Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)
1980-08-15 / 191. szám
/ Kilencven éve született Hunyady Sándor Apja a századforduló Irodalmának talán legnagyobb hatású alakja: Bródy Sándor, anyja: Húnyady Margit a szép, fiatal kolozsvári színésznő. „Törvénytelen” gyermek, aki súlyos örökséggel indul el pályáján. A világirodalomban számos példát találhatunk arra, hogy a zseniális apa árnyékában nehezen bontakozhat ki az igazi tehetség; elég, ha Thomas Mann, s legidősebb írófia, Klaus Mann esetét idézzük. Ám ez a „törvénytelen” gyermek igen hamar öntörvényű íróvá válik, már első elbeszéléseiben felcsillan sajátos varázsa; klasszikusan zárt novellái kezdetben mikszáthi hatásról tanúskodnak, majd hangja mind eredetibb lesz, a nehéz örökség ellenére megtalálja önmagát. A társadalom általános jelenségeit mindig az egyes ember életén keresztül világítja meg; a látszólag zárt kisvilágban bonyolódó egyéni konfliktusok sohasem maradnak periférikusak és életidegenek; egy egész kor levegője vibrál mögöttük. Különös, ellentmondásos kor ez: a langyosan csobogó kávéházi élet, az úri világ „gemütlich” hétköznapjainak felszíne alatt mély társadalmi problémák lappanganak; igazi írónak kell lennie annak, aki képes ezeket észrevenni és hitelesen ábrázolni. Hunyady Sándor azonban képes erre, szellemes, köny- nyed, mulatságos elbeszélései túlnőnek az öncélú anekdotá- záson. Kissé frivol történetei — a vöröslámpás házban szállást és új életformát találó diákról, a gyilkosság gyanújába keveredett selyemfiúról, a luxushajón utazó, tetszeni vágyó szépasszonyról, vagy a bakaruhában unatkozó léha úrifiúról — a korszak romlottságának, embertelenségének krónikái. Talán legérdekesebb művében, a Családi albumban vall minderről az író; szemléletesen tárul az olvasó elé, hogy a családi kapcsolatok szövevényében, az úri világ elegánsan felületes miliőjében hogyan találja meg igazi hangját. Mai szemmel nézve is társadalomkritikai alapállás ez, ha nem is mindig teljesen tudatos. Mert egy dologra mindig kényes volt Hunyady Sándor — nemcsak szépprózájában, hanem publicisztikai munkásságában is — és ez az igazság. Nem véletlen, hogy egy olyan következetes, a szegénység mellett elkötelezett írókortárs, mint Nagy Lajos, így jellemzi őt: „Mulatságos vagy keserű anekdotái mögött metsző társadalomkritika búvik meg: Hunyady vendég mindenütt ebben a világban, semmiféle osztályhoz, kategóriához nem tartozó, barátkozó, magányos, bókra, udvariasságra hajlamos. némi körültekintő kompromisszumra képes —. de a lelke mélyén igazságos!” G. A. Szécsényben nincs uborkaszezon ' A szécsényi nagyközségi művelődési központban nincs uborkaszezon. Nem kell kitenni a táblát: nyári szünet, A program több szabadtéri rendezvénnyel, kirándulással, a nyári évadhoz igazodik. Ami a belső kis- és nagy termi rendezvényeket illeti, azok is szép számmai előfordulnak a „repertoárban”. A színház kedvelői a szolnoki Szigligeti Színház előadásában láthatták a Szabin nők elrablása című komédiát. Sok érdeklődő tekinthette , meg a látványos Pedro showműsort. A Rutt- kai-est, amelyre a múzeumban került sor, komoly irodalmi élményt jelentett a résztvevőknek. Július végén megtartotta premierjét a helyi színjátszó csoport. A szé- csér.yi fúvószenekar három alkalommal adott térzenét. A művelődési központ kis- galériájának tárlatait a nyári hónapokban több mint ezren tekintették meg. Augusztus 17-től szeptember 12-ig egy rendhagyó tárlat, a sakktörténeti kiállítás várja az érdeklődőket. A különböző kisközségek kirándulásokon vettek, illetve vesznek részt. Az ifjúsági klub tagjai budapesti Planetáriumba és a Nemzeti Múzeumba látogattak el. A nyugdíjasok Mezőkövesden jártak. A kertbarátok Dunakeszibe szerveztek tapasztalat- cserét, augusztus végén pedig megtekinti az országos mezőgazdasági kiállítást. A nyár egy kicsit a szórakozás és kikapcsolódás időszaka. A szécsényi fiatalok minden hét végét diszkóval búcsúztatják. A klub nyáron is nyitott ajtóval várja a látogatókat. A gyermekek számára heti egy alkalommal különböző játékos foglalkozásokat tartanak. Üj dolog, hogy a nyár folyamán tollaslabdát, teniszt, asztalitenisz-felszerelést, valamint labdát kölcsönözhetnek a művelődési központban azok, akik sporttal kívánják eltölteni szabad idejüket. Készülő rádióműsorok A Magyar Rádió stúdióiban új műsorokat rögzítenek hangszalagra. Filmjegyzet Félek A félelem megeszi a lelket — ez a közelmúltban nálunk is vetített egyik NSZK film címe. A megállapítás igazságával nem vitatkozunk, az aforizmához azonban valamit hozzáteszünk. A félelem nemcsak a lelket eszi meg, hanem olykor a teljes személyiséget is összeroppantja — megbénítva erőt, hitet, akaratot, meggyőződést. Ilyesmi történik Graziano rendőr törzsőrmesterrel, a Félek című Damiano Damiani- film hősével. A férfit kemény próbák edzették a törvény engedelmes szolgájává. Intellék- tus dolgában nem áll valami magas tokon, a „mit”, „miért”, „hogyan”ok-oko- zati összefüggései kevéssé izgatják. Parancsokat hajt végre, s megelégszik azzal, hogy mások gondolkoznak (helyette is.) Aztán egyszer- csak „kattan” benne valami. Elszörnyedve tapasztalja, hogy egyetlen ember élete sincs biztonságban. Főnökei — elöljárói — egyenként hullanak. Grazianónak ez már túlságosan sok. Elhatalmasodik benne a félelem: reszketni kezd, mint a nyárfalevél. Úgyszólván először életében cselekvésre szánja el magát. Feladja a kívülállás pozícióját és elhatározza, hogy beavatkozik az eseményekbe. Már amennyire teheti. A Félek éppen arról szól, hogy nem teheti, hiszen az állami gépezet — meg a szentesített törvénytelensség morálja — mindenkinél és mindennél erősebb. Mivel a megrémített zsaru cselekvésre szánja el magát, és beszélni. óhajt, annak rendje és módja szerint elteszik láb alól. Egyre több a Félek-hez hasonló, meglehetősen csüg- gesztőnek nevezhető látlelet a nyugati filmgyártásban. Damiano Damiani, az olasz rendező úgyszólván futószalagon készíti kritikus hangvételű és művészi hatékonyságban is jó színvonalú alkotásait- ■ i • "I Ha mérleget készítünk, a témakör feldolgozásáról, a tartozik és a követel oldalra egyaránt írhatunk. Mindez természetesen a Félek-re is vonatkozik. A legradikálisabb következtetéseket megfogalmazó művek hangsúlyozzák, hogy nem egyes emberek felAz életveszélyben forgó rendőr és a bíró (Gian Maria Volonte és Maria Adorf) fogásával, moráljával stb. van baj: a társadalom egésze korrupt, a gyökerekig kell .leásni ahhoz, hogy a szimptó- mákat felfedezzük. Graziano „sztorija” is ezt példázza. Ugyanakkor — és ez az érem másik oldala — sémává merevedtek bizonyos fordulatok és a hatáskeltés eszközei szituációról szituációra, mi több: filmről-filmre visz- szaköszönnek. Mindig ugyanazok a felsőbbség módszerei. Mindig ugyanúgy hallgattatják el az árral szemben úszókat. Mindig a „nem tehetünk semmit” csüggesztő konklúzióját visszük el a moziból tanulságként. De ne legyünk igazságtalanok: .Damiani nem beszélhet nyíltan a tőkés rend megdöntésének perspektíváiról. Pályatársai sem. Talán közvetve érzékeltethetnék meg erőteljesebben az összefogás, a protestálás programjának értelmét. A filmben egyébként feszes a dramaturgia. Egyes jelenetek sokkolóak. Gian Maria Volonté a rendőr összeomlásának folyamatát lefegyverző hitelességgel ábrázolja és partnerei (Erland Josephson, Mario Adorf) is illúziótkeltően alakítanak. —ko— Befejezés előtt Szegeden Befejező szakaszához érkezett a Szegedi Szabadtéri Játékok idei évadja. Az eddigi 17 előadást több mint 50 000 néző tekintette meg, s még a hátralevő 5 estén is telt ház ígérkezik. Így a nézőszám előreláthatóan 80 000 körül alakul. A játékok idei fináléjában augusztus 15-én pénteken a magyar népi együttes bemutatóját tekinthetik meg az érdeklődők. Műsorösszeállitáp ■ ilrKon c-jómnc iii tonpl/nvoAd. ráfia mellett az együttes egykori neves mesterének, Rábai Miklósnak több nagy sikerű feldolgozását, köztük az Ecserí lakodalmast is előadják. Produkciójukat augusztus 17-én és 19-én megismétlik. A játékok befejező szakaszában két este, augusztus 16-án és 20-án Szakcsi Lakatos Béla—Csemer Géza Piros karaván című musical- ja kerül színre. ,, Gajdos Ferenc hangmester és Sediánszk.v János szerkesztő-műsorvezető a „Játék a szerelemmel” műsor vissza- hallgatásán. ' A „Törd a fejed" vetélkedőműsor résztvevői. 4 NÓGRÁD - 1980. augusztus 15., péntek iiiiinnimiioiiiiiiiniiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiniiiiiHiiiiimiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiMiimimiiiiiiiimiiiiiiiiiniimimiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiinini. Példa a türe'emre, akaraterőre, hivatástudatra Péchi Blanka életműve „Beszélni nehéz!” Ez a mondat jó ideje összeforrt Pé- chy Blanka nevével. Megdöbbentő kijelentés, de—, sajnos —, mindannyian tapasztaljuk, hogy nem túlzás. Beszélni, úgy látszik, nem könnyű. Döcög, elbizonytalanodik, vagy éppen ellenkezőleg: biztonságos rutinnal teszi gyászos közkinccsé a helytelen beszédet gyakran az is, akinek a szó a hivatala. Szerencsére mindenki füle hallatára tűzte ki céljául egyre több felnőtt és gyerek a szép magyar beszéd elsajátítását. S aki nemcsak megélhetési forrásnak, vagy a közlés jól-rosszul használható esz. közének tekinti anyanyelvét, az nem szégyelli a tanulást, beszédkultúrájának csiszolását. Péchy Blanka nevét egyre többen ismerik a „Beszélni nehéz” című rádióműsorból, s azonos című könyvének olvasóiként. A fiatalabb korosztály talán nem 'tudja, hogy eredeti hivatása nem nyelvművelő, hanem színész. Tagja volt Budapest legkitűnőbb színházainak, játszott a bécsi Josefstädter Theaterben, a világhírű Reinhardt társulatánál — nála végezte el a rendezői szemináriumot is —, a felszabadulás után pedig a bécsi magyar követség kulturális tanácsosa, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója lett. Több színházban és a Zeneakadémián tanította a színpadi beszédet, s országszerte, színpadokon, pódiumokon népszerűsítette a legnagyobb magyar költőket. Eredetileg csupán eszköze — művészetének kifejező- eszköze volt a szó. Hogyan lett nyelvművelő? „Nálunk semmi beszédkultúra, semmi oktatás nincs, sőt, a hangzó beszéd törvényei sincsenek tisztázva”. Kodály e szavai 1937-ben hangzottakéi; őt idézi Péchy Blanka abban a kötetében, amely az eddig napvilágot látott négy munkája közül a legtöbbet árulja el szerzőjének életéről, legfőbb céljáról. Ez a kötet az 1974-ben megjelent Eeszélni nehéz. — Kirakatba került a beszéd. Közszükségleti cikké vált. Égetően időszerű tehát az általános beszédkultúra megteremtése. Általános! Ez a lényeg. Persze, az út hosszú lesz, mert beszélni nehéz! A magam bőrén tanultam meg, milyen irgalmatlanul nehéz. Hat évtized óta munkaeszközöm a beszéd. Máig sem sikerült kiismernem. Néhány titkát kifürkésztem mégis. Sajnálnám sírba vinni őket. Megingathatatlan meggyőződése. hogy a gyökeres társadalmi változás —, s az élőszóval terjesztett tömegtájékoztatás térhódítása — ugyanolyan újítómozgalmat igényel az egységes kiejtés, az igényes beszéd érdekében, amilyet Kazinczyék valósítottak meg a polgáriasodás küszöbén. Nem tudott ellenállni a vágynak, hogy lökést adjon e mozgalomnak. így jutott el a Kazinczy-alapítvány gondolatához. Szinte jelképes, hogy Jászai Mariról írott kötetének tiszteletdíját áldozta a Ka- zinczy-alapítványra. S, mert nálunk hasonlóra nem volt példa, sok adminisztrációs akadályt kellett leküzdenie. Ettől sem rettent vissza. — A magyar nyelv szolgálatában eddig 46 esztendőt töltöttem el színpadon, előadói pódiumon, s néhány évtizedet íróasztal mellett. Halálom után is szeretném szolgálni anyanyelvemet, mely nekem megélhetést, életemnek tartalmat, szépséget adott... Most milliós tömegek lépik át a művelődés küszöbét. Sokszor felelősség hárul a szép magyar beszéd hivatásos terjesztőire és művelőire. .. Sürgősen fel kell ébresztenünk a felelősségteljes érdeklődést az élő beszéd, és anyanyelvűnk szent ügye iránt. Ezek Péchy Blanka szavai. De nemcsak írott és kimondott szóval harcol a szép beszédért. Százezer forint készpénzt ajánlott fel a Kazin- czy-alapitvány céljára, hozzáfűzte, hogy végrendeletében az alapítványt teszi meg általános örökösévé is. Több mint húsz esztendő óta jutalmazzák Kazinczy- díjjai azokat, akiknek példásan szép beszéde naponta Péchy Blanka civilben eljut a hallgatók millióihoz, s akik ily módon az egész nép beszédét alakítják. Hasonlóképpen részesítik a díjban a kitűnően beszélő tanulókat Is. Péchy Blanka nehéz missziót vállalt. Tevékenysége, példája felbecsülhetetlen. De, hogy megbecsülik a tevékenységét, azt bizonyítja az is, hogy az Érdemes művész cím mellé kitüntették a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével. Jutalma a sokrétű visszhang is; az a kézzelfogható eredmény, amelyet munkássága erejével elért. Péreli Gabrieli*
