Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)

1980-09-23 / 223. szám

ÖsszSétszóm: 29, fizikai: 27 Kicsi a bors... A korszerű gépen a Váci Kötöttárugyár részére készülnek felügyelete alatt. Azt mondják, kicsit vár­ni kell a telepvezető elv­társra, mert éppen — ha emlékezetem nem csal — a laborban dolgozik. Valószí­nű, leríhatott arcomról va­lami, mert magyarázatkép­pen hozzátették: „Nálunk mindenki végez fizikai munkát.” Nádasdi János, a Nógrád megyei Nyomdaipari Válla­lat hármas számú telepé­nek vezetője néhány perc után_megerősítette: — A kisteleki telep hu­szonkilenc dolgozója közül huszonhét a fizikai, s ez így van rendjén. Ez a ter­mészetes, mi semmi csodál- nivalót nem találunk benne. Hm — mondom .. í A régi, bezárt bánya épü­letében több mint tíz esz­tendővel ezelőtt kezdték meg és 1975 óta mind na­gyobb mennyiségben gyárt­ják a különféle, javarészt öntapadós címkéket. Hogy mennyit, hányfélét? — Ebben az évben — néz jegyzeteibe a telepvezető — több mint három és fél milliárd (!) darabot, több ezer féle változatban ... Hogy ez kétezer-e, avagy több, igen nehéz, hosszú munka lenne számba venni. Persze, nem is ez a lényeg, hanem, hogy, szép kivitel­ben, jó minőségben, határ­időre elégítsük ki a meg­rendelők igényeit. — S ez mindig sikerül? — ... Háromnegyed éves 'tervünk 34,8 millió forintos árbevételt irányzott 1 elő, de szeptember tizedikén már ebből 34 milliót „megter­meltünk”. Így hát, jelentős túlteljesítéssel számolunk. Mutatós eredmény éz a kisteleki telep dolgozóitól. Hát ha még hozzátesszük, hogy az idei éves, több mint 300 tonnás termelésük — így is le lehet egyszerű­síteni a három és fél mil­liárd darabot — jelentős része „devizakímélő”: oszt­rák, nyugatnémet és angol importot- vált ki. Mi több: a hőre tapadó címkék gyár­tásával, amelyet legkésőbb jövő év elején kezdenek na­gyobb mennyiségben, to­vább szűkítik a behozatali skálát — Eszerint, az itteni cím­kék felveszik a versenyt a nyugaton gyártottakkal ? Kérdem ezt azért, mert — igaz, kissé megkésve — a hazai csomagolóipar is mindinkább igényesebb, megújuló. — Elmondhatom, hogy a hazai nyomdák közül a leg­elsők között voltunk, akik felismerték a csomagolás­technika fejlesztésének szükségességét. Ezt bizo­nyítja, hogy 1976-ban és rá két évre, olyan korszerű, a magas igényeket is kielé­gítő svájci gyártmányú gé­peket állítottunk a terme­lésbe, amelyek hozzáértő kezelés mellett alkalmasak a nyugat-európai színvonalú munkára. És célkitűzéseink között továbbra is elsődle­ges a gépesítés; ofszet, vagy négyszínű, magasnyomású berendezések vásárlását vet­tük tervbe, amelyeken még jobb minőségű, mutatósabb termékeket készíthetünk. Emellett a régebbi géppar­kunkat folyamatosan fel­újítjuk, s ez roppant szük­séges, ha lépést akarunk — márpedig ez a törekvé­sünk — tartani a kor kö­vetelményeivel. Persze, az eredményességhez nélkü­lözhetetlen a gépek jó ki­használása. a fegyelmezett munka, a folyamatos len­dület — S mindez megvan itt Kisteleken ? — Gépeink folyamato­san, három műszakban üze­melnek, kihasználtságuk igen jónak mondható. Ám ebben még tovább akarunk lépni; így három hónapi próbaidőre bevezettük a teljesítménybérezést, s ha kedvezőek lesznek a ta­pasztalataink, ezt véglege­sítjük. Kis kollektívánk fe­gyelmezett, munkaidejét maximálisan kihasználja; persze — természetesen nem a rosszindulat beszél belő­lem! — ebben talán az is közrejátszik, hogy több ki­lométernyi körzetben nincs kocsma, üzlet, fodrász stto. Itt nálunk nem fenyegetnek effajta veszélyek. a címkék, Gecse Barnabás Bábel László felvételei A kisteleki telep számta­lan hazai vállalattal tart üzleti kapcsolatot, főbb megrendelőik között ott van a PIÉRT, az édesipar, a könnyűipari gyárak, a COMPACK, jövőre talán a KHV is, a kisebbeknek pe­dig . se szeri, se száma. A közelmúltban a Budapesten megrendezett BUDATRANS- PACK kiállításon is újabb cégek jelentkeztek náluk partnernak, ami egyben a megrendelők bizalmát is jelzi. A kis üzemben, az év eleji árcsökkentések ellené­re is június végéig több mint hétmillió forint nye­reséget könyvelhettek el, amelyet év végére — októ­berben osztrák export ki­szállítását is megkezdik — jelentősen tovább növelnek. — Nagyon szép eredmé­nyeik vannak — mondom Nádasdi Jánosnak. — Lesznek jobbak is — néz rám. Elhiszem: néha maroknyi ember fegyelmezett tettre- készsége csodákra képes ... Karácsony György Szocialista érdekvédelem MOST FOLYNAK a szakszervezetek me. gyei küldöttértekezletei, s ezt követik a iparági-szakmai szakszervezetek kongrestv sai. Én is készülök erre, mert „hivatalba ott kell lennem a bányászszakszervez< kongresszusán. Újra át kell gondolnom - már a magyar szakszervezetek decembei országos kongresszusára is készülve — ; szocialista érdekvédelem értelmét, jellegéi És újra felvetődött bennem a kérdés, van-e szakszervezeteknek más feladatuk, mint a? érdekképviselet, érdekvédelem és érdekérvé­nyesítés ? Akár a vállalati, üzemi szakszervezetek te­vékenységét nézem, akár az MSZMP XII kongresszusának határozatát elemzem, úgy tűnik, számos más feladata is van a szak- szervezeti mozgalomnak. A határozat szö­vege szerint a szakszervezet „eredményesen járul hozzá rendszerünk politikai és gazda­sági alapjaink erősítéséhez, aktív részese a hatalom gyakorlásának, a politika alakítá­sának és végrehajtásának”. A közvetlen ér­dekvédelmi feladatokon túl a párt elvárja a szakszervezetektől, hogy „fordítsanak na­gyobb figyelmet tagságuk politikai nevelésé­re, szakmai és általános műveltségük gyara­pítására. Az üzemi demokrácia fórumainak tartalmas működtetésével biztosítsák, hogy a dolgozók véleményükkel, javaslataikkal ér­demi módon hozzájárulhassanak a munka megjavításához, fokozódjék részvételük a vezetésben. A szakszervezetek karolják fel a dolgozók kezdeményezéseit, legyenek ak­tívabb szervezői a szocialista munkaverseny­nek és brigádmozgalomnak, alakítsák to­vábbfejlesztésük irányait, ezzel is törekedje­nek a formális vonások csökkentésére. Se­gítsék a munkához való szocialista viszony, a közösségi szellem, a munkafegyelem erő­södését. Lépjenek fel a munka szerinti el­osztás elvének következetesebb érvényesíté­séért, a káros egyenlősdivel szemben”. Ez a sók feladat azonban végeredményben mind érdekvédelmi jellegű. Amikor a szak- szervezeti mozgalom „eredményesen járul hozzá rendszerünk politikai és gazdasági alapjainak .erősítéséhez”, voltaképpen abból indul ki, hogy a bérből és fizetésből élők közvetlen tömeges egyéni érdeked csak a közvetett érdekek érvényesülése révén kap­nak szabad utat. A munkásosztály hatalma, a termelési eszközök szocialista tulajdona, a népgazdaság tervszerű arányos fejlesztése, a munka szerinti elosztás, a teljes foglalkoz­tatás, a kizsákmányolásmentesség, az állam- polgári egyenlőség stb. adják a közvetett ér­dekeknek azt a rendszerét, amelyen belül a közvetlen érdekek tömegesen és igazságosan érvényesülhetnek. Az egyéni jólét érdeke kapcsolódik a termelékenység folyamaté« nö­velésének érdekéhez. A biztonsági érdek fel­tételezi a nemzet, a politikai rendszer biz­tonságát. Az egyéni perspektívaérdek úgy nyílik meg mindenki előtt, ha van perspek­tívája a nemzetnek is. Az egyén, a család csak úgy tud élni az „egyenlőséggel”, ha megvannak ennek a tár­gyi feltételei, megvannak a kapacitások ahhoz, hogy gyermekeiket szívonalasan isko­láztathassák, egyformán jó egészségügyi el­látáshoz jussanak, munkakörülményeik civi­lizáltak és emberhez illőek legyenek, a szük­séges fogyasztási cikkeket pénzükért meg­kaphassák, és ha senki nem él önhibáján kí­vül szegénységben. A szakszervezetek számára a közéleti és a munkahelyi demokrácia fejlesztése sem ön­cél, hanem eszköz az érdekek felszínre ju­tásához, a különböző szintű érdekek okos egyeztetéséhez, a dolgozó kollektívák moz­galmi jellegű érdekvédelméhez. A munka- verseny és a szocialista brigádmozgalom fej­lesztése Is annyiban és úgy szakszervezeti f feladat, hogy általa bővülnek az érdekérvé- íyesítés személyi és tárgyi feltételei. A dol- oz<3 kollektíva alkalmasabbá válik az önte- ékenységre, saját ügyeinek közvetlen ren- ezésére, sorsa alakítására. Ezzel egyihőben i jól szervezett munkaverseny megteremti — más tényezőkkel együtt — a jólét növe- ésének anyagi forrásait A szocialista szakszervezetek abból indul­nak ki, hogy a társadalmi érdekek rendsze­re objektíve meghatározott. De vallják, hogy ez az objektivitás nem jelenti az általános érdekeknek a tömegektől való függetlensé­gét, elidegenülését. 'Az „objektivitás” címén a társadalmi célok megfogalmazásakor, a társadalmi érdekek érvényesülési mechaniz­musának kialakításakor, a célok rangsoro­lásakor nem lehet elszakadni a tömegek szubjektív véleményétől és igényeitől. Az olyan társadalmi-politikai rendszernek, amelyik önmagát az állampolgárok jólétét megvaló­sító hatalomnak tekinti, kötelessége alapul venni az egyének, családok mindazon érde­keit, amelyek tömegesen, visszatérően, tár­sadalmi méretekben jelentkeznek. A közvé­leményben is kifejeződő tömegigényeket ép­pen olyan meghatározó adottságnak kell vennie a politikának —. de elsősorban a szakszervezeteknek —, mint az ország gaz­dasági helyzetét, lehetőségeit, társadalmi rendszerét, irányító ideológiáját, nemzetközi meghatározottságát. A szakszervezeti mozgalom számára alap­vető követelmény, hogy gazdasági döntése­ink politikai feltételeit és következményeit az érdekek oldaláról gondosan mérlegelje — reálisan ítélve meg a tömegek teherbíró ké­pességét, hangulati reagálását. Munkájában a politika elsődlegessége abban jut elsősor­ban kifejezésre, hogy szocialista rendszerünk alapelveinek érvényesítéséről még nehéz gaz­dasági viszonyok között sem mond le. Har­col azért, hogy gazdasági nehézségeink ter­heit a lakosság elsősorban ne mint fogyasz­tó, hanem mint dolgozó viselje — a munka­idő jobb kihasználásával, az átlagteljesítmé­nyek növelésével, a minőség javításával, anyag- és energiatakarékossággal. Nem a ne­hézségek hangoztatása, a feszültségek szó­beli levezetése a dolga, hanem a tartalékok megjelölése, újabb és újabb erőforrások fel­tárása és a jobb munkára való mozgósítás. Fontos feladata marad a szakszervezeti mozgalomnak a termelést segítő tevékeny­ség, ezen belül a munkamozgalmaik szerve­zése, a gazdasági tervezésben és a döntések előkészítésében való részvétel, a munka- é* üzemszervezés, a fegyelemszilárdítás segíté­se. De számára ez is érdekvédelmi, érdek­érvényesítési munka! A szervezés javítása számára azért fontos, hogy a dolgozók fo­lyamatosan. nyugodtan dolgozhassanak és jól kereshessenek. A termelési, technológiai, minőségi és munkarendi fegyelem szilárdí­tása pedig- azt jelenti, hogy a dolgos, becsü­letes többség érdekeit védi a mozgalom az érdeiksértő kisebbséggel szemben. A SZAKSZERVEZETEK számára a gazda­sági növekedés elsősorban életszínvonal-po­litikai kérdés, a termelési szerkezetátalakítás ellátáspolitikai probléma, az ármechanizmus a fogyasztói árbiztonság témája. Sokoldalúan érvényesített érdekvédelmi alapállásukkal a szakszervezeti kongresszusok nagyban hozzá­járulhatnak társadalmi problémáink megol­dásához, gazdasági nehézségeink leküzdésé­hez, a (jolgozók politikai egységének megszi­lárdításához. Dr. Pirityi Ottó, a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézetének tudományos osztályvezetője ■ ■ üveg az esztergapadon A holland Phillips cég kí­sérleti laboratóriumában az optikai üveget bizonyos hő­mérsékletre felmelegítve spe­ciális forgácsolószerszámmal sikerült esztergagépen meg­munkálni. A folyamat során a fémforgácsoláshoz hasonlóan forgács keletkezik. A kísérte­tik célja olyan lencsék esz­tergagépes gyártási technoló­giájának kidolgozása, amelye­ket csiszolással nem lehet elő­állítani. Az ilyen lencsék jó­val kevésbé torzítják el a fó­kuszolt képet, ami lehetővé teszi az objektívekben és a mikroszkópok optikájában az elemek számának csökkenté­sét. Lassítani—nem lazítani! Nemrég hasonlítottuk össze az első fél év termelési ered­ményeit a múlt év első félévé­nek eredményeivel. Kiderült, hogy igazi fejlődés csak avil- lamosenergia-termelésben és az építőanyag-iparban volt. Az élelmiszeripar nagyjából ugyanannyit állított elő, mint egy évvel korábban, az ipar többi területén a termelés csökkent. Mivel pedig keve­sebb termeléshez kevesebb importanyag kell, adósságál­lományunk növekedési üteme is jócskán lelassult, s ez jó dolog. Azon jár az eszem napok óta, nincs-e itt a lassítás kö­rül valami félreértés. Hiszen a növekedést kellett volna las­sítani, nem pedig csökkenésbe átmenni. A lassítást én úgy értelmezem, hogy annak fő­leg a belső átrendeződés az oka és indítéka. A vállalatok nagy része kénytelen átáll­ni új termékekre, át kell cso­portosítania gépeit, embereit, át kell rendeznie készleteit, partneri kapcsolatait, kisebb beruházásokat kell végeznie, így átmenetileg nem jut any- nyi ereje a termelésnövelésre, mint korábban. Az áruterme­lés, a végső kibocsátás növe­kedési üteme csökken, mert most kicsit az utánpótlási vo­nalakkal, a háttérrel kell fog­lalkozni. Csökken a népgazda­ságnak az a produktuma, amelyet bruttó termelési ér­ték, illetve nemzeti jövede­lem formájában a statisztika évről évre többletként ki tud mutatni. Ügy tűnik, sokan a „lassíta­ni” követelményt úgy értel­mezték: hát ha nincs sokkal többre szüksége a népgazda­ságnak, akkor nem kell sok­kal többet termelni. Különben Is: az abszolút létszámcsök­kenéssel az ipar nagy részé­ben akár háromszázalékos adómentes bérfejlesztési kere­tet is el lehet érni. Minek ak­kor a bérfejlesztési mutatót mindenáron növelni? Tudom: most is sok a bi­zonytalanság az új árképzési módok miatt. A világpiac sem nyújt kellő támpontot, hiszen alig van olyan irányzat, ami­hez igazodni lehetne. De azért — lássuk be — van hazai fel­vevőpiac is. Vannak hosszú távú megállapodásaink, biztos külső piacaink. Megvan a be­gyakorolt munkásgráda, a ha­talmas gépi kapacitás. Ügy lassítani, hogy ezek kihasz­náltsága lényegesen csökken­jen, nem célszerű. Ha egy vállalat úgy lassít, hogy nemcsak a termelése csökken, hanem a jövőt elő­készítő szervező, átrendező te­vékenysége is, az nem lassít, íianem lazít. Az a népgazda­ság, amely nemcsak a végső árukibocsátás növekedési üte­mét fogja vissza, hanem az át­rendező, előkészítő, igazodó te­vékenység növekedési ütemét is, saját jövőjét teszi kockára.’ Most kell a gyártmányfej­lesztéseket elvégezni, új pia­cokat felkutatni, okos ár­munkát végezni, szerződéseket előkészíteni, gépeket újra fel- szerszámozni, munkásokat át­képezni, átcsoportosítani, el­avult termékek helyére úja­kat keresni, egyszóval, sorain­kat rendezni. Ez persze azzal jár, hogy a válallat — kifelé — az eddiginél kisebb mér­tékben képes teljesítményét nö­velni, hiszen a bevetett erő­többlet nagy része az átrende­zésre megy. Az képtelenség, hogy a teljesítménynövekedés is lelassul és az átrendeződés is elmarad. Népgazdaságunkat korábban évente mintegy 5—6 száza­lékos növekedés jellemezte. Az elkövetkező néhány évben va­lószínűleg csak 3—4 százalé­kot mutathatnak ki a statisz­tikák. De ehhez társulnia kell a gyorsabb fejlődés előkészíté­sének is! Dr. P. O. Műanyag motor A gépkocsik sok fém alkat­részét már több évtizede mű­anyaggal helyettesítik, sőt már gyártanak műanyag karosszé­riáié gépkocsikat is. Mű­anyag motor azonban idáig még nem volt. Most már ez is megjelent. Az amerikai Polimotor— Research cég különleges tűzál­ló műanyagot állított elő. A műanyagot üveg és szénszál­lal körülvéve a motor alkat­részeinek többségét sikerült előállítani. Csak néhány moz­gó, különleges tartósságra igényt tartó alkatrészt gyárta­nak továbbra is fémből. A cég azonban kijelentette, hogy hamarosan ezeket is mű­anyagból fogják előállítani. Az új motorok súlya fele az eddigieknek, üzemanyag-fel­használása 15 százalékkal gaz­daságosabb, s ráadásul nem rozsdásodik. A cég mérnökei­nek véleménye szerint a .kí­sérleti példány alapján nem csak autó-, hanem traktor-; motorcsónak-; — sőt repülő­gépmotorokat is lehet majd gyártani. ^lÓGRÁD — 1980. szeptember 23., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom