Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)
1980-08-13 / 189. szám
Kísért a Parkinson-törvény ? Képtelödés az egri buszon Strand ott! Strand itt ? F elszedték egyszer valahol a Járdát. Mindennapi dolog ez, mint ahogyan az is, hogy a csatornamunkák elvégzése után nem hozták rendbe. És — sajnos — még abban sincs semmi rendkívüli, hogy a jelzés nélkül hagyott úthiba balesetet okozott. Ne tirtassuk ezúttal, hogy hol történt —, szinte bárhol történhetett volna. városban, vagy faluhe- 1 ven. Még a folytatása is: a balesetet . szenvedő kártérítést követelt, s a közmű- az ú1 fenntartókra, azok a tanácsra ott megint valaki másra mutogattak. A felelőst c*ak bírósági úton lehetett megtalálni. Hasonló eset egy vállalatnál: valaki leesett egy állványról. A vizsgálat megállapította, hogy azért az egyetlen állványért nem kevesebb, mint hat különböző szintű ..testület*’. főosztály, csoport volt felelős. Vagyis — senki. Oldalakon át sorolhatnánk tovább a példákat. Nemhogy szokás, vagy divat — íratlan törvény lett lassanként az, hogy egy-egv helyi érvényű rendelkezésnek egész sereg gazdója van. Ami egyben azt is jelenti, hogy egyáltalán nincs gazdája. Hiszen, mire az igazi felelőst sikerülne megtalálni, az már árkon-boki-on túl van, nyugdíjba ment, vagy az ország túlsó felébe helyezték, felelősségre vonni semmiképpen nem Vehet. Való igaz. hogy némelyik hivatalt ma is csak onnan vesz észre az állampolgár, hogy itt- ott találkozik rendelkezéseivel. Néha csupán akkor értesül erről is, amikor megszegi a nem is ismert rendelkezést — például valamelyik házkezelőség sokadszor módosított házirendjét. Ám az is igaz —. s mi tagadás, leg- lójbbszor ez az érem másik o:dala —, hogy takarékos korunkban nemegyszer az önmagát is feleslegesnek tartó hivatal akarja így bizonyítani létjogosultságát Néhány hónappal ezelőtt a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke mondta el: nem új jogszabályokra van szükség, hanem a már korábban kiadottak pontos és lelkiismeretes megtartására. Amit egyszer, közérdekből írásba foglaltak, annak van és kell, hogy legyen hatása, eredménye. Ha tisztességesen végrehajtják. semmi szükség a megismétlésre. Ám a másodszor, harmadszor, sokadszor ugyanarról kiadott intézkedés — lett légyen az egyébként bármilyen fontos —, semmit nem visz előbbre. Csak a papírt, no meg a felelőtlen felelősség számát szaporítja. Vajon nem lehetne-e megszüntetni az olyasféle értesítéseket, mint amilyenek naponta száz-, ha nem ezerszámra mennek ki a címzettekhez, s amelyben mindössze azt közli az Illetékes Hivatal, hogy az állampolgár tartozása, vagy követelése 0 forint 0 fillér? Vagy —. ami ennek fordítottja látszatra —. hogy X vállalat tartozik ennyivel, meg annyival, miközben a szomszédos íróasztalon fekszik a befizetést igazoló postai értesítés? Legkevésbé sem kitalált esetek ezek — még erősebb példákat is felhozhatnánk. A z ország —. vagy azon belül egv megye, egy város, egy község, egy vállalat — fejlődését elősegítő rendelkezésekre terrné- szetes|n szükség van, ezt senki sem vitatja. De azt sem lehet kétségbe vonni. hogy ma mindenféle szintű, fokú és rendű — nemegyszer párhuzamos — intézkedéseknek olyan tömege van érvényben, amit a legképzettebb jogászok sem tudnak átlátni. Felső szinten most készül a jogszabályok összevonása, egyszerűsítése. Ennek azonban csak akkor lesz igazán foganatja, ha a sok helyi érvényű rendelkezés között is rendet csinálnak az arra illetékesek. S mindenekelőtt: ha az intézkedések világosak, érthetőek, és egyértelműek lesznek, ide értve azt is, hogy megnevezik a végrehajtásukért és annak ellenőrzéséért felelősöket is. Ez mindjárt garantálja, hogy nem kell ugyanarról még egyszer-kétszer, vagy többször is újabb intézkedést hozni. Nem utolsósorban: így mérhető a hivatali munka „termelékenysége”, vagyis az, hogy mennyire operatív. Szűk gazdasági kereteink között pedig nagyon meg kell gondolni, hogy mennyi és milyen hivatali apparátust tartson fenn az ország: csak any- nyit és olyat, amennyire és’ amilyenre a valódi munka elvégzéséhez van szükség. Parkinson világhírű „törvénye” azt mondja: „Egy munka mindig annyira terjed ki. hogy kitöltse az elvégzésére felhasználható időt”. És: „a hivatalnokok száma és a munka mennyisége semmiféle kapcsolatban nem áll egymással”. Nálunk — kell, hogy meglegyen ez a kapcsolat. Kétségtelen, hogy sok az „intézkedést önmagáért szülő” íróasztal, s hogy olyan időket élünk, amikor talán minden eddiginél jobban takarékoskodnunk kell a munkaerővel, a szellemi energiával is. S amikor a lényeges kérdésekre kell összpontosítanunk az erőket, ennek érdekében közérdekű. felelős intézkedéseket kell kiadni és végrehajtani. Párhuzamos intézkedések, jelentéskérések, soha sehol nem hasznosítható kimutatások elkészítése és határidőre beküldése fölöslegesen terheli az állami, tanácsi, tömegszervezeti, vállalati apparátusokat — nemegyszer több hivatalt, intézményt ugyanazzal a papírmunkával. Nincs semmiféle csodaszer mindezek megszüntetésére, az ésszerű munkaszervezesre —, s az inkább tetézné a túlburjánzó adminisztrációból származó gondokat, ha most szervezési tanácsadóikkal és hasonló újabb intézményekkel próbálnánk az egyszerűsítéseket. H a van biztos sikerrel kecsegtető módszer, az , csak egyetlenegy lehet: az ésszerű gondolkodás. Mindig azelőtt, hogy a teendőiket írásba foglalnák. v. e. A magyar kultúra Lengyelországban Reggelenkint zsúfolásig telnek az egri autóbuszjáratok, ha nem látja, el sem hinné az ember, mennyien vállalr ják a kétórás zötykölődést- rázkódást, hogy aztári az egri medencék valamelyikében lubickolhassanak, s úgy délután négy óra tájban szedjék cókmókjaikat, s újra bő kétórás buszozás (leégett háttal, az úszásban kifáradt karokkal, árnyékban Is 35 fokos hőmérsékletben) után Salgótarjánba érkezve, egy kellemes élmény birtokosai lehetnek. Megkérdezheti az olvasó: négy és fél órás utazás föl- ér-e a strandolás örömeivel? Megéri-e, hogy 64 forintot csupán buszra adjon az ember azért, hogy a szomszéd megye székhelyén eltöltsön néhány órát? Aztán megkérdezheti az olvasó azt is, a megyeszékhelyen miért vajúdik már lassan évtizedek óta a fürdőzés kérdése, mert, hogy — korabeli lapokból tudjuk —, korábban Salgótarjánban „fürdőkultúráról” is beszélhettek, s nem is a város legszélén. Persze, bizonyára nem használhatták tömegek, de az akkori igények mennyiségi és minőségi követelményeinek jobban megfelelelt. És minthogy múltidézéssel, s teoretikus magyarázatokkal ugyanúgy nem lehet feleletet adni, ahogyan a strand attól nem válik stranddá, mert annak nevezték el, éppen ezért meg sem kísérlem a válaszkeresést. Csupán azt a néhány gondolatot vetem papírra, amelyek útban, hazafelé, az egri busz zökkenői közben jutottak eszembe. Jó dolog vakáció idején kiszabadulni a városokból, bebarangolni a természetet, megismerni új tájakat. Csakhogy a vakáció kellemetlen meglepetéseket, veszélyeket is tartogathat. Már eddig is sok áldozatot követelt a fürdés, az önfeledt napozás a ringó gumimatracon, mert közben a szél egyre beljebb sodorta az embert a tó közepe felé... A lengyel—magyar kulturális kapcsolatoknak régi, immár hagyományos múltja van mindkét országban. Veronika Zielinska az IN- TERPRESS tudósítója az elmúlt időszak legjelentősebb kulturális eseményeit szedte csokorba. Az elmúlt 35 évben a lengyel mozikban 227 magyar filmet vetítettek, a zenei rendezvényeken pedig 297 együttes és 1058 szólista mutatkozott be. A színházak 111 magyar darabot tűztek műsorukra és az országban 23 magyar színházi társulat szerepelt. Magyar festők, szobrászok és grafikusok alkotásaiból 358 kiállítást rendeztek. A lengyel kiadók 241 magyar szépirodalmi művet jelentettek meg. Változatlanul nagy az érdeklődés Lengyelországban a magyar nyelv iránt. A varsói egyetemen 1952 óta működő magyar szakon többszáz hallgató szerzett diplomát. A varsói Magyar Kulturális Intézetben minden év szeptemberében kétéves magyar nyelvtanfolyamot indítanak, ide is sokan jelentkeznek. Az egyik kalo- wicei középiskolában pedig bevezették a magyar nyelv kötelező oktatását. Továbbfejlődtek a színházi kapcsolatok. 1978-ban mind a két országban „színházi és zenei napok”-at rendeztek, amelyek során Lengyelországban 10 magyar bemutatót tartottak. Nemrégiben a varsói Teatr Polsi Csurka István „Házmestersirató” című darabját mutatta be. A zenei napok keretében 34 koncertet rendeztek. A lengyel szimfonikus zenekarok évente több magyar bemu-( tatót tartanak. A „Varsói ősz” zenei fesztiválon is gyakran hangzanak fel magyar szerzők darabjai. Egy év alatt 56 százalékkal volt több a halálos vízi ‘Baleset, mint tavaly. Éjjel-nappal rendőrök százai s több mint háromezer önkéntes rendőr teljesít szolgálatot a Balaton partján biztonságunkért, öic figyelmeztetik a túl mélyre merészkedőket, segítenek a bajba jutottakon: 5 év alatt 620 embert mentettek ki a Balatonból. Igaz, az idei nyár nem kényeztet el bennünket, de azért előfordulnak igazán meleg napok is. Ilyenkor nemcsak a gyermekeket, hanem a für- dőzö, napozó felnőtteket is fenyegeti a napszúrás veszélye. Néhány jó tanács sohasem D élelőtt tíz órakor Stol- werk Vendel a gyári híradó stúdiójában foglyul ejtette Trahoma újítási felelőst, elbarikádozta magát, majd a hangszórókon át közölte feltételeit a túsz- szabadon bocsátását illetően. Eszerint öt évvel korábban beadott újításával kapcsolatosan egyértelmű és végleges választ var. . A sebtében összehívott válságstáb élére dr. Barkách munkaügyi osztályvezetőt nevezték ki. A testület — a demokratikus játékszabályokat mélyen sértő módon — hiányosan ült egybe, ugyanis az összehívást elrendelő stencil sokszorosítását nem kezdhették el a belső igazgatási osztály vezetőjének aláírása nélkül, ő viszont külső revizori munkán volt. Közben letelt a terrorista által szabott első határidő, minekutána a túszdráma helyszínéről tizpercen- ként felhangzott az üzemi lap legutóbbi számának vezércikke, amely a termelékenység és hatékonyság helyi relációit feszegette, igen eredeti megközelítésben. Nyomban több műhelyből jelentették, hogy a dolgozók kéziszerszámokat, valamint egyéb álló- és forgóeszközöket emelgetnek ütemesen a magasba. A válságstáb azonnal az irattárba sietett, ahol azonban kiderült, hogy az újítási javaslatot három évvel korábban a szakértői bizottság vezetője vette ki, aki egy évvel később kifejtette: az ötlet nem rossz, bár nem teljesen eredeti, ezt ő, mint az adott üzemrész vezetője jól tudja, de némi kiegészítéssel tűrhető újítás lenne belőle, feltéve, ha társszerzőként a maga elképzeléseit hozzáadná az ügyhöz. A válságstáb úgy ítélte meg, hogy a terrorista által megszabott végső határidő közeleg, ami 1« látva a merénylő eddigi elvetemült ötleteit — a féléves tervlemaradás biztos bekövetkezését eredményezheti. Ezért úgy döntöttek, hogy a szóban forgó újítást — dokumentáció hiányában is — elfogadja, egyetlen jogos szerzőjének kétezer forint ötletdíjat ajánlanak meg, s kiváló újító címet adományoznak neki. A műszaki igazgató- helyettes megnyugtatólag hozzátette : — Ez még nem jelenti az újítás bevezetését is! — Sőt, ha Trahoma kiszabadult, kezdeményezhetjük az intézkedés semmissé nyilvánítását — fűzte hozzá dr. Bél vállalati Jogtanácsos. Közölték a kompromisszumos javaslatot Stolwerkkel. Hosszú másodpercek után jött a válasz: „rendben”. Ekkor azonban a mikrofon körül dulakodás zaja hallatszott, majd egy új hang, Trahomáé szólalt meg az éterben. Pontosabban az étteremben, ahol a válságstáb ülésezett. — Itt Trahoma, Trahoma beszél. Kiszabadultam, s most Stol werk van az én fogságomban. A feltételeket nem fogadom el. Ha ő kiváló újító, akkor és minimum érdemes újító vagyok, s fizetés- emelést kérek. A válságstábban pánik tört ki. Közeledett az ebédidő, amikor az éttermet éhes emberek özönlik el, akik szemes fültanúi lesznek az alkudozásnak. Ebben a pillanatban meg- süketült minden hangszóró, a neoncsövek kialudtak. Trahoma csodálkozó, majd rémült arckifejezéssel gesztikulált a stúdió üvegablaka mögött, kérdőn böködött a mikrofonra, kiabált, de kívülről egy hang sem jutott ki. Szerelők szaladtak mindenfelé. Nagysokára egyikük az alagsorból a megszeppent Vandálnéval, a gépműhely takarítójával jött felfelé, aki zsinórján lóbált egy villany- rezsót. — Ügy látszik, zárlatos Barkách elvtárs — mondta bűnbánóan. Ekkor felpattant a stúdió ajtaja, s Stolwerk diadalmasan vonszolta maga után Tra- homát, akit a pillanatnyi zűrzavarban újból foglyul ejtett. A z üzemi lap következő számában nagy vezércikk jelent meg, mely kegyetlenül elverte a port az illegálisan gázrezsót, kávéfőzőt és egyéb magáncélú gépeket használó, pazarló és felelőtlen dolgozókon. Marafkó László Túszdráma Félálomban az ember gyakran képzelődik, bár egyesek ezt álomnak vélik, a hozzáértők bizton vallják, az alvás folyamata csak később köszönt be, tehát az ember a kanyarok, emelkedők, bukkanok, és rázódások „világában” csak képzelődhet: például arról, hogy valahol egy város szélén van egy rémek fekvésű tó, körös-körül, , dús lombú fákkal, szerelmesekre, és pihenni vágyó idősekre váró padokkal, néhány mellett sakkasztal, arrább egy játszótér. Néha föl-föltűnik egy csónakázó pár a tavon... aztán föltűnik egy illetékes, aki ellentmondást nem tűrő hangon elmondja a pádon ülőknek, hogy sem pénz, sem lehetőség nincs arra a mai gazdasági helyzetben, hogy ilyenféle dolgokra pazaroljunk, mire valaki közbekérdez, de amikor lett volna rá, akkor miért nem?! A busz hatalmasat zökken, fékezés, az embertömeg előre- egymásra dől: ...Az álomképek között megjelenik, a strand, ám a képből valamilyen okoknál fogva kimaradnak a medencék, csak egy látható, az is épp üres. most engedik le a vizet. Tisztítani nem lehet, mert nincs gép, pontosabban a gépre nincs pénz. Tovaröppenünk, másnap van és töltik a medencét... hideg a víz, néhány megszállott esdekelve lesi a napot, amely ki tudja, miért rettentően szűkén méri sugarait, csak várjuk-várjuk azt a behemót és lajhár higanycsövet, strapái ja már 9 kicsit gyorsabban magát! De mire föltomászik húsz fölé, már piszkos a víz, üríteni kell.. Kellemes útszakasz, gyönyörű panoráma, ilyenkor nem alszik az ember, arra gondol, milyen volt az elmúlt nap. Valamiféle kellemesség önti el, amikor eszébe jut, hogy délben egy 30 tagú diák- együttes adott koncertet, régi slágerek szórakoztatták a fürdőzőket. de mint a gyerekek is mondották, számukra is jó alkalom a szereplésre, a koncertezésre, akár mindennap játszanának — természetesen ingyen, a zenekedvelők szórakoztatására. Aztán mit lehet még a strandon csinálni? Sokat sportolni!Csakhogy az ember, különösen Salgótarjánból nem cipekedik labdákkal, tollasütőkkel, asz- talifocikkal, sakkokkal stb. — pláne. ha tudja, hogy mindezek ingyen és bérmentve rendelkezésére állnak az egri úttörőház jóvoltából, s bárkinek, bármikor, bármeddig kölcsönadják. minden igazoltatás nélkül, bízva a jellemben. Beérkezik a busz Salgótarjánba, ki-ki hazafelé igyekszik. Még otthon újra ábrándozik az ember, arról, hogy az egymástól való elidegenedés egyik ellenszere is lehetne a strand, ahol ezrek és ezrek pihennének, szórakoznának. üdülnének... de itt már a képzelődés álomba csap át. Olyan álomba, amelyből nehéz az ébredés. Tanka László Á vakáció veszélyei árthat: sapka és bőrvédő krém nélkül ne menjünk a napra. Magas vérnyomással küszködő idős beteg emberek ne napozzanak, — kérjék ki orvosuk tanácsát. Felhevült testtel ne ugorjunk hideg vízbe, mert a hirtelen lehűlés szívgörcsöt, légzésbénulást okozhat. Ezt elkerülendő: idegrendszerünket a fürdés előtt zuhanyozással készíthetjük fel, ami a szervezetet fokozatosan lehűti. Végül a fürdés veszélyei közé tartozik a túlzott alkoholfogyasztás is, amely a szervezet reakcióit lelassítja, bénítja. Nem tudni mi okból, a játszótereket néhol leoetonozták. A betonba hajlított csökorlá- tokat, mászókákat építettek. A gyerek ezeken tornászik, de egyetlen rossz mozdulat, könnyen leeshet a betonra. Ha a talajra esne, sokkdl kisebb lenne a balesetveszély. A gyermek pedig vakmerő nem ismeri fel a veszélyt. A szülőknek, a nyári napközi óvodák felügyelő pedagógusainak kell mindent mtgtenni- ök azért, hogy ilyen balesetek elő ne fordulhassanak. S még jó ha a gyermek a. játszótéren futballozik és nem a kocsiúton. Naponta hányszor kapjuk fel a fejünket, fékcsigorgásra, mert az autósok már régen tudják a szabályt: ha labda kerül eléjük az útra, biztosan mögötte lohol a gyerek is... A szülő nevelje rá gyermekét arra, hogy játék, szaladgálás után felhevülve ne essen neki a vízcsapnak. Várni .kell néhány percig, ha el akarjuk kerülni a torokgyúl- ladást, a tüdőgyulladást. Erre is tudatosan kell nevelni a gyermeket. Persze nem úgy, ahogy a minap láttam a haj- dúszoboszlói vasútállomáson. Cs'obog a friss hideg víz a kútból. a hőmérő 30 fok körül jár. Papa-mama kézen fogva hozza csemetéjét a pesti vonathoz. A gyerek kitépi magát a kúthoz szalad. Az atya elrángatja: ne igyál vizet, majd kapsz a vonaton sört... Az ilyen szülő sem kisebb veszély a gyermekre, a példaként felsoroltaknál. B. I. Somoskőújfaluban a Jobb ellátás érdekében új élelmiszerüzlet szolgálja a lakosság szükségleteit. — Gyurko — NÓGRÁD - 1980. augusztus 13., szerda A
