Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)

1980-07-26 / 174. szám

Keresni, ami összeköt Hegalakult a béke-világparlament magyar előkészítő bizottsága Tegyük félre most ami el­választ és keressük, ami ösz- szeköt — e gondolat jegyében ül össze szeptember 23—27. között Szófiában a békeszerető erők világparlamentje. A tanácskozást megelőző széles­körű nemzetközi tevékenység fontos állomásaként pénteken Budapesten megalakult a vi- lágparlament magyar előké­szítő bizottsága. A Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak székházában megtartott eszmecserén — amelyen Ko­vács Béla, az Országos Bé­ketanács főtitkára elnökölt — a társadalmi szervezetek képviselői, ismert közéleti személyiségek, köztük írók, művészek vettek részt. A Béke-világtanács májusi budapesti elnökségi ülésén a nemzetközi előkészítő bizottság megalakulását az elmúlt hó­napokban sok országban a nemzeti szervezetek élet- rehívása követte — hangsú­lyozta tájékoztatójában Se­bestyén Nándorné, a BVT el­nökségi tagja, az OBT elnöke. A nemzetközi békemozgalom kiemelkedő magyarországi ta­lálkozójáról közzétett buda­pesti felhívás nagy lendületet adott a szófiai találkozó elő­készületeinek. Koppenhágá­ban például, ahol a napokban fejeződött be a nők világkon­ferenciája, valamint a nem kormányszervezetek vllágfó- ruma, a küldöttek támogatá­sukról biztosították a világmé­retű párbeszéd, az enyhülés folytatását szorgalmazó buda­pesti dokumentumot, A magyar társadalom leg­különbözőbb rétegeinek egyet­értését bizonyítják azok a táv­iratok, levelek is, amelyek az utóbbi hetekben szocialista brigádoktól, lakóhelyi közös­ségektől. diákok kollektívái­tól érkeztek a magyar béke­tanácshoz. Az írásba foglalt és szóban elhangzott állásfoglalásokat a világparlamenten részt vevő népes magyar küldöttség tol­mácsolja majd az öt konti­nens népeinek megbízásából összeülő delegáltaknak. Miként a magyar előkészí­tő bizottságban, úgy a szófiai találkozóra utazó küldöttsé­günkben. lelkésztől az itólg. népünk képviseletében tekin­télyes közéleti személyiségek kapnak helyet — mondotta a továbbiakban az OBT elnöke. A tájékoztatót a találkozó programját érintő élénk vi­ta követte, amelyben többek között felszólalt Boldizsár Iván író, Bugár Jánosné, a HNF OT alelnöke, Bíró Imre kanonok, Szilágyi Béla, az OBT alelnö­ke és Zsebők Zoltán profesz- szor. Többen is hangsúlyoz­ták: se világnézeti, se felfo­gásbeli, se vallási különbségek nem állhatnak a kölcsönös, bi­zalmat erősítő, a háborús ve­szély ellen fellépő közös ak­ciók útjába. A béke-világoarlament eredményes tevékenységé­hez a magyar előkészí­tő bizottság — amelynek Kállai Gyula, a HNF OT el­nöke a vezetője — különböző vitaanyagok összeállításával, a magyar társadalom mozgó­sításával. s a küldöttség vi­lágparlamenti munkájával minden - segítséget meg kíván adni — foglaltak állást az ala­kuló ülés részvevői. (MTI) Tovább tart a belső ellenállás Bolíviában A törvényes kormányzatot több mint egy hete megdön­tő jobboldali puccsistáknak a bevetett nagy erők ellenére sem sikerült letörni a belső ellenállást, és péntekig még a világ egyetlen kormánya sem ismerte el a juntát. A bányászok fegyverrel a kézben harcolnak, a hadsereg ural* ma alá hajtott területeken pe­dig folytatódik az általános sztrájk. Csütörtökön összeült az Amerikai Államok Szerveze­tének (AASZ) állandó taná­csa, hogy megvitassa a bolí­viai helyzetet. Az ülés össze­hívásét az Apdok-paktum 4 tagja — Peru, Venezuela, Ko­lumbia ét Ecuador — kezde­ményezte. Határozati javas­latot terjesztettek az ülés elé, felszólítva. az AÁSZ-t, hogy ítélje el a bolíviai katonai hatalomátvétel t. A javaslat elítéli a pucs- csot, amely felfüggesztette a bolíviai demokratizálódási folyamatot, kifejezi az embe­ri jogok súlyos megsértése miatt érzett nyugtalanságot és javasolja az emberi jogok Amerika-közl bizottságának, hogy a lehető legrövidebb időn belül vizsgálja meg a helyzetet az országban. A katonai rezsim csü­törtökön gyakorlatilag tör­vényen kívül helyezte a de­mokrácia védelmében fellé­pő szakszervezeteket, mivel rendeletet hozott az összes szakszervezeti tevékenység be­tiltásáról. Bejelentette, hogy a jövőre nézve új munkaügyi rendszert dolgoznak ki. Nyilatkozatban ítélte el csütörtökön a bolíviaT puccsot a Béke-világtanács, és nem­zetközi szolidaritási kam­pány megszervezésére hí­vott fel. A bolíviai szolidari­tás napjává nyilvánította au­gusztus 3-át, azt a napot, amelyen a bolíviai parlament kijelölte volna az ország új elnökét A bolíviai tábornokok re­akciós hatalomátvétele a szovjet Ifjúság határozott til­takozását váltotta ki — hang­zik a Komszomol központi bizottságának és a szovjet If­júsági ' szervezetek bizottsá­gának Moszkvában közzé­tett nyilatkozata. Nyilatkozat­ban tiltakozott a bolíviai ál­lamcsíny ellen a Szovjet Új­ságíró Szövetség is. Mindkét dokumentum rámutat az ame­rikai imperializmusnak az eseményekben játszott szere­pére. Bolívia belgrádi nagykö­vetsége is nyilatkozatban ítél­te el a juntát, és támogatásá­ról biztosította Bolíviának a demokráciáért küzdő összes hazafias erőit. A nagykövet­ség hangsúlyozta, hogy csak országa törvényes kormányát szolgálta és szolgálja, és nem kíván együttműködni a kato­nai diktatúrával. Az NSZK kormánya je­lentéstételre hazahívta La Paz-i nagykövetét. Mint a kül­ügyminisztérium szóvivője közölte a bonni kormány „pontos képet akar kapni a katonai puccs után kialakult helyzetről, hogy annak elem­zése után levonja a megfe­lelő következtetéseket”. Quito ban bejelentették, hogy Ecuador a bolíviai tör­vényes kormány megdöntése és az emberi jogok súlyos megsértése miatt megszakí­totta diplomáciai kapcsolata­it La Pazzal. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa táviratot Inté­zett a bolíviai katonai juntá­hoz, melyben mélyen elítéli a juntának a haladó erőkkel szemben elkövetett véres megtorló akcióit. A HNF táv­iratban követeli a letartózta­tott hazafiak azonnali szaba­don bocsátását, az alapvető erpberi szabadságjogok biz­tosítását és a demokratikus rend visszaállítását. (MTI) Az ENSZ palesztin vitája Az ENSZ közgyűlésének a palesztin kérdéssel foglal­kozó rendkívüli ülésszakán az Egyesült Államok és Nyu- gat-Európa csütörtökön el­térő nézetekét vallott a közel- keleti helyzet megítélésében, de mindketten bírálták a pa­lesztin államiságról kidolgo­zott határozati javaslatot — jelenti az AP New Yorkból. Gaston Thorn luxemburgi külügyminiszter a kilenc kö­zös piaci ország álláspontját tolmácsolva csütörtöki fel­szólalásában hangoztatta, hogy az Európai Gazdasági Közösség államai a Paleszti­nái Felszabadítást Szervezet részvételét is magában foglaló tárgyalásos rendezés mellett szállnak síkra. Gaston Thom ugyanakkor kijelentette, hogy az arab or­szágok csoportja által kidol­gozott határozati javaslat „nem segíti elő a közel-kele­ti válság rendezését”. Mint ismeretes, ez a javaslat sür­geti az önálló palesztin ál­lam megteremtését és Izrael­nek haladéktalan kivonulá­sát valamennyi megszállt arab területről, így Kelet-Je- ruzsáiemből is. William J. Van Den Heu- vel, az Egyesült Államok ál­landó ENSZ-küldöttségének helyettes vezetője csütörtöki felszólalásában : értésre adta, hogy Washington továbbra is ragaszkodik a Camp David-i formulához és „számít a pa­lesztin nép, valamint más arab országok részvételére”. Az amerikai küldött Gaston Thommal ellentétben ugyan­akkor nem szólt a Palesztina! Felszabadítása Szervezetről. A palesztin államiságra vo­natkozó határozati javaslat­ról azt mondotta, hogy az „tel­jesen egyoldalú és nélkülözi a realitás minden alapját”. (MTI) Segélyek szétosztása A palesztin nők helyzeté­nek kérdésében heves vita zajlott le a nők világkonferen­ciájának csütörtöki ülésén. Az indiai delegáció olyan határo­zati javaslatot terjesztett elő, amelynek egyik pontja értel­mében kizárólagosan iá PFSZ- re bíznák a palesztin nőknek nyújtott ENSZ-segélyek szét­osztását. Ezt a fogalmazást több nyugati delegáció elfo­gadhatatlannak minősítette, sőt néhány fejlődő ország is tartózkodóan fogadta. Hosszas tanácskozás után az indiai ja­vaslatot úgy módosították, hogy a segélyek „a palesztin nép képviselőjével, a PFSZ- szel konzultálva és együttmű­ködve” kerülnek szétosztásra a palesztin asszonyok között. Magyar vezetők távirata a kubai nemzeti ünnep alkalmából FIDEL CASTRO RUZ elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa elnökének Havanna. Kedves Fidel Castro elvtársi A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe, a Moncada-Iakta- nya elleni támadás 27. évfordulója, a nemzeti felkelés nap­ja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, a magyar dolgozó nép nevében elvtársi üdvözletünket küldjük önnek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Államtaná­csának, Minisztertanácsának és a testvéri kubai népnek. A magyar kommunisták és népünk tisztelettel tekint a kubai kommunistáknak és a népnek hazájuk nemzeti és társadalmi felszabadításában, függetlensége megvédésében elért forradalmi vívmányaira, szocialista építőmunkáiuk si­kereire. A kubai nép munkája és küzdelme elválaszthatat­lanul összeforrott azzal a harccal, melyet a szocialista kö­zösség országai, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom pártjai, a nemzeti felszabadítás erői vívnak világ­szerte a társadalmi haladásért, a nemzetközi enyhülésért és a békéért az imperializmus ellen. Nagyra értékeljük Kubá­nak az imperializmus és agresszió ellen küzdő népekkel vállalt internacionalista szolidaritását, amelyet méltán övez a világ forradalmi és haladó erőinek megbecsülése. A Magyar Népköztársaság szolidáris a Kubai Köztársa­ság szocializmust építő népévei és támogatja azt a küzdel­met, amelyet az imperializmus fenyegetései, beavatkozási kísérletei és felforgató tevékenysége ellen folytat. Meggyő­ződésünk, hogy a Kubai Köztársaság népe függetlensége, forradalmi vívmányai megvédésével és a szocialista építő- munka újabb sikereivel határozott választ ad az imperia­lista mesterkedésekre. Örömmel állapítjuk meg. hogy pártjaink, országainknak és népeinknek a marxizmus—ieninizmus és proletár inter­nacionalizmus elvein alapuló barátsága és együttműködése hatékonyan szolgálja népeink, a szocialista országok közös­sége és a társadalmi haladás érdekeit. Nemzeti ünnepük alkalmából további sikereket kívánunk a Kubai Kommunista Párt I. kongresszusa határozatainak valóra váltásában, szocialista hazájuk felvirágoztatásában, a szocializmus és az egyetemes béke javára az egész világon. Budapest, 1980. július 25. KADAR JANOS, * a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára losonCzi pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LAZÁR GYÖRGY, • Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke jje „Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Bias Kocának, a Kubai Köztársaság népi hatalmi nemzetgyűlése elnökének. Táviratban köszöntötte kubai partnerszervezetét, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT, a KISZ, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa." (MTI) * tnxpn rffíÍR* - ­Honcada üzenete Százharmincöt kubai fiatal lőtlen küzdelemben, a többi- emlékét idézik ma szerte a vi- eket bebörtönözték, megkí- lágon. Huszonhét esztendeje, nozták. ám a gyász, a terror 1953. július 26-án a szigetor- mégsem bénította-félemlí- szágban addig példátlan bá- tette meg az akció túlélőit, tor tettre vállalkoztak ők: Ellenkezőleg, fokozta elszánt­megtámadták a gyűlölt Ba- ságukat a kegyetlen diktátor. tista-rezsim fellegvárát a bevehetetlennek tartott Mon- cada-1 aktanyát, s akciójuk­kal fellobbantották a forra­dalom lángját Kuba földjén. A tízszeres túlerővel azon a hajnalon még nem tudtak megbirkózni. Hatvannyolcán életüket áldozták az egyen­Az olajfákkal övezett falucs­ka kihaltnak látszik. Csak a fehér falakon vörös krétával felírt jelszavak tanúskodnak arról, hogy a vidék békéje megtévesztő: „Ki a földbirto­kosokkal!”, „Halál a fasisz­tákra!”, „El á nemzeti gárdis­tákkal!”. Nem messze a falu­tól ünnepség zajlik: Sá Car- neiro portugál miniszterelnök beszél a parasztokhoz. Kísé­retében van a mezőgazdasági miniszter, a tartományi kor­mányzó és egy filmesstáb, hogy megörökítsék a nagy ese­ményt: a miniszterelnök föl­det oszt. A Stem című nyugatnémet magazin jelenlevő tudósítója arról is beszámolt, hogy a „Herdade de Machados” 6100 hektáros mintablrtokhoz egy olajmalom, egy pálinkafőző, egy konzerv- és egy sajtgyár, egy csomagolóberendezés, 30 traktor és aratógépek tartoz­nak. A diktatúra bukása után, 1974-ben államosították a bir­tokot. Most 350 hektárt visz- szaadnak a volt tulajdonosok­nak. valamennyi épülettel, be­rendezéssel és géppel. A többi földet pedig szétosztják. A tv-kamera azonban még­sem képes örömtől sugárzó arcokat megörökíteni. A föld­höz jutottak jól tudják, hogy mindez csak a kormány meg­tévesztő színjátéka az őszi vá­lasztások előtt. „Mit tehetünk? Portugália Harc a földekért — mondja az egyik boldogí­tott. Vagy elfogadjuk a földet, vagy elmegyünk. De mire ju­tunk gépek, pénz és takar­mány nélkül?! Terményeinket kénytelenek leszünk feldolgo­zásra a földbirtokosnak eladni, aki monopolhelyzetében meg­szabja az árakat”. A másik a frissen kapott papírt mutatja: „Ez nem okmány, csupán a kormányhatározat fotókópiá­ja a földmunkások földhöz juttatásáról. Hogy a föld mi­kor lesz a miénk és mennyi­ért, arról egy szó sincs ben­ne...” A harmadik: „Két év múlva annyi lesz az adóssá­gunk, hogy Itt kell hagynunk a földet, amely úgy automati­kusan visszahull majd a föl­desúr ölébe.” Senki nem hisz a szónokoknak, akik hitelt és szakemberek küldését ígérik. A birtok 170 dolgozója közül ilyen körülmények között csak 94-en fogadták el a föl­det, a többiek csekély összegű végkielégítéssel távoztak. Hogy az ünnepséget tüntetéssel meg ne zavarhassák, a nemze­ti gárdisták kordonnal zárták el a színhelyet. A del-portugáliai Alentejo 300 ezer egykori földmunkása NÓGRÁD - 1980. július 26., szombat készen áll, hogy megvédje az I974-es forradalom gyümöl­csét, a földreformot. Ezek az emberek évszázadokon át ro­botoltak előbb a klérus, majd a gazdag kereskedők földjein. A rosszul fizetett földmunká­sok már 1940-ben az illegali­tásban tevékenykedő kommu­nisták felé fordultak, akik azt hirdették „Azé a föld, aki megműveli!” A jelszó 35 év múltán vált valósággá. A tar­tományban sorra megalakul­tak — kommunista kezdemé­nyezésre — a termelőszövet­kezetek (UCP = Unidades Co- lectiva de Producao). Az UCP tagjai vállalták, hogy a szö­vetkezet jövedelmének jelen­tős részét új gépek, berende­zések vásárlására, valamint szociális intézmények (óvo­dák, orvosi rendelők stb.) lé­tesítésére fordítsák. 1977-ben azonban a szociál­demokrata kormányzat ki­mondta, hogy a volt tulajdono­sok 300—300 hektár földet visszakövetelhetnek. Ezt a törvényt tavaly decemberben lényegesen kiterjesztették az egykori földbirtokosok javá­ra. A jobboldali Sá Carneiro- kormányzat ily módon kívánta megtörni az Alentejo tarto­mányban elsöprő többséget él­Csendőrautók a tüntető parasztok ellen vező baloldali többség befő- alig képesek eltartani tagjai- lyását. kát. Az UCP-k nagyobb része Az év eleje óta nemcsak az azonban hősiesen kitart: gé- egykori tulajdonos kapott visz- pék híján kézzel végzik a be- sza 350 hektár földet. de takarítást, ugyanennyit juttattak minden A kommunisták mindent el­követnek, hogy az októberi parlamenti és a decemberi el­nökválasztásokra egy táborba tömörítsék a baloldali válasz­tókat a jobboldali kormány egyes családtagjának is, — amíg csak a birtokból telt. S ha a lakosság tiltakozik, be­vetik a nemzeti gárdának ne­vezett csendőrséget. A töme­gek felháborodását fokozza, népellenes politikája ellen, hogy az új tulajdonosok sok Azt remélik, hogy mind töb- esetben a szövetkezetektől ben felismerik: csak egységes visszavett földeket azon nyom- harccal védhetik meg a fór­ban eladják külföldi speku- radalom vívmányait, köztük az lánsoknalt. egyik legjelentősebbet — a A megkisebbedett földeken földreformot, gazdálkodó szövetkezetek már Gáti István Batista megdöntésére. A Moncada ostromlóiból ala­kult Július 26- Mozgalom tagjai napról napra szapo­rodtak, gyűjtötték az erőt a végső összecsapásra. „Monca­da utat mutatott és a nem­zeti felszabadulás olyan programját vázolta fel, amely a későbbiekben megnyitotta hazánk számára a szocializ­mus kapuját” — állapította meg a Kubai Kommunista Párt 1975-ös I. kongresszusa. A százharmincöt fiatal bá­tor tette után hat évvel a kubai nép valóban kivívta szabadságát. Batista diktátor és emberei 1959. január 1-én elmenekültek az országból. A kubai nép küzdelme bebizo­nyította, hogy a harc az im­perializmus és helytartói el­len nem kilátástalan. Hiszen éppen Kubában, Latln-Ame- rika egyik legkisebb, legsze­gényebb, az észak-amerikai kolosszus tőszomszédságában fekvő, s attól leginkább füg­gő államában sikerült, a kon­tinensen először, szocialista irányú fordulatot végrehaj­tani, Hazánk népe, akárcsak a szocialista országok egész közössége, földünk minden haladó ereje nagy elismerés­sel tekint a szigetország azó­ta elért eredményeire. Kuba lakói szocializmust építenek, egyedül a kontinensen, az imperialista erők minden mesterkedésének kitéve­Az eltelt több, mint két év­tized alatt mégis meg tudták őrizni, amit Moncada ost­romlói megálmodtak, amit a forradalom győzelmével kivívtak: a szabadságot. Ma a forradalom megszületésé­nek 27. évfordulóján köszönt­jük a bátor, baráti kubai né­pet, kívánunk sok sikert or­szágépítő munkájában, hala­dást szolgáló külpolitikájá­ban. K. M. r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom