Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)
1980-08-01 / 179. szám
A lv»U;n!n záróokmány aláírásának ötödik évfordulóján Ünnepi ülést tartott az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága A helsinki záróokmány aláírásának ötödik évfordulóján csütörtökön kibővített ünnepi ülést tartott az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága. A Parlament Vadásztermében megtartott tanácskozás elnökségében helyet foglalt Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és a nemzetközi Lenin, békedíjas Raymond Goor kanonok, az Európai Biztonság és Együttműködés Nemzetközi Bizottságának elnöke is. Az ünnepi ülést Kállai Gyula, a HNF OT és az EBEMNB elnöke nyitotta meg, a többi között hangsúlyozva: — A helsinki záróokmány aláírása a békés egymás mellett élés híveinek sikere volt. Megszületésével a világ haladó közvéleménye joggal remélhette: a dokumentum a különböző társadalmi berendezkedésű országok közötti együttműködés alapja lesz. Az európai biztonság és együttműködés madridi értekezlete előtt feladatunk, hogy közösen, reálisan felmérjük az utóbbi öt évben megtett utat, az elért eredményeket, s megvitassuk azokat a kérdéseket, amelyek a békés egymás mellett élés, az enyhülés megszilárdítását szolgálják. A jövő szempontjából a legfontosabb az lenne, ha a madridi találkozón döntés születne az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel kapcsolatos értekezlet összehívásáról. Az elnöki megnyitót követően Péter János, az ország- gyűlés alelnöke, az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának tagja mondott beszédet. A feszültségek mai hullámverésében is szilárdak azok az eredmények, amelyekre a helsinki konferencia előkészítése épült, s tapasztalatai a mostani helyzetre vonatkozóan is érvényes útmutatást nyújtanak — hangsúlyozta. Az egyik legdöntőbb tanulság: Helsinkibe a tárgyalások vezettek el. Ugyanakkor a kölcsönös bizalom megtapasztalt gyakorlatának olyan eredményei léteznek, amelyeknek féltését a francia köztársasági elnök varsói útja és Leonyid Brezs- nyevvel lezajlott találkozója, valamint Helmuth Schmldt- nek a Szovjetunióban tett látogatása is bizonyítja. — Alapvető és jövőbe mutató tanulság az is, hogy a bizalmatlanság fegyverkezési versenyt, a fegyverkezési verseny pedig bizalmatlanságot szül. Ezt az ördögi kört kell a politikai és a katonai enyhülés egybetartozásának gyakorlatával megtörni. — A Magyar Népköztársaság minden állami és társadalmi testületé részt vett a Helsinki felé vezető út egyengetésében. A találkozó után pedig a finn fővárosban elfogadott elvek közös érvényesítésében. A nemzetközi feszültségek növekedésének legelső jeleitől kezdve, Magyarország mindent elkövetett az együttműködésért azokkal, akik fékezni szeretnék a feszültségek növekedését és meg kívánják tartani az enyhülés eredményeit. Most pedig, amikor kezdenek bontakozni az enyhülés új lehetőségei, a Magyar Nép- köztársaság valamennyi hazai és nemzetközi fórumon a kölcsönös bizalom előfeltételeinek a megteremtésén munkálkodik. A helsinki alapokmány aláírásának évfordulóján megtartott ünnepi ülésünknek az MSZMP XII. kongresszusán is megfogalmazott két szó a jelszava: „Béke kell”. Nem szubjektív vágyakról, hanem korunk objektív követelményéről van szó, amelynek előttünk világosak a távlatai. Látjuk azokat az Utakat és módokat is, amelyek révén a béke valóban biztosítható — mondotta befejezésül Péter János. Ezt követően Raymond Goor emelkedett szólásra, tolmácsolva az Európai Biztonság és Együttműködés Nemzetközi Bizottságának üdvözletét, jókívánságait. — Budapest nekem mindenekelőtt az a város, ahol a Varsói Szerződés tagállamai közzétették az európai enyhülésre szólító felhívásukat — húzta alá bevezetőjében, majd így folytatta: — Most az a feladatunk, hogy Helsinki eredményét — ami mindannyiunk sikere is — megvédjük, továbbvigyük, sőt fejlesszük. Közösen és sürgetően kell fellépnünk mindenekelőtt a fegyverkezési verseny ellen, hiszen a katonai egyensúly helyébe egyre inkább a fölényt szolgáló próbálkozások lépnek. — Kontinensünkön már folynak azok a tárgyalások, amelyek a bizalmat, t biztonságot, a békés együttműködést erősíthetik. A madridi találkozó azonban csak akkor lesz igazán eredményes, ha az európai katonai enyhülési és leszerelési értekezletről kedvező döntés születik. A reális alap ehhez adott. Nem szabad megengedni, hogy a találkozó a vádaskodások sehova sem vezető fóruma legyen. Józan ésszel és politikai realitással kell felülkerekedni a kisebb csoportok, köztük a katonai körök, a pillanatnyi érdekeket szolgáló ideológiagyártók törekvésein. Bizalom és optimizmus — ez a mi felhívásunk — mondotta végezetül Raymond Goor. Az ünnepi- ülésen felszólaltak a társadalmi és tömegszervezetek képviselői is. Timmer József, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára. Kovács Béla a HNF OT titkára, az Országos Béketanács főtitkára, Bartha Tibor református püspök, az EBEMNB alelnöke, Halász György újságíró, a magyar bizottság tagja, Tolnay László, a magyar külügyi intézet munkatársa, az OBT leszerelési bizottságának elnöke és Pethee Imre az eszperantó béke-világszövetség elnöke az elmúlt fél évtized eredményeit és a képviselt szervezetek teendőit körvonalazta. Végezetül az ünnepi ülés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el. — Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága nagyra értékeli a záróokmányban szereplő és kölcsönös előnyök alapján kialakult lehetőségeket a politikai, a gazdasági, a kulturális és az emberi kapcsolatok fejlesztésére a különböző társadalmi rendszerű országok és népeik között. Az elmúlt években a szocialista országok jelentős erőfeszítéseket tettek a Helsinkiben elfogadott megállapodások megvalósítása érdekében. A katonai fölényre törekvő Egyesült Államok és a nyugat-európai tőkéskonmá- nyok némelyike azonban ahelyett, hogy gyakorlati lépésekkel segítette volna a záróokmány végrehajtását, nyíltan arra törekedett és törekszik, hogy a helsinki dokumentum szellemét elferdítve a szocialista országok bel- ügyeibe történő beavatkozásra szerezzen jogot. A Szovjetunió, s a szocialista országok jószándékú, kezdeményező magatartásának, valamint a békét és a biztonságos életet követelő néptömegeknek köszönhető, hogy a hidegháborús, reakciós erők aknamunkája ellenére kontinensünkön az utóbbi évekbeli a történelemben egyedülálló békés fejlődés valósulhatott meg. Mi a fejlődés folyamatát akarjuk fenntartani, s készek vagyunk Európa minden népével együtt arra, hogy józan és reális politikánk szellemében kontinensünket a béke földjévé tegyük. A Béke-világtanács elnökségének ez év májusi budapesti ülésén született meg az a felhívás, amely Európa valamennyi becsületes emberéhez szól, s amelyhez az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága ezúton is csatlakozik: ,,Szálljunk szembe a fenyegetéssel! Kezdjük újra — minden szinten — a párbeszédet, hogy helyreállítsuk a bizalmat és közösen cselekedhessünk!” — hangsúlyozza többek között a magyar nemzeti bizottság állásfoglalása. (MTI) Oj kormány Japánban A nevető negyedik Még a Japán ügyekben jártas megfigyelőket is meglepte, hogy milyen gyorsan és simán született döntés Tokióban az új kormányfő személyéről. A nemrég lezajlott választásokon az évtizedek óta egyedül kormányzó Liberális Demokrata Párt minden előzetes várakozásnál jobb eredményt ért el, s így mindenki arra számított, hogy — csakúgy mint számtalan más esetben — most is szívós, elhúzódó csatározás kezdődik a különböző frakciók között: ki álljon a párt élére? ELKERÜLNI X HOLTPONTOT A poszt megszerzéséért egyöntetű értékelés szerint három komoly politikai múlttal rendelkező személyiség indult harcba: a legesélyesebbnek tartott Komoto Tosio mellett a jobboldali beállítottságú Nakaszone Jaszuhiro, a nemzetvédelmi hivatal (hadügyminisztérium) korábbi irányítója és Mijazava Kiicsi volt külügyminiszter. Hamar világossá vált azonban, hogy közülük egyik sem számíthat egyhangú támogatásra. Fel- rémlett a közelmúlt: a tavalv októberi választások utáni írakcióküzdelmek majd egv hónapra kormány nélkül hagyták az országot. Nem kis mértékben a belső ellentétek járultak hozzá a kormány idei megbuktatásához is, érthető tehát, hogy most elsődleges szemponttá vált az egyetértés kialakítására való törekvés. Megkezdődtek a színfalak mögötti tárgyalások, a közvetítések a frakciók messzemenő befolyással rendelkező vezetői között. A bonyolult, személyi és mélyebb elvi-politikai ellentéteket is tükröző szembenállás az utódlási folyamat megszakadásával fenyegetett. Az utólagos értékelések szerint épp ez a veszély járult hozzá egy második vonalbeli, a nagypolitikában szinte ismeretlennek számító politikus, Szuzuki Zenko előtérbe kerüléséhez. „MISTER HAL" PÁLYÁJA Nevével még a legrészletesebb esélylatolgatásoknál sem találkozhattunk, bár 33 éve képviselő, s több — igaz. kisebb jelentőségű — tárca birtokosa is volt. Eddigi pályafutása alapján az LDP vezetői szemében ő lejt a legalkalmasabb jelölt az elkerülhetetlenül megkötendő kompromisszumra. Szuzuki tehát Komoto, Nakaszone és Mijazava mellett a .„nevető negyedik”. A politikus — akit karrierje alapján sokan „Mister Hal”- nak neveznek — soha nem küzdötte magát az első vonalba. Egy halászati vállalkozás tehetős tulajdonosának fia, maga is halászati főiskolát végzett Tizennégyszer Internálások Bolíviában Tömeges letartóztatásokról szóló hírek érkeztek szerdán a bolíviai fővárosból. Diplomáciai források szerint polgári ruhás fegyveresek elhurcolták Julio Tumirit, a Bolíviai Emberi Jogok Szervezetének egyik vezetőjét is. A fegyveresek üzlethelyiségeket és lakásokat kutatnak át, s láthatólag listák alapján keresik a junta által nem kívánatosnak ítélt személyeket. Magukat megnevezni nem óhajtó politikai megfigyelők szerint a július 17-i államcsíny óta mintegy 1600 személyt tartóztattak le. A La Paz-i harcokban elesettek számát 60 és 100 közöttire becsülik. Ugyanezek a források azt is közölték, hogy a fővárostól negyven kilométerrel délnyugatra fekvő Viachában a junta koncentrációs tábort létesített. Befejeződött a nők világkonferenciája Akcióprogram és több mint 40 határozat elfogadásával ért véget szerdán a késő esti órákban Koppenhágában a nők világkonferenciája. Az értekezlet az ENSZ rendezésében július 14-én ült össze. A tanácskozáson 145 ország mintegy 1300 küldötte vett részt. Megfigyelőként öt szervezet — köztük a Délnyugat-afrikai Népi ' Szervezet (SWAPO) és a Palesztinái Felszabadási Szervezet — küldöttségei voltak" jelen. Az ENSZ szakosított szervezetei 155 küldöttel képviseltették magukat. A több mint 200 cikkelyből álló akcióprogram leszögezi, hogy „béke és stabilitás nélkül nincs fejlődés”. „A béke nem lehet tartós, ha nem számolják fel minden szinten az egyenlőtlenséget, a hátrányos megkülönböztetést”. A béke megszilárdításához hozzá fog járulni a nőknek a baráti államközi kapcsolatok fejlesztésében való egyenjogú részNÓGRÁD - 1980. augusztus 1., péntek vétele — állapítja meg továbbá a dokumentum. — Elő fogják segíteni az asszonyok és lányok az imperializmus, a kolonializmus, a neokolonializ- mus, a cionizmus, a fajgyűlölet, a faji megkülönböztetés, a külföldi uralom és elnyomás elleni harcot is. A nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetésekről szólva az akcióprogram rámutat: e diszkrimináció következménye egyebek között az, hogy a nők, akik a nyilvántartott munkaerők egy- harmadát teszik ki és az ösz- szes munkaórák közel kétharmadát teljesítik, a világ- viszonylatban összesített jövedelemnek csak eg^tizedét kapják. „A leszerelés terén elérendő eredmépyek nagymértékben hozzájárulnának olyan gazdasági, szociális és kulturális feltételek megteremtéséhez, amelyek között a nők megkülönböztetés nélkü] érvényesíthetnék jogaikat, tehetnének eleget felelősségüknek” — hangoztatja a program. A dokumentum célul tűzi ki a nők fokozottabb bevonását a politikai és gazdasági döntési folyamatokba, a munkához, szakképzéshez és egészség- ügyi ellátáshoz való jogának biztosítását szerte a világban. A több mint 40 elfogadott határozat egyike felszólítja az ENSZ-közgyűlés 35. ülésszakát: dolgozzon ki deklarációt a nők tevékeny részvételéről a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításáért, a kolonializmus. a fajgyűlölet és a külföldi elnyomás minden formája ellen vívott harcban. Más határozatok időszerű nemzetközi kérdésekkel foglalkoznak; egyebek között elítélik az alapvető emberi jogok megsértését Dél-Afrikában, El Salvadorban, Chilében és az Izrael által megszállt arab területeken. Az ENSZ égisze alatt — az 1975-ös mexikóvárosi és az 1980-as koppenhágai világértekezlet után — 1985-ben Nairobiban, vagy Tokióban tartják a nők 3. világkonferenciáját. (MTI) Az új miniszterelnök, Szuzuki Zenko Az egyik „királycsináló" frakcióvezér, Tanaka választották be a parlamentbe,. Ikeda kormányfő tanítványának tartják Először 1960-ban jut bársonyszékhez — az évek során egészség- ügyi, majd mezőgazdasági és halászati miniszter. Diplomáciai tapasztalata meglehetősen csekély, igaz az ő vezetésével folytak a Szovjetunióval a tárgyalások Japán halászati kvótáinak kérdéséről. Az elmúlt években főképp a párion belül tevékenykedett. Az LDP végrehajtó bizottságának elnökeként legtöbbször éppen a különböző frakciók közti egyénsúlyozás, közvetítés feladata h árúit rá — valószínűleg ez a szerep segítette mostani megbízatásának elnyeréséhez Is. Háttérben tevékenykedő figuraként Szuzukinak ellensége is kevesebb van — márpedig ez alapfeltétel egy stabil kabinet létrehozásakor. A választók leginkább épp a stabilitás reményében — s egy reális ellenzéki alternatíva híján — szavaztak az LDP-re. Ez az elvárás egyelőre a váratlanul elhunyt Óhira által követett politika folytatását igényli. s erre is tett ígéretet az új kormányfő. Mindez persze az is jelenti, hogy Szu- zukinak az Ohirától örökölt problémákkal is meg kell küzdenie. ELŐTÉRBEN A KÜLPOLITIKA A gazdasági helyzetet általában jónak értékelik, az évi növekedés majd 5 százalékos. Ügy tűnik, az infláció, az. energiaéhség és a korrupciós botrányok napi gondiai mélái lett Szuzukinak az első ldö- (| ben inkább külpolitikai és külgazdasági kérdésekkel kell szembenéznie. Így számíthat a jaoán exporttevékenység — különösen a gépkocsikivitel — miatti amerikai és'nyugat* európai tiltakozás fokozódására. Külpolitikai téren Szuzuki első beszédeiben a Japánt az Egyesült Államokhoz fűző kötelékek további megszilárdítása mellett állt ki. Az Ohira-vonal folyamatosságát jelzi a nyugat-európai, a csendes-óceáni országokkal való együttműködés, s a Kínával fenntartott baráti kapcsolatok szükségessének hangsúlyozása. A „tiszta lappal” induló Szuzukinak meglenne a lehetősége, hogy javítsa a japán—szovjet viszonyt Negatív következményekkel járhat viszont, ha — a „szovjet fenyegetés” régi jelszavával — Tokióban az amerikai és kínai érdekekhez való egyoldalú Igazodás politikáját folytatnák, vállalva a fegyverkezési kiadások Washington és Peking által egyaránt szorgalmazott növelését. Márpedig — amint erre legutóbbi értékelésében a japán Kommunista Párt figyelmeztetett — ennek megvan a ve- 'szelye. Hiszen az LDP jelenleg abszolút parlamenti többséggel rendelkezik, s egyes kijelentései alapján az új miniszterelnök is a „fokozott védelmi képesség” elérésének hive. Szegő Gábor U Nu hazatért Tizenegy évi önkéntes száműzetés után kedden hazatért Ran goon ba U Nu, aki a független Burma első miniszterelnöke volt és — rövid megszakítással — .1948- tól 1962-ig állt a kormány élén. U Nu 1969-ben azéri. hagyta el Burmát, mert nem értett egyet U Ne Win elnök politikájával. Először a szomszédos Thaiföldön telepedett le, majd Indiába költözött, s itt felhagyott a politikai tevékenységgel. A burmai rádió közleménye szerint a volt kormányfő U Ne Win elnök meghívására tért haza, és ezentúl a buddhista vallásnak szenteli magát. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy Burmában két hónappal ezelőtt amnesztiában részesítették a kormáfiy politikai ellenfeleit (MTI) A Salgótarjáni városi Tanács VB városgazdálkodási üzeme Felvételre keres autószerelő szakmunkásokat. Jelentkezés a munkaügyi csoportnál, Salgótarján, Kertész út 2. A salgótarjáni síküveggyár felvételre keres 1 fő rakodógép-kezelőt és 2 fő bádogos-lemezlakatosi Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán Salgótarján, Budapesti út 29. Tel.: 11-655.
