Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)
1980-07-25 / 173. szám
J Közlemény Kádár János és Leonyid Brezsnyev találkozóiáról — Csütörtökön a Krímben baráti találkozóra került sor Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke és Kádár János, az MSZMP KB első titkára között. Kádár János rövid pihenésre érkezett a Szovjetunióba. Leonyid Brezsnyev elmondta, hogy a párt és az ország aktívan készül az SZKP XXVI. kongresszusára, folyik az 1981 és 1985 közötti, valamint az 1990-ig tartó gazdasági és társadalmi fejlesztés fő irányainak kidolgozása. Hangsúlyozta, hogy a szovjet nép életszínvonalának emelése érdekében az elkövetkező években is következetesen folytatódik a termelés hatékonyságának fokozása, a termékek minőségének javítása. Kádár János tájékoztatást adott arról a munkáról, amely a Magyar Népköztársaságban folyik a magyar kommunisták XII. kongresszusa határozatainak megvalósítása érdekében, azokról az intézkedésekről, amelyek a népgazdaság irányításának tökéletesítését, a nemzetgazdaság arányainak javítását célozzák. Kádár János rámutatott, hogy szilárdult a társadalom politikai egysége, a magyar dolgozók széles körű támogatásban részesítik az MSZMPnek a fejlett szocializmus építését célzó irányvonalát. A találkozón érintették a szovjet—magyar együttműködés lényeges kérdéseit. Megelégedéssel állapították meg, hogy az 1981—85-ös években az áruforgalom a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság között 45 százalékkal nő, bővül a két ország együttműködése az energetika, a kohászat, a gépgyártás, és más ágazatok területén. Különös figyelmet fordítanak a tudományos-műszaki eredmények alkalmazására. Leonyid Brezsnyev és Kádár János véleményt cserélt az európai és világpolitika időszerű kérdéseiről. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy az enyhülés teljességgel megvédhető és megszilárdítható. Kipróbált út vezet ehhez: a különböző társadalmi rendszerű országok közötti politikai párbeszéd, kapcsolatok elmélyítése és kiszélesítése. A nemzetközi helyzet javításé- hoz reális lehetőségeket nyújtanak egyebek között azok a szovjet kezdeményezések, amelyek szerint egymással összefüggésben tárgyaljanak az Európába telepített középhatótávolságú nukleáris rakétákról és az előretolt telepítésű « amerikai harceszközökről. Leonyid Brezsnyev és Kádár János egybehangzóan megállapította: az európai és az egyetemes béke szempontjából hatékony és változatlan jelentőségű az a záróokmány, amelyet a helsinki konferencián fogadtak el öt esztendővel ezelőtt. A Szovjetunió és Magyarország a szóban forgó okmány politikai töltésének megfelelően határozottan sík- raszáll a madridi találkozó tárgyszerű és építő jellegű megtartása mellett. Komoly erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy a spanyol fővárosban a záróok-, mány valamennyi ajánlásával kapcsolatban olyan gyakorlati döntések születhessenek, amelyek a békés együttműködés elmélyítését, a békés egymás mellett élés normáinak megszilárdítását célozzák. A madridi találkozónak különös nyomatékot adna, ha döntés születnék a katonai enyhüléssel és a leszereléssel kapcsolatos európai konferencia összehívásáról. Leonyid Brezsnyev és Kádár János találkozóját testvéri, szívélyes légkör, s a megvitatott kérdésekben vallott teljes nézetazonosság jellemezte, A találkozón részt vett Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Bolíviai helyzetkép Argentína pénzeli a juntát ? Bolívia 200 millió dollár hitelt kért a szomszédos Argentínától — jelenítették diplomáciai forrásokra hivatkozva. La PazbóL Előzőleg Jaime Paz Zamora, baloldali alelnökjelölt azzal vádolta meg Argentínát, hogy segítséget nyújtott a bolíviai hadsereg szélsőjobboldali erőinek a puccs megszervezéséhez. A latin-amerikai sáj* - tó egy része is valószínűnek tartja azt, mivel Buenos Airesnek érdekében állt a bolíviai baloldal képviselője hatalomra jutásának magakadályozása. Luis Garcia Meza tábornok, a bolíviai junta feje, állítólag még a puccs előtt kijelentette: egy kormány gazdasági segélyt ígért neki, amennyiben hatalomra jut. Argentin részről mindezt cáfolták, s kijelentették, hogv a Junta mindössze diplomáciai elismerést kért Buenos Airestől. Luis Arze belügyminiszter szardán azzal fenyegetőzött, hagy letartóztatnak minden baloldali beállítású személyt, ha nem hagynak fel tevékenységükkel. Hírügynökségek szerint La Pazban nappal külsődleges nyugalom van, de éjszaka még. mindig lövöldözés hallatszik. Vidékről Oruro bányakörzetből jelentettek összecsapásokat a hadsereg és az ellenállók között, Klaus Barbie, a Gestapo volt lyoni főnöke szervezi a bolíviai terror-intézkedéseket — közölte jól értesült forrásokra hivatkozva Párizsban a Bolíviai Bizottság a Demokrácia Védelmére (Cona- de). A „lyoni hóhérnak” nevezett Gestapo-főnök, akit a francia bíróságok halálra ítéltek, Klaus Altmann néTörökországban tovább nő a belpolitikai feszültség, szaporodnak a sztrájkok a sorozatos terrormerényletek következtében. Képünkön: a fémmunkások szakszervezetének egyik vezetőjét, Kemal Türklert szélsőséges muzulmán fegyveresek ölték meg. NÓGRAD - 1980. július 25., péntek ven él az országban. A hetvenes évek elején felismerték, és Franciaország követelte Is kiadatását, a Bolíviai Legfelsőbb Bíróság set azonban megtagadta. Bolívia dolgozói folytatják harcukat a jobboldali ka- tdnai uralommal szemben. Az illegalitásba kényszert tett Bolíviai Munkásköflpont (COB) szerdán közölte, hogy a hatalomátvétel óta a junta emberei több mint ezer embert öltek meg. Áldozataikat tömegsírokba temették'. Szerdán Laz Paz munkás- negyedeiben súlyos harcok folytak 'a felfegyverzett dolgozók és a katonaság között. Az AFP jelentése szerint Hemar, Siles Zuazo, a június 29-i választásokon győztes Bolíviai Demokratikus és Népi Egység vezetője egy titkos rádióadón a puccsal hatalomra jutott katonai junta elleni narc folytatására szólította fel Bolívia haladó erőit. Elismeréssel szólt a nép bátor helytállásáról és megbélyegezte a junta elnyomó intézkedéseit. (MTI) Kivégzések Iránban Csütörtök reggel Teheránban kivégezték a légierő húsz tisztjét, akiket a nemrégiben leleplezett összeesküvésben való részvétel miatt ítéltek halálra. A vasárnap főbe lőtt öt tiszttel együtt így 25-re emelkedett az államellenes szervezkedés vádjával kivégzettek száma. Több mint háromszáz embert tartóztattak le eddig a hadsereg magas rangú vezetői által szőtt összeesküvés felfedése után. A szervezkedés központja Baniszadr elnök szerint a nyugat-iráni Hamadan légitámaszpont volt. Kivégeztek csütörtökön egy „szélsőbaloldali politikust” is, akit az iszlám bíróság „politikai gyilkosság” miatt sújtott halálbüntetéssel. Hatra emelkedett a szerdán Teheránban elkövetett pokolgépes merényletek halálos áldozatainak száma. Egy ismeretlen telefonáló szerdán este felhívta az Ettela.at című teheráni napilap szerkesztőségét és közölte, hogy a robbantásokat a Forghan nevű szélsőséges terrorszervezet tagjai követték el. Az iráni forradalom kezdete óta a szervezet már több magas rangú politikus ellen hajtott végre merényletet. (MTI) T Foglyok halála Üjabb két Palesztinái fogoly halt meg csütörtökön az izraeli Nafha börtönében azok közül, akik tizenegy nappal korábban éhségsztrájkot kezdtek tiltakozásul a hatóságok embertelen bánásmódja ellen. Kedden már meghalt ott egy palesztin fogoly. Haláluk oka az volt, hogy a beléjük erőszakolt folyékony táplálék a tüdejükba került. Az újabb halálesetek hallatán az izraeli rendőrség és katonaság tovább erősítette járőröző egységeit Kelet- Jeruzsálemben és a megszállt nyugati part többi részén, „erőszaktól", vagyis újabb tiltakozó tüntetésektől tartva. Már az első fogoly halálát követően, szerdán nagy tüntetések zajlottak le Jeruzsálemben. A rendőrség akkor gumibottal támadt a tiltakozókra, s tízet őrizetbe vett közülük. Kudarcra vannak ítélve azok a kísérletek, hogy a Camp Da- vid-i egyezmények révén megosszák az arab világot — állapította meg havannai sajtóértekezletén Jasszer Arafat, a PFSZ végrehajtó bizottságának elnöke. A közel-keleti konfliktus nem oldható mega palesztin kérdés igazságos rendezése nélkül — hangsúlyozta Arafat, aki a nucaraguai forradalom évfordulójának ünnepségeiről érkezett a kubai fővárosba. (MTI) Á kommunista és hazafias gondolat vértanúja 75 éve született Schönherz Zoltán .. ha azt látom, hogy bárki olyan hídon akar a folyón kikelni, amelyről tudom, hogy le fog szakadni, emberi köte. lességem rákiálltani, hogy vigyázzon”. 1942 nyarán a hazai 'kommunista mozgalmat súlyos vérveszteség érte. A hármas terrorapparátus — Sombor— Schweinitzer politikai rendőrsége, a csendőrség politika) nyomozócsoportja, és a VKF 2., a hírhedt „def” (a vezérkari főnökség elhárító osztálya) több száz kommunistát tartóztatott le, köztük Rózsa Ferencet és Schönherz Zoltánt, a párt hazai vezetőit. A vezérkari főnök különbíróságának kirakatperében a Schönherz és 13 társa ellen emelt vád azon alapult, hogy a vádlottak — idézzük a vádindítványt — „szövetkeztek arra, hogy a Magyarországgal szemben hadban álló Szovjet- Oroszország megsegítése, illetve .tehermentesítése érdekében a Szociáldemokrata Pártban és a szociáldemokrata szervezetekben tömörült munkásságot a független, szabad és demokratikus Magyar- ország jelszavával és ennek követelésével befolyásuk alá vonva, a tömegben tengelyellenes propagandával és Szov- jet-Oroszország elkerülhetetlen győze'mének hangoztatásával, a háromhatalmi egyezményben vállalt kötelezettségek teljesítésével szemben ellenszenvet keltsenek és ekképp a nemzet háborús akaratának megtörése útján a magyar állam és szövetségesei fegyveres erejének hátrányt, az ellenségnek pedig előnyt okozzanak”. A fővádlóit Schönherz Zoltán (Rózsa Ferenc a kihallgatások során belehalt a kínzásokba) a magyar kommunista és függetlenségi mozgalom kiemelkedő egyénisége volt. Csehszlovákiában kezdte a pártmunkát, bmói egyetemen szerzett mérnöki diplomával a kezében vált hivatásos pártmunkássá. Egyetemi városában, Prágában, majd Kassán dolgozott Csehszlovákia Kommunista Pártja szervezeteiben, a szlovákiai Ifjúmunkás-mozgalomban, amelynek 1934-ben magyar titkára is lett. A nemzetközi kommunista mozgalomra való korszerű kitekintést 1935—36- ban Moszkvában szerzett, ahol az ifjúsági internacionáléban képviselte a csehszlovák pártot. A kommunista mozgalomnak azok közé az értelmiségi vezetői közé tartozott, akik teljes szívvel és ésszel álltak ki a Komintern VII. kongresszusának nép- frontplatformja mellett. 1933 után a második bécsi döntéssel Magyarországhoz került felvidéki területeken szervezte a pártot, a széles szövetségi politikánk alakuló anti- fasizmus jegyében. 1940-től a titkárság és a Központi Bizottság tagjaiként oroszlán- része volt a függetlenségi mozgalom szervezésében: az 1941—42-es sikeres akciókban. (Elég a Történelmi Emlékbizottság megalakulására, Kossuth és Táncsics sírjának megkoszorúzására. a Batthyány örökmécsesnél rendezett tüntetésre, az 1942. március 15-i felvonulásra, és a Népszava karácsonyi szántára utalnunk.) A nagy lebukás után a perben a védelem éppen ei- re a függetlenségi és nemzeti tevékenységre alapozta taktikáját. Az uralkodó politikai elithez tartozó, a némete’la- nességgel rokonszenvező nagy személyiségek — tábornokok, követek, egyetemi tanárok, országgyűlési képviselők —, valamint a legális szociáldemokrata párt vezetőinek tanúként való felsorakoztatása mind azt szolgálta, hogy az elfogult antikommunista osztálybíróságnak bizonyítsa a vádlottak tevékenységének nemzeti és hazafias jellegét Ám Szakfű Gyula, Bajcsy- Zsilinszky Endre és Szaka- sits Árpád elismerő tanúvallomásai sem tudták megakadályozni a szégyenletes jusz- tizmordot, az ellenforradalom jogrendszerének értelmében is felháborító és törvénysértő igazságtalanságot. 1942. szeptember 30-in Schönheva Zoltánt halálra ítélték, és október 9-én kivégezték a Mar- git-körúti (ma: Mártírok útja) fegyház udvarán, Híres búcsúlevelében írig: „Én nem cselekedhettem másképpéti, mint ahogyan cselekedtem. Mikor felismertem, hogy milyen veszély fenyegeti embertársaimat, meg kellett szólalnom, nem tehettem másképpen. Ahogy Luther mondta a zsinat előtt: »►Itt állok és nem tehetek másként«”. D. M. Gyűrűzik Billy Carter ügye A Billy Carter — az amerikai elnök fivére — gyanús olajügyletei körüli botrányos sajtóvisszhang megtörte a kínos csendet és szóra bírta az eddig hallgatásba burkolózó hivatalos Washing, tont. Az éppen újabb karn- pányúton járó elnök nevében kedden kiadott körmönfont nyilatkozat nem cáfolja a fivér törvénybe ütköző űzőiméit. Az elnöki nyilatkozat egyebek között leszögezi: Billy Carter — jelenleg — semmiféle tevékenységet nem fejt ki egy másik ország kormánya megbízásából és nem is fontolgat ilyesmit. Az utóbbi időben pusztító hőségről érkeztek jelentések az Egyesült Államokból. De nemcsak a hőmérők állása jelzi, hogy ismét „hosszú, forró nyár” kísért a Florida-ál- lambeli Miamiban. A májusi véres faji zavargásokat, júliusban újabb követte- Az események az amerikai nagyvárosok néger gettóinak, Amerika színes bőrű lakóinak tarthatalan helyzetére hívták fel a figyelmet, és sok vonatkozásban a hatvanas évek hatalmas polgárjogi megmozdulásaira emlékeztettek. Különösen a reményüket vesztett fiatalok hajlanak a legjelentéktelenebbnek tűnő események hatására is fejvesztett zavargásokra. A KU-KLUX-KLAN TÁMASZPONTJAI Florida tudvalévőén a fajgyűlölő Ku-Klux-Klan fő támaszpontja, a narancsültetvények fehér urai csak a saját törvényeiket ismerik. Az 1920-as évektől kezdve idegenforgalmi centrummá fejlődött Miami — könnyebb életet kínálva — magához vonzotta a négereket. Itt cipőtisztítók, pincérek, szobaIsmét hosszú, forró nyár Mi történik Miamiban? lányok, hordárok, taxisofőrök, eladónők, kertészek lehettek. A konjuktúra még a szomszédos Georgia és Alabama államból is sok feketét csábított ide: a város összlakosságának ma mintegy negyede néger. Az elmúlt években azonban visszaesett Miami idegenforgalma, a nyaralók inkább a karibi szigeteket keresik fel. Ez pedig a négerek növekvő munka- nélküliségéhez vezetett: sok ezren csak a szociális segélyekkel tartják fenn magukat. A 60-as évektől kezdve újabb csapásként jelentkezett a gazdag emigráns kubaiak beáramlása: ók kezükbe kaparintották a kereskedelmet, a bankokat és természetesen az idegenforgalmat is- Miamiba vonzották a latin-amerikai gazdagokat, telekspekulánsokat. akikkel együtt a kábítószer-csempészet egyik központjává tették a várost. Egymás után épültek a gyárak, de négereket alig alkalmaztak. A gondokat csak növelte a 35 ezer fekete bevándorló. aki az elmúlt nyolc évben Haitiből menekült ide a nyomor és a Duvalier-re- zsim elnyomása elől. A faji feszültség így évről -évre nőtt: a tehér amerikaiak a kubaiakkal álltak szemben, a kubaiak az amerikai feketékkel. s mindannyian a Haitiből érkezett nyomorultakkal. HARMADRENDŰ POLGÁROK A négerek sokszor harmadrendű polgároknak érzik magukat — joggal- Míg a fehérek és a kubaiak között a munkanélküliség 8 százalékos, a feketéké már túlhaladta a 17 százalékot. (De a fiatalok között ennek majd a duplája.) Hivatalos adatok szerint egy néger évi jövedelme alig több mint 5 ezer dollár, a fehéreké 14 ezer. S mindehhez járul a hatóságok brutalitása és igazságtalansága. Egy fehér rendőr megerőszakolt egy 11 éves fekete kislányt — szökni hagyták. Egy néger tanítót állítólag összetévesztettek egy kábítószer-kereskedővel: véresre verték, lakását összezúzták. Egy 22 éves fekete fiatalembert „tévedésből” lőttek le a fehér rendőrök. A májusi zavargásokat is hasonló eset idézte elő: négy rendőr ok nélkül agyonverte a néger Arthur McDuffyt. S bár a fehér bíróságnak kétségtelen bizonyítékok álltak rendelkezésére a rendőrök bűnösségéről felmentő ítéletet hoztakA kormányzat arra hivatkozik, hogy a jelenlegi helyzetben nem képes gazdasági segítséget nyújtani a rászorultaknak. A lázongások megismétlődésének elkerülésére csupán annyi történt, hogy Washingtonból FBI-tisztvi- selőket és jogászokat irányítottak Miamiba: ellenőrizzék a végrehajtó szerveket és a rendőrséget. A nyugtalanságot azonban, s ezt a közelmúlt eseményei is bizonyítják, mindez nem csillapítja. A nyomor és reménytelenség kétségbeesett cselekedetekbe hajszolhatja nemcsak Miami, hanem sok más amerikai város feketéit is. Gáti Istváa