, amelyben élünk, dolgozunk, és harcolunk. Célunk világos. a fő nemzetközi kérdésekben álláspontunk közérthető: az enyhülésért, egy békésebb világért küzdünk. A fegyverzet alacsonyabb szintjén megvalósuló egyenlő biztonság hívei vagyunk. Változatlanul az a nézetünk, hogy a nemzetközi életben szükségszerűen jelentkező minden vitás kérdést tárgyalásos, politikai úton kell megoldani. Pártunk és kormányunk külpolitikai tevékenységét ebben a bonyolult helyzetben is az a törekvés vezeti, hogy megőrizzük az enyhülés vívmányait," fenntartsuk nemzetközi kapcsolataink kialakult rendszerét. Rendkívül fontos eseményként tartjuk számon Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökének találkozóját Giscard d’Estaing-nel, a Francia Köztársaság elnökével Varsóban, valamint Helmut Schmidttel, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjával Moszkvában. Ugyanígy üdvözöljük a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterének csütörtökön megtartott tárgyalásait is. A magyar diplomácia is ugyanezen célokért, a kapcsolatok fenntartásáért és a további eszmecserék folytatásáért dolgozott az elmúlt hónapokban. Ezt szolgálta külügyminiszterünk látogatása, tárgyalása a Német Szövetségi Köztársaságban. Mi a békés tárgyalások útját járjuk a jövőben is. tűk, hogy ugyancsak hívei vagyunk a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői által Bécsben aláírt SALT—II szerződés hatályba léptetésének, amellyel megnyílhatna az út a más fegyverekre is vonatkozó SALT—III szerződés megtárgyalása előtt. Ezek a mi alapvető külpolitikai törekvéseink, amelyekről nyugodtan elmondhatjuk, hogy bennük nemcsak pártunk és kormányunk hivatalos álláspontja, hanem egész népünk őszinte óhaja is kifejezésre jut. Mi, a szocializmust építő magyar nép a világtól semmi mást nem kívánunk, mint azt, hogy béke legyen és folytathassuk építőmunkánkat. A lengyel és jugoszláv kapcsolataink Együttműködni a leszerelésben Sokat várunk az Egyesült Nemzetek Szervezetének most folyó ülésszakától. Reméljük, hogy az ott napirenden levő legfontosabb kérdésekben, így a leszerelés ügyében hozzájárul az érdemi előrehaladáshoz. Meggyőződésünk, hogy ezt nagyban elősegíti Gromi- ko eivtárs beszéde, amely a legfontosabb nemzetközi kérdésekben a szovjet álláspontot kifejtve, a Varsói Szerződés tagállamainak nézeteit is képviselve, a reálisan gondolkozó emberek által elfogadható javaslatokat tett. Hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés országai nem törekednek katonai fölényre és senkire sem kívánják rákényszeríteni az akaratukat. Készek együttműködni a leszerelés megoldásában, a feszültség csökkentésében, el- menve egészen odáig, hogy — amennyiben a NATO-orszá- gok részéről is megvan rá a készség — hajlandók akár a két szervezet egyidejű feloszlatására is. Ugyancsak üdvözöljük a szovjet külügyminiszter azon javaslatát, hogy valamennyi állam, de legfőképpen a Biztonsági Tanács állandó tagjai és a hozzájuk katonai szerződéssel kötődő országok 1981. január 1-től ne növeljék fegyveres erőiket és fegyverzetüket. A közelmúltban megkezdődtek a helsinki értekezleten részvevő államok madridi találkozójának az előkészületei. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni szeretném, hogy mi a helsinki értekezleten elfogadott ajánlások teljes körének tényleges érvényesítéséért dolgozunk. Az a véleményünk, hogy a madridi tanácskozásnak is konstruktív munkával elő kell segítenie a záróokmány megvalósulását. Ez a célja az előkészítő értekezleten beterjesztett magyar napirendi javaslatnak is. Véleményünk szerint a madridi tanácskozáson tárgyalni kell a helsinki értekezlet résztvevőit érintő összes fontos kérdésről. Ezen belül kiemelten üdvözölnénk, ha Madridban egyetértés születne abban a nagy fontosságú kérdésben, hogy 1981-ben megtartsák a katonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel foglalkozó európai konferenciát. Támogatjuk a Szovjetuniónak azt a rendkívül fontos döntését — amelyet a Schmidt kancellárral folytatott tárgyalások során terjesztett elő —, hogy minden előfeltétel nélkül kész tárgyalni a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverekről és az előretolt állomásoztatású amerikai fegyverrendszerekről, minthogy ezek a kérdések szükségszerűen összetartoznak. Számtalanszor hangsúlyozMindaz, amiről eddig szóltam, természetesen magyar állásfoglalások, de nemcsak egyedül a mieink, hanem kifejezik szövetségeseinkkel azonos platformunkat is. Nagyra értékeljük a Varsói Szerződést, amely a mi védőpajzsunk, de még ennél is több: a világimperializmust fékentartó leghatalmasabb erő, amely ma létezik. Ennek megfelelően mi a Varsói Szerződés országaival külpolitikai kérdésekben tanácskozunk és széles körű összehangolt együttműködésre törekszünk. Együttműködésre, álláspontunk egyeztetésére törekszünk kivétel nélkül az összes szocialista országgal is. Ez a szocialista országok nagy többségével meg is valósul, és ahol nem így van, az nem a mi hibánk. A szocialista országok közül kettőről külön is szeretnék szólni. Lengyelországról, amellyel az utóbbi időben a nemzetközi és a magyar közvélemény is sokat foglalkozik. Mint ismeretes, Lengyelországban a társadalom életében felhalmozódott különböző problémák miatt július végén, augusztusban széles körű munkabeszüntetésekre, sztrájkokra került sor, politikai konfliktusok támadtak. Ezeket az eseményeket egész népünk nagy figyelemmel és bizonyos aggodalommal kísérte. Mi szolidárisak vagyunk a testvéri lengyel néppel, lengyel testvérpártunkkal, a Lengyel Nép- köztársasággal, s ennek több oka is van. Egyrészt a történelmi, hagyományos lengyel— magyar barátság, amely az utóbbi évtizedekben szocialista alapon tovább erősödött és szilárdult. A lengyel nép nehéz történelmi útján — a mi népünkhöz hasonlóan — sokat szenvedett és alapvető törekvése, hogy a megtalált igaz úton, a szocialista építés útján békében haladhasson előre. A Jmngyel Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság között sokoldalú együttműködés van. Politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink, a tömegek széles körű érintkezésének révén mint partnerek is érdekelve vagyunk abban, hogy a Lengyel Népköztársaság helyzete szilárd legyen. Ezt az elvtársi, testvéri kapcsolatrendszert, sokoldalú együttműködést a jövőben még tovább akarjuk fejleszteni. Hazánk és Lengyelország a Varsói Szerződés szervezetének tagállama. A Varsói Szerződés egysége, ereje létfontosságú a magyar és a lengyel nép, valamennyi tagállam népének, sőt a világ népeinek szempontjából is. Szolidaritással, együttérzéssel, ésszel és szívvel lengyel barátaink mellett állunk. Erről a miniszterelnöki programbeszéd is hangsúlyozottan szólt. Még azt fűzném hozzá, hogy a társadalom fejlődési problémáit, a lengyel népnek magának kell megoldania, a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésével. Mi teljes sikert kívánunk lengyel elvtársainknak, barátainknak, a testvéri lengyel népnek. Ahogyan Lázár elvtárs is megfogalmazta, azt kívánjuk, hogy valamennyi fontos és aktuális kérdésre igazi szocialista megoldást találjanak. A másik szocialista ország, amelyről szólni kívánok, Jugoszlávia. A közelmúltban teljes együttérzésünket fejeztük ki Jugoszlávia népeivel abban a nagy veszteségben és gyászban, amely őket Tito elr.ök elhunytéval sújtotta. Ezt az alkalmat és az azóta létrejött kapcsolatainkat is felhasználtuk arra, hogy nyomatékosan hangsúlyozzuk: miként eddig, úgy a jövőben is arra törekszünk hogy sikerrel építsük a kölcsönösen hasznos magyar— jugoszláv politikai, gazdasági, kulturális és sportkapcsolatokat, a lakosság szélesebb körű érintkezését, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elve alapján, kiindulva abból, hogy mi a Varsói Szerződés tagállama vagyunk, Jugoszlávia pedig el nem kötelezett ország. Kapcsolataink jelenlegi állapotával elégedettek vagyunk és úgy tapasztaljuk, hogy mindkét fél részéről megvan az akarat kapcsolataink további kiszélesítésére, elmélyítésére. Érdekeltek vagyunk abban, hogy szomszédságunkban egységes, szocialista Ju- goszláda fejlődjék. Ez nemcsak a két ország népének válik javára, hanem ennek még szélesebb nemzetközi jelentősége is van. Szolidárisak vagyunk Vietnam, Laosz, Kambodzsa népeivel abban a harcban, amelyet függetlenségükért, szuverenitásukért, felemelkedésükért vívnak. Kiállunk az afgán forradalom mellett. Támogatjuk a Közel-Kelet arab népeit — külön is említve a palesztin népet — amelyek harcolnak a minden népnek kijáró törvényes jogok érvényesüléséért, az agresszió következményeinek felszámolásáért. A Palesztinái Felsza- badítási Szervezetet a palesztin nép egyedüli törvényes képviselőjének ismermerjük el. Szolidárisak vagyunk Ázsia, Afrika, Latin-Amerika népeivel, amelyek igazságos harcot folytatnak szabadságukért, függetlenségükért. Bővülnek kapcsolataink a gyarmati sorból nemrég felszabadult valamennyi fejlődő országgal — ezt kifejezi Losonczi elvtárs mostani afrikai látogatása is. Értékeljük az el nem kötelezett országok mozgalmát, mindazt, amivel ez a mozgalom hozzájárul a világbékéért folytatott küzdelemhez. Támogatjuk az el nem kötelezett államok minden olyan lépését, amely az imperializmus megfékezését szolgálja. Az utóbbi években a politikában — a nemzetközi politikában is — gyakran találkozunk az emberi jogok fogalmával. Ez valóban fontos, tiszteletre méltó gondolat, de talán szükség volna az emberi jogok fogalmának bizonyos tisztázására is. Ami bennünket illet, készek vagyunk ehhez hozzájárulni és a jogok érvényesülését mindenütt a világon, elősegíteni. Meggyőződésünk, eddig a szocialista országok tették a legtöbbet ezen a téren, mert az élet nélkülözhetetlen alapfeltételeit jelentő emberi jogokat — mint például az élethez, a munkához való jogot — mi jobban biztosítottuk, mint a kapitalista országok. (Folytatás a 2. oldalon) 1
