Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)

1980-07-24 / 172. szám

Választás utáni népfront­tapasztalatok és -tervek Spanyolország A NATO kapujában Szentistványi Gyuláné nyilatkozata Az országgyűlési és tanács­tagi választások tapasztalata­it, valamint a belőlük fakadó mozgalmi .teendőket az elmúlt hetekben elemezték a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa székhazában, a területi és a helyi testületekben. A következtetésekről, a ezekhez kapcsolódóan a lakó- területi politikai munkában a szerteágazó tervekről Szentistványi Gyuláné, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára nyilatkoza­tot adott: — A választások tapaszta­latait hármas, és politikai, tár­sadalmi életünk nagyon jelen­tős erényeit kiemelő csoport­ba lehet sorolni — hangsú­lyozta, A legfontosabb: a jelölő gyű­lések 2 millió 200 ezer rész­vevője, a tanácskozáson el­hangzott felszólalások, és fel­nőttlakosságunk június 8-i szavazata meggyőzően pél­dázta a nemzeti egységet, a bizalmat, amelyre a fejlett szocializmus építésének prog­ramjában a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt nagy súllyal alapoz. A választási előkészü­letek másik tanulsága — s egyben követendő példája —, hogy a politikai és a társadal­mi szervezeteknek a szövetsé­gi politika több mint két év­tizede érvényesülő aranyalap­jára építő, összehangolt, tar­talmas és sokrétű munkája hatalmas mozgósító, cselekvő erőt jelent az élet minden te­rületén. Lényegében ehhez kapcsolódik, a népfront több mint 4000 bizottságának s több százezres aktívatáborának az elmúlt hónapokban vég­zett munkájából adódik a harmadik következtetés: moz­galmunk részvevői nemcsak közjogi feladatukat látták el maradéktalanul, hanem a ré­teggyűléseken, a kis- és a nagylétszámú jelölő-, illetve választási gyűléseken felké­szülten, érvelőn vitázva és meggyőzve újabb állampol­gárokat hoztak közelebb poli. fikánkhoz. — Ugyancsak örvendetes és jelentőségében messzebbre is mutat a választások előkészí­tését jellemző aktivitás. Nem csupán a felszólalók nagyszá­mára gondolok, hanem az eredményeket és a hibákat reálisan értékelő, a megoldá­sokat körvonalazó észrevéte­lekre, javaslatokra is. A fel­sőbb irányító szervek munkája kritikusan és önkritikusan éppúgy terítékre került, mint a szűkebb közösségek tevé­kenysége. A felelős, a szemlé­leti és a tudati fejlődést alátá­masztó észrevételek Is alá­húzták a szocialista demokrá­cia továbbfejlesztésének fon­tosságát. Ebből adódik mozgal­munk folyamatos feladata, hogy a jövőben még jobban vonjuk be az állampolgárok millióit a közügyek megvitatá­sába, intézésébe. A tartalmi és a formai gaz­dagításra csak kiragadott pél­daként említem azt a budapes­ti kezdeményezést, mely sze­rint a fórumokon, a rétegta­lálkozókon összegyűjtik az országgyűlési interpellációra, a tanácsülési állásfoglalásra érdemes, konstruktív vélemé­nyeket a lakóterületeken. Ugyanezen törekvés jegyében, az aktivitásra támaszkodva a következő időszakban a lakos­ság széles rétegeivel vitatjuk meg a VI. ötéves terv, vala­mint a területfejlesztési ter­vek koncepcióit. A választási fórumokon elhangzott bírála­tokat, javaslatokat már eljut­tattuk az Illetékeseknek, és se­gítőén figyelemmel kísérjük a válaszadást, az intézkedéseket is. — Nemcsak lehetőségünk, hanem a politikánkból fakadó kötelességünk is a szocialista demokratizmus erősítése. Az elmúlt esztendőkben, az V. ötéves tervkoncepció, a belkereskedelmi, a családjo­gi, és más törvénytervezetek nyílt fórumain lakosságunk bizonyította: felelősen, előre­vivőn él társadalmi vélemé­nyező, ellenőrző szerepével, s túl ezen, a részvételével ki­munkált elképzelések meg­valósításához, a gyermekintéz­ményekhez, a vízvezetékhez, a járdához, vagy éppen az idő­sek otthonaihoz önzetlenül, .több milliárd forint értékben Illeszti kétkezi s szellemi mun­káját. Ide kívánkozik az a tény is, hogy a választási gyű­léseken számos újabb társa­dalmi felajánlás született. — Mozgalmunk testületéi ősszel hozzáfognak a leg­utóbbi, a VI. népfrontkong­resszus óta megtett út fölmé­réséhez, amelynek az ország- gyűlési, a tanácstagi és a lakó­bizottsági választások fontos állomásait jelentették. Bi­zonyították. hogy mélyülő szocialista nemzeti egységünk — az együttgondolkodás és kö­zös cselekvés súlyával — az országépítésnek, hazánk gaz­dagodásának meghatározó ereje — mondotta befejezésül Szentistványi Gyuláné. Fellőtték a Szojuz—37 űrhajót Pham Tuar r Pham Tuan 1947. február 14-én, parasztctalád gyerme­keként született Thai Binhiar. tomány Quoc Tuan falujában. Mint kitűn6 középiskolai ta­nuló lett 1983-ban a Ho Sí Minh Kommunista Ifjúsági Szövetség tagja. Ugyanebben az évben a vietnami hadsereg légierejének kötelékébe ke­rült, ahonnan a Szovjetunióba küldték tanulni. A katonai re­pülők főiskoláján 1968-ban szerzett diplomát. Hazájába visszatérve alhad- nagyi rangban Vietnam egyik leghíresebb repülőalakulatá­nak, a Vörös Csillag elfogó­vadászezrednek lett a pilótája. Az amerikai agresszorok elle­ni harcban, különösen az éj­szakai repülésekben, kitűnt magas fokú műszaki és takti­kai képességeivel, értelmével és bátorságával. 1968-ban lett a kommunis­ta pártnak,'az akkori Vietna­mi Dolgozók Pártjának tag­ja. i életrajza 1974-ben léptették elő szá- aadossd, i 1916-ban ezredének helyette* parancsnoka lett, majd hamarosan az ezred pa­rancsnokává nevezték M. Pham Tuan „A népi fegyve­res erők hőse", a harmadosztá­lyú „Haditettekért" Érdem­rend, valamint a másod- és harmadosztályú „Hadiszolgá­lat” Érdemérem kitüntetettje. Pham Tuan nős, négyéves kislánya van. 1978-ban Pham Tuant « Szovjetunióba küldték, s megkezdte tanulmányait a Jurij Gagarinról elnevezett repülőakadémián. 1979-ben alezredessé léptették elő. Ugyancsak 1979-ben a Viet­nami Kommunista Párt és a VSZK kormánya őt jelölte azon vietnami pilóták egyiké­nek, akik a Szovjetunióban ké. szültek az lnterkozmosz-prog- ram keretében végrehajtandó közös szovjet—vietnami űrre­pülésre. nyalt, a talajviszonyokat és azok módosulását, az ország vízkészleteit, a tropikus erdő­ségeket. Ezekből a lehetőségekből kiindulva határozták meg a szovjet—vietnami közös űrre­pülés tudományos kutatási programját is. Ebben a prog­ramban szerepelnek orvos­biológiai, erőforrás-kutatási, technológiai feladatok és az atmoszféra vizsgálatával kap­csolatos kísérletek is. Az erő. forrás-kutatási megfigyelések elsősorban olyan jellegűek, hogy azok Vietnam népgaz­daságának fejlesztését segít­sék elő. s részben vietnami szakértők dolgozták ki azokat, szovjet tudósok és más Inter- kozmosz-tagállamok képvise­lőinek közreműködésével. Ugyanakkor a kísérleti programban számos más téma is szerepel, köztük olyanok, amelyeket az Interkozmosz- program nemzetközi űrexpe­díciói rendszeresen megismé­telnek, a tapasztalatok állan­dó bővítése céljából. Az ilyen vizsgálatok többnyire az űrha. jósok adaptációjával, a világ­űrben eltöltött első napok ha­tásával foglalkoznak. Az a veszély, fenyeget hogy Spanyolország, amely otthont ad ősszel az európai bizton­sági értekezlet új szakaszá­nak, az európai feszültség fo­kozódásának egyik gócpont­jává válik. Ezt a borús le- letőséget az hordozza magá­ban, hogy a spanyol politi­ka csúcsain, számos külső körülmény hatására, megvál­tozott a hivatalos álláspont Spanyolország NATO-tagsá- gának időzítése ügyében. 1. Korábban a szélesebb érte­lemben vett jobboldalt kép­viselő Centrum Unió kormá­nya olyan programot dolgo­zott ki, hogy minden erővel siettetni kell az ország be­lépését a Közös Piacba. A gazdasági helyzet ugyanis egyre nehezebb- Az infláció üteme jóval meghaladja a 20 százalékot, a munkanélküliek száma pedig veszedelmesen közeledik a kétmillióhoz. A Közös Piachoz való csatlako­zástól Spanyolország elsősor­ban azt várja, hogy mező­gazdasági termékei az eddi­ginél szabadabban találnak utat a kilencek piacára. És mivel a munkaerő szabad mozgása szerves része a kö­zös piaci tagságnak — a Nyugat-Európában dolgozó spanyol vendégmunkások ki­szorítása a kilencek országa­iból jóval nehezebbé válnék. Így Spanyolország megszaba­dulna az egyébként is túlfe­szített munkaerőpiacra nehe­zedő esetleges újabb nyomás­tól. Nemcsak gazdasági, hanem belpolitikai érdekek is sür­getik a közös piaci belépést a kormány számára, A kilen­cek integrációs szervezetéhez való csatlakozást ugyanis (éppen a gazdasági szükség- szerűségek miatt) a spanyol baloldal szintén támogatja. Mégpedig nemcsak az ellen­zék legnagyobb pártja, a szo­cialisták (PSOE), hanem a Spanyol Kommunista Párt is. Ilyen körülmények között a közös piaci belépés előtér­be helyezése megkönnyítette volna a kormánypárt és Sua­rez miniszterelnök helyzetét,- elterelvén a figyelmet más kérdésekről, amelyekben az ellenzék esetleg élesen tá­madta volna a kabinet poli­tikáját. 2. Ez a madridi stratégia pá­rosult azzal, hogy Spanyol- ország NATO-belépését tá­volabbi célként kezelték, és úgy fogták fel, hogy arra legfeljebb a kilencekhez va­ló csatlakozás után kerülhet sor. A jobboldal számára ez nem okozott problémát, mi­után Spanyolországot 1953 óta kétoldalú katonai szer­ződés kapcsolja az Egyesült Államokhoz. Az ország terü­letén katonai támaszpontok is vannak­Ezt a stratégiai sorrendet azonban veszélyeztette az Egyesült Államok nyomása. Washington szívesen látta volna Spanyolország viszony­lag gyom csatlakozását a NATO-hoz. A Szovjetunió pedig már ekkor, idejekorán figyelmeztetett arra, hogy ha az Európában levő két ka­tonai csoportosulás (a NATO és a Varsói Szerződés) kö­zül az egyiket kiterjesztik, akkor az súlyosan veszélyez­tetheti az európai egyensúlyt. Sajátos módon éppen az amerikai katonapolitikától sok szempontból függetlenül tevékenykedő Franciaország fellépése teremtett új helyze­tet. Mégpedig minden jel szerint nem katonapolitikai, hanem gazdasági és válasz­tási meggondolásoktól indít­tatva Franciaország a Közös Piac legnagyobb mezőgazda- sági exportőre, gazdasági ér­dekeivel ellentétes az olcsó spanyol mezőgazdasági tér mékek kedvezményezett meg­jelenése a kilencek piacán. Franciaországban rendkí­vül széles ellenzéke van a Közös Piacra történő spanyol belépésnek. Ez a jobboldali paraszti rétegektől a francia kommunistákig terjed. A fe­szültséget a közelmúltban jelezte a spanyol árúszállító teherautók ellen francia te­rületen elkövetett bombame- rénvlet-sorozat. majd a spa­nyol kamionosok akciója, a határon átvezető utak eltor­laszolására. Giscard elnök, aki 1981-ben választási küzdelembe bo­csátkozik. belpolitikai szem­pontból nem engedheti mgg magának, hogv elszigetelőd­jék az anyagilag közvetlenül érintett és potenciálisan jobboldali szavazónak minő­sülő mezőgazdasági terme­lőktől, s hogy ebben a kér­désben átengedje a kezdemé­nyezést akár a gaulleista, akár a baloldali ellenzéknek- Ezért a francia kormány olyan döntést hozott, hogy a spanyol csatlakozással kap­csolatos tárgyalásokat erő­teljesen le kell lassítani. 3. A kilencekhez való csatla­kozás lehetőségének eltolódá­sa új taktikára kényszeríiwt­te a spanyol kormányt. A külügyminisztérium várat­lanul bejelentette, hogy a Suarez kormány már 1981- ben benyújtja felvételi ké­relmét az Atlanti Szövetség­be: a NATO-tagság ügyét 1983 előtt tető alá kívánja hozni. A taktikai változá* célja világos. Az Egyesült Államokban, Angliában és a francia mezőgazdasági poli­tika miatt elégedetlen más nyugat-európai NATO-orszá- gokban keresnek szövetségest, hogy ily módon fokozhassák a nyomást Párizsra. Az új döntés azonban ko­moly bel- és külpolitikai ve­szélyeket hordoz. Belpoliti- kailag: az egész baloldal el­lenzi Spanyolország NATO- csatlakozását. A helyzet éo- pen olyan különleges, mint a közös p!aci csatlakozás ügyében. Ott a kommunisták támogatása minősül rendha­gyónak: a NATO-csatlakozás esetében viszont a PSOE az egvetlen a nem semleges or­szágok szociáldemokrata pártjai közül. amely nem foglal el atlanti álláspontot és ellenzi a NATO-tagsávot. A belpolitikai feszült«*®'?! ebben a viszonylatban élez­heti tovább, hogv a kormán® szerint a NATO-csatlakozás sorsdöntő problémáját egy­szerű parlamenti többséggel is el lehet dönteni- A balol­dali ellenzék ezzel szemben népszavazást javasol az ügy­ben. Külpolitikailag a Szovjet­unió részéről már a vita jó­val korábbi szakaszában el­hangzott figyelmeztetés rá­mutat a veszély jellegére. Á nemzetközi feszültség álta­lános fokozódása az európai kontinensen eddig némileg tompított formában volt csak érezhető. Ha az európai egyensúlyt meghatározó két katonai csoportosulás az amerikai vezetés alatt álló NATO-t a stratégiailag rend­kívül fontos Spanyolországra kiterjesztik, ez megindíthat­ja az európai egyensúly fel- billenésének feszültséget nö­velő folyamatát.-f. -e. Bolívia Tankkal, Tüzérséggel a bányászok ellen A hírügynökségi jelentések szerint Bolíviában továbbra is rendkívül feszült a helyzet. A hadsereg tankokat és tüzérsé­get vet be Oruro és potosi bá­nyavidékének sűrűn lakott pontjai ellen, s harci gépei napalmot is használnak. Az ország határai továbbra is zárva vannak. A La Paz-i nagykövetségeket katonák vet­ték körül, hogy távol tartsák a politikai menedéket kereső­ket. A lapokat betiltották, a rádió csak a junta közlemé­nyeit sugározza, s legkeve­sebb harminc újságírót letar­tóztattak, köztük Oscar Pena Francót, a Latin-amerikai Új­ságírók Szövetsége egyik ve­zetőjét. A szövetség caracasi közleményében követelte a puccsot követően bebörtönzött újságírók szabadon bocsátását, és elítélte a lapok betiltását. Bolívia londoni nagykövete szerdán az államcsíny elleni tiltakozásul benyújtotta le­mondását. A bonni bolíviai nagykövetséget békésen meg­szálló ötven fiatal többsége szerdán két óra elteltével el­hagyta az épületet, csupán nyolc tüntető maradt ott. A nagykövet a követség elfogla­ld -akor határozottan kérte a rendőrséget, hogy ne avatkoz­zon közbe. (MTI) A szovjet—vietnami űrkísérlet Kis Csaba, az MTI tudósító­ja írja: A Vietnami Szocialista Köztársaság, amelynek első űrhajósa már a Föld körül kering a Szojuz—38 űrhajóval, 1979 óta tagja a szocialista or. szágok űrkutatási együttmű­ködésének, az Interkozmosz- programnak, de már korábban megkezdte a világűr kutatá­sával összefüggő kutatásokat — a rákényszerített háború következtében természetesen szerény méretekbeft. Így is már a hatvanas évek elején megkezdődtek a vizsgálatok, mindenekelőtt az 1962-ben Ha­noi közelében megnyílt ionoszféra-kutató állomáson, amely rendszeres szondázás­sal vizsgálta — kezdetben el­sősorban a rádióadások lehe- 1 őségéivel kapcsolatban — az ionoszférát. A kutatók vizs­gálatokat folytattak a föld­mágnesességgel kapcsolatban is, és tanulmányozták a Föld— Nap kapcsolatokat. Ugyancsak még a' hatvanas években kez­dődtek meg az első vizsgála­tok a mesterséges holdak se­gítségével készült fényképek, az általuk nyert adatok fel- használására az időjárási elő­rejelzések kialakításában. A kozmikus témakörök ku­tatására nagy segítséget adott az, hogy Vietnam az Interkoz- mosz tagja lett. Országos bi­zottságot alakítottak az űrku­tatás irányítására, tudományos laboratóriumokat szerveznek a kozmikus fizika, meteoroló­gia és az űrtávközlés témái­nak tanulmányozására. Külön foglalkoznak az erőforrás-ku­tatás kérdéseivel, amelyek különösen nagy jelentőségűek az ország gazdasága számára. Ennek keretében vizsgálják az ország geomorfológiai viszo­I Magánépítkezők figyelem! Mázsánként 15 forintos árengedménnyel CEMENT V kapha lé a Galgamenti ÁFÉSZ magyarnándori, galgagutai tüzelő- és építőanyag-telepein. A MAGÉV miskolci gép-műszer osztálya MISKOLC, SZELES U. ZZ. TEL.? 18-638. 17-888 műszaki becslést tart 1980. július 24—25-én, SALGÓTARJÁN £s BALASSAGYARMAT KÖRNYÉKÉN. ÍRÁSBELI BEJELENTESOKET KÉRJÜK: MAGYÁR HIRDETŐ V. SALGÓTARJÁN, PAVILONSOR ALÁ MEGKÜLDENI. ÜL: HOTTER LÁSZLÓ FOGLALKOZUNK: HASZNÁLT GÉPEK. MŰSZEREK VÉTELÉVEL. ELADÁSÁVAL ÉS KÖZVETÍTÉSÉVEL. 2 NÓGRAD - 1980. július 24., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom