Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)
1980-09-23 / 223. szám
Titkot is tudhat a képviselő ? Az országgyűlési • Képviselők tevékenysége a parlament plenáris ülései idején kerül a közfigyelem fókuszába. A törvényhozók közszolgálati munkája azonban nem korlátozódik a parlamenti ülésekre, s ez a tevékenység, amelyet választókerületükben és- az országgyűlés bizottságaiban végeznek, folyamatos tájékozódást, naprakész tájékozottságot igényel. - Olyan követelmény ez, amelynek teljesítéséhez jogszabályi garanciákkal is hozzásegítik a honatyákat. Akik már az előző ciklus- (ok)-ban is élvezték a választópolgárok megtisztelő bizalmat, azok a gyakorlatból jól ismerik a „mindig mindenről tudni” fontosságát és lehetőségeit, az új képviselők meg most, az új országgyűlés első munkaülése előtti időben tanulják a törvényhozói tevékenység egyéni jogosítványait. Kezükben van máé a képviselői ,,kódex”, amely az országgyűlés ügyrendje mellett minisztertanácsi határozat alapján rögzíti: hol és, hogyan kérhet és kaphat a parlament tagja felvilágosítást és segítséget közérdekű munkájához. Általában és elsőrendűen az államigazgatási szervek a törvényhozás segítői, mindennapi támogatói. így a Központi Statisztikai Hivatal elnökének kötelessége, hogy — az ország- gyűlés elnöke által meghatározottan — rendszeres statisztikai tájékoztatókat szolgáltasson az országgyűlés irodája részére. A képviselői csoportoknak a területi statisztikákat, az országgyűlési bizottságoknak pedig a megfelelő ágazatok részletesebb statisztikai adatait is rendelkezésre kell bocsátani. Az illetékes minisztereknek gondoskodniuk kell arról, hogy a jogszabály- gyűjtemények az egyes minisztériumokban vagy az Országgyűlési Könyvtárban a képviselők rendelkezésére álljanak. Központilag biztosítják, hogy a képviselők a Magyar Közlönyt, valamint a Tanácsok Közlönyét rendszeresen megkapják, az ország- gyűlési bizottságok pedig hozzáférhessenek a Határozatok Tárához, valamint a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek hivatalos lapjaihoz. A képviselők kérésére az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője), vagy a Központi Statisztikai Hivatal elnöke rendelkezésre bocsátja azokat az adatokat, amelyek a képviselő tevékenységének ellátásához szükségesek. A miniszterek (helyetteseik!, az országos hatáskörű szervek vezetői, a tanácselnökök, a tanácsok végrehajtó bizottságának titkárai, továbbá intézmények vezetői és vezető beosztású dolgozói kötelesek a hozzájuk forduló képviselő számára a törvényhozói munkához szükséges minden tájékoztatást megadni. Különösen a képviselő működési területének társadalmi, gazdasági, szociális, egészségügyi, kulturális helyzetére vonatkozó adatok, az ilyen tervek ismertetése jelent segítséget, nemkülönben az arra vonatkozó felvilágosítások, hogy a képviselő javaslatának megvalósítása mely szervtől milyen intézkedést igényel, illetőleg a képviselő melyik szervhez fordulhat az érdemi intézkedés elősegítése érdekében. Országgyűlési képviselő államtitoknak minősülő adat közlését, illetve az ezt tartalmazó iratba való betekintést is kérheti. A szerv vezetője e kérelmet nem köteles teljesíteni; ez esetben azonban a felügyeletet gyakorló szerv vezetőjétől haladéktalanul utasítást kell kérnie, és annak megfelelően kell eljárnia. A titkos adat közlése a képviselő személyes tájékoztatására szolgál; erre, valamint az adat titkos jellegére a képviselő figyelmét felhívják A képviselők által az országgyűlésben előadott javaslatokat — ha azokra az illetékes miniszter, illetőleg államtitkár az ülésszak folyamán a választ nem adta meg — a Minisztertanács titkárságának vezetője jegyzékbe foglalva a Minisztertanács elé terjeszti. Az erre vonatkozó minisztertanácsi határozat alapján a miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) megvizsgálják a javaslatok megvalósításának lehetőségét. A vizsgálat eredményéről 30 napon belül tájékoztatniuk kell az érdekelt képviselőt és az országgyűlés elnökét. Ha a válasz jövőbeni intézkedést helyez kilátásba, vagy arról ad tájékoztatást, hogy az intézkedés folyamatban van, az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) az intézkedés megtörténtéről is tájékoztatásiad. Az országgyűlési bizottságok ülésein tett javaslatokkal kapcsolatban az ülésre meghívott miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői kötelesek állást foglalni. Ha erre az ülésre nincs lehetőség, az állásfoglalást 30 napon belül kell a képviselővel közölni, és a válaszról egyidejűleg az Illetékes országgyűlési bizottság elnökét tájékoztatni. Dr. Tóth Ferenc Szputnyikgyár A japán Mitsubishi vállalat, amely még műholdakat Is gyárt, hírközlőműhold-gyárat épített. A 3800 négyzetméter alapterületű, négyemeletes vasbeton épületben a szerelő- műhelyek mellett ellenőrző kísérleti laboratórium is helyet kapott az egyes részegységek és a kész műholdak kő- próbálására. Az üzem egyidejűleg négy hírközlő műholdat gyárt. Az összeszerelésnél igen fontos, hogy a levegő pormentes legyen. Az üzemben még ceruzával sem szabad írni, nehogy grafitpor kerüljön a helyiségekbe. A tervek szerint az első itt gyártott holdat 1981 elején bocsátják fel. Á phenjcmi új szülészeti klinika A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság egészségügyi hálózata újabb jelentős intézménnyel bővült: elkészült a phenjanl új szülészeti klinika. A főváros keleti részén épült hatalmas blokk főépülete 13 szintes, öt másik korszerű építmény csatlakozik hozzá, szép park övezi, előtte reprezentatív szökőkút van. A komplexum kétezer szobás, impozáns méretei ellenére is finom, vonzó, kecses látványt nyújt Minden emelet, minden szoba a legkorszerűbb felszereléssel rendelkezik. Elektronikus műszerek, berendezések sora, zártláncú televízió áll a gyógyítás, az ellenőrzés szolgálatában. A betegszoba és az orvosok között telefon-.össze- köttetést is biztosítottak. A vizsgálószobék ugyancsak rendkívül jól felszereltek. Ultrahang-berendezések, korszerű röntgengépek, a szív és a légzőszervek működését vizsgáló egyéb készülékek egyaránt rendelkezésre állnak. A klinikának koraszülöttosztálya is van. A klinika jó feltételeket teremt a leendő szülész- és nőgyógyász orvosok kiképzésére is. Elfér a fürdőkádban is... Malacot vegyenek!" ff1 Malacok a csomagtartóban — Ezt vigyék, kedveskéim! Higyjék el, ez a legjobb fajta! — És mit csinálunk ezekkel a malacokkal, néni, fönt az emeletes lakásban? — Elfér biz’ az a fürdőkádban... Tudják, ezeknek kis helyiség is elég. A múlt héten a negyedik emeletre vitt tőlem egy fiatal házaspár egy hízni- valót... Na tessék, tessék, nem pénz az a hétszáz forint ezért az aranyos kis süldőért! — Talán, ha olcsóbb lenne... — Ennél olcsóbb??? Hatszázötven az utolsó ár! Ne tessék már viccelni velem, még ennyi pénzért is alkudoznak?! Eloldalgunk a termetes asz- szonyságtól, lévén nem vagyunk „fizetőképes kereslet”. De amint elnézzük a pásztói állatpiac vásárlóit, ők sem nagyon igyekeznek. A nagyközség peremén található ez a hely, s minden szerdán a délelőtti órákban áll a vásár. Meglehetősen tarka a kép, akár az életkort, a foglalkozást, vagy éppen az életmódot tekintve, hiszen éppúgy található a vevők és eladok között idős falusi néni, mint gyárigazgató, vagy egyéb vezető állásban dolgozó. lalkozom állattartással. De az utóbbi időben egyre költségesebbé vált. Eddig négy hónap alatt elérte a 110 kilogrammot, most már hat hónap is kevés... meg aztán sokat drágultak a takarmányok. Három idősebb. hasznost asszony válogat a malacok között. Velük tartunk, hátha sikerül „megörökítenünk” egy vásárt. — Vézna, girhes... nagyon eleven, nem fog hízni... csúnya színe van... rosszul áll a szeme... nagyon drága.. — hangzanak a különbnél különb kifogások. így aztán a pénztárca nyugton marad a szoknyazsebben. — Maid a jövő héten több szerencsénk lesz — mondják, s bizonyára ezt gondolják az eladók is. mert számukra sem hozott sok pénzt a házhoz ez a vásár. Úgyhogy délelőtt tíz órakor már kopaszon virít a vásártér, ki-ki hazafelé vette útját. Az eladásra kínált százegynéhány malacka közül pedig nyolcva- nan még legalább egy hétiga megszokott akolban gyömöszölhetik magukba a tápszert. Amitől, állítólag, hamar és gömbölyűre lehet hízni. <ta—) 1 Király Lajos és neje, született Agócs Irma 1930. szeptember 7-én kötöttek házasságot Apcon. Kerek ötven esztendeje. És az évfordulón — családi és baráti körben —újra megesküdtek és lakodalmat ültek. Aranylagzit... — Láthatja — mondja Lajos bácsi —, még van rokonság és vannak barátaink, hiszen közel negyvenen eljöttek. Valóságos tömeg eszi az ünnepi vacsorát. — Tulajdonképpen — kapcsolódik a beszélgetéshez Király néni —, az „igazi” esküvőn sem voltak többen. És még talán azt is hozzá kell tennem: az akkori „rendezvény” sem volt színvonalasabb. Esetleg maradandóbb élményt nyújtott. Legalábbis nekünk! — ötven év... nagy idő... — Kiváltképpen a házassági kötelékben — mondja a férj. Természetesen nem rossz értelemben.. — És, hogyan telt el? — Jaj, ha úgy istenigazából el lehetne mindent mondani... — Próbálják meg... — A pásztói szüreten találkoztunk első ízben. Lajos akkor már helybeli volt. Azelőtt Szurdokpüspökiben laktak. Én m barátnőmmel jöttem fel. Felkért táncolni, szólni nem Aranylakodalom ÖT ÉVTIZED JÓBAN, ROSSZBAN... sokat szólt, de „szúrós” szemei sokat elárultak. Nem úgy váltunk el, hogy esetleg még találkozunk... Ennek ellenére két hét múlva Lajos lejött Apcra. Hát, Így kezdődött a szerelem... — Mindez mikor történt? — Még huszonnégyben. — Bizony, sokáig kellett várni arra, hogy egybekelhessünk. Az akkori szegénység a magyarázat. — Gyakran találkoztak? — Havonta egyszer-kétszer. Hétvégeken. Akkor is meg kellett „küzdeni” az ellenlábasokkal. — Hogy-hogy? — Mert voltak, akik Irmát szemelték ki asszonyuknak. Ilyen volt az egyik helybeli kocsmáros, a Boháti. Azt mondta: „Agócs Irmával csak én kezdhetek)” — Nem hiszem, mondtam én. Gondoltam egyet! Írtam az anyós jelöltnek: „Adja nekem a lánya kezét!” Rövidesen jött a válasz: „Igen!” — A levelet én olvastam el legelőször — veti közbe Irma néni —, s amikor anyám megkérdezett a „témában”, azt mondtam: „Én már megszerettem ezt a fiút!” — Azután? — Minden ment a maga útján. Eljött az esküvő is. Később két fiunk született. Lali 1933-ban, Zolti 1916-ban. A férjem az órás mesterséget folytatta. A fiúkat is annak akarta nevelni. Csak a kisebbik lett azzá. És jó órás lett. Nem véletlenül viseli a „Poxa” becenevet. Sajnos, Lali gépjármű-baleset következtében évekkel ezelőtt meghalt. — Két unokájuk van... — Igen. A húszéves Lalika — a nagyobbik fiunké —, és Noémi, ö még csak a nyolcadikban van. — Hogy telnek a nyugdíjas évek? — Munkával. A műhelyben és a háztartásban. A mi korunk még nem kor! Alig múltam hetvenkettő. Lajos pedig „csak” hethenhét lesz. Május 7-től nyugdíjas. — Nehéz volt az élet? — Együtt sokkal könnyebben viseltük el. Kibírtuk. Munkában öregedtünk meg. — Irma néni azért nem... — Egy kicsit — én is. — Az a hír járja, hogy Lajos bácsi nagyon ismert ember... — És órás is! Sok-sok ezer ember „szerkezetét” megjavítottam. Nagyon kevés tőlem elvitt órával volt újabb gond. Még kevesebb emberrel... — Sok barátja volt? — Aránylag. Sajnos, ma már egyre kevesebben vannak. Múlik az idő... — Valaki az előbb azt mondta, hogy ma, az aranylakodalom napján is Lajos bácsi első útja a műhelybe vezetett, Irma néni pedig a konyhában serénykedett. — Ez a mindennapok „me- rete”. Egyébként — ha megérjük, —, a gyémántlagzi alkalmával is ezt fogjuk tenni... XXX Királyék ünnepeltek. És fogadták a sok-sok gratulációt, virágot és csókot. Méltán fogadták... (:tőth:) Még ennyi pénzért la alkudoznak?! Egy új típusú Volga csomagtartójából hat másfél hónapos malacka kandikál ki. Békésen hunyorásznak, mit sem sejtve, hogy rövidesen gazdit cserélnek. — Tizenkét anyamalacom van, észt-lapályi fajták — mondja a tulajdonos, Lengyel István mátraverebélyi vattacukor-készítő kisiparos. — Még otthon maradt harminc malac, szerencsére, mivel most nincs valami nagy keletje, pedig olcsón adom, hétszáz forint darabja. A következő „pultnál” Tóth Imre gyöngyösi lakos kínálja malacait. — Húszezer forintért vettem az apjukat — jegyzi meg —, szupersonkás fajta, az anyjuk pedig Cornwald, előfordult hogy huszonöt malacot is vi- lágrahoztak. Minden szerdán eljövök ide, mert Gyöngyösön nem sikk már a disznóvásár. Páronként 2300 forintért adom, eddig hatot vittek el, de otthon még 120 maradt, és harminc anyamalacot is tartok. — Akkor ez a főállás? — Áh, nem — feleli —, egy húsipari vállalat vezetője va- „Aliogy megegyeztünk: gyök. Már huszonegy éve fog- hétszáz torint malaconként^
