Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)

1980-07-12 / 162. szám

Táborró' táborra (3) Irány az OKTV! Megye' középiskolás szaktábor Debrecenben Nyaranta sok ezer diák ilyen távol eső városra esett tölt hosszabb-rövidebb a választás? időt különböző táborok- — Debrecennek egyeteme, bán. A tanév utolsó be- főiskolája, nagyszerű könyv­iéiben o Nógrád megyei tára van. A magyar és törté- fialalok is számos lehe. nelem szakosok a megyei akikről — előzetes munká- töség közül választhattak, könyvtárban dolgozhatnak. Többen a vakáció ideié- de olykor a Kossuth Lajos re sem dobták sarokba Tudományegyetem könyvtá­— Nógrád megye vala­mennyi gimnáziuma küld ta­nulókat, többnyire azokat, akik második, harmadik osztályt végeztek. No és rát is igénybe veszik. A ma­tankönyveiket... Sorozatunk olyan me­gyei .,szaktáborokat” mu­tat be, melyekben — a pihenés, a szórakozás tóriumait, a biológiát mellett — o főszerep a tanulásé. juk alapján — feltételezhe­tő. hogy megállják helyű­ket az országos versenyeken. Egyszóval, akik már eddig tematikával, fizikával. ké- is letettek valamit az asz- miával foglalkozók látogat- talra\ hatják az egyetem lók a botanikus kertet, Az sem mellékes, hogy egy ilyen nagyváros gazdag kul- Vacsora előtti hangulat, turális programot biztosít a éhségtől motivált türelmetlen fiataloknak, akik — nyüzsgés fogadott Debrecen- csak a tanév idején ben, a Móricz Zsigmond ne- előtt • dolgoznak. délutáni vét viselő középiskolai kol- programjukat pedig maguk légiumban. Néhány „palócos hangfoszlány végleg meg- gvőzött arról, hogy jó he­lyen járok. Negyedik éve. hogy nyaranta tíz-tíz nap­ra Debrecen ad helyet, a Nógrád megyei középiskolás szaktábornak. Amint elütötte az óra a bű­vös hetet, megkezdődött étkezde „ostroma”, de a tá­borvezetőség tagjai készség, gél halasztották későbbre a választhatják meg. zlg van kimenő — Tulajdonképpen milyen céllal jött létre a középisko­lás szaktábor? — Feladata kettős. Egy­részt. hogy a tanulókat fel­készítse az országos közép­iskolai tanulmányi verse­nyekre. közvetve pedig a az felvételi vizsgákra. labora- A középiskolás szaktá- . tanú- bor hét kiscsoportjában idén összesen nyolcvan Nógrád megyei gimnazista végzett kutatásokat —, szaktanárok irányításával. A magyar akár- szakcsoportot Tóth András, dél- a történelmi csoportot Po­zsonyi Anna. a kémiait Kö­vér László, a biológiait Ko- Este ti- vács Tibor, a földrajzit Ko­vács Ferenc, a fizikait De­ák Kálmán, a matematika­it pedig a tábor vezetője „felügyelte”, s látta el szak­mai segítséggel. Azt már a gyerekektől tu­dom. hogy ezt a segítség­nyújtást olykor a szabad idő rovására is igénybe vették a diákok. Az eredmények mm­Az OKTV első fordulójá- denesetre évről évre igá­ban — a legtöbb szakon — 20—30 oldalas szakdolgoza­tot kell készíteniük a gyere. zolják a szaktábor létjogo­sultságát. Mert ez a tábor azon kevés szaktábor közé anyaggyűjtés tartozik, ahol — ha nem is Debrecen lehet hajszálpontos követ­keztetéseket levonni a kép­zés hasznosságáról, — még­is mérhető a végzett munka hatékonysága. Az országos középiskolai tanulmányi versenyeken az könyveket előre utóbbi években mind több számunkra. A Nógrád megvel diák neve vacsorát. — Ez már a kilencedik beknek. Az szaktábor — számol utá- szempontjából na Jónás József táborveze- különösen előnyös „tábor­lő, a salgótarjáni Bolyai hely”, hiszen a verseny ki- Oimnázium igazgatóhelyette- írásakor az itteni könyvtár se. — Valamikor ’69 nyarán állítja össze az ajánlott bibli- Killán-telepen kezdtük, a rá- ográfiát. Minket itt minden következő évben pedig Sze- évben úgy várnak, hogy a gedre mentünk. Három év szükséges szünet után most már éven- kikészítik te megrendezzük a tábort, könyvtár dolgozóinak segítő- szerepel az első tíz helyezett Nyírjes. Rétsás, Eger után készsége, kedvessége a mun- között. Többségük ebben a Végül is Debrecennél kötőt- kakedvre is jó hatással van. táborban szerezte meg a szök­tünk ki- — Kik vesznek részt a iá- séges ismereteket, — Miért épp a megyétől borban? p. k. A Mágnás Miska muzs'kusa Szirmai Albert centenáriuma KI ne Ismerné Magyaror- Vígopera igazgatója, és meg- pen úgy emlékezhet a ma­izigon a Mágnás Miska című hívta korrepetitornak, - majd gyár közönség, mint a világ­Cintá- felszólította, komponáljon színpadokat bejárt operettjel­Csi- színpadi művet. Választásuk re. A felszabadulás után a vagy egy korabeli író Sárga domi- nyolcvanon túl levő Szirmai hall- nó című szövegkönyvére visszaálmodta fiatalságát:még Szív esett. 1907-et írtak akkor, s két művel gazdagította mű­dal- a fiatal muzsikusnak már veinek számát, lámát, amelyet a század doktori diplomája is volt. Nyolcvanhét éves korában egyik legfelkészültebb színpa- Sorra születtek darabjai: hunyt el. Kristóf Károly operett melódiáit? A nyéros cudar világot, a ribiri kék dolmányt Hoppsza Sárit? Ki ne gáttá volna szívesen a küldi szívnek szívesen di zeneszerzője, dr. Szirmai Táncos huszárok. Mágnás Albert írt? Születésének sfcá- Miska, Gróf Rinaldó, Alexand A rózsák völgye és a rózsa olaj A Kazanlaki-völgyben, a rózsák völgyében befejezé- sénez közeledik a rózsaszü* rét- Ezt az alig 1U0 kilométer hosszúságú és 8—10 kilomé­ter széles völgykatlant észa­kon a Balkán, délen pedig a Szredna Gora hegység hatá­rolja, Itt termesztik közel 7000 hektáron a világhírű ka* zanlaki rózsákat. A rózsafőzés a legrégibb bolgár Iparág. A rózsákat a XVII. században honosították meg Bulgáriában. A klíma kedvezőnek bizonyult, és nemsokára a helyi lakosság­nak jelentős része már rózsa­termesztéssel foglalkoaott. A XVIII. században a bolgár rózsaolaj már komoly népsze­rűségnek örvendett a világ­ban: először Franciaországba és az Osztrák-Magyar Mo­narchiába exportálták, később bővült a vevők köre. és a ter­mek eljutott Angliába. Orosz­országba. a múlt században az Egyesült Államokba, Egyiptomba és Etiópiába is. A kazanlakl rózsaolaj vi­lágpiaci árfolyama megegye­zik az aranyéval. Ezt meg­magyarázza az a tény, hogy a növényt eddig hiába pró­bálták másutt meghonosítani, még a hasonló természeti adottságokkal rendelkező Krímben is körülbelül felére csökkent a rózsák olajtartal­ma. Ráadásul, a rózsák ter­mesztése, betakarítása rend­kívül munkaigényes folyamat- A' rózsák mindössze 25 napig virágzanak, és csak reggel 5 és 9 óra között lehetkleszedni a szirmokat: ugyanis délre az olajtartalom 30—40 százalék­kal csökken, este 20 órakor pedig mindössze egyharmada a reggelihez képest. Egy kilo­gram rózsaolaj előállításához 5—6 tonna fehér rózsaszirom, vagy 2,5—3 tonna piros rózsa szükséges. Egy-egy szezonban közel egymilliárd rózsafejet szüretelnek le. Napjainkban a kazanlakl rózsákból rózsavizet, lekvárt, likőrt és pálinkát készítenek. Ezenkívül a kazanlaki rózsa­vizet különböző allergiás be­tegségek, vese* és gyomor­megbetegedések gyógyításá­ban alkalmazzák. Jelenleg Bulgária a Világ legnagyobb rózsaolaj-terme- lője és -exportőrje. Kiszámí­tották, hogy az utolsó 200 év alatt közel 300 tonna rózsa­olajat adtak el a bolgárok. Az értékes terméket ma a világ 30 országába exportál­ják. Filmjegyzef Kojak, a sztár Nem mindennapi jelenség a A film alapötlete nem is mozikban: telt házzal vetítenek rossz. Kócsag II. tizedes, a egy magyar filmet. Igaz, a Rákóczi téri őrsnek a pályá- főhős nem magyar, hanem ra alkalmatlanként eltaná- amerikai detektív, akiről — csőit rendőre az ismert Kojak- mint minden híres emberről ként érkezik Budapestre a — kiderül, hogy hazánkból krimi írók nemzetközi talál- származott el. A cselekmény kozójára. (igaz, egy táblán a és a környezet sem tipikusan krími írókat üdvözölték, de ne mai, mondhatnánk úgy is, hogy hagyjuk magunkat félrevezet, akárhol, akármikor játszód- ni, a Krímből egy író nem sok, hatna. annyi sem érkezett,) Rangos A filmet ugyanis nem mo- detektívhez méltó kalandokba dernsége, vagy társadalmi bonyolódik. A tői? megszokott problémákat feltáró jellege te- nagystílűséggel kinyomoz egy szí vonzóvá a közönség szá- bűnügyet és megmenekül az mára. A legfőbb szempont a életére törő gengszterek elől. moziban a szórakozás. Tehát Í8az. ebben a szerencse több. jöhet a kalandfílm, a vígjá- ször segít neki, mint a józan ték, Vagy szatíra s minden, megfontolás. Például nem fog ami ebbe belefér. Ez már ön- rajta a gyilkos méreg, meg az magában is csáberő s a nézők áramkör is kellő időben szakad akkor Is beülnek érte a‘ mozi- me»- & a jóhiszemű Ku­ba, ha csak pillanatnyi szóra­kozást, átlagos vicceket re­mélnek, vagy uram bocsá’ másfél óra szürke unalmat kapnak. jak nem is sejti, hogy a néző halálra izgulja magát érte. Kár is. lett volna, ha itt hagyja a fogát, Amerikában talán még ennél is érdekesebb bűnügyek .■ j i tA j 1 várják és reméljük nem lesz p S^at' S“"d0/"«k- a Kojak hűtlen ho//án s kü]d a évé Budapesten című film rendező- nek kópiát. Már úgyis .lének nem volt nehez kitalál- *ktuk nia, mi kell a közönségnek, Ka- meSiZ01'luK- land, bűnügy, izgalom — s ha Kojak egy kicsit Inke Lász- mindez szatirikus ábrázolás- jó magyar színészre emlékez, ban valósul meg, még jobb. tetett. a mozdulatait kitűnően A báj csupán az, hogy o csak utánozta. Az olasz származású a mit-re adott — lényegében kalandornő meg pontosan egy szavas — választ: Kojak- olyan j-ól táncolt, ahogyan Esz. et. A hogyanon nem gondol- tergályos Cecília szokott. Á kodott. Tulajdonképpen iga. sötét szemüveges sötét gengsz- za volt, mert a közönségnek ter külsőleg Harsány! Gáborral tényleg csak ennyi kellett, a volt azonos, de a hangját nem név. Aztán ha csalatkozik, ma. tudtuk megfigyelni a „Néma gára vessen. A tévékrlmik Leventének” ilyen-olyan felügyelőin edző. dött néző azonban mindent ki- Végül a zenéről is essék szó.' bír. A szilveszteri kabarék la- „Jön az új folytatás...” — pos poénjait újra megmosó- mondja a szöveg. Persze ez lyogja és nevetni, tud azon, csak . vicc, hiszen vígjátékról hogy az enyhe tél miatt — hát van szó. istenem — alacsonyan szállnak a Trabantok. — ko — zadík évfordulóján, július 2- ra, Mézeskalács, A balerina, án rá emlékeztünk. EGY HÍRES OSZTÁLY Szirmai Albert száz született, Budapesten, gimnazista volt, amikor szü­lei beíratták a Zeneakadé­miára, mely akkor még az A kalóz. Valamennyiért kap­kodni kezdtek a külföldi szín­padi ügynökségek. Európa- éve szerte hamarosan színpadok- Első hoz jutottak. AMERIKABAN Egy napon Szirmai Albert egykori Andrássy úton, a mai átrándult az Egyesült Alla­Népköztársaság útján mű­ködött. Szendy Árpád nö­vendéke lett a zongoratansza­kon, később pedig Koessler Jánosé a zeneszerzés terüle­mokba, mert idehaza infláci­ós világ volt, és a színházi tantiémekből nem lehetett megélni. Pesti lakását meg­tartotta. New Yorkban pró­>yV\/vxVA^\A^AAs^A^\/V\AX\Ay\A/\A<V\/VV\/\AMV\/\/V#\A^A^V#V''AAAA/\A^lA/\/V/\/\AVVWV\A^\/WWV/\^^ Bárány Tamás: Másfél szoba összkomfort (Regény) tén. A zenetörténet jól ismeri bált elhelyezni darabokat, ezt az osztályt, hiszen híres- Ajánlatot kapott a Chappel ségek serege került ki belő- and Company nevű híres ki- > le. Szirmaival együtt járt adóvállalattól, szerződjék hoz- Weiner Leó, Jacobi Viktor, zajuk. Alig néhány év alatt Meszlényi Róbert, Lendvai Chappel fő lektora, zenei irá- Ervin, s egy osztállyal fel- nyitója lett. Ebben az állásá- jebb Bartók Béla és Kodály ban dolgozott haláláig. 53 Zoltán. A növendék Szirmait azonban baleset érte. Túlgya- korlás következtében bal karja izomsérülést szenvedett KAPCSOLAT BARTÓKKAL Szirmai Albert tekintélye ítéletére sokat adtak. De szá­munkra mindezeknél fonto­amelyet akkoriban még nem mind^ jobban erősödötL és tudtak gyógyítani, ezért a zongorázást abba kellett hagy­nia. Közben egyetemre járt, sabb, hogy annál a szervezet­kritikákat írt a Pester Lloyd nél, ami az amerikai szerzői című német nyelvű napilap- jogvédő hivatalnak felel meg, ba, majd a Polgár című új- igyekezett egykori iskolatár- sagba, amelynek szerkesztősé- sónak, Bartók Bélának pénz­gében megismerkedett ké- beli juttatásokat szerezni, sőbbl szerzőtársával, Gábor Aránylag ritkán találkoztak New Yorkban. Anélkül, hogy Bartók tudta volna, Szirmai a háttérben maradva sokat érdeklődött betegségei állapo­táról. Medgyasszai Vilma, llosvay Rózsi, Lábass Juci, Petráss Andorral. A zeneszerző elein­te a komoly muzsikával je­gyezte el magát. (Az Opera­házban is előadták egyik ba­lét tszvitjét.) Aztán a daljá­ték, az> operett kezdte vonza­ni. Együtt írt velencei témá­jú darabot Weiner Leóval, de Sári, Honthy Hanna voltak Szirmai dalainak legjobb tolmácsolói, és Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Gábor Andor, után Szép Ernő és Ernőd Tamás Szirmai Albertre felfigyelt leghűségesebb íróbarátai. Há- Máder Raoul, a Népszínház- borúellenes sanzonjaira ép­ez sohasem került színre. SÁRGA DOMINÓ Zeneakadémiai évei „Értsd meg — mondtam ha­tározottan —, az én koromban nem áLlhatok elő leánykérés­sel! Miért hagysz itt kínlódni? Miért nem könnyíted meg a dolgom?” Mosolygott. ..Talán én kérjem meg kezed?” Ha nem akarunk kihullni ten —, én boldogan újságo- az életből, á kegyetlenséget is lom, bogy megoldódott a leg- meg kell tanulnunk1 a fiata- nagyobb intézeti problémád, lóktól. / — és ezt te így fogadod? De Ha jön a baj, milyen vá- akkor én miért törtem ma­ratlanul jönl Milyen alatto. gam hosszú hónapokon ke­mosan csap le! Mint nálam resztül?!” is. Nem válaszolt; még mindig Hiszen menyire jókedvűen, az újságot böngészte. Végig­milyen boldogan újságoltam simítottam a vállán, s évőd­Miklósnak egyik szeptember ve megkérdeztem: ...........— ...... ■—------végi estén, a konyhából mar, „Mond, nem vagy egy ■ a vacsora utáni mosogatásból kicsit bánatos, hogy most beszólva a szobába, ahol az már nem lesz okod bíztatni, — hogyan lehet a gyakorlat- újságját olvasta: bátorítani, törődni a lelké­ban?l” „Jaj, nem *s mondtam még, vei? . Anyás mozdulattal megsi- Micukám!” Darabig nem felelt, aztán mogatta a fejem, „Igen... — hallom a közö- rám nézett, a tekintete ijesz­„De kicsi a fantáziád, hal- nyós hangját, azt a bizonyos tőén üres volt- lód! És, ha például egy olyan újságolvasósat, amikor az em- „Ne izgasd fel magad szí- ember kéme, aki nem köve- bér még a cikkre figyel, s ha vem — mondta fakón, — teli érte cserébe az önállósá- megszólítják, gépiesen reagál. Szeretnék Veled okosan be­gomat? Aki mellett megma- „A kis Tatámé néhány szélni!..” radhatok önmagámnak. Aki- napja megkapta a kulcsot!” Rámeredtem, s éreztem, ho- a ben egészen megbízhatom...” „Uhum, — hallom dunnyö- gyan flzalacj ie arcomból a „Ismersz ilyet? — kérdez- Sósét, s mindjárt utána az új- vér. „Biztass! — mondtam mo- tem, szaporábban lüktető sa§laP fordításának zizzené- „űristen! — mondtam, s hón. — Adj legalább re- szívvel, se*- ,, lehulltam melléje egy székre. ményt! Mosoly ragyogott át voná- . Vege7tem a Poharakkal is, _ Mi történt?” — “aibementem a szobába, megáll­„Remény az mindig van — sajn> ahogy lassan bólintott, mondta, még most is moso­lyogva. — Tőled tanultam. ”19mereK’ amikor először beszéltünk, Magamhoz rántottam, emlékszel? Amikor a segítse- ..Te drága! — súgtam meg­gedet kértem ott az eszpresz- indultán —, te drága!” ,, Rágyújtott, de keze reszke­tem mellette. tett. láttam. „Ahogy hallom, tegnap mar „Remélem, - szólalt meg be is költözött . aztán rekedten — megértjük „Igen, tudom - biccentett- egymást... Illetve megértesz - Tőlem kért engedélyt, hogy. engem, mert most eisösorban szóban, és te biztattál?!” . . . Végre tisztázódott hát min- az intézet kis furgonját elkér- nekem’ van szükségem a te __ - - , „ ,,. Hon TVTn.ef már* pqíiIc p Iyacao n hiirnn.'lk-nHachi-w” ______i , • , .. „ Ez a válaszod? - szóltam den. Most már csak a legne- hefte a hurcolkodáshoz”. nagysokára, s én is cigaretta- hezebb van hatra. Csak álltám, néztem, és Eta, Éti, Etikem... Teneked nem értettem semmit. megértésedre”, „Az istenért, beszélj mór!” — motyogtam, de tulajdon­képpen tudtam, ml követke­zik. A földet bámulta. „Faj, amit mondanom kell, i NÓGRÁD - 1980. július 12., szombat ért nyúltam. — Remény mim , ,, dig van?! mit mondok? Neked hogy „Es ezt csak így mondod? .Miért? _ mondta gyorsan, mondom meg? Istenem mi- — kérdeztem bosszúsan. — ’ A múltkor talán nem vált ly*n szörnyű és kegyetlen ez „A — mondta, s legyintett, be7» az élet!' Hiszen csak szépet de nem nézett rám —, annyi ,De ez hogy váljék be, ami- és jót kaptam tőled mindig-., a gondom!” kor mindig azt mondod: eszed És mivel fizetek érte?! „Nem is örülsz?” — léptem de légy erős! Most nagyon ágában sincs a függetlensége- De a boldogságommal csak közelebb hozzá. erősnek kell lennünk!” del feladni?!” — kiáltottam nem fizethetek! Túl nagy ár „Dehogynem — mondta. — Mély lélegzetet vettem, a kétségbeesve. volna a hűségért! És ez kemény Hogyne örülnék! — S megint derekamat kihúztam. Fejét ingatta. világ most, melyben élünk, újabb cikk olvasásába kéz- „Hallgatlak!” 1 j „Elvben nem is!” magunknak is meg kell hát dett. — Miért kérdezed?” 1 I uNe őrjíts 1 Ha elvben nem keményednünk. „Hallod — mondtam sértet- IFolytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom