Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)
1980-07-13 / 163. szám
Széfszóródott cserepek Megtalált múlt A családi házak építése Jobbágyiban is népszerű. A többszintes otthonok kialakításával új utcasorok alakultak ki. — kj — Babits Mihály és Esztergom Csukly László monográfiája Évek során számtalanszor néztem fel az autóból Szé- csény és Nagylóc között az Ültetés dombra, ‘de soha eszembe nem jutott. hogy egyszer megmászom a lejtőjét, s a tetején évezredekkel korábban élt emberek hagyatékát találom. Pedig ez történt, ugyanis a dombon immár második éve végeznek feltárásokat, Soós Virág, a megye régésze, a Kubinyi Ferenc Múzeum munkatársa vezetésével. A domb tetején afféle plató terül el, háztáji kukoricával bevetve. A tábla szélén napszítta sátor, ahonnan a töveket kerülgetve keskeny ösvény óvatoskodik a tábla belseje felé. Ott zajlik a feltárás. KÉT KULTÚRA HATÁRÁN — Miért éppen itt kutatnak? — Ennek hosszú a története — válaszol a régész. — A múzeumnak ajándékozott Antal-gyűjtemény több tárgya innen származott Környékbeliek is hoztak leleteket. melyek felhívták a fi* gyelmüket a területre. A leletanyag, mely ráadásul a felszínről került elő, arra engedett következtetni, hogy itt a neolitikumból -e az új, kőkorszakból — való tárgyak vannak. Ez azért érdemel külön említést, mert az adott korszakból a megyében eddig csak egy hiteles lelőhelyet ismertünk. — Mit sikerült eddig kideríteni ? — Az elmúlt nyáron végeztünk itt először feltáró munkát. Nagy felületű szelvényeket vizsgáltunk. Több, úgynevezett ..hulladékgödröt” találtunk, ezekben cserépmaradványokat, kőeszközöket, kettőben állati eredetű csontokat is. Ezek segítségével az új kőkor középső szakaszára tehető a leletek keletkezési ideje. A megtalált őrlőkövek formája, a paticsfal nyomát őrző agyagtörmelék, melyből ugyancsak többre akadtunk, arra enged következtetni, hogy itt település is voll, éppen ezért az idén 1—1,5 méter széles kutatóárkokkal megkísérlünk házat, esetleg sírt találni... ■ — Kik élhettek itt akkor? — Erre nem lehet egyértelmű választ adni, még közelítőt sem. Nógrád megye két. ebben az időben egyszerre létező, kultúra elterjedtsé- gi területének határán volt Kerámialeleteink ezt alátámasztják. A legtöbb cse- réptöreEedék a ..közép-európai vonaldíszes kerámiák” „Zselizi” csoportjához tartozik. Ezek az edények karcolt, színezett, fényesre dörzsölt díszítéseikkel elütnek az úgynevezett „alföldi vonaldíszes kerámia” kialakításától. Ennek „bükki csoportjából” is találtunk edénytöredékeket. Az sem elhanyagolható. hogy valahol errefelé vezethetett a neolit kereskedelmi útvonal, melyen kő, nyersanyag, só, eszközök és egyéb árucikkek vándoroltak. Érthető, ha fontosnak és érdekesnek találjuk a terület feltárását. MIT REJT A FÖLD? — Mit szólnak a földet művelők a kiásott kukoricatövekhez? — Az elmúlt évben a termelőszövetkezet kártalanította őket. így most sem emeltek kifogástA kérdés és a válasz azalatt hangzik, míg az árkok felé tartunk. Két párhuzamosat egy harmadik keresztez. Szinte csak a termőtalajt, egy kétarasznyi földet kellett „lehántani” és máris előbukkant a több ezer éves szint, ebbe mélyed néhány „hulladékgödör”. valamint egy vélhetőleg termés tárolására szolgáló verem. Az árok mellett itt is, ott is kis halmokban a leletek. Olykor tenyérnyi kerámiatöredékek, legtöbbjükön jól felfedezhető minta. Tükörsimára csiszolt kőbalta fele, és egy másik épen. Csonttöredékek, borotvaéles obszi dián pengék darabjai, őrlőkövek. s közöttük a legfrissebb, egy mikroedény, felülete apró dudorokkal borítva. Talán tojásnyi. — Ez már inkább a korai bronzkorra utal. Eddig is gyanítottuk, hogy akkor lakott lehetett a hely. Nem csak az árkokban, az egész kukoricás területén, a felszínen is rengeteg a kőkori cserép, sőt némi keresgéléssel eszköztöredékekre is lehet bukkan!. Mivel a jelenlegi felszínhez közel a leleteket tartalmazó réteg, egy alapos szántás is sok mindent napvilágra hoz. — és sajnos, tönkre Is tesz. —« Előfordulhat ez másutt is a megyében? — Minden bizonnyal. Könnyen meglehet, hogy hasonló értékekre bukkan, aki nyitott szemmel jár a szántásban, vagy figyelmesen megnézi a házalapozás, emésztőgödör-ásás, vízvezeték-fektetés során a gödörből. árokból kikerülő földet-.. Ha ilyen alkalommal szokatlan formájú kő kerül elő, amin látható az ember keze munkája, csiszolás vagy pattintás, ha mélyebb rétegből csontok jutnak napvilágra, az már érdekes lehet. A legbiztosabb azonban a tömegesen előforduló cseréptöredék. esetleg ép, vagy csaknem ép edény. Mivel a korai cserépégetés technológiájából a megfelelő kemence hiányzott, a cseréptöredékek közbülső rétege az elégtelen kiégetés következtében gyakran fekete maradt. Ez is támpont lehet... — Ha valaki úgy érzi, talált valamit, jelentse a régésznek. Két. de legkésőbb három napon belül intézkedünk. A munkálatokat a lehető legkisebb mértékben tartjuk fel, viszont szerencsés esetben igen fontos ismeretekhez juthatunk... NEM FORINTOS ÉRTÉK A feltárásban részt vevő három idősebb napszámos, akár Móra hasonló tárgyú novelláiból lépett volna ki. A legidősebb a 71 éves Rigó István, akit az átellenben levő szőlejéből csábítottak át tavaly. 0 találta az apró edényt, ahogy ott helyben elnevezték, a „stampedlit”. ^ — Ahogy megtaláltam, úgy megörültem, hogy le Is ültem rögtön. Nem adnám egy egész napszámért azt az örömöt. — Pedig életemben hány. efféle cserepet félredobtam — folytatja a gondolatot Rigó András, aki csak névrokona az előbb szólónak, maga is nyugdíjas, főmagtámok volt a szövetkezetnél. — Most meg, hogy örülünk a legkisebb darabnak is — simogat a szemével egy orsógombot — Én nem tudom, mennyi pénzt ér ez, de talán nem is a forintos értéke a fontos, hanem, hogy ezer évekkel ezelőtti emberekről lett tudomásunk... A feltárás Irányítója szerint igen lelkiismeretes munkát végeznék az öregek, de a fiatalok is, akik között középiskolás a legtöbb, Be akad két régész szakos egyetemi hallgató is, aki a megszerzett ismereteket ilyenformán egyszerre gyarapítja, és használja. Egyikük Tárnoki Judit, aki ötödik évét kezdi ősszel. A megye ösztöndíjasa. diplomáját Nógrád- ban kamatoztatja majd. — Szívesen jövök a megyébe, már csak azért is. . mert szakmailag érdekes, ugyanakkor nagymértékben feltáratlan terület, Itt még sok mindent lehet találni. Valóban sok mindent rejt a föld. De, hogy a tudomány szolgálata, történelmünk jobb megismerése kerekedik- e ki belőlük, vagy értéktelen lomként, szemétként elvesznek, az sok esetben rajtunk múlik. Babits Mihály és Eszter- gom címmel jelent meg Csukly László monográfiája a Komárom megyei Honismereti Kiskönyvtár-sorozatban Tatabányán, a József Attila Megyei Könyvtár gondozásában. Csukly László azon tevékeny emberek közé tartozik, akik — éljenek az ország bármely szögletében — természetes egyszerűséggel vállalják a „közszolgálatot”. Ezért a szolgálatért nem is mindig kapják meg az őket megillető elismerést, a szőkébb, vagy tágabb közösség szeretetét és tiszteletét azonban mindenkor bírják. Csukly László életének hosszú idejét töltötte el Nógrádban, irodalomszervezőként, irodalmárként, népművelőként, nem utolsósorban tanárként maradandó nyomott hagyott maga után a helyi kulturális, művészeti életben. Az itt élőkön múlik, hogy önzetlenül tovább hagyományozzák a mindennapi. gyakran aprónak, — de nem jelentéktelennek — nevezett munka szeretetét, mert enélkül nincs előrehaladás. Csukly László mindig hozzáértéssel, az adott ügy szeretetével végezte az ilyen jellegű munkát Is, közben publikációit készítette elő, s adta ki, s széles baráti körrel rendelkezett. A nógrádi tájakon élők azóta is figyelemmel kísérik munkásságát, bár 6 ma már Dunántúlon él. Mint hírlik, új pátriájában is folytatja azt a tevékeny életet, amelyet addig is élt. Ennek egyik bizonysága a szóban forgó monográfia is. Többi között, a Komárom megyei Honismereti Kiskönyvtársorozatát szerkeszti. A helyi honismereti tevékenység jelentőségéről aligha kell részletesebben szólni. A szőkébb haza hagyományainak kutatása, a haladó hagyományok gyűjtése és továbbadása, az eljövendő generációk számára nélkülözhetetlen mind a haza szeretetére való nevelésben, mind pedig abban a nemes törekvésben, hogy érzelmi és értelmi egyensúlyunkat megteremtve teljesebb emberré váljunk. Babits Mihály beszélgetőfüzete nemrég látott napvilágot s nemcsak az irodalmárok, hanem a közönség szélesebb rétegeiben is keresetté vált rövid idő alatt. Bizonyítja ez azt az érdeklődést. amely irdalmunk e nagy alakja, illetve életműve iránt megnyilvánul napjainkban- Így Csukly László jelen munkája jő Időben foglalja össze a költő és Esztergom kapcsolatát Mint írja: „Babits Mihály szellemében járunk el, amikor kis dolgozatunkban elsősorban a müveit vesszük életrajza alapjául. A költő müvében égeti jobb részét a világ számára, ami marad, csak hamu és ereklye — irta. az alkotás tehát az elsődleges, nem az alkotó. Mégis, bár elfogadjuk, hogy a »Nem az énekes szüli a dalt, a dal szüli énekesét« babitsi gondolat igazságát, a müvek mögött keressük az alkotót, az embert is, amilyennek magát a művekben megmutatta és a kortársi sze- retetet megörökítette”. Csukly László mintegy bevezetőként általában szól a dunántúli táj költőjéről, továbbá az emberről s családi életéről. Két pannóniai város, Szekszárd és Esztergom különösen közel állt szívéhez. Bőségles idézetekkel is jelzi ezt a szerző. Ezután tér rá az esztergomi Előhegyen töltött időkre, az esztergomi érsekre. Majd pedig Babits betegségeiről, a költő utolsó éveinek munkájáról szól. Végül, de nem utolsósorban a Babits-ház utóéletét írja meg s ez a fejezet helytörténeti szempontból is egyik legizgalmasabb része a dolgozatnak.' Jelenleg a Balassa Bálint Múzeum és a város jő gazdája a háznak, amelyet az Esztergomban járók nem szívesen kerülnek el, látogatóinak száma bizonyítja ezt. A szerző közli a felhasznált irodalom jegyzékét, s a Babits-házból készült képek teszik színesebbé a haszonnal forgatható monográfiát, amely a sorozat hatodik kötete. T. E. Gáspár Imre A televízióból jelentjük... Bartók Béla születésének 100. évfordulójára a Magyar Televízió a kanadai CBC Televízióval kooprodukcióban Bartók Concerto címmel filmet készít. A film Bartók egyik legnépszerűbb — és a világon talán legtöbbet játszott — zenekari művére, a Concertóra épül. A zene hangulati elemei és a Concerto szerkezeti felépítése jó alkalmat kínál Bartók életútjának sóit zsoldoskapitány nehéz választás elé kerül: az asszony szerelme, vagy a polgár által „frissen öntött” aranytallérok? A kapitány az arany csábításának enged, s erre már eleve számít a ravasz polgár. Döntése azonban a fejébe kerül, hiszen a törvény így bünteti a hamispénzverőt. Főszereplők: Pitti Katalin. Begányi Ferenc, Gulyás Dénes. Bárány Tamás: Másfél szoba összkomfort (Regény) 54. „Nézd drágám, az élet rettenetes intézmény, és kegyetlen törvényei vannak. A legkegyetlenebb: hogy csak egyszer élünk! És ezt az egyetlen életet ki kell használnunk!” „Nem azt csináltuk?! — Csuklóit ki belőlem a vád, s körülmutattam a lakáson. — Hát nem azt?!” Lassan megfontoltan bólintott. „De! És szépen csináltuk- Gyönyörűen csináltuk! De értsd meg, drágám: öregszem! Elmúltam ötvenéves! Mi van még nekem hátra?” „Hogy együtt megöregedjünk!” — sikoltottam fel, de csak sóhajtás lett belőle. Most, most fordul felém először, s nézett a szemembe. „Mi tíz gyönyörű évet kaptunk egymástól, Etikém. Tíz felejthetetlen évet! — Szív- szaggatóan sóhajtott, innét már játszik, éreztem. — De semmi nem tart örökké! Nincs gyermetegebb erőfeszítés, mint amikor az érzelmeit akarja konzerválni az ember... — Széttárta karját. — Nem megy! Jönnek az új érzelmek, az új emóciók!” „Ezt nem mondod kofho- lyan!” — bukott fel belőlem a sírás. Rendíthetetlenül bálogatott. „De, szívem, de... Sajnos, nagyon komolyan mondom!” Megragadtam a kezét, itt volt mellettem, a másik fotel karfáján. De hát ezt nem teheted velem! A közös lakás! A mi megkínlódott, megkoplalt lakásunk! ... Az egész eddi4 NÓGRÁD - 1980. július 13., vasárnap gi életünk..; Mind-mind itthagynád?” — Amit ezután mondtam, nem volt elegáns, tudom; de harcoltam, és harc közben az ember nem tud az eleganciával törődni- Olyan érvet kerestem, amely talán meggondolásra bírja: — „Hisz itt minden az én erőmből. . . tehát minden az enyém! Bármit mond is a törvény a közös szerzeményről, te tudod, hogy itt mindent én szereztem, és remélem, lennél olyan úr...” De most még ez sem használt, itt már nem használt semmi! Mert nagyvonalúan intett! „Ez csak természetes, szívem! De most nem erről van szó! — Megint a padlót nézte. — ötvenéves elmúltam, értsd meg! Ez az utolsó lehetőségem ! Egyszerűen lehetetlen, hogy ne érts meg!” Nyeltem, csak nyeltem a könnyeimet. „És az a nő.; T az menynyi?” — kínlódtam ki magamból végre mégis a kérdést. „Huszonöt” — mondta halkan. „Huszonhat! — sikoltottam fel végső erőmmel, hisz közel voltam az ájuláshoz. — Csak nem Tatámé?” Hangja szinte elhalt, ahogy biccentett. „De ő.” „Űristen!” — ugrottam fel és kaptam a fejemhez. —Ettől vagy olyan nagyvonalú a lakáskérdésben! Hisz a lakást én hoztam nektek, tálcán! — Sírtam is, nevettem is, üvöltöttem, suttogtam is: — Most is én! Mindig én! Ezt a lakást is én gürcöltem össze, hogy a kandidátus úr rangjához méltó módon lakjék!... Évekig még a tízóraimról is lemondtam, vertem fogamhoz a garast! És most, ezzel a barom jó szívemmel megszereztem, kitalpaltam neki a második lakást is!” • Csak nézett, nézett, nem szólt. Vad kitörésem nyilván megrémítette; nincs ő ilyenhez szokva! Épp ezért engesztelni próbált, vigasztalni, s valami furcsa, eddig ismeretlen mosollyal mondta: „Nem ilyen szép... És ösz- sze kell ám benne húzódni!” Ettől az alamuszi mosolytól majd a gyomrom fordult föl; most már leplezetlen gyűlölettel sziszegtem: „Kutatóprogram! Közeledik a határidő! Szegény kis kolléganő, az apró gyermekével !... Fuj! Álmomban sem hittem volna, hogy ilyen aljas tudsz lenni! — S ezt már az arcába: — Egyetlen életed van ... Nekem talán nem?!” Bólintott. „De te már kaptál tőlem, tíz évet, mondom!” (Folytatjuk) felvázolásához A Concerto zene mellett megszólalnak a gaz. dag életmű legnépszerűbb alkotásai is. A művek megszó- laltatói között magyar, bolgár, amerikai, kanadai művészek szerepelnek. így pl. a hegedű- versenyt Erich Friedmann amerikai hegedűművész ját- sza és a bolgár Kozsuharov (a III- karmesterverseny egyik győztese) vezényli. Az I. zongoraverseny szólistája Nagy Péter, a karmester Fischer Iván. Az Allegro barbaro felvétele Kocsis Zoltánnal készül. A Kontrasztok II. tételét amerikaiak, a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre című mű III. tételét kanadai művészek játszák. A Concerto karmestere Doráti Antal. * TV Zenés Színház. Kenessey Jenő: Az arany meg az asz- szony című operájának televíziós változat^ ideális környezetben Keszthelyen, a Feste- tich-kastélyban készül. A Krúdy novellából készült kisopera hosszú ideig szerepelt a Magyar Állami Operaház műsorán. Lírai hangvétele, három nagyszerű szereplehetősége az előadóművészek számára is „csemegét” jelentett. Egyetlen helyszíne pedig nagyszerű televíziós lehetőséget kínál, hiszen most a rendező igazán megkeresheti a cselekmény belső rúgóit. A polgár házába beszállást „Jer, nézd a Balatont...” Az irodalmi barangolás a Bala- ton-felvidéken alcímet viseli a Babiczy László rendező sorozata, amelyet 15 részesre terveztek. Az első részben a Balaton északi partját járjuk be. két fiatal társaságábanIdézzük Berzsenyi, Eötvös, Vajda János, Csokonai, Kisfaludy és sok XX. századi költő versét, prózáját — mondja a szerkesztő. Farkas Katalin —, megkeressük Déry Tibor, Németh László. Ke- resztúry Dezső házát, beszélgetünk Illyés Gyulával; bemutatjuk Balatonfüred, Tihany, Badacsony, Tapolca, Keszthely irodalmi emlékeit. * önarckép — szénnel. A műsor Darvas Iván rendhagyó portréfilmje, amely ugyan nem nélkülözi az életrajzi vonatkozásokat, mégis inkább a művész közérzetét, helyzetét tükrözné. Színes egyénisége, letisztult, sallangoktól mentes művészete, helye a mai színházművészetben, televíziózásban és tulajdonképpeni mellőzöttsége a filmművészetben kitűnő lehetőséget ad arra, hogy rajta keresztül a néző választ kapjon szinte minden olyan kérdésre, amelyet maga js szívesen feltenne a magyar művészeti élet élvonalában álló Darvas Ivánnak.