Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)

1980-08-10 / 187. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI ÉVF. 187. SZÁM ARA: 1.60 FORINI 1980. AUGUSZTUS 10., VASÁRNAP lé légkir Szerencsére túlvagyunk azon, hogy a községpolitika alatt a községi pártbizottságok, pártvezetőségek és -alap- szervezetek a településfejlesztést, a beruházást, az építke­zést értik. Ez korábban ugyanis együtt járt azzal a téves felfogással, hogy ha van pénz, van községpolitika, ha nincs, akkor az erre való hivatkozással magyarázni lehe­tett a tömegpolitikai munka hiányát. Tévedés ne essék, nem arról van szó, hogy lebecsül­nénk a községpolitika elemei között az anyagiakat. Szük­ség volna rájuk minden településen, minél nagyobb ösz- szegben. A mindennapi élet azonban azt bizonyítja, hogy sehol nincsenek bőviben a beruházásokra fordítható pénz­nek, az utóbbi években pedig majd mindenütt kevesebb van belőle, mint a korábbi esztendőkben. Az is bizonyos, hogy a hatodik ötéves terv időszakában sem várható na­gyobb összeg a kommunális beruházásokra. Ezek után jogosan tehető fel az a kérdés: a hiányzó pénzt hogyan helyettesítsük? Talán agitációval? Messze van már az az idő, amikor a pártszervezetek erre a megoldásra kényszerültek, s azt is meg kell mon­dani, akkor sem sikerrel. Napjainkban nem próbálják szé­píteni, vagy éppen „helyettesíteni” a világot, őszintén be­szélnek a gondokról, nyíltan megmondják, ha jogos igény teljesítéséhez jelenleg nem áll rendelkezésre a pénz, hogy későbbre kell halasztani a terv megvalósítását. Sok nóg­rádi település, Szécsény, Pásztó, Bércéi, Ecseg példája is bizonyítja, hogy a lakosság jó közérzete nem csupán a fejlesztésen múlik. Mindenekelőtt olyan társadalmi-poli­tikai légkör kell, amelyben a települések lakód maguk is formálják a közéletet, tevékeny részesei annak. Az ilyen közélet biztosításának letéteményesei pedig a község­politikát irányító községi pártszervek és az ott működő pártszervezetek. Túllépve a községfejleszités problémakörén, s a köz­ségpolitikához közeledve: a községek többségében létezik jó értelemben vett községpolitika. Mindenütt rendelke­zésre állnak azok a fórumok, amelyeken a lakosság köz­vetlenül, vagy közvetve részese lehet községe közélete alakításának. A falugyűlés, amelynek megtartására tör­vény kötelezi a tanácsokat, a legtöbb községben nagy fej­lődésen ment keresztül. A pártszervezetek javaslatára mind több községben változtattak mind a szervezés módján, mind a gyűlések tartalmán. A „nagygyűlések” helyett részfalugyűléseket tartanak, ahol kevesebb ugyan az ember, de kötetlenebb, közvetlenebb a légkör és az előadó—hallgató közötti kap­csolat. A megtárgyalásra kerülő napirendek tartalma is változatosabb. Szécsényben a közvélemény széles körét mindig is érdekelte, hogyan fejlődik a település kulturá­lis, iskolai és óvodai helyzete, hogyan javul az áruellá­tottság, hogyan biztosított a háztáji és kisegítő gazdasá­gok termeléséinek fejlesztése? Egy-egy településen mind a nemeket, az életkort, mind a foglalkozást és a munkahelyet tekintve számtalan rétegre osztható a lakosság. Egy-egy termelőszövetkeze­ten belül a fizilkai dolgozókon kívül értelmiségiek és al­kalmazottak is vannak. A fizikai dolgozók is rétegekre oszthatók, állattenyésztők, növénytermesztők, ipari mun­kások. Egy-egy község értelmiségén belül jelentős a hu­mán, és egyre növekszik az agrár és műszaki értelmi­ségiek száma. Könnyen felismerhető, hogy a felkészültsé­get, így az érdeklődést illetően is nagyok a különbségek valamennyi községben. A párt XII. kongresszusa határozatában felhívta a pártszervek és pártszervezetek figyelmét az osztályokon belüli rétegződés figyelembevételének fontosságára a tö- megpolitikai munkában. Eljutni a nőkhöz, a férfiakhoz, a fiatalokhoz, az idősekhez, a fizikai dolgozókhoz, az ér­telmiségiekhez, úgy is mondhatnánk mindenkihez. A ha­tékony rétegpolitikai munka nagy felkészültséget kíván a pártszervezetek vezetőségeitől, hiszen ismerniük kell a különböző réteghez tartozó lakosság problémáit, az őket leginkább foglalkoztató politikai-társadalmi kérdéseket, s ezekre választ is kell adniuk. A teljesség igénye nélkül soroltuk fel azokat a tenni­valókat, amelyek a községpolitika körébe tartoznak, s amelyet a pártszervezetek többsége napjainkban is nagy hozzáértéssel és eredménnyel végez Nógrád megyében is. Különösen nagy érdeklődés tapasztalható a pártszervek­nél a területi munka fejlesztése iránt a kongresszus óta, ahol ez a politikai tevékenység reflektorfénybe került. Je­lentőségét nem lehet tagadni, A megye községeiből so­kan dolgoznak Balassagyarmaton, Salgótarjánban, Bu­dapesten. De bárhol legyen is a munkahelye a települések lakosságának, lakóhelye mindnek a saját községe. Élete java részét itt éli le, itt pihen, szórakozik, esetleg kiegé­szítő tevékenységet végez; gyermekei itt járnak iskolába. Ezer szál köti őket szűkebb pátriájukhoz, s a pártszerve­zeteknek azon kell munkálkodniuk, hogy ez a szál minél erősebb legyen. Nem könnyű ezt a feladatot teljesíteni a pártszerve­zeteknek. Nem mindenütt gazdálkodnak a rendelkezésre álló erővel megfelelően. Egy-egy községben általában nem egy pártszervezet működik csupán, vannak tenmelőjellegű, értelmiségi, intézményi pártszervezetek. Bár ezek elsőren­dű feladata munkaterületük pártirányítása, tagjai nem vonhatják ki magukat a községpolitikai munkából sem. A tämegpoiitikai munkát tekintve nagy a szerepük a minden községben működő tömegszervezeteknek és -moz-r galmaiknak. Az erők összefogása, célirányos működtetése a községi pártszervek feladata, amelyek mindinkább bir­tokában vannak a politikai vezetés, irányítás ismeretei­nek. Ahol pedig ez még hiányos, ott a felsőbb pártszer­vek kötelessége erre képessé tenni őket. Zászlósokat és tiszteket avattak Zászlóssá, illetve tisztté avat­ták pénteken a BM tartalékos- tiszt-képző iskola idén végzett hallgatóit. Az iskola udvarán felsorakozott zászlósokat és tiszteket a belügyminiszter ne­vében Karasz Lajos rendőr altábornagy, miniszterhelyet­tes köszöntötte. Az ünnepségen részt vettek az Iskolának csa­patzászlót adományozó Egye­sült Gyógyszer- és Vegyészeti Gyár, valamint a hazánkban ideiglenesen állomásozó szov­jet déli hadseregcsoport kép­viselői, megjelent a Belügymi­nisztérium, a helyi párt- és állami szervek, társadalmi tes­tületek számos vezetője, s ott voltak a végzett hallgatók hozzátartozói is. ' Az ünnepség a Himnusz hangjaival kezdődött. Ezután ismertették dr. Horváth Ist­ván belügyminiszter díszpa­rancsát, amelyben köszön­tötte a felavatottakat. A dísz- parancs elhangzását a foga­dalomtétel követte. A fiatal zászlósok és tisztek a csapat- zászló előtt fogadták meg, hogy mindenkor készen állnak vállalt kötelezettségeik teljesí­tésére. A fogadalomtétel után Fekszi László határőr ezredes, az iskola parancsnoka mon­dott beszédet. Az ünnepségen kitüntették a tanulásban a leg. kiválóbb eredményt elért, most végzett hallgatókat. Az avatás az Internacionálé hang­jaival ért véget, utána az új zászlósok és tisztek, tanáraik és parancsnokaik találkoztak a szülőkkel, hozzátartozókkal. Védekezés az áradó folyóknál Az árvíz elleni küzdelem súlypontja változatlanul a Körösök mentén van, de erő­teljesen védekeznek a Tisza vonalán is. A Hármas-Körös torkolati szakasza kivételével a Körö­sök vízrendszerében tovább folytatódott az apadás. Apad a Tisza többi mellékfolyója is. A Tisza Kisköre térségében lassan tetőzik. A levonuló ár­hullám elérte a folyó alsó sza­kaszát. A péntek esti, éjszakai vihar a védvonalakon nem okozott jelentősebb kárt, de az erős szél és a lehulló csapa­dék csúszóssá, sárossá tették a gátakat, megnehezítve az ott dolgozók munkáját. Sajnos, a meleg időjárás, a bemosódó szerves és műtrá­gya rontja a vízminőséget. A szakemberek folyamatosan vizsgálják a víz minőségét, hogy a szükséges intézkedé­sekkel megelőzhessék további romlásukat. Búcsú a táboroktól Utolsó éneklés — hazautazás előtt. Képünkön: kóruszenei tábor néhány tagja. szegőfi-felv. Lassan végéhez közeledik a nyár, sorra zárják kapuT ikat a különböző táborok. Szombaton Salgótarjánban két jelentős szaktábor résztvevői búcsúztak egymástól, a vi­szontlátás reményében. A Stromfeld Aurél Fiú- kollégiumban, a kóruszenei tábor lakóinak ajkáról pén­tek délután csendültek fel utoljára az egy hét során megtanult dallamok: Kodály, Bárdos népdalfeldolgozásai stb. A fiatal szakközépiskolá­sok és szakmunkástanulók a vendéglátó város főterén, va­lamint az Arany János úti ifjúsági klub előtt is ízelítőt adtak a tanultakból. A rög­tönzött komoly zenei „szere­nádot” a környék lakói nagy tapssal jutalmazták. Mint is­meretes a kóruszenei szaktá­bort a Nógrád megyei Tanács művelődésügyi osztálya, az Ifjú Zenebarátok Magyaror­szági Szervezete és a KISZ Nógrád megyei bizottsága közösen szervezte; a megyei középiskolás tanulókon kívül néhány Jeunesses által dele­gált — más megyéből érke­zett — fiatalt is vendégül lát­va. Levonták a tábor zászla­ját Salgóbányán is, ahol a KISZ-vezetőképző tábor komplexumában ezúttal a megyei klubvezetőképző tá­bor ért véget, szombaton. Nyolcvanöt megyei klubve­zető közül huszonötén sze­reztek „C” kategóriájú mi­nősítést, mig a többiek jö­vőre tehetik le a vizsgát A hangulatos táborzáró ünnepségen vidám ballagási szertartással adták át helyü­ket — jelképesen — a vég­zősök „tanítványaiknak”. Augusztus 19-én nyílik Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás Á magyar mezőgazdaság mények között is — dinami- gazdasági termelőeszközöket fél évtizedenként esedékes kusan fejlődött a mezőgazda- gyártó vállalat, valamint nagy seregszemléjére, az Or- ság. Így jogosan nagy vára- húsz ország és Nyugat-Berlin •szágos Mezőgazdasági és Élei- kozás előzi meg a kiállítást, vesz részt a kiállításon- miszeripari Kiállítás megren- a szakemberek, az érdeklő- A kiállítás szervezői már dezésére az idén augusztus 19 dók körében is. A 69. Orszá- az elmúlt évben közzétették és szeptember 4-e között ke- gos Mezőgazdasági és Élelmi- a részvétel feltételeit. Ennek rül sor Budapesten. A kiállí- szeripari Kiállításon a ma- alapján több nógrádi nagy- tás most már rendszeresen a gyár mezőgazdaság, az élei- üzem is jelentkezett a be- tervidőszak utolsó évében miszeripar, erdészet és faipar mutatóra. A kiállítás zsürijé- nyílik. Ily módon alkalmas fejlődése 18 központi bemu- nek döntése alapján me- arra, hogy bemutassa az el- tatón tekinthető meg, 27 ezer gyénkből a diósjenői, a dré- múlt öt év gyarapodását, a négyzetméter fedett és 46 gelypalánki, az érsekvadkerti, fejlődés további lehetőségeit, ezer 800 négyzetméter szabad a kazári, a kállói, a magyar- Az ötödik ötéves tervben területen. Önálló kiállítóként nándori, a nógrádi, az őrhal- — a vártnál nehezebb körül- 125 hazai gazdaság és mező- mi, a palotási, a szügyi és a szurdokpüspöki termelőszö­vetkezet, a Magyarnándori és Pásztói Állami Gazdaság, a DROGUNION képviseli a szocialista nagyüzemeket. A kistermelőket a balassagyar­mati és salgótarjáni kert­barátkor, valamint három­három nyúltartó és dohány- termelő, öt kertész reprezen­tálja. A bemutatott termékek között árpa, anyarozs, kuko­rica, lucerna, dohány, burgo­nya, zöldborsó, zöldbab, bo­gyósok és gyógynövények sze­repelnek. A megye sertéstar­tási eredményei, élelmiszer- ipari cikkek, így szörpök, sa­vanyúságok is eljutnak az or­szágos seregszemlére. A ka- rancslapujtői tsz AGROFA* szerkezetű épületei — ame­lyeket a HUNGEXPO meg­vásárolt — ugyancsak meg­tekinthetők a kiállításon. A nagyüzemekben dolgozó szakemberek számára tapasz­talatcseréket, előadásokat is tartanak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés, az erdészet és faipar, az üzem- szervezés, a szakoktatás é* sok más témakörben. Szécsényfelfalu határában 35 hektárnyi búza betakarítását végzik Hlavaj Tibor, Kuris Béla, Deák András, Gyulavári György kombájnosok. A meredek hegyoldalakon csak a gyakorlott vezetők irányításával lehet eredményes az aratás, a munkákkal sietni kell, mert csapadékos idő esetén ezekre a területekre nem tudnak felkapaszkodni • «épek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom