Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)

1980-09-20 / 221. szám

VII, AG PROLETÁRJAI. EGYESÜL JETEK I NOGRÁD AZ MSZMP nograd megyei bizottsága es a megyei tanács lapja XXXVI. ÉVF., 221. SZÁM ÁRA: 1,20 FORINT 1980. SZEPTEMBER 20., SZOMBAT Köszöntjük a szakszervezetek megyei küldöttértekezletét A megye 88 ezer tagot tömörítő szakszervezeteinek kép­viseletében tanácskozik ma a szakszervezetek megyei küldött- értekezlete Salgótarjánban. A szakszervezeti mozgalmi mun­ka számvetésének fontos állomása e nap: a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa számol be választóinak, a dolgozók küldötteinek öt év eredményeiről és gondjairól. E fontos fó­rum résztvevőire hárul, hogy értékeljék a szakszervezetek XXIII. kongresszusa, valamint az azt követő időszakban ho­zott határozatok végrehajtását, felmérjék a XII. pártkong­resszus határozataiból adódó szakszervezeti feladatokat, és a tagság igényei, javaslatai alapján meghatározzák a mozgalmi munka mai követelményeit. Ebben a munkában részt venni — akár küldöttként, akár meghívottként —, tegyaránt szép és megtisztelő feladat. Mind­ezek mellett a tanácskozás rangját, felelősségét a megye szak- szervezeti tagságának a párt politikája iránti elkötelezettsége, cselekvőkészsége biztosítja. A ma sorra kerülő küldöttértekez­let az ez év áprilisában megkezdett munka folytatása. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján elmondható: a mozgalmi munka alk~;mazkodott a megváltozott gazdasági és társadalmi körülményekhez, a szocialista építőmunka növek­vő igényeihez. Fejlődött a szakszervezetek termelést, gazdál­kodást segítő tevékenysége, nőtt a szocialista munkaverseny és a brigádmozgalom irányításában vállalt szerepe. Szélese­dett az üzemi demokrácia. Javították a dolgozók érdekeinek képviseletét és jogaik érvényesítését. Eredményesebben fog­lalkoztak a közművelődéssel, a tudatot és cselekvést formáló tevékenységgel. Arra törekedtek, hogy élő, eleven tömegkap­csolatban dolgozzanak együtt a tagsággal — a tagságért! Fontos feladatnak tekintették, hogy minden szervezett dol­gozót megnyerjenek a szocializmus ügyének, a párt politiká­jának. Mert ez adja a szakszervezetek tevékenységének alap­vető tartalmát, amellyel a dolgozó ember érdekeit védik; ennek szellemében gyakorolják a szakszervezetek kettős funkcióját. Az alapszervi választásokkal egyidőben a szakszervezet felépítésében is új szervezeti struktúra alakult ki. Az alap- szeevezeti felépítés változásával együtt lett másabb a bizalmi szerepköre. A bizalmitestületek létrehozása, a bizalmiak jog- és hatáskörének bővítése a döntések megfelelő tömegbázisát biztosítja. Megyénk szervezett dolgozói egyre nagyobb figyelemmel kísérik a mozgalmi munkát, növekvő aktivitással, hasznos javaslatokkal teszik élőbbé. A szakszervezeti tagság észrevé­teleiből, a kritikus megjegyzésekből kitűnik, hogy türelmet­lenebbek a hibákkal szemben, erőteljesebben sürgetik azok kijavítását. A tagság igénye egyre fokozódik, határozottabb fellépést vár a szakszervezettől az érdekvédelem, az érdek- képviselet minden szintjén. A feladatok adottak: új módon, új módszerekkel, a ma követelményeinek megfelelően kell a ■zakszervezeti munkát végezni. A küldöttértekezlet után a szakszervezeti munka újabb szakasza kezdődik: a megválasztott testületek működtetése, a kongresszusi határozatok végrehajtása, a tisztségviselők, a tagság felkészítése a folyamatos, pontos, fegyelmezett mun­kára. Ehhez kívánunk sok sikert, eredményes tanácskozást! Hat gazdaságban négyezren felül Jó eredmények az állattenyésztésben A növénytermesztők jő példáját követve, az állatte­nyésztők is eredményes mun­kát végeztek az eddig eltelt nyolc hónap alatt. A szarvasmarha-tenyész­tés és a tejtermelés fejlődése a jelek szerint tovább tart- A növekvő tehénlétszám mel­lett emelkedett a fajlagos tejtermelés — a múlt év el­ső nyolc hónapjának 2150 li­terjével szemben — 2258 li­terre. Az összes termelt tej meghaladja a 28 millió litert, ami csaknem nyolcszázalé­kos növekedést jelent. A tej­értékesítés ezt meghaladó mértékben emelkedett, s az állami gazdaságokban meg­közelíti a húsz százalékot. A javuló tenyésztői mun­ka, az intenzívebben termelő tejhasznú tehénállomány nö­vekedése, és nem utolsósor­ban a lehetőségek jobb ki­használása lehetővé teszi a megyében az év végi 3350 li­teres tehenenkénti tejterme­lés elérését. Ezt jóval meg­haladó — négyezer literen felüli termelés — hat mező- gazdasági nagyüzemben vár­ható. Az első helyen a Mát­raaljai Állami Gazdaság áll, de szorosan követi a mátra- mindszenti termelőszövetke­zet. A javuló eredmények el­lenére nagy a szóródás az en„es üzemek között, nem r'tka a húsz százalékot elé­rő «átérés a tavalyihoz ké­pest- Mindent összevetve megállapítható, hogy a gaz­daságok egyharmadában csökkent, — illetve alig vál­tozott — kétharmadában nőtt a tejtermelés. A kocaállomány az elmúlt évivel azonos szinten maradt, a vágósertés-értékesítés — súlyban — közel hat száza­lékkal csökkent, amiben nagy szerepe van a kisebb súlyra történő hizlalásnak. Stagnál az anyajuhlétszám is, ezzel szemben a vágójuh- értékesítés több, mint 13 szá­zalékkal növekedett. A gyap­jútermelés egy tonnával ha­ladta meg a tavalyit A jelek szerint fokozódik az érdeklő­dés a juhtenyésztés iránt és a nagyüzemek mellett mind több háztáji állattartó isme­ri fel az ágazatban rejlő le­hetőségeket. A baromfiágazat termelése is a tervek szerint alakul- A vágóbaromfi értékesítése nö­vekedett, a tojás értékesítése csökkent, a piaci kereslet-kí­nálat arányainak megfelelő­en A további termelés szem­pontjából lényeges kérdés a takarmányellátás helyzete. Ezzel kaocsolatban a megyei takarmányozási és állatte­nyésztési felügvelőség szak­emberei azt állapítoták meg, hogy az előző évinél kedve­zőbb mind mennyiségben, mind minőségében, és nincs akadálya a várható 936 millió forintos állattenvésztési ár­bevétel elérésének. Romanyenko—Tamayo Randevú előtt Fazekas Judit, az MTI tu­dósítója jelenti: Csehszlovák, lengyel, NDK- beli, bolgár, magyar és viet­nami kollégáik után csütörtö­kön este a kubaiaknak gratu­láltak a Moszkva melletti re­pülésirányító központban ősz- szegy ült újságírók: a hetedik Interkozmosz-expedíoió tagja­ként kubai űrhajós indult a világűrbe. Árnál do Tamayo, a kubai légierők 38 éves alezre­dese a Szojuz—38 fedélzetén hajtja végre űrutazását ta­pasztalt szovjet parancsnok, Jurij Romanyenko irányításá­val. Amaldo Tamayóval 97-re emelkedett a kozmoszban járt űrhajósok, és kilencre az űr­hajósnemzetek száma. A ku­bai kozmonauta a világűrben Latin-Amerika első képvise­lője, és az első fekete bőrű űr­hajós. Parancsnoka, Jurij Ro­manyenko második űrrepülé­sét hajtja végre és másodszor résztvevője a nemzetközi űr­programnak: 1975. júliusában a szovjet—amerikai Szojuz— Apollo-program tartalék le­génységének parancsnoka volt A Szojuz—38 űrhajósai a késő esti indítás után az első három Föld körüli fordulatot űrhajójuk hermetizáltságának, berendezései és rendszerei mű­ködésének ellenőrzésére hasz­nálták fel. A negyedik fordu­lat idején pályamódosítást hajtottak végre: a Szál jut—6 —Szojuz—37 űrkomplexumét megközelítő magasságú pá­lyára álltak. Innen pénte­ken újabb manőverekkel köze­lítették meg az űrállomást olyan távolságig, ahonnan a továb­bi közelítés és végül az ösz- szekapcsolás már automatikus rendszerben történik. Romanyenko és Tamayo el­ső kozmikus munkanapja a késői start miatt pénteken reggelig tartott: könnyű va­csora után magyar idő szerint fél 6-kor tértek csak nyugo­vóra. Az indulás fáradalmait azonban délután fél 5-ig ala­posan kipihenhették, és ez­után felkészültek a második erőpróbára. További pálya- módosítások után a késő éj­szakai órákban a Szojuz—38- at összekapcsolják a Szaljut— Szojuz—37 űrkomplexummal, s Jurij Romanyenko és Arnal- do Tamayo találkozhat házi­gazdáival, Leonyid Popovval és Valerij Rjuminnal. Nagy gondot fordítanak a szakmunkások utánpótlására a salgótarjáni öblösüveggyár­ban. Az idén tizenhárom elsőéves üvegcsiszoló-tanuló kezdte meg az új tanterv szerinti elméleti, illetve gyakorlati tanulmányait. A képen Csurgai László szakoktató irányításá­val sajátítják el az üvegcsiszolás alapfogásait az elsősök, többek között Pálfalvai Mária, Végh Csilla és Dénes Erzsébet. —bábel-felv.— Hagyományos és új formák a TIT-ben Cél: közelebb kerülni a társadalom igényeihez A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat általános tö­rekvése, hogy az ismeretter­jesztés hagyományos és új formái sokaságával olyan tu­dományos ismereteket közöl­jön széles körben, amelyek mind teljesebben felelnek meg a jelenkori társadalmi igényeknek, az emberek egyé­ni törekvésednek. Tapasztalat, hogy az emberek szabad idejü­ket az érdekeiknek, hajlama­iknak megfelelő tevékenységi formákban, módozatokban töltik el szívesen, s ezt az is­meretterjesztésnek is tudomá­sul kell vennie. Vagyis a tár­sulat és megyei, járási, üzemi szervezetei akkor végzik jól munkájukat, ha sokféle, sok­színű, bő választékkal érde­keltté teszik az embereket a részvételben, bekapcsolják őket az ismeretterjesztés ára­mába. Fekete László, a TIT megyei szervezetének természettudo­mányi szaktitkára tájékoztatott bennünket a szervezet kere­tében e hónapban elkezdő­dött, illetve a következő he­tekben kezdődő hagyományos ismeretterjesztő és tanfolyami munkáról. Előadásokat, sza­badegyetemeket és egyéb jel­legű ismeretterjesztő progra­mokat az idén is jelentős számban tartanak, s az évi mintegy 4 ezer előadás to­vábbra is a szervezet tevé­kenységének gerincét alkotja. A fejlődés lehetőségeit ezen a területen is kutatják; így például a természettudományi szakosztályok új tematikát dolgoztak ki, megerősítve ben­nük az ideológiai, világnézeti tartalmakat. A megyei szervezet, figye­lembe véve az erősödő társa­dalmi igényt, különösen sok­féle ajánlatot kínál tanfolya­mokból. Számítások szerint az új közművelődési évben 60—70 százalékkal emelkedik majd a tanfolyamok száma, s a nyelviekkel együtt mégha­Magyar felszólalás az IPU- konferencián Az Interparlamentáris Unió berlini konferenciáján pénte­ken az ENSZ harmadik fej­lesztési évtizedének feladatait tűzte plenáris ülésének na­pirendjére. E téma fontossá­gát jelzi, hogy a 92 tagország parlamentjeit tömörítő világ- szervezet tagjainak többsége a harmadik világot képviseli. A vita középpontjában — csakúgy, mint az ENSZ most lezajlott rendkívüli közgyű­lésén — az új nemzetközi fej­lesztési stratégia kérdései áll­tak. A szocialista országok képviselői az IPU tanácsko­zásán is hangsúlyozták azt az alapvető álláspontjukat, hogy a leszerelés és az enyhülés el­választhatatlan a fejlesztéstől, s a fegyverkezési hajsza meg­állítása, a fegyverkezésre for­dított összegek fokozatos át­állítása békés célokra elősegít­heti az ENSZ fejlesztési évti­zedeire kitűzött feladatok meg­oldását. A fejlődő országok küldöttei a gazdasági fejlesz­tés meggyorsítását szolgáló, további nemzetközi erőfeszí­téseket sürgettek, a tőkés ipa­ri országok küldöttei pedig — amint azt az ENSZ-ben is tet­ték — elhárították magukról a felelősséget egykori gyarma­taik elmaradottságáért. A magyar küldöttség kiegé­szítő határozati javaslatot ter­jesztett az IPU konferenciája elé. Ez kimondja, hogy a fej­lesztési program elválasztha­tatlan a leszereléstől, a fejlő­dő országoknak nyújtandó tá­mogatást fordítsák elsősorban az állami és szövetkezeti ága­zatok fejlesztésére és korlá­tozzák a transznacionális tőke neokolonialista jellegű tevé­kenységet. Pethő Tibor, a Magyar Nem­zet főszerkesztője, a magyar országgyűlés küldöttsége ne­vében hangoztatta: „meggyő­ződésünk, hogy minden ál­lam folyamatos gazdasági és szociális fejlődésének fontos tényezője a béke, a biztonság s az enyhülés. Hatékony le­szerelési intézkedések lehető­vé tennék azt, hogy a jelen­leg katonai célokat szolgáló forrásokat a gazdasági és szo­ciális fejlesztésre fordítsák, különösen a fejlődő országok­ban”. Felhívta a figyelmet a neokolonializmus új formái­nak növekvő veszélyeire, s rámutatott: „a nemzetközi fejlesztési stratégia csak akkor lehet sikeres, ha az a fejlődő országokban haladó szociális­gazdasági változásokkal, a ha­zai források mozgósításával, s azoknak az erőfeszítéseknek a fokozásával párosul, amelyek független nemzeti gazdaságok megteremtését és fejlesztését célozzák”. Az IPU közgyűlése szomba­ton a gyarmatosítás maradvá­nyai felszámolásának problé­máival foglalkozik. (MTI) ladja a szózat. Ezek zöme to­vábbra is nyelvi tanfolyam lesz, valamint az idén erő­teljes hangsúlyt kapott át- és továbbképző tanfolyam. Az utóbbiak szoros együttműkö­dést követelnek az üzemekkel és termelőszövetkezetekkel, formájuk és metódusuk meg­határozása a következő na­pok, hetek feladata. Az vi­szont nyilvánvaló, hogy e tan­folyamok szakmai részét a ter­melőüzemek vállalják maguk­ra, míg a hozzájuk kapcsoló­dó közismereti információk át­adását a szervezet. Élénk ér­deklődés nyilvánul meg me- gyeszerte a közhasznú — pél­dául szabás-varrás — tanfo­lyamok iránt, a TIT ezek le­bonyolítását is vállaja. Szé­les körű igényt elégítenek ki az előkészítő tanfolyamok: matematikából, fizikából, tör­ténelemből és irodalomból az egyetemi felvételi vizsgára, több tudományágból a dolgo­zók iskolájába járóknak az osztályozó vizsgára felkészítők. A tervezett tanfolyamoknak a székház, illetve az üzemek adnak helyet, háromnegyed részükben már megkezdődött a munka. Ha valamennyi be­indul, akkor több mint ezer ember látogatja a foglalkozá­sokat. Kovács Gábor nyelvi refe­rens elmondta, hogy a német és angol nyelv iránt erőteljes az érdeklődés. Ezekből gyer­mekeknek is több szervező­dött, például németből kihe­lyezettként a salgótarjáni Rá­kóczi úti Általános Iskolában, angolból Somoskőújfalun. Ba­lassagyarmaton, Pásztón német és angol, Rétságon német, Nagyorosziban német és orosz nyelvi tanfolyam indul. . A Salgótarjáni Kohászati Üze­mek és a ZIM dolgozóinak tovább folytatódik a német tanfolyam. Francia nyelvből viszont csak kezdőt tudnak szervezni a megyeszékhelyen. További jelentkezőkre szá­mítanak orosz és szlovák nyelvből; ezeket jól haszno­síthatják a tanulók a turiz­musban, a határmenti kap­csolatokban. Csütörtök estén­ként a TIT megyei székházá­ban elsősorban orosz és né­met nyelvből társalgási össze­jöveteleket, filmvetítéseket rendeznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom