Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)

1980-09-24 / 224. szám

Tanácskozás Szófiában (Folytatás az 1. oldalról.) nagyobb aggodalomra ad okot. A világ, a fegyverkezési hajsza újabb fordulója előtt áll, noha földünk fegyverek­kel már így is túltelített. Egyes nagyhatalmak politiká­juk alapjaként hirdetik a „korlátozott nukleáris hábo­rú” tételét. Az emberiség válaszút előtt áll: a, népek és az államok, vagy minden erőfeszítésükkel a béke megőrzésén lesznek, vagy pedig egy pusztító nuk­leáris világháború áldozatává válnak — mutat rá Brezsnyev üdvözlete, hangsúlyozva, hogy a Szovjetunió kész mindent megtenni a háborús konfliktu­sok veszélyének csökkentésére. Készek vagyunk minden nemzetközi problémát politi­kai eszközökkel megoldani. Ehhez azonban csak az egyen­lőségen és az egyenlő biz­tonságon alapuló tárgyalások vezethetnek el, feltéve, hogy azok minden részvevője őszin­tén törekszik kölcsönösen el­fogadható megállapodások el­érésére — hangsúlyozza Leo- nyid Brezsnyev üdvözlete. A délutáni plenáris ülésen Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Oszágos Tanácsának elnöke, a magyar küldöttség vezetője felolvasta Kádár Já­nosnak, az MSZMP KB első titkárának a tanácskozás részvevőihez intézett üdvözle­tét. Kádár Dános a népek világparlamentjéhez Népek világparlamentje a békéért! Szófia, Tisztelt barátaim I A' békeszerető magyar nép, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága nevében tisztelettel köszön­tőm önöket, a világparlament résztvevőit, akik földünk kü­lönböző tájairól, különböző ideológiai, politikai, vallási né­zeteket valló emberek képviseletében, de egyaránt a béke ügyének szolgálatában gyűltek össze a Bolgár Népköztár­saság fővárosában, Szófiában. Napjainkban, amikor az enyhüléssel szemben álló erők fokozzák aktivitásukat, a neokolonialista törekvések fenye­getik a felszabadult népeket, s mindezek következtében a nemzetközi helyzet feszültségektől terhes, az önök találko­zója különös fontossággal bír. Ebben a helyzetben minden nép közös érdeke az emberiség jövőjét fenyegető háborús uszítás megfékezésére, s a földkerekség népeit érintő olyan nagy horderejű kérdések megoldása, mint az éhezés, az írástudatlanság felszámolása, a gazdasági és társadalmi fej­lődés biztosítása, egy új igazságos nemzetközi gazdasági kapcsolatrendszer megteremtése. E célok eléréséhez fon­tos hozzájárulást jelent e széles körű tanácskozás, és elen­gedhetetlen az önök által képviselt jóakaratú, békeszerető emberek tevékeny közreműködése szerte a világon. A vijágbéke megőrzésének közös ügye különböző társa­dalmi rétegeket, politikai és társadalmi mozgalmakat, esz­mei és politikai áramlatokat fog össze. Ennek az összefo­gásnak az erősítésében jelentős szerepet tölt be a béke-vi- lágmozgalom, amelynek nemes törekvései száz- és százmil­liók akaratát fejezik ki. Tanácskozásukon a béke, a biztonság, az enyhülés és a társadalmi Igazságosság kérdéseit érintő témák széles körét vitatják meg. Meggyőződésem, hogy gyümölcsöző párbeszé­dük, elhatározásaik jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a világ népei, felelős politikai tényezői és békeszerető erői még erőteljesebben, hatékonyabban lépjenek fel a közös célok, a béke megvédése, a nemzetközi biztonság megszilárdítása, az enyhülés folytatása és a népek közötti együttműködés megvalósítása érdekében. Tiszteit barátaim! Kívánom, hogy felelősségteljes tanácskozásuk eredmé­nyes legyen, járuljon hozzá az enyhülési folyamat megóvá­sához és továbbviteléhez, az emberiség előtt álló nagy kér­dések békés és konstruktív megoldásához. Biztosíthatom önöket, hogy a szocializmust építő magyar nép, a Magyar Népköztársaság minden tőle telhetőt megtesz az emberiség békéjének és haladásának előmozdításáért. Budapest, 1980, szeptember 23. KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára A nagy tapssal fogadott üd­vözlet felolvasása után a ma­gyar küldöttség nevében Kál­lai Gyula mondott beszédet. Egyebek között rámutatott: ;,az emberiség fejlődésének je­lenlegi szakaszában az újabb világháború elkerülésének csu­pán egyetlen útja van: a bé­kés egymás mellett élés, a le­szerelés, a népek együttmű­ködése és barátsága. Erre a következtetésre jutottak azok is, akik közvetlenül nem vol­tak részesei a második világ­háborúnak, hiszen konfliktus esetén a felhalmozott kor­szerű fegyverek eddig soha nem látott szenvedéssel és pusztítással fenyegetik az egész világot. Éppen ezért a béka megőrzéséhez szükség van minden haladó, demokratikus és jőzanul gondolkodó erő cselekvő összefogására”. Kállai Gyula hangsúlyozta: szocialista rendszerünk lénye­géből fakad külpolitikánk: a békés egymás mellett élés. A párbeszéd hívei vagyunk. Cse­lekvőén hozzá kívánunk járul­ni az enyhüléshez. E tevé­kenységünk összhangban van nemzeti és nemzetközi érde­keinkkel, építőmunkánk cél­jaival. — Korunkban a népek mil­liói küzdenek a békéért, az enyhülésnek, a különböző tár­sadalmi berendezésű országok békés egymás mellett élésének azonban nemesek hívei, hanem ellenzői Is vannak. Ezek az erők az utóbbi Időben mindin­kább fokozzák a feszültséget, veszélyeztetik a világ béké­jét, a nemzetközi biztonságot. — A békeharcban részt vevő milliók jól tudják, hogy ko­runk legégetőbb parancsa a leszerelés, a fegyverkezési haj­sza csökkentése. Napjainkban, sajnos, mégis felgyorsult a fegyverkezési hajsza. Különö­sen nagy veszélyt rejt magá­ban a közép-hatósugarú nuk­Gromiko beszéde az EHSZ-ben ' Bokor Pál, az MTI tudósí­tója jelenti: I A nemzetközi biztonság erő­sítését célzó konkrét javasla­tok egész sorát terjesztette elő kedden Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszter az ENSZ- közgyűlés ülésszakán elhang­zott beszédében. A szovjet diplomácia vezetője egyben felhívta a figyelmet arra is, hogy a nemzetközi helyzet súlyosbodásáért az Egyesült Államokat és NATO-beli part­nereit terheli a felelősség, mi­vel politikájukban az utóbbi időben éles fordulat követke­zett be. Gromiko kijelentette, hogy az „új nukleáris stratégia elfogadása után az Egyesült Államok irányvonala milita­rista irányvonallá vált". E stratégia megalkotói ,a nuk­leáris fegyverek „korlátozott” alkalmazásáról szóló irreá­lis elképzelések hirdetésével akarják meggyőzni az em­bereket arról, hogy a nukleá­ris konfliktus megengedhető és elfogadható. „Ez a vesze­delmes koncepció a nukleáris katasztrófa kockázatának nö­vekedését idézi elő, ami óha­tatlanul nyugtalanságot kelt világszerte.” A szovjet külügyminiszter rámutatott, hogy ugyancsak a népek várakozásaival el­lentétesen cselekszik az Egye­sült Államok, amikor bizony­talan időre elnapolja a SALT —II szerződés ratifikálását. Az Egyesült Államok és néhány más nyugati ország az utóbbi években egyre inkább törekednek a „kínai kártya” kijátszására. Igyekeznek hasz­nukra fordítani Peking nagy. hatalmi törekvéseit. Gromiko emlékeztetett Leo- nyid Brezsnyev és Jimmy Car­ter bécsi megbeszélésére, amelyben a felek elismerték a viszonylagos erőegyensúly fenntartásának szükségessé­gét a két nagyhatalom között, a kelet és a nyugat között. A szovjet külügyminiszter részletesen válaszolt a nyu­gatnak azokra a vádaskodá­saira is, amelyek a Szovjet­uniót, a szovjet csapatok af­ganisztáni jelenlétét emlege­tik, valahányszor a nemzet­közi helyzet rosszabbodásá­ról van szó. „Lépésünket az­zal a céllal hajtottuk végre, hogy segítsük az afgán népet az ország szuverenitásának megvédésében, a területe el­len,' elkövetett külső fegyve­res behatolás megakadályo­zásában, továbbá azzal a cél­lal, hogy meggátoljuk a Szov­jetunió biztonságát közvetle­nül fenyegető veszély kiala­kulását az ország déli hatá­rain. A szovjet segítség az af­gán kormány többszörös fel­szólítására érkezett és teljes összhangban van az 1978. évi szovjet—afgán szerződéssel, valamint az ENSZ alapok­mányával”. Gromiko megje­gyezte: most, amikor Afga­nisztánban az élet fokozato­san visszatér a normális ke­rékvágásba, a szovjet csapa­tok egy részét az afgán kor­mánnyal egyetértésben visz- szavonták az országból. A továbbiakban Gromiko vázolta a szovjet kormány törekvéseit a leszerelés, a bé­kéhez vezető út kérdéseiben. leáris rakétafegyverek nyugat­európai telepítésé, amellyel a fennálló erőviszonyok megvál­toztatására törekszenek és ve­szélyeztetik Európa, valamint a világ békéjét. E veszélyeket csak úgy háríthatjuk el, ha a neutronbomba elleni nagysza­bású tömegakciókhoz hasonló­an a kormányok tárgyalások­ra épülő politikájára hatni tu­dó tömegmozgalom jön létre. — A nemrégiben Budapes­ten megtartott és mostani szó­fiai tanácskozásunk küldetése az, hogy szélesítsék békemoz­galmunk tömegbázisát és von­záskörét. Mozgalmunktól még sok passzív, dezorientált réteg rávol tartja magát. Ezen erők megnyerése és mozgósítása va­lamennyiünk érdeke. — Az utóbbi évek tapasz­talata: a békemozgalmak ké­pesek arra késztetni a kormá­nyokat, hogy a különböző nemzetközi tanácskozásokat, így a madridi európai bizton­sági és együttműködési talál­kozót konstruktív légkörben tartsák, s megállapodjanak az európai biztonság megszilárdí­tását és az együttműködés to­vábbi kibontakozását erősítő gyakorlati lépésekben. Nem­csak Európa, hanem az egész világ számára fontos, hogy ezen a találkozón döntés szü­lessék az európai katonai eny­hülés és a leszerelés kérdései­vel foglalkozó konferencia összehívásáról is. — A haladó, a békeszerető és demokratikus erők össze­fogására éppen ezért nagyobb szükség van, mint valaha. Meg kell védeni az enyhülés és a békés egymás mellett élés eredményeit, meg kell ' övni 'á'^ilágbékét. 'MlVídert bé­keszerető, reálisan gondolkodó embernek éreznie kell a fele­lősségét. Minden politikai és társadalmi erő együttes fel­lépésére van szükség. El kell érni, hogy a nemzetközi élet­ben a népek békeakarata le­gyen a döntő — mondotta be­fejezésül Kállai Gyula, aki nagy tetszéssel fogadott beszé­de végén eredményes tanács­kozást kívánt a parlament résztvevőinek. (MTI) Koszorúzás, nagygyűlés Losonezi Pál Mozambikban Fehér Péter, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: A mozambiki hősök emlék­művének megkoszorúzásával kezdődött Losonezi Pál keddi maputoi programja. Az Elnö­ki Tanács hivatalos, baráti lá­togatáson Mozambikban tar­tózkodó elnöke ezután megte­kintette a forradalmi múzeu­mot, ismerkedett annak a sok áldozatot követelő harcnak a történetével, eseményeivel, amely az 1950-es években kez­dődött, s elvezetett az 1975-ös függetlenné váláshoz. Losonezi Pál még a délelőtt folyamán találkozott a Mozambikban akkreditált diplomáciai képvi­seletek vezetőivel, majd kísé­retével, a Bagamoio városrész­be indult, ahol nagygyűlé­sen vett részt. Irak—-Irán viszálya Waldheim a BT összehívását kezdeményezi Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kar, az ENSZ Biztonsági Ta­nács tagjainak sürgős kon­zultációját tartja szükséges­nek az iráni—iraki viszály kérdésében, amely — a főtit­kár véleménye szerint — „po­tenciálisan súlyosan fenyegeti a békét és a nemzetközi biz­tonságot”. A Biztonsági Tanács elnö­kéhez intézett levelében a világszervezet főtitkára fel­kérte Tajeb Szlim tunéziai ENSZ-képviselőt, a Biztonsági Tanács soros elnökét: a lehető legrövidebb időn belül kezde­ményezzen a Biztonsági Ta­nács tagjai között eszmecse­rét, tekintettel „azokra a nyil­vánvaló veszélyekre, amelye­ket a konfliktus eszkalációjá­nak folytatódása” hordoz ma­gában. A főtitkár levelében emlé­keztet arra, hogy hétfőn mind­két félhez tűzszünetet sürge­tő felhívást intézett és fel­ajánlotta jó szolgálatait a vi­szály elsimítása érdekében. Az ENSZ alapokmánya ér­telmében a főtitkár a békét fenyegető események Idején kezdeményezheti a Biztonsági Tanács közbelépését. Kurt Waldheimnek, a Biztonsági Tanács elnökéhez intézett le­vele a Biztonsági Tanács tel­jes ülésének öszehívá.sát ered­ményezheti, ☆ Az INA iraki hírügynökség jelentése szerint a forradalmi parancsnokság tanácsa ked­den reggel parancsot adott az ország fegyveres erőinek, hogy vonuljanak be Iránba. Az iraki fegyveres erők fő­parancsnokságának Bagdad­ban közzétett hadijelentéss többek között megállapítja: „szárazföldi erőink a keddi napon előrenyomultak meg­határozott iráni célpontok fe­lé, hogy ott stratégiai álláso­kat foglaljanak el". Egyidejű­leg az iraki légierő több irá­ni támaszpontot támadott. A teheráni rádió kedden közölte, hogy iráni repülőgé­pek a nap folyamán több ka­tonai célpontot és olajipari berendezést bombáztak Irak belsejében. A rádió jelentése szerint harcok dúlnak Khor- ramshahr térségében. Irán kedden felszólított minden hajót, amely a Satt-al-Arab vized» tartózkodik, hogy hagy­ja el a térséget. (MTI) Újabb áldozatai a török terrornak A politikai terror Ismét sze­di áldozatait Törökországban. Lapjelentés szerint két, auto­mata fegyverekkel felszerelt terrorista betört Bursa város kávéházába és fápfegyverttlz- zel lekaszabolt egy baloldal­hoz tartozó fiatalembert. A kávéház jobboldali tulajdono­sa meg akarta akadályozni a gyilkosságot, de közbelépési kísérletéért az életével fizetett: a terroristák őt is megölték. A Hürriyet című ankarai lap, amely a fenti esetről be­számolt, egyéb terrorakciókról Is közölt jelentést. A Fekete­tenger mentén két embert ér­tek halálos lövések egy mel­lettük elrobogó lopott gépkor csibéi. A hadsereg hatalomátvétele; azaz szeptember 12 óta ki­lencen vesztették életüket po­litikai terror következtében Törökországban. Bülent Ulusu nyugalmazott tengernagy, ki­nevezett török miniszterelnök hétfőn egyebek között kije­lentette: kormánya arra tö­rekszik, hogy gyökerestül ki­irtsa a terrorizmust. (MTI) Á kommunista párt tagja A forradalmi munkásmozgalom élcsapatának megszü­letése, a kommunista párt megalakulása — a társa­dalmi fejlődés meghatározott fokán — szükségszerű feltétele az osztályharc vezetésének, a dolgozók felszabadí­tásának, a társadalom továbbfejlődésének, a szocializmus, majd a kommunizmus felépítésének. A munkások, a dolgozó emberek többségénél a kom­munista párt fogalma azonosul az igaz üggyel, az elnyo­mottak, a kizsákmányoltak felszabadításával, az önfeláldo­zó hősiességgel, következetességgel, mindazzal, ami a be­csületes emberek munkájának, harcának értelmét jelenti. A kommunista párt a többre-jobbra törekvők reménysége, az értelmes élet utáni vágy teljesülésének legfőbb záloga. A párt irányt ad mindazok számára, akik az emberibb, jobb élethez vezető utat keresik, megmutatja a célhoz érés nem mindig könnyű, de reális, a valóság feltételeihez leg­jobban igazodó útját. A pártban társakra találnak mind­azok, akik tenni akarnak önmagukért és másokért, s ez megsokszorozza erejüket. A kommunista párt erejét, nagyságát, történelmi szerepét ellenfelei — olykor még jóhiszemű emberek is —'tagjai­nak, harcosainak valamiféle érzelmileg túlfűtött fanatizmu­sával magyarázzák. Igaz, nagy jelentősége van a nép ügye, a forradalmi párt iránti érzelmeknek, de a fentebbi össze­függésben nem ez a döntő. A legfontosabb — és ez képezi alapját az érzelmeknek is —, hogy a párt egész tevékeny­ségét tudományos felismerésre építi. Nem puszta óhajok és kívánságok határozzák meg célját, módszerét, hanem a tár­sadalmi fejlődés parancsoló törvényszerűségei. S maga a párt sem történelmi véletlen szüleménye, hanem nagyon is tudatosan — a társadalmi szükségleteknek, az osztályharc követelményeinek megfelelően — alakul és formálódik. Ez szabja meg jellegét, felépítését, működését és a párthoz tartozás feltételeit is. ☆ ☆ ☆ Miként a többi forradalmi munkáspárt, a ml pártunk is a kommunisták önkéntes harci szövetsége. Azaz, a kom­munisták meghatározott célok elérésére, önkéntes elhatá­rozással lépnek a párt soraiba, s vállalják a párttagsággal járó kötelezettségeket. A pártba lépés önkéntességének fon­tos biztosítéka, hogy a párttagsági könyv birtoklása nem járhat semmilyen kiváltsággal, személyes előnnyel. Pár­tunk nagy gondot fordít arra, hogy a párthoz való tarto­zás meggyőződésen alapuló önkéntessége ns szenvedjsir csorbát. Ennek legfontosabb garanciáit pártunk szervezeti szabályzata is tartalmazza. Az eszmei-politikai azonosulás a párthoz való tartozás alapfeltétele. Ez azt jelenti, hogy a pért tagja magáénak vall olyan alapelveket, mint a munkásosztály és forradalmi pártja vezető szerepe, a munkásosztály politikai hatalmá­nak szükségessége a szocialista építés időszakában, a pro­letár internacionalizmus és a világ jelenségeinek materia­lista felfogása. Mindezek vállalása — az egyetértés mellett —, együttjár az önzetlen, fáradságot nem ismerő munká­val és küzdelemmel a politika valóra váltásáért. Fontos követelmény, hogy a párt tagja erkölcsileg-po- Ittikailag feddhetetlen legyen, szocialista módon éljen, mun­kája, magatartása, társadalmi tevékenysége alapján meg-; becsülést élvezzen. A kommunista saját boldogulásának ke-1 resését mindig összekapcsolja a közösség felemelkedésének segítésével. A párt nem kívánja tagjaitól az élet örömei­ről való lemondást, de azt igen, hogy a közügyet tekintsék elsőnek. Ha a társadalom előrehaladásáról van szó, legye­nek kész önzetlen áldozatokra is, és erőfeszítéseiket nem kapcsolják ellenszolgáltatáshoz, anyagi előnyökhöz. Azt vár* ja, hogy a szűkebb közössségek csoportérdekeit se a társa-! dalom kárára, hanem annak javára, annak alárendelve érJ vényesítsék. A kommunista felfogásában és magatartásá-' ban nem válik ketté a közélet és magánélet, ezért az utób­biban is felelősségtudatra kötelez a párthoz való tartozási A feddhetetlenség követelménye a párt tisztaságának, poli­tikai és cselekvési egységének a védelmét szolgálja. Mint politikai követelmény, mindenekelőtt jelenti: a társadalmi haladás szolgálatát; a nép, a párt iránti hűséget; a szó-; cialiata hazafiságot, a proletár internacionalista magatartást} á párttag múltjának, jelenének tisztaságát; példamutatást a munkában, magatartásban, magán- és közéletben egyaránt! Az élenjáró társadalmi szervezethez, a kommunista párthoz való tartozás fokozott felelősséget Jelent. A környe­zet figyelemmel kíséri munkájukat, magatartásukat. Az így szerzett tapasztalatok, vagy vonzzák, közelítik a tömegeket a párthoz, vagy távolítják attól. A kommunista létformá­hoz így nemcsak a nagyobb feladatvállalás, hanem ezzel együtt a megnövekedett felelősségtudat is párosul. A kommunisták nincsenek „különös anyagból” gyúrva,' nem aszkéták, hanem hús-vér, valóságos földi lények, pél­dájuk ezért is követhető. Mégis, az általuk szabadon és önként vállalt feladatok végzése során felelősségükkel pár-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom