Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)

1980-08-06 / 183. szám

Szovjet Közép-Ázs'a Korszerű gyapottermelés A tettesek sehol.» VW ttgjftp ,«. ;V - l BKwwu A szovjethatalom Idején Kő- vép-Azsia a világ legnagyobb gyapot term élőjévé vált. Gya- | pottermesztő gazdaságok, fel­dolgozóipar, tudományos ku­tatóintézetek, kísérleti állo­mások és tervezőirodák lé­tesültek. Erről beszél Üzbegisz­tán mezőgazdasági minisztere, Abdukarlm Urkinbaev. A Szovjetunióban az elmúlt évben több mint 9 millió tonna gyapotot termesztettek. A szovjet közép-ázsiai köz­társaságokban 8 millió ton­nát takarítottak be, Üzbe­gisztán. a legnagyobb g.va- pottermelő, tavalyi 5.76 mil­lió tonnás termésével. SPECIÁLIS gépek Üzbegisztánban régóta ter­mesztik a gyapotot, _ a forra­dalom előtti időkben azonban a termelékenység kicsiny volt, technikai eszközök nél­kül, elmaradott módszerek alapján folyt a gazdálkodás. Korábban a legjobb években is csak alig több mint fél­millió tonnát takaríthattak be. Ez a mennyiség nem elé­gítette ki a gyorsan növekvő s/voeialisUi gazdaság igényeit. Ezért 1929-ben határozatot hoztak, amely szerint a Szov­jetuniónak függetlennek kell lennie a külföldi gyapotszál­G.vapotmezö Üzbegisztánban. lítmányoktól. A bevetett terü­letek növelésén kívül a me­zőgazdaság szilárd műszaki bázisának megteremtését, ezen belül Taskentben egy mezőgazdasági gépgyártó üzem felépítését irányozták elő. A Tasszelmas vállalat lét­rejöttével megteremtődtek a közép-ázsiai köztársaságok gyapottermelésének gyors üte­mű növekedéséhez szükséges feltételek. A vállalat meg­kezdte a vetőgépek, talajjaví­tó ekék. műtrágyaszórók és a gyapottisztító berendezések gyártását. Jelenleg itt állít­ják elő az igen jó tulajdon­ságokkal rendelkező négy- és kétsoros gyaootkombájnokat Megindult a legfinomabb szá­lú. kiváló minőségű nyers­anyag kikészítéséhez alkal­mas gyapot betakarításához szükséges gépek gyártása. Ma már a taskenti üzem látja el az egész országot gyapotbe­takarító kombájnokkal. ÜJ FÁJTÁK A Tasszelmast Üzbegisz­tánban és a közép-ázsiai köz­társaságokban több tucat ha­sonló vállalat megalapítása követett. Ezek állítják elő a gyapottermesztésben alkalma­zott valamennyi géptípust: a Á bányaipari dolgozók nemzetközi konferenciája ' (Folytatás az 1. oldalról) évfordulójával — hangoztatta a főtitkárhelyettes, majd ez­zel kapcsolatban emlékez­tetett arra, hogy bár Euró­pa 35 éve békében él, a fegyverkezés feszültséget te­remt a kontinensen, s világ­szerte. Ugyanakkor a világ- gazdaságban az energiaprob­léma egyre égetőbb kérdés­sé válik, az olajjal, mint stra­tégiai árucikkel manipulál­nak a tőkés világban, s ez ugyancsak feszültséget te­remt a nemzetközi életben. Az emberiségnek az energia­felhasználás terén is nagyobb biztonságra van szüksége. A biztonság megteremtése a szakszervezetekre is nagy felelősséget ró. Ma már nem elég ha a bányászszakszerve­zetek csupán érdekvédelmi feladatot látnak el. Az, hogy a bányászat világszerte ta­pasztalható megújulása ne járjon együtt a kizsákmá­nyolás növelésével, a robot, konzerválásával, azon is múlik, hogy a szakszerveze­tek mennyire szólhatnak bele a gazdasági irányításba, tervezésbe. Ezután Simon Pál nehéz­ipari miniszter a kormány és a magyar bányászat 120 ezer dolgozója nevében köszöntöt­te a résztvevőket. A hazai bányaipari dolgozókról szólva kieitielte: a magyar bányá­szol: tudják, hogy csupán a saiiít erőfeszítésük nem ele­gen tő a nyersanyagszükséglet ma radéktalan kielégítésére, ez'-rt számítanak a világszö­vetség valamennyi bányász­ta jervezetének. munkásának xe^itsésére. Main Simon, a csaknem 10 millió bánvászt tömörítő szövetség főtitkára a világ bányaiparában az utóbbi években tapasztalható vál­tozásokat, s azok okait ele­mezte. Az egész világ bánya­iparának át kell állnia új ki­termelő módszerek alkalma­zására, hogy a tudományos- technikai fejlődés, az élet­színvonal viszonylagos emel­kedése és a világ népessé­gének növekedése okozta energiaéhséget kielégíthes­se. Ám ez az átállás óriási tőkebefektetésekkel jár, ami­re a kapitalista világban már csak a nemzetközi tőke ké­pes. A nagytőkés csoportok nemzetközi együttműködésé­nek eredményeként ugyan nő a hasznosítható energia- hordozók mennyisége, ám mindez a bányászok kizsák­mányolásának fokozásával jár. Ezért a bánvaipar fej­lődése megköveteli a szak- szervezeti mozgalom, az együttműködés erősítését. Különösen igaz ez a szénipar­iban. Természetesen konti­nensenként. s a társadalmi berendezkedéstől függően a bányaipari dolgozók helyze­te más és más: van aho! a munkalehetőségért, van ahol a magasabb jövedelemért, vagy a biztonsági berendezé­sekért harcolnak a dolgozók. Éppen ezért a szakszerveze­tek közötti együttműködés mellett az állandó és folya­matos tapasztalatcseréről és a sajátos helyzetek elemzé­séről sem szabad lemondani. A plenáris ülés befejezé­se után az afrikai államok küldöttei vitatták meg a kontinensük bányászainak ’-‘üvzetát. s a mozgalmuk ,;lőtt álló feladatokat. A kon­ferencia szerdán, szekció­ülésekkel folytatódik. speciális traktorokat, talaj­megmunkáló gépeket, az öntö­ző- és meliorációs berendezé­seket. A vegyipar műtrágyá­kat, rovar- és gyomirtó sze­reket és más anyagokat gyárt a gyapot kártevői elleni vé­dekezéshez. Türkméniában, Tádzsikisz­tánban és Kirgíziában több mint 20 tudományos kutató- intézet foglalkozik a gyapot­termesztés problémáival. Eze­ket a forradalom utáni idő­szakban alapították és nem­zetiségi vezetők irányítása alatt állnak. A kutatóintéze­tekben gyorsan érő, nagy ter­méshozamú és ellenálló cser­jéket kísérleteztek ki. Az új fajtákkal vetették be a Szov­jetunió gyapottermő terüle­teinek nagyobb részét. talajjavítAs A tudósok sok hatásos újí­tást dolgoztak ki a gyapot­művelésben: vetés előtti és utáni műtrágyázás, lekopasz- tott magok elvetése, kettős szintű szántás, a gyapot és lucerna időszakonkénti vál­tása stb. Kidolgozták és' bevezették azokat a talajjavítási mód­szereket, amelyekkel megold­ható a szikes talaj kimosása és megakadályozható az újabb klsózódás. A korábban alacsony termésátlagokat nyújtó szikes területek ma igen termékenyek. így példá­ul Horezmszk kerületében és sok türkmén gazdaságban si­került megkétszerezni a ter­mést. amely jelenleg a hek­táronkénti 35 ezer kilogram­mot is eléri. Széleskörűen al­kalmazzák a korszerűsített esőztető berendezéseket, meg­valósították az automatikus öntözést, amely lehetővé te­szi a víz gazdaságosabb fel- használását. A Szovjetunió gyapottermesztő köztársaságai­ban gyapottisztító üzemeket építettek, így az egész termés helyben kerül feldolgozásra. Nemzeti gyász Olaszországban Gyászszértartáson búcsúz­tatják a bolognai pályaud* varon elkövetett robbantá­sos merénylet áldozatait, és ezt a napot egyben nemzeti gyásznappá nyilvánították — jelentette be Francesco Cossiga olasz miniszterel­nök. Az olasz szakszerveze­tek ebből az alkalomból négy­órás általános munkabeszün­tetésre szólították fel az olasz dolgozókat. • Ugyancsak hétfőn nyilvá­nosságra hozták a véres ak­ció ^külföldi áldozatainak névsorát. A merénylet kö­vetkeztében életét vesztette három nyugatnémet, két brit. egy francia, egy janán és egv Marinó-i államoolgár. (Magvar. mint ismeretes, nem volt közöttük.) Enrico Berlinguer. az Olasz Kommunista Párt fő­titkára, a L’Unitá keddi szá­mának vezércikkében az olasz kormányt tette fele­lőssé az országban eluralko­dó terrorért. Az OKP főtit­kára cikkében rámutatott: a jelenlegi helyzet legriasztóbb eleme éppen a kormányzati űr. az a körülmény. ,hogy a politikai vezetés képtelen új kezdeményezésekkel szembe­szállni az egyre növekvő problémákkal. A politikai bizonytalanság, valamint a vezetők további tehetetlensé­ge elősegíti az összeesküvő és demokráciaellenes erők tér­nyerését — hangsúlyozta Enrico Berlinguer, ismétel­ten sürgetve egv remze'i egv.ségkormánv létrehozását a kommunisták részvételé­vel. Rámutatott: a terror­cselekményekre adott válasz­nak határozottnak kell lennie, de el kell kerülni azt. hogv az Intézkedések az erőszakos cselekmények elburjánzásá­hoz vezessenek. A merénylet tetteseinek felderítésére országszerte folytatott nyomozás mind ez ideig jelentősebb ered­mények nélkül járt. A fegy­veres forradalmi sejtek el­nevezésű terrorszervezet ne­vében hétfőn névtelen tele­fonüzenetben ketten ts ma­gukra vállalták a robbantást, azzal fenyegetőzve, hogv ha­sonló akciót hajtanak maid végre a milánói pályaud­varon. Mások azonban, akik szavaik szerint ugyancsak az említett szervezethez tar­toztak, hasonlóképnen név­telen telefonhívásokban, ha­tározottan tagadták, hogy a . seitek”-nek bármi közük lenne a jelenkor legsúlvosabb mérlegű terrorakciójához. Brutálisan bánnak a foglyokkal Tömegtüntetés Iránban Mintegy negyedmilliós tö­meg tüntetett keddre virra­dóra a teheráni amerikai nagykövetség előtt a Wa­shingtonban letartóztatott iráni állampolgárok iránti szolidaritásból. A tüntetést a magukat „Khomeini irány­vonalát követő iszlám di­ákoknak” nevező túsztartók hirdették meg. Ghotbzadeh iráni külügy­miniszter hétfőn levélben felkérte Kurt Waldheim ENSZ-főtdükárt, hogy nevez­zen ki bizottságot a július 27-én. egy washingtoni Ame- rika-ellenes tüntetés során le­tartóztatott, és a börtönben állítólag. brutális bánás­módban részesülő 193 iráni fogoly helyzetének kivizsgálá­sára. Felszólították Waldhei­met, hogy követelje az ame­rikai hatóságoktól a diákok szabadon bocsátását. Az otisville-i börtönben fogva tartott irániak, letar­tóztatásuk elleni tiltakozá­sul, nem voltak hajlandóak felfedni személyazonosságu­kat és — húsz kivételével — már kilenc napja éhség- sztrájkot folytatnak. Közülük negyvennek az állapota a hét végén hír szerint válságos­ra fordult. Az otisvtlle-i börtönhatóságok mesterséges táplálásukhoz folyamodtak, ezt is azonban — mint a The New York Times ripor­tere. egy ilyen jelenet szem­tanúja. leírja —. rendkívül kíméletlenül hajtják végre. Washingtonban John Tratt­ner kormányszóvivő bejelen­tette: a kormánynak nincs kifogása az ellen, hogy az ENSZ kivizsgálja a letar­tóztatott irániakkal kapcsola­tos panaszokat. Dzsamal Semirani iráni ENSZ-nagy- követnek hétfőn engedélyez­ték a New York-i városi börtönben őrzött iráni nők meglátogatását. Londonban rendőrök csap­tak össze fiatal iráni tünte­tőkkel, akik hétfőn a Wa­shingtonban letartóztatott honfitársaik szabadon bocsá­tását követelve megpróbál­ták áttörni az amerikai nagy- követség köré vont rendőr­kordont. Mintegy harminc tüntetőt őrizetbe vettek. Több tüntető és rendőr sérüléseket szenvedett. Fegyverkezés megállás nélkül A jelenlegi amerikai kor­mányzat azt tervezi, hogy tovább növeli a katonai ki­adásokat. Ennek nemcsak az a célja, hogy új hadászati fegyvereket fejlesszenek ki, hanem az is, hogy a rakéta­fegyverek új nemzedékét hoz­zák létre. Ezek lennének az amerikai fegyveres erők fő harcászati eszközei az elkö­vetkező években — Írja egye­bek között Business Week cí­mű amerikai hetilap. A nagy találati pontosságú rakéták kifejlesztésére és elő­állítására — folytatja a lap — több milliárd dollárt fog­nak kiutalni, hogy „már a 80-as évek közepén az ame­rikai fegyveres erők rendel­kezésére álljanak”. William Perry amerikai hadügymi­niszter-helyettes szerint — aki egyébként az új fegyverrend­szerek kidolgozásáért és ki- fejlesztéséért felelős — „ezek a rakéták fordulatot jelentenek majd a hadviselés terén”. Az új harcászati fegyverek kifejlesztésének szorgalmazása — írja a Business Week — az amerikai katonai kiadások további növekedéséhez vezet. Ezek már az 1981-es pénzügyi évben több mint 170 milliárd dollárt tesznek ki. Az amerikai sajtó már több ízben rámutatott: a Carter- kormánynak az a célkitűzé­se, hogy fokozott katonai erő­feszítései révén erőfölényre te­gyen szert a Szovjetunióval szemben. Ez azonban eleve kudarcra van ítélve. A Waldheim-misszió 2 NÖGRAD - 1930. augusztus 6., szerda Ki tagadná, hogy Ázsia egyik veszélyes feszültség- góca Thaiföld és Kambodzsa határán alakult ki? Hónapok óta fegyveres összecsapások színhelye a dzsungelekkel borított hegyvidék: a thai­földi kormány Phnom Penh-t és Hanoit okolja a történte­kért. Kambodzsa és Vietnam viszont Bangkokot — a fe­szültség oka egyértelmű: a megdöntött Pol Pót hívei — kínai támogatással — Thai- földön találnak menedéket, s a fegyveres bandákba szer­veződött martalócok — a ne­héz terepviszonyokat kihasz­nálva — állandó retegésben tartják Kambodzsa határ menti leleoüléseit. Az egvre sűrűbben ismétlődő betöré­sekkel szemben a kambod­zsai erők és az őket támoga­tó vietnami katonák igyekez­nek lezárni a titkos ösvénye­ket. s a provokációkat szigo­rúan visszautasítják. Az ENSZ főtitkára most személyes közbenjárásával igyekszik a robbanásveszé­lyes helyzetet föloldani. a feszültséget elsimítani. Kurt Waldheim először Hanoit kereste föl. Vietnam állás­pontja eddig is világos volt, s erről készséggel tájékoztat­ták a világszervezet főtitká­rát. Hanoi jó szomszédságra törekszik a térség valameny- nyi államával, s nem célja a feszültség szítása- Az ASE- AN-tagállamoknak azt a ja­vaslatát, hogy a thaiföldi határon létesítsenek „béke és biztonsági övezetet”, a kam­bodzsai oldalt pedig demili- tarizálják, a vietnami kül- lügyminiszter elfogadhatat­lannak ítélte meg. Ezáltal ugyanis a csapatok egyolda­lú kivonása Kambodzsát véd­telenné tenné az ellenséges polpotista erőkkel szemben. Hanoi javaslata: létesítsenek demilitarizált övezetet a ha­tár mindkét oldalán. Vietnam a fennálló nézetkülönbségek ellenére kifejezte szándékát a közvetett vagy közvetlen tárgyalásokra Thaifölddel, az eszmecseréken azonban fel­tétlenül részt kell vennie a kambodzsai kormány kéovi- selőinek. Az ENSZ főtitkára két napig Bankokban is tar­tózkodott, Hanoi üzenetét tolmácsolva a thaiföldi fővá­rosban. Sajnos, az újabb Waldhe- im-misszió nem sok ered­ménnyel kecsegtet. Az úgy­nevezett menekülttáborok­ban meghúzódó polpotisták lényegében törvényen kivül állóknak tekintik magukat. Kína alaposan felfegyverez­te iket ahhoz, hogy komoly veszélyt jelentsenek a kam­bodzsai határövezet békére áhító népére. Vietnam ezért — a Phnom Penh-i kormány kérésére — továbbra is kény­telen bizonyos csapatkontin­genseket Kambodzsában ál- lomásoztatni, éppen az or­szág szuverenitásának védel­mére. A még mindig elő-elő- bukkanó ellenforradalmi bandák leküzdésére- Az ASEAN-országok ezt tör­vénytelennek tekintik, holott Hanoi jó néhányszor tudtukra adta: csaoatait nyomban ki­vonja. mihelyt megszűnik a Kambodzsa biztonságát és területi integritását fenyegető veszély Waldheim kedden éppen azt a határtérséget járta be helikopterrel, ahonnan ez a veszély szüntelenül fenyeget. Lévén az a határövezet thai­földi oldala, a megoldást is Bankokban kell keresni. Gyapay Dénes Fegyveres támadás Lyonban kedden a déli órákban két fegyveres beha­tolt az ottani török konzulá­tus épületébe és négy sze­mélyt megsebesített — kö­zülük egyet súlyosan. A merénylettel kapcsolat­ban Párizsban rámutatnak, hogy ez nem az első eset a különböző török diplomáciai képviseletek ellen elkövetett merényletek sorában. A ked­di merényletet — mint Pá­rizsban ismeretessé vált — az úgynevezett Titkos ör­mény Felszabadítási Szerve­zet vállalta magára. A szer­vezet egy tagja telefonon kö­zölte az AFP hírügynökség­gel, hogy „mindaddig folytat­ni fogjuk a hasonló akciókat, amíg elégtételt nem kapunk az 1915. évi népirtásért”. Mint az AFP megállapítja, az ismeretlen telefonáló a „népirtáson” a török hatósá­goknak azt az akcióját érti, amelynek során becslése», szerint mintegy egymillió örményt gyilkoltak le Töröl?» országban 1915-ben. Ezt kiJ» vetően az örmények tömege« sen kivándoroltak az ország* ból-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom