Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)

1980-09-23 / 223. szám

Meghatározó szerepűk van a vállalat életében A répaszeszgyártástól a faszén és a desztillációs termékek előállításáig Bemutatkoznak a tolmácsi üzem dolgozói Hosszú ideig jelképe marad az ipari munka térhódításá­nak Tolmácson, az Erdőké­mia, Erdőgazdasági, Vegyi és Ipari Vállalat tolmácsi fale­párló és vegyiüzemében az égbe nyúló, faszenet előállító retorta, a hozzátartozó beton- kunkerekkel együtt. A gyári történetírás igen szűkszavúan emlékezik meg az üzem kialakulásáról. Az idősebb korosztályhoz tarto­zó helybeliek ezzel kapcso­latban csak annyit mondanak: valamikor ezen a helyen Her- czivel Frigyes helybeli birto­kos működtetett egy répa- szeszgyárat. A tulajdonképpeni üzemi munka az 1952-ben megépített retortával kezdődik, amely vándorrostélyos "olt és kézzel tüzeltek benne. Ekkoriban a fa feldolgozásakor keletkező lepárlási gázokból falevet nyertek, amit desztillációs úton tovább dolgoztak: ecet­savvá, metilalkohollá, fakát­ránnyá stb. A mai Erdőkémia, elődjéből az Erdei Melléktermékeket Értékesítő Vállalatból alakult ki, átvéve annak vagyontár­gyait és tevékenységi körét. Mivel a vállalat tevékenysége gyakorlatilag az egész ország területére kiterjed, az álla­mi gazdaságok és erdők mi­nisztériuma még az alapítási évben, 1972-ben nagymérték­ben szűkítette a vállalat kö­rét. Ennek megfelelően 1953- tól lényegében három fő te­rületre koncentrálható a te­vékenységük. Az első kategóriába sorol­ható a megyénkben is jól is­mert tolmácsi Erdőkémia, ahol a bevezetőben említett tevé­kenységek közül falepárlással, faszén és egyéb lepárlási ter­Látkép a tartályparkról és a Cell hígítókiszerelőről mékek előállításával foglal­koztak, foglalkoznak. Később azonban, amikor a falé fel­dolgozása gazdaságtalanná vált, vásárolt alapanyagokból rátértek a folyékony, tovább- feldolgozásos termékek; oldó- és hígítószerek, előállítására. A falepárlás ismert termékei közül jelenleg faszenet ter­melnek, bükk, gyertyán tű­zifából. Alapjában véve az előbbiek alakítják a tolmács! üzem je­A desztillálómű ó NOGRAD - 1980. szeptember 23., kedd lenlegi termelési arculatát. A tolmácsiaknak az egész vállalat életében, fejlődésé­ben, gyarapodásában, akár­csak a múltban, úgy a jelen­ben is meghatározó szerepük van. A vállalati éves termelési értéktervből (240 millió) a tolmácsiak csaknem 125 mil­liót biztosítanak jó munká­jukkal. Ebből is látszik, ha itt jól mennek a dolgok, nagy baj nem lehet a vállalat éle­tében. Ha pedig netán nehe­zebben gördül a fejlődés sze­kere, akkor ezt igen hátrá­nyosan megérezné az egész vállalat Tudják ezt a tolmá­csiak, ezért felelősségük tu­datában tudásuk és szorgal­muk legjavával járulnak hoz­zá a rájuk rótt feladatok meg­valósításához. S, hogy ez nem üres szóbeszéd, tartalmatlan kijelentés, azt megcáfolhatat­lan tények bizonyítják. Első féléves termelési tervüket 39,2 százalékkal szárnyalták túl, s ennek megfelelően a terve­zettnél jóval nagyobb nyere­séggel büszkélkedhetnek. Sze­retnék az eddig megszerzett előnyt az év végéig megtar­tani. Ügy tűnik, hogy ez sem vágyálom. Leszámolva az ap­róbb összekoccanásokat, a kü­lönböző szemléletből táplál­kozó véleménycseréket, vitá­kat — itt igen megértő kol­lektíva ad egymásnak talál­kozót. Nem csoda! Döntő ré­szük másfél, vagy három év­tizede ismeri egymást. Szinte tudják a másik gondolatát. A vállalat és az üzem vezetése mindig számíthat rájuk, mert szeretik munkájukat. Bizo­nyítja ezt az, hogy ebben az évben egyetlen fillér kocsi­álláspénzt sem kellett fizetni- ök, pedig e tekintetben, jó néhányszor nehéz helyzetben voltak. Tolmácsról, Diósjenőről, Rútságról és Bánkról verbuvá­lódott össze a kollektíva. Eb­ben, az egymást segítő, egy­mást formáló, egymást meg­becsülő, fejlődő üzemben hét brigád 48 fővel küzd a szo­cialista címért. A legjobbak ott voltak a mozgalom böl­csőjénél, utat mutatva této­vázó társaiknak. Jelenleg öt brigád dicseked­het az arany, egy az ezüst fo­kozattal, egy pedig váromá­nyosa a cím elérésének. A legjobbak közül a Vörös Ok­tóber nevet viselő kollektíva, hűen e névhez, elnyerte a Vál­lalat kiváló brigádja megtisz­telő kitüntetést. Ezek után valószínűleg nem tűnik túl­zásnak, ha azt mondjuk: az Idesereglett dolgozók valóban magukénak érzik a gyárat, tulajdonosként tevékenyked­nek, családias szellemben munkálkodnak. Az általuk létrehozott ered­ményekből a lehetőségekhez képest egyszer több, máskor kevesebb pénzt kapnak kü­lönböző jellegű fejlesztéseikre, a munka- és életkörülmények javítására. Ebben az esztendőben 4 millió 650 ezer forintot költe­nek üzemük bővítésére, új gépek, tartályok vásárlására. Olyan beruházásokat kezdtek el, amelyeket több ütemben valósítanak meg. Most zajlik a tartálypark felújításának el­ső üteme. Az év végéig 6 da­rab 50 köbméteres tartály ke­rül majd a kijelölt helyre. A tartályok szerelvényeinek útról száműzték az esős idő­ben bokáig érő sarat. A máso­dik ütemben a desztillációs üzem, az üzemi épületek és a raktári rész közötti területet betonozzák le. A befejező sza­kaszban a vasúti rakodótér és a retorta közötti közlekedési út kap majd új burkolatot. A most folyó világítási re­konstrukció során kicserélik az elavult léghálózatot, kor­szerűsítik az üzemek világítá­sát, a fatelepi munka előse­gítése céljából térvilágító tor­nyot építenek meg. A rekonst­rukció eredményeként mód nyílik a vagyonvédelem to­vábbi javítására, a termelő- munka biztonságának növe­lésére. Nemcsak a közösség gyara­podott, hanem a végzett mun­ka arányában az üzem dolgo­zói is megvalósíthatják egyé­ni elképzeléseiket. A tolmá­csiak átlagbére a testvérgyá­rak közül megfelelő helyen áll. Az eddig elért kedvező po­zíciójukat erősíti az idei bér- fejlesztés, melynek során 130 ezer forinttal növekszik a tol­mácsi kollektíva bérszínvona­la. És most nézzük meg, mit ad a kollektíva cserébe? Tervük szerint 3500 tonna faszenet állítanak majd elő. Továbbra is ez marad a fő termékük. A gyártott mennyi­séget teljes egészében belföl­di vállalatok, gyárak hasz­nálják fel; az ötvözetgyár, a műszéntermelő vállalat és a MÁV. Az előbb említett mennyiség az utóbbi években stabilizálódott. A retorta többre is képes volna, van is rá igény, de nem tudják ki­elégíteni, mert nincs hozzá ‘elegendő munkáskéz. Emiatt a hétvégeken a retortában nem is folyik termelés. ' A tervben szereplő faszén előállításához 15 ezer köb­méter fát dolgoznak majd fel. Edzőszéntermeléssel is fog­lalkoznak. ötféle összetétel­ben kerül a fogyasztókhoz. Alapanyaga a faszén. Az acé­lok felületi edzéséhez használ­ják fel a gépalkatrészgyártó vállalatok és a kőolajfúró bá­nyászok. Az előbbi tevékenységük mellett, másik jelentős fel­adatuk a desztillációs termé­kek előállítása. Ecetsavat pél ­dául négyféle minőségben t: - melnek. Legnagyobb mennyi­séget a Reanel Finomvegy­szergyár igényli. De a vásár­lók között tartják számon * Biogált és a gyógy áru-ér téke­sítő vállalatot. Vásárolt alapanyagokból különböző szerves észtere­ket gyártanak, melyek alap­anyagul szolgálnak a különbö­ző oldószerek és hígítók gyár­tásához. A Lacii D-ből példá­ul 600 tonna kerül ki az üzem­ből, amit a Budalakk győri gyárában használnak fel. A Cél] hígítót nitrólakkok hígí­tására használja a lakosság és a vállalat. Az előbbieket 5— 10—20 kilós műanyag kannák­ban, az utóbbiakat pedig 200 kilogrammos hordókban vá­sárolhatják meg. Az N hígí­tót is a nitrólakkok oldására alkalmazzák. Ezt is a Buda­lakk győri gyárába szállítják. Az S oldószert pedig a faipa­ri üzemek műgyanták oldó­szereként, valamint különbö­ző festékek lemosására hasz­nálják fel. Az üzem bővített tevékenyé ségének körébe tartozik a nö- vényvédőszer-alapanyag (a NIPA) desztillációs úton tör­ténő előállítása, amit Sajőbá- bonyban és a fűzfői nitroké- miai vállalatnál dolgoznak fel különböző növényvédő szerek előállításakor. A fel­dolgozás során használt folya dékelegyből más vegyi alr anyagot is nyernek, amit Szénhidrogénipari Kutató Fejlesztő Intézetnek adnak t . akiktől a folyadékelegyet Ma már betonúton járnak működtetését, a legkorszerűbb technika alkalmazásával; pneumatikus távvezérléssel oldják meg. Nemrég kezdődött él az új, 420 négyzetméteres raktár építése, amelynek befejezése áthúzódik a következő eszten­dőhöz. Az előbb említett két beruházást részben saját erő­ből végzik el. Régi, fájó problémát olda­nak meg az üzem teljes tér­burkolatának elkészítésével. Ez a munka is három ütem­ben zajlik le. Tavaly az első ütemben az üzembe vezető A faszéngyártásnál keletke­ző lepárlási gázokat a kemen­cében elégetik és ezt használ­ják fel a faszéngyártás fo­lyamatának fenntartásához és az előszárításhoz. A faszén előállításakor ke­letkező szénport is értékesítik. Jugoszláviába szállítják, ahol állítólag faszénbrikettet ké­szítenek belőle. Szezonális jel­legű termékről van szó. Szep­tember végéig 25 vagonra va­ló hagyja el az üzemet. Üjabb szállításokról most folynak tárgyalások Budapesten. kapják. A növényvédő szer hosszabb távon jelent bizton­ságot a tolmácsiaknak. Pillanatnyilag megrendelé­si gondjaik nincsenek. A fa­szén, az edzőszén előállítása három műszakban történik, s a desztillációs üzemben is folyamatosan dolgoznak. Ha továbbra is ilyen kedvező ma­rad a piaci helyzetük, akkor ebben az évben is megfelel­nek annak a várakozásnak, igénynek, amit az új közpon­ti szabályozók előírnak szá­mukra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom