Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)
1980-09-20 / 221. szám
Carter sajtóértekezlete a fenyegetőzés jegyében Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: Csütörtöki sajtóértekezletén Jimmy Carter, az Egyesült Államok elnöke az államfő és az újraválasztásért harcoló jelölt kettős pozíciójában dicsérte kormányzatának állítólagos kül- és belpolitikai sikereit. Az erős vezető pózába helyezkedve, Carter azzal fenyegetőzött, hogy az Egyesült Államok szükség esetén nem habozik az atomfegyverekhez nyúlniBevezető nyilatkozatában az elnök a Kínával szerdán aláírt új gazdasági együttműködési megállapodásokat. a két évvel ezelőtt megkezdett, s megítélése szerint nemsokára folytatható izraeli—egyiptomi tárgyalásokat, a túszválság megoldásának távlatát és a küszöbönálló szovjet—amerikai külügyminiszter találkozót hozta fel példaként annak illusztrálására, hogy „Amerika tovább halad előre”... Megerősítette, hogy Muskie külügyminiszter a jövő héten az eurorakéták korlátozásáról folytatandó tárgyalásokról cserél véleményt Andrej Gromikóval, s kifejezte reményét, hogy ezek a tárgyalások október közepén megkezdődhetnek. A kérdésekre válaszolva az Egyesült Államok elnöke igyekezett igazolni kormányzatának szerepét a fegyverkezés fokozásában. Anélkül, hogy tisztába volna, mit ért a módosított stratégia kapcsán emlegetett „korlátozott nukleáris háború” alatt, az elnök egy kérdésre válaszolva meglepően terjedelmes fejtegetésbe kezdett arról, hogy mindenkinek tudnia kell: az Egyesült Államok szükség esetén, „maga és Nyugat-Európa védelmében beveti atomfegyvereit. „Népünk, szövetségeseink és a Szovjetunió számára egyformán fontos tudni, — fenyegetőzött az elnök több tízmilliós televíziós nézősereg előtt. — hogy ha szükséges. e fegyvereket használni fogjuk”. Feltűnő ellentétben Muskie külügyminiszterrel, aki pár órával korábban elhangzott beszédében a féktelen fegyverkezés és az erőfölényre való törekvés veszélyességére próbálta felhívni a figyelmet, Carter ismét az erőpolitika elkötelezett hívének mutatkozottA SALT—II szerződésről Carter csupán közvetve tett említést, azt állítva, hogy „mindkét ország politikája az atomfegyverektől való függőség csökkentése”, az erő- egyensúly. valamint a meglevő fegyverzet egyenlő arányú csökkentése. Az iráni túszüggyel összefüggő fejleményeket kommentálva Carter — ismét csak ellentétben a külügyminisztérium felelős személyiségeinek mértéktartóbb nyilatkozataival — kereken elutasította a lehetőséget, hogy az Egyesült Államok bocsánatot kérjen az iráni nép ellen elkövetett bűneiért, ha ez az amerikai túszok szabadon bocsátásának feltétele. „Kellemes meglepetésként” interpretálta az elnök azt a tényt, hogy csütörtökön délelőtt Washingtonban megkezdődtek az izraeli—egyiptomi külügyminiszteri konzultációk a „palesztin autonómiatárgyalások" folytatásáról. A Jeruzsálemre vonatkozó kérdésre viszont egyszerűen „elfelejtett” válaszolni a sajtóértekezleten, pedig Jeruzsálem izraeli annektálása csupán egyike azoknak a kérdéseknek, amelyek pillanatnyilag teljesen kizárják az izraeli- egyiptomi megállapodást. A választási kampány Időszerű témáit érintve Carter az utóbbi napok sajtóbírálatai nyomán igyekezett a mérsé- keltség látszatát kelteni. Cáfolta, hogy a kampányában részéről és más kormánytisztviselők részéről elhangzott megjegyzések azt jelentenék: a kormányzat „fajgyűlölőként” akarná feltüntetni Reagant. Losonczi Pál Zanzibárban Irán és Irak határvitája Csütörtökön az iraki külügyminisztériumba bekérették az öbölmenti arab országok — Szaúd-Arábia, Kuvait, Bahrein és Omán — bagdadi- nagyköveteit és tájékoztatták őket a Teheránnal támadt határkonfliktusban elfoglalt iraki álláspontról. Braden am Husszein iraki államfő egy nappal korábban hatályon kívül helyezte az Algírban 1975- ben kötött Iraki—iráni határegyezményt. A teheráni külügyminisztérium csütörtökön éles hangú nyilatkozatban támadta Ira- kot. A nyilatkozat „inváziónak” nevezi azt, hogy az eredetileg Irakhoz tartozott, vitatott határterületek egy részét iraki csapatok visszafoglalták, és azzal vádolja Bag- dadot, hogy támogatást nyújt a teheráni kormánnyal szembenálló kurdoknak. Egyben leszögezi, hogy Irán sohasem fogadja el „Bagdad területi igényeit”. A viszállyal kapcsolatos iráni fejlemény, hogy Khomeini ajatollah csütörtökön fogadta a hadsereg vezetőit, akikkel előzőleg Baniszadr elnök is tárgyalt, és akik a délutáni órákban részt vettek a parlament zárt ülésén. (MTI) lto útja Japán jövőre 9,7 százalékkal növeli hadikiadásait. Rekordnak számít ez a szigetországban. Washington azonban még ezzel az ütemmel sem elégedett. Alighanem ez a téma okozza majd a leghevesebb vitát lto Maszajosi japán külügyminiszter és amerikai tárgyaló partnerei között. Tokió bizonyára nehezen tudja szövetségese tudtára adni, hogy saját jól felfogott érdekei még ezt az arányt is megkérdőjelezik. Nemcsak az alkotmány betűjelével és szellemével, hanem Japán külpolitikai irányvonalával is szöges ellentétben állna, ha önvédelmét meghaladó mértékben fejlesztené hadseregét. Bér kétségtelen, • hogy akadnak bizonyos körök Tokióban, amelyek rokonszenvvel fogadnák, ha az ország ismét katonai hatalommá válna, szerencsére a múlt szellemének feltámasztására irányuló törekvések meglehetősen elszigeteltek. Washingtonban viszont úgy vélik: Japán alkalmas arra a szerepre, amelyet az USA — más irányú elkötelezettségei miatt — Ázsia térségében egyre kevésbé képes betölteni. Ha létezik carteri külpolitikai koncepció — a gyakori megingások és a váratlan fordulatok ezt is sűrűn kétségessé teszik —, akkor az éppen abból áll, hogy az USA szeretné a katonai kiadásokat szövetségeseivel minél nagyobb arányban emeltetni, hogy azok önállóan is képessé váljanak az amerikai stratégiai érdekeknek megfelelő fellépésre. Európában éppúgy megfigyelhető ez a törekvés, mint Ázsiában, ahol az Egyesült Államok legegyértelműbb szövetségese Japán. Csakhogy Tokióban másként ítélik meg a szigetország érdekeit, mint a Csendes-óceán másik partján. Japánnak például nem éppen rokonszenves a Peking és Washington közötti túlzott közeledés. Különösen veszélyes, ha 'az — mint a közelmúlt néhány eseményéből kitűnt — a fegyverkezés közvetett vagy közvetlen területeit is érinti. Nem kevésbé fontos Japán számára a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok ápolása. Tokió gazdasági körei egyre sürgetőbben föllépnek a Moszkvát sújtó szankciók eltörlése érdekében és nem adták fel a reményt, hogy a szibériai és a távol-keleti természeti kincsek kiaknázásában a japán nemzetgazdaság is valamilyen részt vállaljon. lto Maszajosi — éppen a szovjet—japán kapcsolatok áttekintésére — New Yorkban Gromiko külügyminiszterrel is találkozni kíván. Ilyen körülmények között aligha tekinthető pusztán udvariassági tiszteletkörnek lto néhány washingtoni eszmecseréje. Különösen Brown amerikai hadügyminiszterrel és f’-rzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadóval szemben kell majd szilárdan védelmeznie hazája érdekeit. Gyapay Dénes NOGRAD - 1980. szeptember 20., szombat Somoza- gyilkosság — sok talány A paraguayi rendőrség bejelentette, hogy emberei péntekre virradóra Asuncion egyik külvárosában tűzharcban agyonlőtték Somoza volt ni- caraguai diktátor egyik feltételezett gyilkosát Hugo Alfredo Irurzun — más néven Santiago kapitány _— az argentínai népi forradalmi hadsereg egyik vezetője volt. A paraguayi rendőrség feltevése szerint a szerdai merénylet elkövetésében legkevesebb hat, de esetleg nyolc ember vett részt Az argentínai és a paraguayi hatóságok nagyszabású hajtóvadászatot indítottak kézrekerítésükre. Mint a rendőri szervek közölték, sok embert letartóztattak Asuncionban, valamint Paraguay és Argentína határán. Ez utóbbiak között van négy argentínai állampolgár is, akik a két országot elválasztó Paraguay folyón át próbáltak átjutni Argentínába. Az amerikai külügyminisztériumban. .csütörtökön, közöltjei. , Vifajhingtprj , engedélyt adott arra. hogy a volt ni- caraguai diktátort — amerikai állampolgárságú özvegye kívánságának megfelelően — az Egyesült Államokban temessék el. A simának látszó ügyben azonban váratlan bonyodalom támadt: Dinora Sampson, aki 18 éven át volt a diktátor szeretője, az özvegy kívánságával ellentétben azt szeretné, ha Somoza paraguayi földben nyugodna. Mint mondta, a kérdésben az utolsó szó a megboldogult öt gyermekét illeti, akiket péntekre vártak Asuncionba. (MTI) Fehér Péter, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács baráti látogatáson Tanzániában tartózkodó elnöke pénteken reggel Dar és Sala- amból Zanzibárra repült. Ez az Indiai-óceáni sziget 1963-lg brit protektorátus volt és az 1964-es egyesüléskor lett a köztársaság része. Érkezése napján az Elnöki Tanács elnöke megtekintett egy tejüzemet, és látogatást tett a tanzániai forradalmi párt zanzibári központjában és ideológiai intézetében. Losonczi Pál a szombatot és a vasárnap délelőttöt pihenéssel tölti a Manyani-tónál. A tő és környéke ugyan Tanázánia kisebb nemzeti parkjai közé tartozik, gazdag vadállománya miatt azonban világszerte ismert. Az Elnöki Tanács elnöke vasárnap este tér vissza Dar es Salaamba és folytatja hivatalos programját. Tanzániai emlékek (2.) Ujamaa falvak A leendő üzemmérnököket magyar szakember tanítja a traktor kezelésére. Tanzániában a mezőgazdaság kulcsfontosságú szerepet játszik az ország életében. Nem csak azért, mert a lakosság több mint 90 százalékának ad munkát és kenyeret, hanem mert fejlődésétől remélik a nemzetgazdaság nehézségeinek a leküzdését- A függetlenség útján 1961 óta Járó afrikai országnak számos problémával kellett és kell megbirkóznia. Nyerere elnök már az 1967-es arushai kiáltványban világosan fogalmazott: „Mivel a fejlesztés fő célkitűzése az, hogy több élelmiszert nyerjünk és több pénzt másfajta szükségleteinkre, célunknak annak kell lennie, hogy növeljük a mezőgazdasági termékek termelését- Országunk fejlesztésének valóban ez az egyedüli útja.” Nyerere szavait Chimllila Igazgató idézte, főiskolájának megszületése is közvetlenül kapcsolódik a nyilatkozatban megfogalmazott igényekhez. Törökországi helyzetkép A Kenan Evren tábornok vezette nemzetbiztonsági tanács tagjai — csütörtökön a török parlament épületében letették a hivatali esküt. Megfogadták, hogy „működésükkel elősegítik a demokrácia mielőbbi helyreállítását” és új alkotmány kidolgozását, amely „megőrzi a köztársaság demokratikus és világi alapelveit.” A nemzetbiztonsági tanács csütörtökön rádióközleményben adta tudtul, hogy a hatalomátvétel óta őrizetben vett parlamenti képviselők közül ötvenet még mindig őrizetben tartanak egy ankarai laktanyában. A feloszlatott parlamenthez közel álló források szerint néhánvuk ellen eljárás indult „a közrend és az állam biztonsága elleni bűncselekmények” elkövetése miatt, másokat „védőőri- íetben” tartanak. A nemzetbiztonsági tanács rádióköziemén ve szerint a hatalomátvétel előtt ellenzékben volt szociáldemokrata színezetű köztársasági néppárt huszonöt, a szélsőjobb- oldali nemzeti mozgalom pártja tizenegy, az ugyancsak jobboldali — Demirel vezette — igazságpárt hét, az iszlám szocializmus jelszavát zászlajára tűző nemzeti jólét pártja, öt képviselőjét, a török egységpárt egy képviselőjét, valamint egy „független” képviselőt tartanak őrizetben. (Az UPI szerint csütörtökön további 10 képviselőt tartóztattak le, ezek nem szerepelnek a nemzetbiztonsági tanács közleményében.) Ecevitet, a puccsal eltávolítót kormányfő, Demirel elődjét és magát Demireit továbbra is egy nyugat-törökországi helyőrségben tartják ..védőőrizet” alatt- Aloarsian Türkes ezredest, a nemzeti mozgalom pártja elnökét, a hírhedt „Szürke farkasok” vezetőjét. valamint Neomettin Erbakant, a nemzeti jólét pártjának elnökét az Izmir közelében levő Uzunuda szigetén őrzik., Továbbra is gondot okoz a nemzetbiztonsági tanács számára. hogy ki le""en a megalakítandó kormánv elnöke. Az esélves politikusok közül többen úgv nyilatkoztak, hogy addig nem tesznek eleget Evren államfő felkérésének, amíg parlamenti képviselőket tartanak fogva. A nem- zetbiz+onsági tanáechoz közel álló források szerint a legújabb jelölt Haydar Szituk, a fegyveres erők vezérkaH- főnök-helyettese. aki egyébként a nemzetbiztonsági tanács főtitkári teendőit látja el. A nemzetbiztonsági tanács egyébként nagyarányú tisztogatásra készül magán a hadseregen belül is; a tervek szerint a közeljövőben több tisztet kényszernyugdíjaznak „szélsőséges politikai nézetei” miatt. (MTI) Mlinganóban még 1970-ben is csak dudva és gaz volt mindenfelé, meg három üresen árválkodó épület- Itt kellet főiskolát építeni — modern iskolát, amelyben az oktatás és a gyakorlati munka szoros egységet alkot. Itt a hallgató el is végzi mindazt, amit elméletben elsajátított. Az igazgató nem fukarkodott a dicsérettel: „Ha a magyarok nem segítenek, nem hiszem, hogy sikerült volna.” Tavaly még ötven üzemmérnök hagyta el a főiskolát, az idén már száz. A szövetkezetekben nagy szükség van a szakemberekre. Érettségi után kétéves gyakorlattal lehet jelentkezni a főiskolára- Itt két évig tanulnak, s aztán várják őket az ujamaa szövetkezetek. A lelkes igazgató a távolabbi jövőt is felvillantotta: el akarják érni, hogy Mllnganóból évente 500 üzemmérnök induljon az ország különböző vidékeire se-' gítenl a mezőgazdasági munkát. A főiskolára közben vendég érkezett: volt növendék, egy éve már egy közeli ujamaa faluban dolgozik. Életükről faggattam. Hétszáz hektáron gazdálkodnak, elsősorban kukoricát. maniókát termelnek. A szövetkezet tagjainak háztáji földjük is van, igaz egyelőre jobára kölcsöngépekkel dolgoznak. De jól tudják: pusztán kapával nem lehet eredményes gazdálkodást folytatni így komoly anyagi áldozatot is vállalnak a gépesítésért. A jelenlegi 15—20 mázsás holdankénti kukoricaátlagot szeretnék növelni, műtrágyával is fokozva a föld termőképességét. A közeli Tangóban nemrég, épült fel egy új műtrágyagyár. Az ujamaa faluban vitás kérdésekben az öregek tanácsa dönt. Minden községben övék, a legtapasztaltabbaké az utolsó szó: ez régi törzsi hagyomány. Íme, az újnak és a réginek sajátos keveréke- Nagy eredménynek tartja a fiatal üzemmérnök azt is, hogy férfiak éppúgy kijárnak dolgozni, mint az asszonyok. Régen errefelé az asszonyok 12—14 órát is dolgoztak naponta, míg a férfiak, „a föld első számú teremtményei” csak lóbálták a lábukat. A' törzsi időből örökölték ezt a rossz hagyományt, amikor a férfiak dolga egyedül a vadászat volt, s minden egyéb tennivaló, teher az asszonyok vállára nehezedett. Az új gazdálkodást, új életformát jelképező ujamaa falvaknak ez is egyik feladatuk: végre egyenlőséget teremteni a munkában. (Vége) 1 Valkó Mihály | Kambodzsai távirat az ENSZ-képviselet ügyében A kambodzsai népi forradalmi tanács a Kambodzsai Népköztársaság egyetlen jogos Képviselője — hangzik Hun Sen kambodzsai külügyminiszternek Kurt Waldheim ENSZ főtitkárhoz és a közgyűlés 35. ülésszakának elnökéhez intézett távirata. A táviratot a közgyűlés hivatalos dokumentumaként hozták nyilvánosságra. A távirat rámutat, hogy a Kambodzsával kapcsolatos kérdések bármely nemzetközi fórumon, így az ENSZ-köz- gyűlésen is csak a népi forradalmi tanács meghatalmazott képviselőjének részvételével oldhatók meg. Mióta az egységes népi támogatást élvező népi forradalmi tanács van hatalmon Kambodzsa újjászületett, jelentős gazdasági, szociális és kulturális sikereket ért el — hangsúlyozza táviratában a kambodzsai külügyminiszter. Kambodzsában felszámolták az éhínséget, helyreállították az ipari üzemeket, és a mezőgazdaságot, megnyíltak az iskolák és kórházak. Külpolitikai téren a Kambodzsai Népköztársaság népi forradalmi tanácsa valamennyi szomszédjával a barátság és együttműködés kialakításáért, Délkelet-Ázsia békéjéért és stabilitásáért, és az ENSZ-alapokmányának megfelelően a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításáért lép fel — hangzik a távirat. A külügyminiszter táviratában végül felkéri az ENSZ főtitkárát, tegyen meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy vé^et érjen a poi- potista képviselőknek az ENSZ-ben való jogtalan és megengedhetetlen jelenléte, és, hogy helyét a népi forradalmi tanács képviselője foglalhassa el. (MTI)
