Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)
1980-07-30 / 177. szám
Gromiko cikke a Kommunyisztban A Kommunyiszt legújabb •zárna „Korunk égető problémája, a leszerelés” cím alatt közli Andrej Gromikónak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió külügyminiszterének cikkét. A Szovjetunió — írja Gromiko — abban látja fő feladatát, hogy a nyolcvanas évek a leszerelés, nem pedig a fokozódó fegyverkezési hajsza folytatódásának évtizede legyenek, hogy sikerüljön megvédeni, megerősíteni és tovább fejleszteni mindazt a pozitívumot, amit a fegyverkezés visszafogásában a hetvenes években elérhettünk. Moszkva továbbra is kész együttműködni azokkal az országokkal, amelyek őszintén érdekeltek a leszerelés kérdésének megoldásában, a nemzetközi biztonság megszilárdításában. A szovjet külügyminiszter cikkében nemzetközi csúcstalálkozót javasol a békepolitika kulcsfontosságú problémáinak megvizsgálására. A NATO 1979 decemberében az európai és az egyetemes békét súlyosan veszélyeztető döntést hozott az újabb közép-hatótávolságú amerikai nukleáris rakéták gyártásáról és nyugat-európai elhelyezéséről — emlékeztet rá Gromiko, majd megállapítja: Washington és uszályhordozói ezt a döntést azzal próbálják Indokolni, hogy a Szovjetunió, állítólag, szintén növeli hasonló eszközeit, amelyek Nyu- gat-Európa felé irányulnak. Ez koholmány, Az igazság az, hogy amikor a Szovjetunió korszerűsíti közép-hatótávolságú nukleáris rakétáinak tók meg. (MTI) egyes fajtáit —, amit a nyugat már többször is megtett —, nem törekszik katonai fölényre és ez semmiképp sem Igazolhatja azt, hogy a nyugat-európai államok területén minőségileg új a meri Icai fegyvereket helyezzenek el.. Korábbi Javaslatai alátámasztásaként, a Szovjetunió a közelmúltban azt Indítványozta, hogy kezdjenek tárgyalá- aokat a’ közép-hatótávolságú nukleáris rakétafegyverekről és ezzel szoros összefüggésben az előretolt állásokban elhelyezett amerikai nukleáris eszközökről. Figyelembe veendő — írja végezetül a szovjet diplomácia vezetője • —, hogy az ezen a téren születendő megállapodások gyakorlatilag a SALT—II érvénybe lépésével valósíthaIráni helyzetkép Lesz változás a túszügyben? A sah halála fordulatot ered ményez az amerikai túszok ügyében — jelentette ki Raf- szandzsani ajatollah, az iráni parlament elnöke. Hétfőn Teheránban tartott sajtóértekezletén az ajatollah bejelentette azt is, hogy egy héten belül — augusztus első napjaiban — a medzslUz különbizottságot alakit, amely a túszprobléma ügyrendi kérdéseiben lesz hivatva dönteni. A hírrel kapcsolatban a Bamdad című teheráni lap megjegyzi, hogy a fogva tartott amerikaiak ügyében egyetlen ember hozhat tényleges döntést: Khomeini ajatollah, •ki viszont mindeddig nem volt hajlandó nyilatkozni sem • sah halálával, sem a túszok várható sorsával kapcsolatban. A lap egyben a sah külföldre mentett, Teheránban 25 milliárd dollárra becsült vagyonának- vlsszajúttatását szabja meg a túszok szabadon bocsátásának feltételeként Ugyancsak a rádió közölte, hogy a következő első fél évben zárva marad Irán valamennyi egyeteme. A híradás valószínűnek tartja, hogy a felsőoktatási Intézmények — az orvostudományi egyetem kivételével — a második szemeszterben sem nyitják meg kapuikat. Illetékesek indoklása szerint legalább ennyi időre van szükség ahhoz, hogy a felső szintű oktatást hozzáigazítsák az „iszlám kulturális forradalom” követelményeihez, s kidolgozzák az iszlám alapokon álló képzés módszereit és tananyagát. Abol Hasszán Baniszadr köztársasági elnök arra kérte az iráni parlamentet, hogy halassza el az új miniszterelnök kinevezésével kapcsolatos szavazást — jelentette be kedden a teheráni rádió. A dél-iráni Abadanban kivégeztek egy „iraki ügynököt” — adta hírül a Kajhan című teheráni lap. Az iszlám forradalmi törvényszék a halálos ítéletet ..illegális behatolásért és kémkedésért” hozta. Abadanban a Pars iráni hivatalos hírügynökség szerint két nappal ezelőtt „kémkedésért” már kivégeztek egy iraki személyt. Több határincidens történt szombaton és vasárnap az iraki—iráni határon Basra és Misszane térségében — közölte az INA Iraki hírügynökség. (MTI) Bolívia Kölcsönvett módszerek Chiléből A Lídia Gueiler államfő kormányát megdöntő bolíviai puccsista katonatisztek „akár öt, tíz, húsz évig” is hatalmon maradnak, „ha ennyi idő kell ahhoz, hogy az országot megszabadítsuk a marxista mételytől” — jelentette ki a junta élén álló Luis Garda Meza tábornok a Tercera de La Hora című chilei lapnak adott interjújában. Egy külügyminisz- tériumt tisztviselő, kommentálva a fenti nyilatkozatot, kijelentette: Garcia Meza „katonatiszt lévén, nem ismer el semmiféle korlátozást a feladat végrehajtása érdekében". Katonai vezetők közben közölték, hogy a fővárosban és máautt számoe úttorlaszt kellett eltávolítaniuk, amelyeket a hatalomávétel ellen tiltakozó parasztok emeltek. La Faz- ban az éjszakai kijárási tilalom idején is lövöldözések hallatszanak. Az áldozatok száma Az ország ötvenezer bányászának túlnyomó többsége továbbra is sztrájkkal tüntet az államcsíny ellen. A bányászok követelik Juan Lechin szak- szervezeti vezető szabadon engedését, és arra kérik az egyházi vezetőket, hogy látogassanak el a bányavidékekre, amelyek lakosait a katonák a körzetek körül zárásával próbálják kiéheztetni és megadásra kényszeríteni. A puccsista junta külügyminisztere, Cerruto Calderon de La Barca tábornok, hétfőn azt közölte a sajtóval, hogy a La Paz-i pápai nunciatúrára menekült Lídia Gueiler elnökasszony elhagyhatja az országot, ha útlevélért folyamodik a hatóságokhoz. Az argentin kormány hétfőn hivatalos közleményt adott ki, amely szerint'Büénos Aires Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — több évtized«« munkásmozgalmi tevékenysége, valamint a tájékoztatás területén kifejtett eredmény«« munkája «Kamerádéként, nyugállományba vonulása alkalmából — a Munk« Vörös Zászló Érdemrendjét adományozta Kádár Jánosné- nak, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala főosztályvezetőjének. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. nem ismeretes. A letartóztatá- és La Paz kapcsolatai „tovább- sok tovább folytatódnak, de ra is normálisak”, Megfigye- a junta nem közli sem a poll- lók ezt gyakorlatilag a bolf- tikal foglyok számát, sem pe- viaá junta elismerésének tart- dig kilétükéit ják. Dollárvigasz... Washingtonban hétfőn átnyújtották a kongresszus kitüntetését azoknak az amerikai sportolóknak, akiket eltiltottak a moszkvai nyári olimpián való részvételtől. A sportolók kitüntetésével egy- időben Philip Klutznick kereskedelmi miniszter bejelentette, hogy a kormány 10 millió dollárt adományoz az Egyesült Államok Olimpiai Bizottságának a moszkvai játékokra eredetileg kiszemelt sportolók költségeinek megtérítésére. A miniszter —érthető asszociációk elheesegeté- se céljából — sietett kijelenteni, hogy a nagylelkű segélynek semmi köze sincs az USOC engedékenységéhez, vagyis ahhoz, hogy az olimpiai bizottság alig két hónappal ezelőtt fejet hajtott a Carter-kormány nyomása előtt, s megszavazta az amerikai sportolók távolmaradását az idei nyári olimpiai játékokról, Az esemény kapcsán az atlétacsapat közleményt hozott nyilvánosságra. Ebben az atléták fölteszik a kérdést: vajon az olimpiai játékok bojkottja a legalkalmasabb módszer arra, hogy a kormány hozzájáruljon a világbéke megőrzéséhez? A sportolók egyúttal bírálják a washingtoni kormányt, amiért megkérdezésük nélkül döntött úgy, hogy az amerikai sportolók nem utazhatnak el Moszkvába. A nyilatkozat egyhangúlag elítéli a bojkott tényét, s megállapítja: az idei nyári játékoktól való távolmaradás nem csupán a moszkvai olimpiára kijelölt csapat tagjait sújtotta, hanem csapást mért azokra a fiatal sportolókra is, akik reményeket fűztek az olimpiai válogatottba való bekerüléshez. (MTI) Jean Francois- Poncet életrajza Jean Francois-Poncet 1928. december 8-án született. Gyermekkorának egy részét Berlinben töltötte, ahol apja Franciaország nagykövete volt a II. világháborút megelőző években. Párizsban elvégezte a jogi egyetemet, és elnyerte a gazdasági tudományok doktora címet. Diplomát szerzett két amerikai egyetemen is. A francia országos köz- igazgatási Iskola elvégzése után, 1955-ben diplomáciai pályára lépett, a külügyminisztérium politikai főigazgatóságán kapott beosztást. 1957-ben a Közös Piac és az Euratom szerződéseinek tárgyalásával megbízott francia delegáció főtitkára. 1958-ban a külügyminisztérium európai szervezetekkel foglalkozó igazgatóságának vezetőjévé, majd 1963- ban az afrikai és közel-kelet) osztály helyettes vezetőjévé nevezték ki. 1985-ben a tudományos kutatások országos központjában nemzetközi gazdasági kérdésekkel foglalkozott, és ezzel párhuzamosan előadásokat tartott a párizsi politikai tanulmányok intézetében a jelenkori német gazdaságról. E témáráW JiTfl-ben könyve jelent meg. 1971-től öt éven keresztül egy francia iparvállalatnál felelős Irányító beosztásban dolgozott. 1970 januárjában visszatért a diplomáciai pályára és külügyi államtitkárként a francia kormány tagja, majd ugyanebben az évben a köztársaságelnöki hivatal főtitkára lett. 1978 novembere óta külügyminiszter. (MTI) Üj-Delhiben mind több szó esik arról, hogy Indiára Isméé ráterül a pakisztáni fenyegetés hosszú árnyéka. Ez a fenyegetés — mint Indira Gandhi miniszterelnök-asszony egy minapi interjújában kijelentette — most annyival súlyosabb a korábbiaknál, hogy Pakisztán nukleáris fegyver előkészít tésén munkálkodik. A pakisztáni atombombának megvan a maga kalandos története. Néhány esztendeje a világlapok első oldalán szerepelt a hír, amely szerint „egy nyugat-európai országban dolgozó pakisztáni atomtudós értékes dokumentációt jut^ tatott el Iszlámábád illetékes köreihez". Nem sokkal ezután, hírek szivárogtak ki arról, hogy a pakisztáni Lahore térségében * hatalmas építkezések kezdődtek és ezek jellege „kísértetiesen^ emlékeztet egy nuk-; leáris üzemkomplexum munkálataira”!’ A nemzetközi közvélemény számára újabb logikai láncszemnek bizonyult az a jelentés, hogy a pakisztáni hadsé- reg elitegységei hermetikusan lezárták az említett térséget. Ekkor már számos ország — természetesen az elsők között a legközvetlenebbül érintett, szomszédos India — tiltakozott a Ziaul Hak tábornok által „iszlám bombának” titulált nukleáris terv ellen. Akkor még az amerikai külügyminisztérium, a State Department nyilatkozata is „felháborítónak és feltétlenül meg- akadályozandónak” találta a pakisztáni tervet és az érvényben levő nemzetközi megállapodásokra, mindenekelőtt az atomsorompó-egyezményre hivatkozott. A tágabb térség ügyeit figyelemmel kísérők jól emlékeznek arra, hogy — Bhutto kivégzése és a rezsim fokozóhó népszerűtlensége mellett — az „iszlám bomba” volt az egyik oka az Iszlámábád—Washington viszony romlásának. A Carter-doktrina meghirdetése azonban — az afganisztáni eseményeket ürügyül használva — stratégiai kulcsországgá tette Pakisztánt és Washington aggályai azonnal megszűntek. Egymást követték Iszlámábádban — Brzezinskí nemzetbiztonsági főtanácsadóval az élen — a magas rangú amerikai személyiségek. Az amerikai—pakisztáni viszony reneszánszával párhuzamosan, gyors fejlődésnek indultak az egyértelműen aggaszd tó előjelű pakisztáni—kínai kapcsolatok is. Kína Indiát potenciálisan veszélyeztető stratégiai utat épített gőzerővel Pakisztánon át (a hírhedt Kharakorum-út), nagyösszegű katonai segélyben részesítette a Hak-diktatúrát és — ez a legutóbbi fejlemény! — felajánlotta „legteljesebb közreműködését” a pakisztáni atombomba munkálataiban, A Washington—Iszlámábád—Peking háromszög olyan jelenség, amely az amúgy is veszélyeztetett térségben a legnagyobb joggal aggasztja Indiát. És nemcsak Indiát. Harmat Endre Aggasztó háromszög Pakisztán felvonulási terület Merénylet Merényletet kíséreltek meg kedden reggel a spanyol hadsereg egyik tábornoka ellen. Három géppisztolyos terrorista Madrid központjában tüzet nyitott a munkába tartó Arturo Criado tábornok hivatali kocsijára. A főtiszt testőre meghalt, gépkocsivezetője súlyosan megsebesült, de ő maga csak könnyebben sérült meg. (MTI) Pakisztán a legfőbb felvonulási területté vált az Afganisztán elleni agresszió végrehajtására — írja az indiai Patriot című lap. Elmondja: az afganisztáni—pakisztáni határ mentén levő számos támaszponton készítik fel az afgán cllenforradalmárokat, mielőtt bevetik őket az Afgán Demokratikus Köztársaság területén. Az Egyesült Államokból, Kínából, Egyiptomból és Izraelből érkezett kiképzők oktatják ki a lázadókat a szabotázsakciók, a diverzánstevékenység technikájára, s az említett országok látják el őket pénzzel, korszerű fegyverzettel, egyebek közt vegyi fegyverekkel. A nyugati és a pekingi propaganda által „szabadságharcosoknak” nevezett banditák kiképzésük befejeztével a polgári lakosság ellen hajtanak végre támadásokat, mecseteket, iskolákat rombolnak le. s bevetéseik során mérgesgázokat is alkalmaznak. Mint az indiai újság megállapítja, Iszlámábád — sikertelenül — igyekszik kibújni az Afganisztán elleni agresszió, a délnyugat-ázsiai helyzet kiéleződése miatti felelőssége alól. A nemrég Indiában járt Agha Sahi pakisztáni külügyminiszter nyilatkozatai nem utaltak országának, arra a szándékára, hogy beszüntetni kívánná az ellenforradalmi csoportok átdobását a szomszédos Afganisztánba. Nyilvánvaló — írja a lap —, hogy az Afganisztán elleni, hadüzenet nélküli háború — az Egyesült Államok, Kína és Pakisztán részvételével — tovább folytatódik. Bumeráng az amerikai gabonaembargó Az amerikai mezőgazdasági minisztérium elismeri, hogy a Carter-kormányzat gabonaeladási tilalma nem okozott nehézséget a Szovjetuniónak szükségletei kielégítésében — írja a Newsday című amerikai lap. Meghiúsult az a kísérlet, hogy „megbüntessék” Moszkvát. A gabonaembargó igazi áldozataivá az amerikai farmerek és adófizetők váltak. A lap a továbbiakban leszögezi: „szövetségeseink többgabonaembergóhoz hasonló intézkedésekkel nem sok eredményt lehet elérni”. Az amerikai lap megjegyzi: fokozódni fog a nyomás a Fehér Házra annak érdekében, hogy, változtassa meg a Szovjetunióval szembeni kereskedelmi politikáját. A Business Week, az amerikai üzleti körök hetilapja szerint a Fehér Ház most „elfogadható módot” keres az ségének véleménye szerint a embargó feloldására. (MTI) Eltemették Reza Pahlavit Kedden Kairóban eltemették Reza Pahlavi volt iráni uralkodót. A szigorú biztonsági intézkedéseik közepette lezajlott szertartás az Abdi- ne-palotában kezdődött, majd a gyászmenet végigvonult a kairói utcákon. A koporsót katonai alakulat és zenekar követte. a gvászmenetet pedig Anvar Szadat egyiptomi elnök vezette. A szertartáson ott volt Richard Nixon volt amerikai elnök és Konsztantin görög exkirály. A külföld képviseletében viszont nem jelent meg egyetlen államfő, vagy kiemelkedő politikus sem. Az amerikai, brit,, francia, japán és más nyugati diplomaták a háttérben maradtak, bár Reza Pahlavi uralkodása alatt Irán a nyugat fő szövetségese volt a közép-keleti térségben. Az iszlám országok közül csak Marokkó küldte el képviselőjét. (MTI) Befőzési sárgabarackvásár július 30-tól augusztus 5-ig. 12,50 Ft/kg fogyasztói áron Salgótarjánban: — ÉVI ABC, Arany János út 1. — Kohász ÁBC, Malinovszkij út 52. — ABC-áruház, Kemerovo körút. — Napsugár élelmiszerbolt, Vöröshadsereg út 41. — Önkiszolgáló élelmiszerbolt, Beszterce-lakótelep, — 206. és 226. sz. zöldség-gyümölcs bolt, vásárcsarnok. — Élelmiszerbolt, Pécskő út 3/b. Balassagyarmaton: — ABC-áruház, Lenin-lakótelep, — ABC-áruház, Rákóczi F. út 30. — ABC-áruház, Bajcsy-Zsilinszky út 10/a. Magánosok, közüietek, figyelem! Most érkezett ONGROPLASII. típusú famintás műanyag « falburkoló kapható BALASSAGYARMATON, a 330/1. sz. VASÄRUHÄZBAN hétvégi házak, irodahelyiségek külső-belső burkolására ajánljuk. Fogy. ára: 283 Ft/m’. 2 NÖGRAD - 1980. július 30., szerda
