Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)

1980-08-16 / 192. szám

A telev^ióbó* ielenHük ltodaimi folyóirat — Mís ez év októberében tv.ii-n -u!mi folyóirat mutat­kozik oe a televízió képernyő­jén számol be a Magyar Televízió legújabb kezdemé­nyezéséről a szerkesztő. Kucz- ka Judit — Sokféle elgondo­lás és ötlet után műsorunkat végül is ..Szénozó" címmel ad juk — Mivel foglalkozik majd a tv irodalmi folyóirata? — Mindenekelőtt a mai magyar irodalmat kívánjuk bemutatni. A szerkesztő bi­zottság; Baranyi Ferenc, Ba­ta Imre és Koczkás Sándor. A jelenlegi elképzelések sze­rint a kéthavonta jelentkező programot szabadon, kötött­ségek nélkül akarjuk kezelni. A „számok” ezért várhatóan jócskán különböznek egymás­tól szerkezetükben is. A fo­lyóirat versrovata az élő ma­gyar költészetet szeretné tol­mácsolni. Prózában viszont olyan írásokat szándékozunk bemutatni, amelyek esetleg kiszorultak máshonnan, így többek között a tárcanovellá­kat. Az írókat ösztönözni sze­retnénk nogy külön nekünk Írjanak Ilyesmiket Lesz dra­matizált játékokkal. egvfel­vonásosokkal foglalkozó ro­vatunk Is. fórumot kívánunk biztosítani ennek az eléggé mostohán kezelt műfajnak. — Beszélgetéseket tartal­mazó rovatunkban (rók vitat­koznak majd a színen, iroda­lomról. vagy bizonyos szóvá teendő jelenségekről, tehát mindarról, amely az irodal­mon át a mához kötődik. A vitákban részt vesznek majd irodalmon kívül állók is. Azt szeretnénk, hogy bárki szót kaphasson, tehát az olvasó munkás is. — Kiket vonnak be az el­ső szám vitáiba? — Az első összeállításunk­ban Adáin György biológus­sal Mezei András költő, Gere- vich J. pszichológussal pedig Gellert Kiss Gábor beszélget. Tárgyalások folynak már más ismert személyiségek, így pél­dául Marx György fizikus bevonásáról is. Nyilvánvaló­vá szeretnénk tenni minden­Marlene Dietrich ismét a képernyőn „A kék angyal”-al kezdő­dik, s további kilenc film­alkotással folytatódik az a so­rozat, amely augusztus 10-én indult a Magyar Televízió-, ban. A filmtörténet újabb nagy egyéniségét Marlene Di­etrichet hozzák emberközelbe a Weimarban született, né­met származású. amerikai színésznő kivételes pályafutá­sáról kaphatnak a nézők át- fugó képet. A filmművészet jeles egyé­niségét világrajöttekor Ma­rie Magdalene von Losch nér ven anyakönyvezték. A berli­ni konzervatóriumban tanult, majd zenei ambícióit a sut­ba dobva irányult érdek­lődése a színjátszás felé. Előbb a könnyű műfaj fóru­main — varietékben és zenés színpadokon — szerepelt, majd 1922-től rendszeresen fog­lalkoztatták a filmesek Is. A kiugró sikerért keményen meg kellett dolgoznia — az csak nyolc évvef később kacsintott rá. Ekkor játszhatta el a Heinrich Mann „Honda tanár úr” című regény filmváltoza­ta, a „Kék angyal” női fősze­repét. A. J. von Sternberg rendezte alkotás bemutatója kettős premier volt; ekkor készült először Németország­ban hangosfilm, Marlene Diet- richnek pedig ez volt az első, kiemelkedő alakítása. „A kék angyal”-t követően meredeken megindult felfelé; még ugyanabban az évben Hollywood ismert sztárjai kö­zé verekedte magát, elsősor­ban a csábító pillantású, vég­zetes asszony — a vámp ala­kításával. Az amerikai film­városban forgatták az ugyan­csak a nézők elé kerülő „A becstelen” és a „Sanghaj exp­ressz” című produkciókat is. Marlene Dietrich Hollywo­odban sem lett sablonszínész, az évek múlásával mindjob­ban kibontakozott sokoldalú egyénisége. Humorával, szati- rizáló hajlamával egyaránt emlékezetes módon elevenítet­te meg zenés vígjátékok, drá­mák és kalandtörténetek fi­guráit. A nagy világégés — a U. világháború — éveiben Afrikában és az amerikai hadsereg harcoló egységeinél lépett fel, kiérdemelve ezzel a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, a „Szabadságér- me”-t. Filmjei közül az 1339-ben készült „Asszonylázadás”, to­vábbá a következő két év egy- egy emlékezetes alakítása, a „Bizsu” és a „New Orleans angyala” 'is a képernyőre ke­rül. Ráadásként ismét lát­hatják a nézők Jean Gabint is, aki a partnere volt Diet- richnek az 1946-os évjáratú „Halálos ölelésében, Ez az egyetlen francia film, amely­ben a szőke sztár szerepet vállalt. A sorozat utolsó három al­kotása 1948—1950. között ké­szült. Időrendben első a „Kül­Augusztus 16., — szombat — 20.05 h. — II. program: Az „úriemberek" — Magyarul beszélő an^ol tévéfilm. 4 NÚGRAD - 1980. augusztus 16., szombat születik ki előtt, hogy az irodalom nem elszigetelt jelenség. — Az írók tehát újabb pub­likálási lehetőséghez jutnak? — Célunk valóban az, hogy az írók hozzánk is bekopog­tassanak friss alkotásaikkal. Ami pedig a nézőközönséget illeti, úgy véljük átlagos mű­veltségű emberek műsora lesz, olyanoké, akik szeret­nek olvasni és tájékozódni a nagyvilág' dolgaiban és egy­úttal rangos irodalmat kap­nak. — Ízelítő az első, októberi műsorukból? — Egy József Attila-verssel indulunk, majd Koczkás Sán­dor mond rövid bevezetőt. Képernyőre kerül egy kizáró­lag számunkra íródott Ta- tay Sándor-novella, néhány Weöres Sándor-vers, egy Sza­kón yi Károly-novella drama­tizált feldolgozása. Első be­szélgetésünk pedig Karinthy Ferenc és Zelk Zoltán között zajlik le... Szémann Béla ügyi szívügyek”, ezt követi az 1950-ben James Stewarttal forgatott „Göröngyös lég­utak" és a krimi egyik vi­lághírű egyéniségével, Alfred Hitchcokkal közös vállal­kozása, a „Rémület a szín­padon”. Jocha Károly népművelő — új lehetőségek Endrefalván Egy éve, amikor Endrefal­ván jártam, az új kultúrház átadása után Balázs Pál vb- titkár megjegyezte: „Az ob­jektív feltételt megoldottuk, már csak a szubjektív rész van hátra ...” Nyár elején egy újabb beszélgetésünk so­rán a vb-tltkár örömmel új­ságolta, hogy augusztustól fi­atal, most végzett szakember kerül a klubkönyvtár élére. Szokodi László az idén Sze­geden szerzett magyar—orosz szakos tanári képesítést. Au­gusztus 1-től az endrefalvi klubkönyvtár függetlenített vezetője. — Hogyan esett a válasz­tása Nógrád megyére, ponto­sabban Endrefalvára? — Alföldi vagyok, eddig kevés kapcsolatom volt Nóg- ráddal. Középiskolás korom­ban, 1973-ban részt vettem Sal­gótarjánban az ifivezetők or­szágos parlamentjén. Ekkor kerültem kapcsolatba a me­gyével, a palóc emberekkel. A néprajzkutatás mindig érde­kelt, így több tanulmányt ol­vastam a palócokról. Főisko­lás koromban elhatároztam, hogy itt, Nógrád megyében helyezkedem el. Pedagógus­pályám nem sikerült, így nép­művelési vonalon kerestem állást. — Úgy tudom, a feladata kettős lesz. A könyvtár és a művelődési ház vezetése. — Igen. Számomra a könyvtárosszakma nem is­meretlen. Főiskoláséveim előtt egy évig könyvtárosként dolgoztam. Ügy érzem, hogy pedagógiai ismereteimet mint népművelő hasznosítani tu­dom. Nem zárkózom el az elől, hogy levelező tagozaton megszerezzem a népművelői szakot. Az ifjú népművelő most legfontosabb feladatának te­kinti, hogy megismerje a he­lyi adottságokat, lehetősége­ket; azokat az embereket, akikre munkája során szá­míthat. — Ahhoz, hogy az élet beinduljon, feltétlenül szük­séges egy közművelődési ma­got kialakítani, amit aztán az idők során bővíteni lehet. Kevés helyi ismerettel ren­delkezem, így feltétlenül szá­mítok a tömegszervezetek vezetőinek megértő együttmű­ködésére. Szeretnék az isko­lával jó kapcsolatot kialakí­tani. — Mi az, amit a tanács el­sősorban kér az új vezető­től? Kérdésemre Balázs Pál vb- titkár így válaszol: — A köz­ségben a művelődés különbö­ző formáinak összefogását. Klubok, szakkörök, művésze­ti csoportok megalakítását. Azt, hogy kis csoportokon ke­resztül próbálja meg az em­berek érdeklődését felkelteni a művelődés iránt. A közművelődésben nem lehet egyik napról a másik­ra látványos dolgokat felmu­tatni. Endrefalván nem is ez a cél. A tárgyi és személyi feltételek adottak ahhoz, hogy egyre inkább tartalommal tel­jen meg a klubkönyvtár éle­te. Hogy a folyamat milyen gyors lesz, nem csupán a jó­szándékú, lelkes, fiatal nép­művelőn múlik. Mindazoknak, akik felelősséget éreznek a község lakosságáért, az em­berek művelődési, kulturált szórakozási lehetőségeinek megteremtéséért, a szabad idő tartalmas eltöltéséért, a jószándékú katalizátor szere­pét kell betöltenie ebben a bonyolult rendszerben. —Sz. F.— Kéjgyilkosság nagyüzemi módra Az áldozat öt év alatt negyven Kéj­gyilkosság nem akármilyen tel­jesítmény. Tettese minden héjjal megkent gazember le­het. Az új magyar bűnügyi filmben azonban nemcsak a tettes — netán tettesek — után nyomoz a rendőrség, ha­nem a lehetséges áldozatok után is. A lelkes nyomozó ugyanis feltétlen hitet téve a victimológla, az áldozattan eszméi mellett, úgy gondolja! az áldozatok bizonyos tulaj­donságok alapján még életük­ben felismerhető. E mellett az eszmék mellett tesz tanú­ságot a rendező, Dobray György is, aki az izgalmas, véres történetet remek szí­nészekkel vitte filmszalagra. A női főszerepet Sáfár Ani­kó, a férfit Reviczky Gábor alakítja, mellettük Kállai Fe­renc, Sárközy Zoltán, Fonyó István és Antal Anette ját­szik fontosabb szerepet. A filmet Bornyi Gyula fényké­pezte, zenéjét Presser Gabor mati Madách Filmszínházban szerezte. A salgótarjáni No- augusztus 18—20-ig vetítik, vember 7. Filmszínház kö- Képünkön: az egyik lehetsé­zönsége a hét végén láthatja ges áldozat szerepében Sáfár a produkciót, a balassagyar- Anikó látható. 'A/'úwwv\Ax\/v*\/v\n*\/v\/wvv\<n/wvoA/VVA/\»n/wwuo/uvvvi*nn»n/w\<«v\/vvvv'\Ax^ A strandi büfé előtt ember­kígyó fickándczik, farka U alakot rajzol a vizes talpak­tól a szürke betonra. — Egy fröccsöt kérek — — hangzik a kérés, amelyre egy borát hörpölgető férfi fel­figyel. — Ez meg pásztói, komám! — kiált fel, s az egymásra is­merők boldogan ráznak ke­zet. Nagy Károly és Fekete László több mint kétszáz ki­lométer távolságra a szülő­földtől találkozott egymással, teljesen véletlenül a hajdú- szoboszlój gyógyfürdő strand­ján. S ilyen váratlan találko­zás a messzi Hajdúságban számtalan akad. Hajdűszo-. boszló évek óta felkapott űti- célja a nógrádiaknak; nyári vasárnapokon rendszeresen jár ide Salgótarjánból a gyors­vonat, s családok töltenek kellemes napokat, heteket a megejtően egyszerű kiváros­ban. Karancs Bertalan, az etesi magyar—történelem szakos ta­nár is vasárnap érkezett egy­hetes időtartamra. Hajdan, szorospataki tanár* korában úttörőkkel évenként táboroz­tak itt, s a régi emlékek oly­kor még ma is visszacsábít­ják. — Szerencsénk van, mert megjött az igazi nyár — ma­gyarázza elragadtattam — Jól­esik a magunk fajtának, akik környékükön nélkülözik a jó vizet, a fürdőzés a különböző hőmérsékletű medencékben, a hullámfürdőben. A medencék melletti pá­zsiton izzad, nyüzsög, mozog Szoboszlói pillanatok az élet. A hét végi zsúfoltság megszűnt, de így is több ezer ember talált magának pihe­nést a gyógyfürdőben. Szinte szünet nélkül szól a zene, s időnként felharsan a hangos­bemondó. Családtagok kere­sik egymást, rokonok, bará­tok, ismerősök. A salgótarjá­ni nevekre — például Ora- vecz Bélánééra, Makoldi Mi- hálynééra — külön is odafi­gyel az ember, s kicsit fel- vidámul az ember szíve tőle — olyan, mintha, a földi jo­gán üzenetet kapott volna ő is. Hajdúszoboszló nemzetkö­zi hírű fürdőhellyé nőtte ki magát. A legtöbben a len­gyelek, NDK-beliek, románok és csehszlovákok közül kere­sik fel, de látni francia, NSZK-beli, angol és holland autókat is. A város gyógyvi­zének köszönheti jelenkori hírnevét, vonzerejét. Az ara­nyat érő víz 1925-ben tört fel a földgáz- és olajkutatások nyomán, s tucatnál is több ásványi anyagot, konyhasót, jódot, brómot, vasat, man­gánt tartalmaz, és tucatnál is több betegség, emberi nyava- ja gyógyítására alkalmas. A medencék vizének hőmérsék­lete 36—38 C-fok, de a hul­lámfürdő és az uszoda kelle­mesen langyos hőmérsékletű. A fürdőterület nagysága együttesen csaknem 6 ezer négyzetméter. A strandi csó­nakázótavon óránkénti 40 forintért két személynek ví­zibiciklizni is lehet. No és a vendéglátás? A gyógyfürdő területén minden, mi szem-szájnak ingeré, kap­ható. Éttermekben választé­kos főttételek, a pavilonok­ban sült keszeg, hek, házi kolbász, virsli, oldalas. „Nyomtatónak” többféle sör, bor, az üdítő italok gazdag vá­lasztéka. Az árak is egészé­ben elfogadhatóak, bár, ha falánk és túlságosan szomjas az ember, gyorsan megszaba­dulhat százasaitól. A kempingsátraktól, sze­mélygépkocsiktól zsúfolt — a strand szomszédságában ka­pott helyet, a Béke Szálló és a benzinkút közötti területen. Moteljének egyik szárnyát, körülbelül öt szobát a Salgó­tarjáni Ingatlankezelő Válla­lat bérli. Itt, egy négyágyas szobában vert tanyát Fekete László, a vállalat közvetítő­részlegének pásztói becsüse. — A feleségem kívánsága volt, hogy ide jöjjünk — me­séli a fiatalember. — Eddig még mindig csak a hegyek­ben barangoltunk, mondta az asszony, jó lenne kipróbálni a vízpartot. Adva volt a válla­lat hajdúszoboszlói bérlemé­nye, hát ide jöttünk. — Nem bánták meg? — Cseppet sem — feleli az asszony, aki néhány éve te­lepült át Csehszlovákiából, s gozója. — A Tátra meg a Mátra után egészen másfajta élményt jelent. Gyönyörű a fürdő: gondozottak parkjai, növényzete pompás, vize nem kevésbé. — De ne beszélgessünk so­kat — szól közbe a férj —, menjünk és csurdítsunk egyet. Hoztunk elég szalonnát ott­honról. A kijelölt helyen már hár­man serénykednek. A Feke­tééit melletti szobában lakó salgótarjáni Angyal István és nagyobbacska fiacskája, va­lamint a Fekete házaspár há­rom és fél éves Ricsi fia. Né­hány perc múlva fellobban a láng, s körbe álljuk nyársra húzott szalonnáinkkal a tü­zet... A Kösely-parti város egyik főutcáján, a Lenin úton, üdü­lőházak sora előtt ballagunk haza. A Bánomkert felől lan­gyos szél lengedez. A zegzu­gos utcákon kanyarogva, csakhamar rálelünk vendég­látónk, Földi Istvánné Köl­csey utcai házára. Nem kí­nál luxusszolgáltatást, de amit ad, azt szívesen, tisztes­séggel teszi. A harmadosz­tályú szálláshely egy éjsza­kára mindössze száz forint. Alig 250—300 méterre a strandtól. Aki pihenni, gyó­gyulni vágyik, annak érde­mes kipróbálni. A vasárnapi gyors még néhány hétig Debrecenbe közlekedik. (sulyok) i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom