Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)

1980-08-07 / 184. szám

Pásztó, eBéke" Termelőszövetkezet Még többet, jobbat, olcsóbban 'Viták a munkáról, a fegyelemről, a mozgalomról Milyen volt a politikai képzés ? Nógrád megye tizennyolcezres ifjúságmozgalmi táborából csaknem minden KISZ-tag részt vesz valamilyen képzési for­mában. Szándékuk az, hogy a társadalompolitika és a mai valóság gyakorta szövevényes világában jobban tájékozód­janak, s az elméleti felkészültségük segítse mindennapi mun­kájukat. A KISZ ehhez bőséges formai keretet nyújt, hogy csak a politikai képzés formáit említsük: Kilián-kör, ifjúsági vitakör, titkárképző, aktivisták köre, KISZ-iskolai képzés. A kérdés persze az, mennyiben járulnak hozzá az említettek a mozgalmi munka jobbulásához, a fiatalok személyiségének fejlődéséhez? Erről beszélgettünk Hasznosi Andrással, a salgóbányai KISZ-iskola igazgatójával, a megyei politikai képzési munkabizottság vezetőjével. Ml A LEGJOBB ALKA­LOM egy termelőszövetkezet gazdálkodásának, eredményei­nek. mindennapos gondjainak megismerésére? Szerintem, a kibővített vezetőségi ülés, vagy ahogy Pásztón mondják, a műszaki konferencia. Őszintén szólva, eleinte Holló Imre elnökhelyettes nem vette kü­lönösen jó néven részvételi szándékomat, másrészt én is gyanakodtam, mert túl fel­lengzősnek ítéltem a műsza­ki '-•"iferencia elnevezést. Az elnökhelyettes ódzkodása né­mileg érthető volt, elvégre a szövetkezet „belügyei” kerül­nek szóba és a nyilvánosság nem mindig kívánatos. A tíz órára kitűzött ülést dr. Bencze Barna elnök nyi­totta meg. Pontosan a megje­lölt időpontban és mindjárt közölte, tekintettel a konfe­rencia munkajellegére és a földeken folyó betakarításra, a felszólalások időtartama nem lehet több tíz percnél. Következtek, a katonásan rö­vid, lényegretörő jelentések. A növénytermesztési ágazat­vezető elmondta, hány hektá­ron aratták le a búzát, me­lyik táblán mennyi volt az átlagtermés, hol dolgoznak je­lenleg a kombájnok, hol esett eső, hol tart a bálázás és a szalmalehúzás, mennyire van­nak a nagy teljesítményű erő­gépek a talajmunkával. Az állattenyésztési ágazat­vezető is naprakész adatokkal szolgált. Pontosan sofolta, hány liter tejét fejtek előző A Magyar Néköztársaság El­nöki Tanácsa az Interkozmosz- program keretében a világűr meg­hódításában, az első magyar- szovjet közös űrrepülés tudomá­nyos programjának előkészítésé­ben kifejtett munkájuk elismeré­a munka Érdemrend ARANY FOKOZATA KITÜNTETÉST adományozta: Ágoston Mihálynak, az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumen­tációs Központ főigazgatójának, Bay Attilának, az MTA Interkoz- mosz-tanács titkárának, dr. Fe­hér Istvánnak, a Központi Fi­zikai Kutató Intézet főosztályve­zetőjének, dr. Ferencz Csabának, az MTA Interkozmosz-tanács tit­kársága osztályvezetőjének, dr. Hideg János ezredesnek, a Ma­gyar Néphadsereg Központi Ka­nap estig, s ezzel mennyivel teljesítették, túl a tervet. Mi a helyzet a hízómarha-érté­kesítéssel, a takarmányellátás­sal. Folytathatnám tovább az ipari, a gépesítési, a háztáji, és egyéb ágazatok vezetőinek jelentéseivel, de nem ez a cél. A lényeg az, hogy a külső szemlélő is pontos képet ka­pott a közel hétezer hektá­ron gazdálkodó nagyüzem ed­digi gazdálkodásáról, jelenle­gi helyzetéről, a munkák ál­lásáról. Az első fél év eredményei biztatóak. A hozamnövekedés 10 millióval, az árukibocsátás 7 millió forinttal haladta meg a tavaly ilyenkorit. Ez sike­resen ellensúlyozza a gazdál­kodás csaknem minden terü­letén jelentkező költségnöve­kedést. Akad kiemelkedő munkát végző ágazat is. A műanyagipari például éves tervének 75 százalékát telje­sítette, nyereségtervét pedig 90 százalékban. Tette mindezt a meg-megismétlődő anyag­hiány és tetemes áremelkedés ellenére. Lám, mit jelent a jó munkaszervezés és a taka­rékosság ! Nem is lehet csodálkozni, hogy az eredményjavulás két­millióval kedvezőbb a tavalyi­nál és a termelőszövetkezet pozíciói — ahogy dr. E'encze Barna mondta — tovább erő­södtek. S ez nem véletlen. Az áldozatos munka, az előrelá­tás, a rugalmas gazdálkodás előbb-utóbb meg kell, hogy térüljön. tonal Kórháza repülő főszakorvo­sának, Kerpel Róbertnak, a Ma­gyar Televízió műszaki igazgató­jának; A VÖRÖS CSILLAG ÉRDEMREND KITÜNTETÉST adományozta: dr. Szabó József ezredesnek, a Magyar Néphadsereg Repülőfő­nöksége repülőfőnök-helyettesé­nek; A MUNKA ÉRDEMREND EZÜST FOKOZATA KITÜNTETÉST adományozta: dr. Bognár Lászlónak, a Magyar Néphadsereg Központ! Katonai Kórháza repülő főorvosának, dr. Fusch Eriknek, a Vasipari Ku­tató Intézet osztályvezetőjének, dr. Gyulai Józsefnek, a Központi Fi­zikai Kutató Intézet tudományos tanácsadójának, Kása Zoltánnak, a Medicor Művek fejlesztő mér­Korántsem elégedettek azon­ban a pásztóiak. Ahogy ezen a munkaértekezleten is el - hangzott, túl magasak a nö­vénytermesztés és az állatte­nyésztés termelési költségei, s bár a több termék és a jobb értékesítési árak ezt kompen­zálni tudják, hosszabb távon van mit lefaragni belőlük. Az idei terméskilátások kedvező­ek, és ez még jobb, még szer­vezettebb munkára sarkallja a közös gazdaság minden dol­gozóját. Akad még javítani-, csiszolnivaló, de a tapasz­talatok, a földeken látottak azt bizonyítják, van mire ala­pozni és biztosított a további előrelépés. Nagy gazdaság, nagy fela­datok előtt. Ahogy az elnök — már odakint a földeken, az aratást szemlélve — mond­ta, nem titkolt vágyuk, a VI. ötéves tervben előbbre lépni és az első helyek valamelyi­két megpályázni a megye me­zőgazdasági üzemei között fo­lyó versenyben. MIT LEHET EHHEZ HOZ­ZÁTENNI? Most, amikor több üzem még mindig a köz- gazdasági szabályozók okozta változásokon kesereg, akadnak olyanok is — nyilván nem a pásztóiak egydül —, akik meg akarták mutatni. hogy ezek a. változások igenis ked­vezőek, jobb munkára, ma­gasabb színvonalú termelésre késztetik őket. Mi tagadás, jólesett hallani. zilahy programjának nőkének, dr. Mike Zsuzsannának, a Földmérési Intézet tudományos főmunkatársának, Nuszbaum Bé­la alezredesnek, a Magyar Nép­hadsereg Élelmezési Ellátó Köz­pontja osztályvezetőjének, dr. Remes Péter őrnagynak, a Re­pülőorvosi Kutató Intézet osz­tályvezető főorvosának. Szenes Endrénének, a Konzerv- és Pap­rikaipari Kutató intézet igazgató­jának, dr. Tálas Margitnak, az MTA mikrobiológiai kutatócsoport­ja tudományos tanácsadójának; A MUNKA ÉRDEMREND BRONZ FOKOZATA KITÜNTETÉST adományozta; Csató Évának, a Földmérési In­tézet tudományos munkatársának, Szentesi Andrásnak, a MÉM Or­szágos Földügyi és Térképészeti Hivatal osztályvezetőjének. A kitüntetéseket Trautmann Re­zső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke szerdán adta át a Parla­mentben. Az átadásnál jelen volt Korom Mihály, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Kor- nidesz Mihály és Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője, va­lamint Pál Lénárd, a Magyar Tu­dományos Akadémia főtitkára. — Azt hiszem, előbb célja­inkat illenék körvonalazni — mondotta bevezetőiként —, hogy mit is várunk a politikai képzéstől ? Elsősorban azt, hogy szorosan kapcsolódjék a társadalmi fejlődés által fel­vetett kérdésekhez, illetve azok megválaszolásához, se­gítse az évenkénti akcióprog­ramok értelmezését és végre­hajtását, valamint a résztve­vőkkel ismertesse meg a „friss” KISZ-határozatokat, döntéseket, s ezek alkalmazá­sának módjait. — Az eddigiekből is ki­derül, hogy az „adaptálás­hoz” felkészült előadókra, körvezetőkre van szükség... — Az 1979/80-as képzési évben 678-an vettek részt a foglalkozások vezetésében, hadd említsem meg, hogy kö­zülük 267-en pártmegbízatás­ként végezték ezt a munkát. Fölösleges bizonygatni, hogy a propagandista személye, fel- készültsége meghatározó a foglalkozás sikerét illetően. Különösen kevés viszont a KISZ-es propagandistánk, pe­dig a lehetőségek nem rosz- szak, csak éppen a propagan­distává képzés folyamata aka­dozik. — A KISZ-felvétel első lépcsője a Kilián-kör, akik ezt elvégzik, bekerülnek az ifjúsági szövetségbe. Mik a tapasztalatok? — Az idén 87 Kilián-kör fejeződött be a megyében, s ily módon közel kétezer fiatal érdemelte ki a KISZ-tagságot. A tanulói területen működő körök munkája színvonalas volt, jobb mint a lakóterüle­teken és az üzemekben. Már- már hagyománnyá vált, hogy e körök munkájukat vetélke­dőkkel, az ünnepélyes KISZ- taggá avatással zárják, ösz- szességében elmondhatom, hogy a körök a tagfelvétel előkészítését, s az elméleti alapozás mellett a közösségi és a mozgalmi élet megisme­rését is hasznosan segítették. — Mint az évi munka értékelésekor is elhang­zott: az ifjúsági vitakörök tekinthetők a politikai kép­zés legsikeresebb formájá­nak. — Valóban így van, hiszen a megyében 477 ifjúsági vi­takör működött csaknem 11 ezer résztvevővel, s ebből mintegy 1700-an KISZ-en kí­vüliek voltak. Ez a képzési for­ma a legnagyobb önállósággal rendelkezik, a témaválasztást, s a foglalkozás mikéntjét il­letően is. Általában tíz téma szerepelt napirenden, főként a külpolitika, a gazdasági élet, a közéletiség és a művelődés­politika területeiről. — Milyen tartalmi ta­pasztalatokat szereztek? — Előrebocsátom, röviden szólni nehéz erről. Általában a gazdaságpolitikai és az élet- színvonal főbb célkitűzéseit is­merik a fiatalok, s egyre töb­ben értik meg azt is, hogy a tennivalókból a legjobb ké­pesség szerint végzett mun­kával tudják kivenni részü­ket. Azonban a fiatalok gaz­dasági alapismeretéi olykor felszínesek, s emiatt a konk­retizálás csorbát szenved, vagyis az elméleti tudás nem tud mindennapi segítőtárs lenni. Egy példát hadd mondjak. Szükségessé vált annak magyarázata is, hogy a gazdaság fejlődése magában hord bizonyos ellentmondáso­kat, s a fejlődés szükségszerű­en eredményez néha stagná­lást, netán visszalépést is. A témával kapcsolatosan fiatal­jaink a gazdaságirányítás rendszerének, a szabályozók változásainak ellentmondásait használták érvül. Meg kellett értetnünk, hogy a gazdaságirá­nyítás finomításai, szabályo­zásai nem a hibák kijavításait jelentették, hanem a fejlődés során felismert újabb tör­vényszerűségek által szüksé­gessé vált intézkedések vol­tak. — Ha lehet így mondani, kedvenc téma volt a mun­kához való viszony. Ho­gyan összegezné a viták ehhez kapcsolódó megálla­pításait? — Hadd fűzzem még az előző válaszhoz, hogy tapasz­talataink szerint elég kevés figyelmet kaptak gazdaságunk pozitívumai, eredményei, ál­talános volt a problémacentri- kusság. A dolgozó fiatalok, saját felelősségük hangsú­lyozása mellett szükségesnek tartják a munkához való vi­szony javítását Gyakori véle­mény volt, hogy az utóbbi időikben javult a munkafegye­lem. Nagy hangsúlyt kaptak a fegyelmezett munka „külső feltételei”: a technológiai fe­gyelem, a differenciált bére­zés, a hatékony munkaszer­vezés és a példamutatás. Meg kell mondani, hogy fiataljaink bármennyire szívesen is vál­lalnak túlórát, „pluszmun­kát”, gyakori vélemény, hogy ez sokszor a szervezetlenség következménye, s az elisme­résből sem azok részesednek, akik a feladatok megoldásá­ban a legszorgalmasabbak vol­tak. Ez pedig érthetően de­moralizálóan hat munkájuk­ra. Azt hiszem, ebből is kivi­láglik, hogy a fiatalok érzé­kenyen figyelnek környeze­tükre, s ezt például az ifjúsá­gi vitakörökön is szóvá tették. Summázva a vitákat, elmond­ható, hogy elsősorban élet­kori sajátosságaikból, gya­korta felszínes ismeneta* ra­guk miatt véleményük az ál­talánostól eltérő, többnyire bí­ráló, változtatásigényű volt. — A KISZ-iskolában a középvezetők és a propa­gandisták képzésére került sor. Milyen eredménnyel? A korábbi évek során kiala­kult és bevált módszereket al­kalmaztuk. Munkánkban a megismertető, figyelemfelkel­tő anyagok mellett hangsúlyt kapott a gyakorlati, módszer­tani segítségnyújtás, vala­mint a szervezett szabadidős- programok, -foglalkozások szervezésére való felkészítés. A valós képhez tartozik, hogy csökkent a létszám, s szeré­nyebb volt a hallgatók KISZ- es ismeretköre is, sőt néme­lyüknél még a beiskolázás szükségességét is megkérdő­jeleznénk. — Egészében véve ho­gyan értékelné az 1979/80- as politikai képzés évét? És milyen feladatok vár­nak megoldásra az idén? — Azt hiszem, a főbb cél­jainkat teljesítettük, s külön - nősen a mennyiség tekinteté­ben nem rosszak a számará­nyok. Azonban, hogy ez mi­nőségileg mit nyújt, azt a foglalkozások után rögvest nem lehet megállapítani, ez ugyanis a mozgalmi munka mindennapjaiban derül ki, s nehezen fejezhető ki statisz­tikákkal, számokkal. Mik a terveink? Csupán néhányat említek az intézkedési tervből. A képzést jobban szeretnénk kapcsolni az aktualitásokhoz, a helyi, konkrét feladatokhoz, jobbítani akarjuk a körök té­maválasztását, s azt, hogy a vezetőképzést, a káderkivá­lasztást jobban segítsék ezek a képzési formák. Mikrokomputer vezérlésű automatán ellenőrzik az elkészült rádiótelefonok minőségét a Budapesti Rádiótechnikai Gyár Salgótarjáni Gyáregységében. A nemrég üzembe helyezett be­rendezést — képünkön — Bal la Margit irányítja, aki mun­kája során az adó-vevő készülékek műszaki állapotáról sok­oldalúan győződik meg. — szegő — Tanka László ...........................................mi .....mm......iiiiiiiiiMiuiiiiiit........iiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiii........................................................................................................................................................... K itüntették az első magyar—szovjet közös űrrepülés tudományos előkészítőit Átbillent a mérleg nyelve „Határozott” nyereséget ért el féléves munkájával idén a Nógrád megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat. A NOTÉV illetékesei által kimutatott eredmény összege 1 millió 222 ezer forint, összehasonlí­tásként megemlítendő, hogy tavaly az első fél évet 1 mil­lió 6 ezer forint veszteséggel zárták. A fejlődés okait taglalva, mindenekelőtt az emelhető ki, hogy a gazdaságos ter­melés egyik alapvető fölté­tele: már az elvégzendő mun­kák kiválasztásakor — amennyire a mai viszonyok közt erre lehetőség nyílik — az üzleti szempontokat kell érvényesíteni. A NOTÉVunak ez még tavaly egy szlovákiai kenyérsvárénítós elvállalá­sával sákerült. A fejlődés másik — belső — elősegítője, hogy jó irány­ba változott a szemlélete a vállalat műszaki középveze­tőinek, nevezetesen a nyolc éoítésvezetőnek. Ezek a szak­emberek ugyanis — nem er­kölcsprédikációk, hanem élet­képes prémiumrendszer ha­tására — maguk vizsgálják, s amennyire tudják, tökélete­sítik az általuk irányított munkálatok költséggazdálko­dását. Ennek alakulásáról az illetékesek negyedévenkint elszámoltatják őiket. Többé-kevésbé már bele- plántálódott az érintettek fe­jébe a mai körülményekhez igazító lózung: nemcsak ter­melni, gazdálkodni is kell! A szemléletváltozás kézzel­fogható haszna, hogy a ha­zai munkák költség-bevétel hányadosa a múlt eszten­deihez képest számottevően javult, pedig a föladatok ösz- szetétele ilyen szempontból nem módosult előnyösen. A múlt esztendő első felében például csak huszonnyolc la­kást építettek, idén hetve­net kellett átadniuk. Egyéb, a lakásépítéshez ha­sonlóan maximált áras mun­kákkal a hazai tevékenységet idén sem sikerült nyereséges­re változtatni. De a kedve­ző folyamatok kibontakozta­tásával az év végéig egy- egyre próbálják alakítani a honi föladatok költség-be­vétel arányát, sőt némine­mű nyereségre is számítanak ebben a tevékenységben. A külföldi munka koránt­sem csupán szabadáras volta révén hoz hasznot. Közreját­szik ebben az is, hogy az ot­tani építkezésre vezényelt dolgozók sóikkal jobban csip­kedik magukat, mint az itt­hon ügyködők. Természetesen a kintiek szorgalma sem lel­kesítő szónoklatok eredmé­nyeként alakult ki. Ha fris­sen dolgoznak, jövedelmük havonta jócskán tízezer fo­rint fölé emelkedhet. így hát érthető, hogy ha"az épí­tésvezető olyat szól: ezzel meg ezzel egy hét alatt ké­szen kell lenni, a munkások nem azt nézik, miikor jár már le a munkaidő, hanem a föladat megoldására össz­pontosítják figyelmüket és erejüket. Ismeretlen a lazí­tás, ritka a fegyelemsértés, m*>rt ha valakit hazakiilde- ' , bőven akad helyette jelentkező. S aki itthon dol­gozik, a bérszabályozók mi* att, ha megfeszül sem tud annyi pénzt keresni. mint kiküldetésben. Érthető, ha mind az egység irányítóinak, mind kétkezi dolgozóinak fontos az 1982-ig tartó kül­földi építkezés. Ám emellett a megyei te­endőket sem kezelik másod­rendű föladatként. Jó mi­nőségben, idejekorán kísérlik meg — még ebben az év­ben — átadni az öblösüveg­gyár megrendelte 42 millió forintos tömbépületet, a ta­nács húszmilliós számítóköz­pontját. Balassagyarmaton meg Kisterenyén félszáz la­kást fejeznek be, Pásztón pedig egy iskolaépület terv­ben meghatározott részévei készülnek el a notévosok. Nyereség szempontjából kedvezőbbek a vállalatra vá­ró szerkezet-összeállítási te­endők. Tarjánban a sütemé­nyesüzem, a GYIVI, a Hárs­fa úti lakások, Balassagyar­maton egy kollégium és egy műhely, Pasztán egy diákott­hon vázát alakítják ki idén a tanácsi építők. M. P. NÓGRÁD - 1980. augusztus 7., csütörtök 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom