Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)

1980-08-13 / 189. szám

Napközis nyár Érkezés a salgótarjáni tóstrandi táborba A zászlót már felvonták, a napirend megbeszélésének utolsó perceire érünk oda a balassagyarmati játszókertbe, azaz a nyári napközis tábor­ba. Ez a reggel azok közé tar­Józsefné, aki iskolájában, a Ba.icsyban nem csak iskola­otthonos nevelő, hanem ifjú­ságvédelmis is, sok pártfo- goltjával találkozhat. Itt van­nak a Lucza gyerekek — a tozik, amikor a gyerekek nem nyár eleji családi tragédia óta mennek sietve a szál ám; s árván maradt két kisgyereket zsömle tízóraihoz, hanem la- nem választották szét, a leen- tolgatják izgatottan, ugyan mi is lesz holnap, milyen időt fognak ki a strandoláshoz. Hogy-hogy?!... — kapják fel a fejüket a balassagyarmati­ak —, de hiszen nem műkö­dik idén a strandunk! Ez igaz, a napközisek viszont szerencsések — bár úszótan­folyamot a városi tanács mű­velődési osztálya a leghatáro­zottabb törekvése ellenére sem tudott indítani számukra, a stranddal kapcsolatos prob­lémák miatt, azért ezen a nyáron többször is eljutnak strandokra. Amikor a heti programban kirándulás szere­pel, azt elsősorban fürdőhely­re irányítják. Ottjártunkkor a hatvani lubickolás volt a té­ma — ami valószínűleg jól sikerült, hiszen a másnapi Idő itthon kimondottan erre való volt. Nem unalmas az élet itt más napokon sem — erről győz meg Dobák Józsefeié tá­borvezető a beszélgetés során. — Jelenleg 114 fős a lét­szám, rajtam kívül még hat gyerekekből álló rajukat, már el Is köszönhetnek tőlük, pe­dig közülük is többen, szíve­sen vállalják ezt a munkát. Nem a pénzért — olyan ke­veset kapnak egy napra, hogy tnkébb le sem írom ... Tóth Bertalan, a Gagarin- iskola napközis pedagógusa a táborvezetö a napiparancsot írja Ball Gabriella „gondjai­ra bíz”. Gabi jó helyettes, hi­szen nem először dolgozik nyáron Is napköziben. — Amikor feltöltődik a tá­bor, kétszáz gyerek van itt átlagosan. Kicsit csodálkoz­tunk rajta, hogy idén keve­sebben vannak, mint koráb­ban — volt 400 körüli lét­szám is. Sok a változás — amikor a szülők szabadságra mennek, elkérik a gyerekeket. Mi augusztus 22-én zárunk — erre minden raj műsorral ké­szül. ízelítőül a programokból ér­demes néhányat felsorolni. Itt nincsenek szakkörök, a gye­rekek naponta más és más időtöltést választhatnak ma­guknak a közös programok mellé. Most éppen az STC túraszakosztályának tagjait várják — ők viszik el a gye­rekeket a környékre. Itt sze­rencsére strand is van (bár a vize nem meleg, de van ...) Derű és izgalom — pillanatkép a balassagyarmati Madách Imre könyvtárból a napközisek foglalkozásáról. dő elsős kisebbet is felvették — aki már tud úszni, füröd- rajvezető foglalkozik a gyere* a táborba. Van olyan nebuló, hét, a többiek úszótanfolya­kekkel. Két esztergomi főis­kolás számára ez a kötelező gyakorlat, a többi kolléga év közben is napközivel foglal­kozik zömmel. Emellett van rajz és testnevelés szakosunk akinek a családjában nyolcán kérnek kenyeret. És persze azok jönnek ide, akik család­jában mindkét szülő dolgo­zik, csak a kurta szabadság- idő alatt tud együtt lenni a két szakkör vezetője mát is Lapozgatom a tábori adott. — Szakkörök a nyári nap­köziben? ... — Igen, ezt a formát vá­lasztottuk. Persze, az évközi­nél kötetlenebb a forma — mindössze annyit kérünk a gyerekektől, hogy ha kedvük- dések is, ekkor naplót, nézem a hetirendet — jó itt a gyerekeknek! Kétszer van szakköri délelőtt, hetente egyszer mozi, művelődési nap, kirándulás. A hét eleje és vé­ge a táborrendezésé, ilyenkor folynak a nagy benti vetélke­mon vesznek részt Nagy Sán­dor testnevelő irányításával. Az MHSZ is „besegít”: lö- vésztaníolyamot vezetnek. A pályaválasztási intézet mun­katársai hetente egyszer ide „költöznek” — szakmákkal is­mertetik meg a gyerekeket, filmet vetítenek. A megyei művelődési központnak kö­szönhetően volt már itt Csa­ba Péter dalokat tanítani, Tóth Ilus bábos rendszeresen kijár. A moziüzemi vállalat, a Kelef Európa, hazánk: A fasiszta Németország „nagyterében" A 30-as évek. közepére a világ új háború küszöbére érkezett. A már születésekor súlyos jövendőt hordozó ver- sailles-i békeredszert nyíltan sutbavágták a legagresszívabb hatalmak: Németország, Ja­pán, és Olaszország. Az úgy­nevezett nyugati demokráciák önáltató „megbékéltetési” po­litikája pedig csak olaj volt a tűzre; hatalmasra növelte a rabló étvágyakat Holott Anglia és Franciaország ere­deti célja a legmohóbb fene­vadnak, Németországnak, a Szovjetunió felé terelése volt. Ami persze be is következett, ha nem is úgy, ahogy Cham- berlainék elképzelték. Mindenesetre világos volt, hogy a Szovjetunió irányába térségünkön, Kelet-Európán keresztül vezet az út. A terep a németek számára már hagyományosan is élőké- szítettnek tűnhetett. Hitler 1933-as uralomraj utásának következményei is legelőször és elsősorban Kelet-Európát érintették. Megindult az a né­met gazdasági, ideológiai és katonai behatolás, amely csakhamar gőzhengerként tarolta le a régiót. A német fasizmus elképzeléseiben, az Ú] Rendben Délkelet-Euró- pa (a „Südostraum”) egyértel­mű gazdasági és politikai függésben került volna, mint nyersanyagtermelő és élelmi­szer-ellátó háttérterület. A nagy gazdasági válságtól kü­lönösen sújtott kis országok politikai vezetése még üdvö­zölte is a német ajánlatokat, mert termény- és termék- feleslegeik elhelyezésére biz­tos piacot reméltek a szédü­letes iramban fegyverkező Birodalomban. Elsőként Ma­gyarország (1934) kötött gaz­dasági egyezményt a nácik­kal, majd Bulgária, Románia, és Jugoszlávia is egyre erő­sebben a fasiszta Reich-hez kapcsolta nemzetgazdaságát. Pár év alatt Németország képes volt ezeket az országo­kat a világpiactól elszakítani és saját piacához láncolni. Ausztria, Csehszlovákia és Lengyelország esetében Hit­ler más, közvetlenebb megol­dást választott. Nem egysze­rűen érdekszférájává igye­kezett tenni ezeket az orszá­gokat, hanem egyértelműen bekebelezésükre törekedett. 1938—1939-ben az Anschluss, a müncheni szerződés, majd Csehszlovákia teljes felszámo­lása és a világháború kez­detét is jelző lengyel had­járat voltak ennek a folya­matnak az állomásai. Meg­kezdődött, majd 1940-ben és 1941-ben befejeződött Kelet- Európa német érdekek sze­rinti, ám a történelem ítélő­Varsó, Lublin és Krakkó kör­nyékére zsugorodik. 1940-ben Románia a területi változások alanya., az ő határaiban kö­vetkeznek be radikális válto­zások. Előbb a polgárháborús viszonyok között még Szovjet- Oroszországtól elragadott Beszarábiába tér vissza az el­szigeteltségében lavírozó, ön­védelmi politikára kénysze­rülő Szovjetunióba, majd az úgynevezett második bécsi döntés értelmében a német es olasz döntőbírák Észak-Er- clélyt csatolják vissza. Ma­gyarországhoz. A tengerparti Dél-Dobrudzsa ugyanakkor Bulgáriához kerül. Végül 1941 májusában a magát hirtelen megmakacsoló és a német nagytérbe beillesz­széke előtt tiszavirág-életű- kedni nem akaró Jugoszlávia nek bizonyult területi és ól- eltörlése és feldarabolása ala- lami átrendeződése. Nem kítja ki Kelet-Európa hábo- minden tanulság nélküli e jqS térképét. Horvátország négy esztendő határ- és ura- a7 usztasák fasiszta bábálla- l'j m vá 1 to z ás a i n ak esemény- maként Szerbia és Montenegró rendje. Nézzük tehát. német megszállás alatt, ele­1938 márciusában, miután inte valamiféle „önkormány­politikailag elszigetelte és ide­ológiailag aláásta, gazdasági­lag pedig majdnem megfoj­totta, Hitler elnyeli Ausztriát, (Anschluss). Szeptemberben Anglia és Franciaország ak­tív segítségével Németország­hoz csatolják Csehszlovákia szudétanémet határterületeit (müncheni diktátumok.) Még ezen az őszön Szlovákia dé­li, főleg magyarok lakta ha- társávja az országgyarapítás ónáltató eufóriájában lel­kendező Magyarországhoz ke­rül (első bécsi döntés). 1939 márciusában pedig sor kerül a maradék csehszlovák állam felszámolására is: a nyugati' rész cseh—morva protekto­rátusként a birodalom részévé válik, keleten megalakul a Tisó lelkész „független” Szlovákiája és a Kárpátaljára bevonulnak Horthy m. kir. honvédéi. A szeptemberi vil- lámhábefüban megszűnik a lengyel állam, a németek fennhatósága alatti úgyneve- olyan erőfölénybe került, hogy zett lengyel főkormányzóság zat” keretében külön-külon létezik tovább. Macedóniát a bolgárok, Dalmáciát az ola­szok, a Bácskát, a baranyai háromszöget és a Muraközt a magyarok, a kpszovói albán területeket az olasz vazallus Albánia kapja az osztozko­dásnál. Az I. világháború után ki­alakított: a forradalmakkal és a német befolyással szem­ben hatékonynak tartott ke­let-európai berendezkedés nem állta ki tehát az idő próbáját. Az egymással ma­rakodó kisállamok részint ön­szántukból is Németország martalékaivá váltak. Ezzel azonban elindítottak egy olyan belső erjedést is, amely a kü­lönlegesen terrorisztikus né­met jelenléttel szembeni el­lenállást az uralkodó osztá­lyok által elkerülendőnek tar­tott társadalmi forradalomba, mint természetes medrébe irányította. Dérer Miklós re való valamelyik, legyenek huzamosabb ideig annak a tagjai, csak így lehet érdem­leges, hasznos munkát végez­ni. Például a tüzzománcozok- nak a technika megismerése sem egy-két órás dolog, az ügyes kezek szakkörben egy- egy kézimunkafajta fogásai­nak elsajátítása (makramézás, azsurozás) szintén. Van bar- kácsszakkörünk, rajz-, báb-, sport-, augusztus folyamán még táncszakkör is lesz. Háromnaponként fizetnek újra a gyerekek, akkor lehet lemondani is. Sokan az egész nyarukat Itt töltik — Dobák munkát — legyen az szak- rendőrség, a gyerekkönyvtár köri teljesítmény, homokvár- — sorolni sem könnyű a prog­építés, akadályverseny, spor­tolás. Azt hallom, nem csu­pán a gyerekek kedvelték meg ezt a legjobb „iskolatí­pust”, hanem a pedagógu­sok is — bármilyen komóly nevelésre, törődésre van szük­ség, sokan jövő nyáron újra Itt szeretnének lenni. A salgótarjáni „testvértá­borban” legkomolyabb prob­lémát az jelenti, hogy a pe­dagógusokat csak egy hétre osztják be a napközis tábor­ba, így mire megismerik a különböző iskolákból érkező Megfejtették az egyiptomi jósszobor titkát 1742 óta van a berlini való, és II. Arszinoé király­egyiptológiai múzeum birtoká- nőt, a Ptolemaiosz-dinasztia ban az a fekete, asszonyala- egyik uralkodóját ábrázolja, kot ábrázoló kőszobor, ame- A királynőt halála (i. e. 270) lyet a rajta található törések utón Istennői rangra emelték, miatt eddig újabb korból ezt bizonyítja egyébként ké­származónak és közepes tör­ténelmi értékű alkotásnak tar­tónak. Walter Iwas szenzációs fel­fedezése azonban a közel ­sőbbi jósszobor alakjában való, megjelenítése. A szobor — hasonlóan a többi antik „isteni szócső”- höz, a melle felett rejtett nyí­múltban a múzeum egyik leg- last tartalmaz, amelynek meg- érdekesebb darabjává tette a hoszabbításaként egy cső a szobrot Kutatásainak eredmé- szomszédos helyiségbe veze- nyeként .sikerült a tudósnak tett. Ilyen módon adott a pap rrn^'tn-P.ani, ho«tv ez ú. n ..Isteni utasításokat” a tars­i' ’ V F'-s római csért az istennőhöz fordulók- császár (117—138) idejéből nak. 4 NÓGRAD - 1980. augusztus 13., szerda Külföldi magyar közgazdászok a Széchenyi-emléknapokon A nagy jelentőségű hazai Bognár József akadémikus, meg Széchényi István Hitel tudományos, művészeti és a világszövetség elnöke keddi című müve, amely _ mai eg yéb eseményekre a külföl- sajtótájékoztatóján elmondta, értékelés szerint — az első dön élő magyar szakemberek hogy mintegy 40, külországok- . . ...... , szervezett meghívása, bevoná- ban élő, magyar születésű el- na®y jelentőségű, korának suk a tanácskozások munka- méleti és gyakorlati közgaz- gyakorlati gazdasági kérdései- jába kölcsönösen hasznos, (jászt várnak az emléknapok vel foglalkozó munkának te­S T&oSlSÄ rendezvényeire. «»>»=«■ bői a tapasztalatból kiindulva Budapesten és Nagycenken Az emléknapok központi ren- a Magyarok Világszövetsége rendezi az eseménysorozatot a dezvényére a Magyar Tudo- ezúttal közgazdászokat hívott Magyarok Világszövetsége, a mányos Akadémián kerül sor: meg Budapestre számos nyu- Magyar Tudományos Akadé- augusztus 26-án kezdődően, gat-európai és tengerentúli or- mia és a Magyar Közgazda- háromnapos programmal tu- szágból a Széchenyi-emlék- sági Társaság, abból az alka- dományos üléssorozatot tar­napokra. lomból, hogy 150 éve jelent lanak. értékelik a megyei egészségügyi osztály, a ramok, vetélkedők, vetítések, előadások biztosítóit. Nekik köszönhetően a napközis nyár szinte sose unalmas. G. Kiss Magdolna Csak az imént bújt ki a Sportuszoda medencéjéből. Energiát gyűjtött. Most friss és derűs arccal üldögél a na­pon, a Margitsziget öreg fái alatt. — Valóságos vízimanó va­gyok, — kezdi a beszélgetést Schütz lla, a Madách Szín­ház művésznője. — Legszíve­sebben szereznék magamnak egy saját úszómedencét. A színész rekeszizmainak külö­nösen kell az úszás, de az erőnlétnek is hasznos. — Mennyi energiakészletre i'an szüksége a színésznek? — Minden napra van bizo­nyos energia aranyalapom, de azzal csínján bánok, hogy ne öregedjek túlkorán. Az esti előadások a színházban amúgyis háromnapi energi­át szívnak ki belőlem minden egyes alkalommal. Hány év­re is lenne szükségem, hegy végig játsszam az egész éle­tem? — Sokat van színpadon? — Ha ritkán kerülnék szín­padra, az még több energiát követelne tőlem! Szerencsét­len az a színész, aki túl so­kat vagy túl keveset van szín­padon. Én valahol a közepén foglalok helyet. Éppen annyit játszom, amennyit kell. Arckép Schütz lláról — És a filmezés? — A filmet sajnos, nélkü­lözöm. Két vagy három, éve játszottam utoljára. A film­rendezők félnek azoktól a színészektől, akiket túlságo­san sokat foglalkoztat a szín­ház, mivel nem tudják őket akár egy fél évre is bevonni a munkába. — Hogyan látja a színész­nő önmagát? — Arcom nem kimondot­tan filmarc. Átlagos fejem, szimpla arcom van. A színpa­don a színész olyan lesz mint egy kifestett bábu... A fil­men azonban minden kis ránc láthatóvá válik. Én azon­ban vállalom az arcomat, ön­magamat! S talán a közön­ség is elfogad. — Mennyire tudja ma már magát színésznek? — Foglalkozásom életálla­pot! Ma már nincs bennem semmiféle bizonytalanság, hogy megbizonyosodjam ma­gamról, tíz kemény év kel­lett! — önbizalom hiányában szenvedett? indultam a a negyedik vettek fel a után dolgoz- adminisztrá­— Kudarccal pályának, csak nekifutás után főiskolára. — S addig? — Érettségi tam, kórházban, torként, tanácsnál... Kísérle­teztem pszichológiával is, de nem vetlek fel. Nem baj! Az a három év nem ment ve­szendőbe. Ezen a pályán min­den pluszként jön be. — Mért ragaszkodott egyet­len .célhoz ilyen erősen? — Talán mert korán kezd­tem szerepelni az amatörszin- padokon. Gyerekkoromban még biológus akartam lenni, fehér köpenyben, steril kör­nyezetben dolgozni. Ehhez sok minden adódott még: vers­mondó készség, matematikai hajlam, a nyelvek iránti von­zalom. — örömben és sikerben van ma része? Tévedek? — Igen. Van bennem fogé­konyság az életörömök iránt! A sikert azonban el kell tud­ni viselni: Nem lehet több mint 10 perc öröm, amely az­tán újabb sebességre készlet. Visszajelzés arról, hogy ott vagyok a pályán. Ez önbizal­mat ad. — Most elégedett? — Mondhatom igen. Szere­tem a harcot, amely ezen a pályán az emberre vár. Vég­nélküli küzdelem! — Mondjon valamit a ma­gánéletéről is. — Nagyon szeretném a nyugalmat megtalálni, ami a pályám izgalmait ellensú­lyozná. Erre vágytam nagyon, de ez mindeddig nem sike­rült. Talán a tökéletesség iránti igényeim miatt? Van egy négyéves kisgyermekem, ö jelenti ma a kötődésemet. — Végül is milyen a közér­zete? — Ügy vélem, sínen va­gyok. Annak idején azt mond­ták, 10 évre van szükségem, hogy beérjenek a szerepeim. Valóban, ma érettnek tudom magam, s bármilyen karak­terű, drámai szerepet elját­szom. Amire alkalmas va­gyok, azt szívvel, lélekkel vállalom. Azt gondolom, olyan típusú émber vagyok, aki azért él, hogy jól dolgozhas­son! Ez hitvallásom. Szémann \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom