Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)
1980-08-15 / 191. szám
\ Javult a balesetmegelőzési munka Mindennél fontosabb az ember testi épsége Interiú Fejes Balázzsal, a megyei munkavédelmi főfelügyelővel A dolgozó ember testi épségére, egészségének védelmé, re, munka- és szociális körülményei fejlesztésére nagy figyelmet fordít a szakszervezet.' Különböző szintű gazdasági és szakszervezeti közös programok születtek annak érdekében, hogy megelőzzék a munkahelyeken előforduló baleseteket. Legutóbb a Minisztertanács 47/1979. MT. rendelete új alapokra helyezte a munkavédelmi feladatok végrehajtását. Ez a rendelet többek között a vezetőket is felelőssé teszi a munkahelyeken bekövetkezett balesetért. Természetesen a baleset megelőzése érdekében tett intézkedéseken tál, nagyon fontos a dolgozók magatartása, fegyelmezettsége, a munkaeszközökhöz való szakmai értése. A dolgozó ember védelmét a szakszervezetek fontos feladatnak tekintik. Munkavédelmi szervek irányítják az ezzel járó munkát, amelynek vezetője Fejes Balázs megyei munkavédelmi főfelügyelő. Munkatársunk vele folytatott beszélgetést megyénk munkavédelmi helyzetéről. Kérdés: — Kérjük, foglalja össze, hogy az V. öt. éves tervidőszakban hogyan alakult megyénkben a balesetek száma, milyen intézkedéseket tettek a balesetek megelőzésére? Válasz: — A négy esztendővel ezelőtti állapotot mutatom be számokkal is illusztrálva. 1976. évben a három napon túl gyógyuló üzemi balesetek következtében 76 ezer 876 munkanap veszett el. Évi 116 millió forint veszteséget jelentett, amely sújtotta a dolgozót, a népgazdaságot egyaránt. Mindent el kellett^ követnünk annak érdekében, hogy csökkenjen a balesetek száma. Az elmúlt esztendőiben végeztünk egy újabb felmérést, amely azt igazolta, hogy a munkavédelem érdekében kifejtett sokirányú fáradozás meghozta a gyümölcsét. A feladat érdekében kifejtett sok ezer embernek a tevékenysége megérte a fáradságot, mert — számokkal mérve —, 16 millió forint értékkel csökkent a balesetekből keletkezett kár. A balesetek következményeit azonban csupán számokkal mérni nem teljes, hiszen azt a mérhetetlen fájdalmat, amikor a család valamelyik tagja értelmetlen halál következtében eltávozik szerettei köréből, vagy megcsonkul, pénzzel mérni nem lehet. Éppen ezért kell a jövőben is erőfeszítéseket tenni, hogy a legkisebb mértékig viasza tudjuk szorítani a baleseteket. Erre a szakszervezet széles társadalmi hálózata készen áll. De mindenekelőtt maguknak a dolgozóknak kell vigyázniuk önmagukra. Szomorú példát említek. Az egyik dolgozó hűsítés céljából belement az alig másfél méteres mélységű vízbe, felhevült testtel, és ott vesztette életét. Nemrégen gondatlanságból áram ütötte agyon azt a fiatalembert, aki szabálytalanul nyúlt az elektromos vezetékhez. Közismert, hogy az egyik községünkön áthaladó tehergépkocsi belerohant egy lakóházba és két ember életét vesztette. Ezek a balesetek a dolgozókon is múlottak, mert egy kicsi odafigyeléssel megelőzhették volna a tragédiát. Kérdés: — Kérem, mondja el, hogy ebben az időben a munkavédelem érdekében milyen erők dolgoznak és milyen intézkedéseket tettek? Válasz: — Számunkra a munkavédelmi jogszabályok és az SZMT küldöttértekezlete határozta meg a tennivalókat.-Ennek értelmében a munkavédelmet a legszélesebb mértékben társadalmasítot- tuk. Hatezer munkavédelmi őr tevékenykedik a munkahelyeken. Több száz munkavédelmi bizottság működik az alapszervezeteknél, amelyek létszáma meghaladja a 800 főt. Ezek tevékenységét együttesen irányítják a megyebizottságok. Szc-n túlmenően az SZMT munkavédelmi osztálya szakmai és politikai segítséget ad a társadalmi aktíváknak. Ennek az erőnek a sokirányú munkája hozta meg eredményét a balesetek fokozatos csökkenésében. Itt sem tudom a számokat elkerülni, amikor érzékeltetni kívánom a végzett munkát. A mumkavédél- mi felügyelők a társadalmi aktivistákkal közösen az elmúlt négy évben 1085 célellenőrzést végeztek, észrevételeikről 1368 munkavédelmi felhívást adtak ki, amelyben rámutattak a munkahelyi hiányosságokra, illetve baleset- forrásokra. Közel 130 esetben intézkedtek gépek, berendezések leállításával, amely a dolgozók élet- és testi épségének védelmét 'zolgálta. 37 figyelmeztetés történt és 24 fegyelmi határozat született. A munkavédelmi szervek munkájuk során ma már ott vannak a délutáni és éjszakai műszakokban, mert megállapítottuk, hogy ekkor történnek a legnagyobb lazaságok. Ahol ezeket felfedezzük, ott szigorú intézkedéseket teszünk. Megnyugtató, hogy a munka- védelem érdekében az üzemek. gyárak vezetői is felelősséget éreznek. Kérdés: — Foglalja ősz. sze, hogy milyen feladatok várnak még megoldásra a munkavédelem további korszerűsítése érdekében? Válasz: — A műszaki fejlesztés meggyorsítása, a magasabb színvonalú munkaszervezés, a korszerűbb technológiák kialakítása nemcsak a termelőeszközök tökéletesítését követeli mes, hanem a termelés biztonságának növelését is. Ki kell iktatnunk a veszélyes, egészségre ártalmas. nehéz fizikai igénvbe- vételfi műveleteket. Tevékenységünkkel — az ember biztonságának érdekében — igazodni kell a műszaki színvonalhoz. Ehhez kell formálnunk a jogi és felvilágosító munkánkat is. E téren a fejlődés ott tapasztalható, ahol a munka- és biztonsági fegyelembe a gazdasági vezetés részéről is jobban odafigyelnek. Az ellenőrzéseket oedig fokozzák. Biztató a bányászatban az « téren fellelhető fejlődés. Olt elsősorban a műszaki fejlesztéssel, a szállítás korszerűsítésével, nem utolsósorban a tervszerűbb munkavédelmi tevékenységgel oldják meg a feladatokat. Javult a baleseti mutatók száma a kereskedelemben is. De kevés az eredmény a munkakörülmények tervszerű fejlesztésében. Ezen a téren is várakozással tekintünk a fejlődés elé. Sok a tennivalónk a közúti és üzemi közlekedés biztonsága érdekében. Felvilágosító, nevelő munkára van szükség, de azt is meg kell követelni, hogy a gépjárművek csak megfelelő műszaki állapotban vegyenek részt a közlekedésben. A gépjármű- vezetők pedig csak pihenten, az előírások betartása mellett vezessenek gépjárművet. A nagyüzemekben az anyag- mozgatás, rakodás és szállítás területén a balesetek a termelés ütemességének 1 bánya miatt változnak. Egy-egy időszak túlerőltetett termelési üteme mellett nincs elég tárolási és szállítási útvonal biztosítva. Az általánosnál is nagyobb munka tényező elvonja a figyelmet a biztonságtechnikáról. Kialakulnak a veszélyhelyzetek, amelyek következtében bai esetek keletkeznek. Ezekre a kérdésekre nagyon oda kell figyelni. — Külön szólok a női dolgozók baleseti arányáról, mert ezt magasnak tartom. Ezer főre vetítve megközelíti a 10,5 százalékot. Igen fontos feladat, hogy a szakképzettség megszerzésével egyidejűleg a dolgozó nők megfelelő munkavédelmi ismereteket is szerezzenek. — A VI. ötéves tervben tovább kell fejlesztenünk a munkavédelmi tevékenységet. Az új követelményeknek megfelelően a szakszervezeti alapszervezeteinket, szélesíteni a munkavédelmi aktívahálózatot, a rendeleteknek, a követelményeknek minden területén eleget kell tenni. Tudjuk, hogy a legjobb szabályozás is csak segíti a gondok megoldását, a megoldásért közösen kell tevékenykedni. Az a megítélésem, hogy az elért eredmények tovább javíthatók a még következetesebb és összehangoltabb munkával. Ehhez igényeljük a szakszervezeti alapszervek, szakmai megyebizottságok és társszervek további segítségét. Bobál Gyula Nagybátonyi harisnya nadrágok iiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiitiiiiiniitiiiiiiiiriiiiiiiiiiiiiitiiiviiinmiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiuiuiiniiiiiiiiHiiiiiiiiiMiiiniiiuiiinsniiiiiiMiiuiiiniiiiiiHuiiiifttifliiiiimiiiiiiiiiiiiuiiiiiiaifiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii» Rövidesen érvénybe lép egy új rendelkezés, amely szerint a helyi tanácsok társulhatnak más tanácsokkal, vállalatokkal, mezőgazdasági üzemekkel a lakosság jobb ellátását szolgáló szervezetek létrehozására, fenntartására. Az első pillanatban érdektelennek tűnő intézkedés évek óta húzódó ügy végére tesz pontot. Nyilvánvaló, hogy a falvak lakosai is igénylik a városi színvonalú ellátást, szolgáltatást. Csakhogy a kisebb településeken szűkebbek az anyagi lehetőségek. Még a tehetősebb, népesebb községek sem gondolhatnak arra, hogy önállóan létrehozzanak építő, vagy útjavító vállalatot, köztisztasági üzemet. Közösen azonban könnyebben, hamarabb elérhetők a célok. Falvak társulása A kis településeken egyszerűen nincs mód bizonyos szolgáltatásokra, nincs például annyi iskolás korú gyerek, hogy — a tanerőkét ésszerűen foglalkoztatva, bevezethető lenne az osztott oktatás. Az viszont reális igény, hogy körzetenként, elérhető távolságban. több falu erejét egyesítve hozzáférhető legyen mindaz. ami a városban természete- : a szakorvosi rendelő, az ó' .' ia,'a művelődési ház, a háztartási gépeket javító műhely. Települések — szövetségben A települések együttműkö. désének eddig is számos formája alakult ki. Évről évre újabb községek egyesültek, vagy alakítottak közösen tanácsot — kisebb-nagyobb körzeteket, igyekeztek jobban élni szellemi és anyagi erőikkel. A falvak társulását leginkább persze a gazdálkodás sürgette. A szükség a kisebb községek tanácsait is rákésztette, hogy belefogjanak egy- egy nagyobb vállalkozásba. Így persze csak nagynehezen jött össze a pénz új létesítményekre, aztán megint éve.- kig húzódott a kivitelezés, mert a nagyobb építő vállalatok nem szívesen vonultak ki a falvakba apró munkáért, sok helyen éppen a közös tanács megszervezése hozott vál* tozást: abban a társközségben lehetett felhasználni a fejlesztésekre szánt pénz javát,.ahol arra a leginkább szükség" volt. Kölcsönösen mérlegelni... Mind gyakrabban szövetkeztek a jó tapasztalatokon okulva az önálló községek is: víztársulások, több települést összekötő regionális vízművek létesítésére, aztán közös érdekű építőbrigádokat szerveztek, s vannak ma már együttesen szervezett kommunális vállalatok, költségvetési üzemek, amelyek utat javítanak, épületeket újítanak fel, és más karbantartást végeznek. A magyarnándori közös vállalkozást például hat település hozta létre, a Velence központtal működő üzem pedig kiszolgálja az egész üdülőterületet. Mezőkövesden négy falu létesített közös rendelőintézetet. Az új rendelkezés az ilyesféle törekvéseket segíti. A társulásokra, az együttműködésre egyébként a városok és a környezetükben levő falvak között is nagy szükség van. Egyre nyilvánvalóbb, hogy sem a városok, sem a községek nem gondolkodhatnak csupán saját „falaikon” belül, amikor fejlesztési elképzeléseiket kialakítják. Ha mindenütt csak a saját igényekkel számolnának, köny- nyen előfordulhatnának ész- szerűtlen költekezések. Egy- egy körzetben ajánlatos közösen mérlegelni: hol, mit, miből, mennyit? Ezért szorgalmazza — már a VI. ötéves tervre vonatkozóan a Minisztertanács Tanácsi Hivatala a városok és szűkebb vonzás- körzetük közös, összehangolt fejlesztési terveinek kidolgozását. Negyvenkilenc városhoz már igazgatási szálakkal is kötődnek falvak, az úgynevezett város környéki községek — ezekben a körzetekben egyenesen kötelező lesz az ilyen összehangolt tervezés és fejlesztés. Városias szolgáltatások Ügye ez a városnak is, hiszen ellátó szerepéből adódóan minél több információra van szüksége a környék igényeiről — még inkább persze a falvak gyarapodását szolgálja. Helyenként már ott tartanak — így például Tatán, Dombóvárott, Makón, Szolnokon és környékén —, hogy közös érdekű beruházások alakulnak ki és a városias szolgáltatások (Patyolat, Gelka) kiterjesztése is folyamatban van. A települések társulása, szövetkezése tehát mindenkinek jó, a legfontosabb azonban az, hogy meggyorsítja a falvak fejődését. P. S. Egy műszakban nyolcvan harisnyát készít a Billi kötőgép, a nagybáonyi harisnyagyárban. Simon Józsefné ellenőrzi • folyamatos szálfutást és az orsókat cseréli. ...A 1 11; JCbMlV 'V, ..m F orró „lábakra” huzza a harisnyákat Magulya Andrásné, hogy majdan a vásárlóknak ne kelljen panaszkodni ai alaktalan holmikra. mht- émm Remélhetőleg már nem lesz hiánycikk a női harisnyanadrág. A képen látható új összevarró gép mindenesetre megteszi a magáét, mert nyolc óra alatt 3600 darabot készít. Temesvári Józsefné és Simor Erika KISZ-titkár szorgosan rakják dobozokba az árut, hogy a vásárlók mielőbb hozzájuthassanak. szegő— ] NÓGRÁD - 1980. augusztus 15., péntek 3 *
