Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)

1980-07-16 / 165. szám

világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVI ÉVF.. 165. SZÁM j __________* — A RA: 1,20 FORINT 1980 JÚLIUS 16., SZERDA Befejeződtek a magyar— jugoszláv tárgyalások Veszelin Gyuranovicsot fogadta Kádár János Hazautazás — Közlemény A hivatalos baráti látoga­táson Magyarországon tar­tózkodó Veszelin Gyurano- vics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szö­vetségi végrehajtó tanácsá­nak elnöke és kísérete ked­den a Ganz-MÁVAG Moz­dony-, Vagon- és Gépgyárba látogatott. A vendégeket el­kísérte Halász József, a Ma­gyar Népköztársaság belgrádi nagykövete. A jugoszláv vendégeket a nagyvállalat vezérigazgató­sági épületének kapujában Rabi Béla kohó- és gépipari államtitkár, Roska István külügyminiszter-helyettes és Török József, a vállalat mű­szaki igazgatója köszöntötte. A vezérigazgatóság tanács­termében a vendégeket a Ganz-MÁVAG vezetői tájé­koztatták a 16 ezer dolgozót foglalkoztató gyáróriás törté­netéről, fejlődéséről, a világ­piachoz való igazodás, a ter­mékszerkezet-váltás további terveiről, aminek érdekében rekonstrukciót hajtanak vég­re. A tízéves program célja: kisebb létszámmal, dinamiku­san növekvő termelékenység­gel megháromszorozni a ter­melést. A szövetségi végrehajtó ta­nács elnöke nagy érdeklődés­sel hallgatta a Ganz-MÁVAG és a jugoszláv vállalatok együttműködését példázó ada­tokat. A kapcsolatok még 1909-re nyúlnak vissza, ami­kor a magyar gyár Macedóni­ába és Dalmáciába vízi erő­műveket szállított. A közös vasúti járműgyártás 1938-ban kezdődött, s az utóbbi húsz évben több mint 40 szivaty- tyútelep került a „Ganz­MÁVAG”-ból a szerb köz­társaságba. 1971 és 1980 kö­zött hét közúti híd 22 ezer tonna összsúlyú vasszerkeze­tét exportálták Jugoszláviába, s ottani tervek alapján, Ma­gyarországon készül a már formálódó újvidéki híd vasszerkezete. A harmadik piacon törté­nő közös értékesítés példái is fellelhetők, hiszen több or­szágba vasúti részegységeket szállítanak. Egyiptomban pe­dig szivattyútelepek fémjelzik az együttes munkát. A jövő lehetőségei ugyancsak bizta­tóak, amit a találkozón Ve­szelin Gyuranovics külön is aláhúzott. Elismerően szólt a Ganz-MÁVAG eredményeiről s a jugoszláv szövetségi kor­mány támogatásának ígére­tét illesztette a kooperáció, valamint a tartós gazdasági kapcsolatok más területein kínálkozó közös fejlesztés vá­zolt terveihez. A találkozó kedves záró­momentumaként a vállalat dolgozóinak ajándékát a ma­gyar—jugoszláv kooperáció­ban gyártott utolsó vasúti mozdony modelljét adták át Veszelin Gyuranovicsnak, megjegyezve, hogy a Ganz- MÁVAG és a szomszédos or­szágbeli partnerei a mozdo­nyok, motorvonatok közös gyártásának felújításáról ősszel tárgyalásokat kezde­nek. A tájékoztató után a ju­goszláv kormányfő és kísére­te üzemlátogatásra indult. Egyebek között megtekintet­ték az acélszerkezeti csar­nokban a készülő újvidéki híd gyártási munkálatait, s jártak az atomerőművi gép­gyártás új fellegvárában, ahol most készül Paksnak a kezetta-átrakó. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára délután a KB székházá­ban fogadta Veszelin Gyura­novicsot, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének tag­ját, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövet­ségi végrehajtó tanácsának elnökét. A szívélyes, elvtársi légkö­rű találkozón áttekintették a két párt. a két ország kapcso­latainak alakulását, véle­ményt cseréltek a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A találkozón részt vett Lá­zár György, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke- Jelen volt Halász József és Milan Veres. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke a nap folyamán a Parlamentben szintén fo­gadta Veszelin Gyuranovicsot. Látogatását befejezve, Ve­szelin Gyuranovics és a kísé­retében levő személyiségek — köztük Dusán Ilijevics, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végre­hajtó tanácsának tagja, a ma­gyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság jugo* szláv tagozatának elnöke. Mi- lorad Pesics, a szövetségi kül­ügyi titkár első helyettese és Milan Veres — kedden este el­utazott Budapestről­(Folytatás a 2. oldalon.) Hideg tej — meleg víz Elsőként az országban — Hulladékhő gazdaságos hasznosítása Bemutató Cereden Ki gondolná, hogy a tej hű­tése során nem csak hideg tej keletkezik, hanem jelentős mennyiségű hő is. Olyan ener­gia, amelyet eddig jobb híján, a szó szoros értelmében, szél­nek eresztettek. Ezt a pazar­lást hivatott kiküszöbölni az a berendezés, amit nemrég helyeztek üzembe a ceredi termelőszövetkezet tehenészeti telepén, elsőként az ország­ban­Tegnap délelőtt a meghí­vottak a gyakorlatban is megismerkedhettek ezzel az egyszerű, ám mégis roppant hasznos készülékkel és műkö­désével. Az eljárás lényege, hogy léghűtéses helyett, víz­hűtéses kondenzátort kap­csolnak a tejhűtő gépre, amelyben a hűtés közben ke­letkezett hőt a víznek adja át. Így a hűtőberendezés mű­ködése során közvetlenül fel­használható 55 C-fokos me­leg vizet termel, külön ener­giabefektetés nélkül. A rend­szer szíve, a belga gyártmá­nyú Packdensor hőcserélő, amely bármely Magyarorszá­gon üzemeltetett tejhűtőhöz csatlakoztatható. Az úgyneve­zett hulladékhő gazdaságos hasznosításához szükséges to­vábbi kellékek nagy része a tej házakban már eddig is be volt építve. Egy 600 férőhe­lyes tehenészeti telepen a be­ruházás teljes költsége 90 ezer forint, az elérhető éves ener­giamegtakarítás 150—360 ezer forint, a korábban alkalma­zott energiahordozótól függő­en. A beruházás megtérülési Ideje 3—6 hónap. A már említett méretű te­henészeti telepen napi 7200 liter tej hűtésével 7000 liter körüli meleg víz nyerhető, ami bőségesen fedezi a moso­gatási, tisztítási és tisztálko­dási szükségletet. A téma fontosságára tekin­tettel a bemutatón képvisel­tette magát a Nehézipari Mi­nisztérium és a TSZKER or­szágos központja is, amely oroszlánrészt vállalt és vállal továbbra is az eljárás ter­jesztésében és népszerűsítésé­ben. Vállalják, a ceredi ter­melőszövetkezettel együtt az importhöcserélők beszerzését, az adaptálási tervek elkészíté­sét, a berendezések felszere­lését és a vevőszolgálat ellá­tását. A bemutatón részt vevő Pest, Heves és Nógrád me­gyei szakemberek elismerés­sel nyilatkoztak a Cereden látottakról. Most már csak az érdekelteken múlik az ötletes, energiatakarékos eljárás hazai elterjedése. Az év első felében 13 olajmérő állomást gyártottak a Szovjetunió részére a VE- GYÉPSZER salgótarjáni gyárában. Néhány nap múlva újabb berendezés indul útnak a szovjet olajmezőkre. (báb ) Megnyílt Nemzetközi grafikai művésztelep Salgótarjánban Az ország egyetlen nem­zetközi grafikai művésztele- pét tegnap nyitották meg Sal­gótarjánban, a megyei József Attila Művelődési Központ klubjában, ahol egyúttal a korábbi művésztelepek válo­gatott grafikáiból rendeztek kiállítást. A megnyitón, ame­lyen jelent volt Welsch Já­nosáé, a Magyar Képzőművé­szek Szövetsége munkatársa, Mazsaroff Miklós, a Magyar Képzőművészek Szövetsége észak-magyarországi területi szervezetének titkára, a Nóg~ r4d megyei, valamint városi párt- és állami szervezetek több vezető munkatársa, dr. Horváth István megyei múze umigazgató köszöntötte < vendégeket a rendező Nógrád megyei Múzeumok Igazgató­sága nevében. Utána Kugel Tiborné, a Salgótarjáni városi Tanács elnökhelyettese mon­dott üdvözlő beszédet, ismer­tette röviden Salgótarján múltját, s a jelen építés ered­ményeit. A nemzetközi művésztelep munkájában részt vesz Szlo. vákiából Jozef Dorica, Finn­országból Tarja Polari, a Né­met Demokratikus Köztársa­ságból Harald Döring. Bulgá­riából Mincsev Panajotov, va­lamint Banga Ferenc, König Róbert, Lóránt János és Muzsnay Ákos. A művészek­nél; egy rézkarc- és egy szita­műhelyt rendeznek be. A munkán túl, a jelenlevők egy hónap során megismerkedhet­nek Nógrád megye, valamint Budapest nevezetességeivel, ott lesznek augusztus 3-án a bánki nemzetiségi napon, lá­togathatják Salgótarján nagy­üzemeit. A művésztelep zárását au­gusztus 14-én tartják, ugyan­csak a megyei művelődési központ klubjában, ahol itt rendeznek. Egyébként minden résztvevő három művészi raj­zot, vagy grafikát ajándékoz az új salgótarjáni galéria készült műveikből kiállítást gyűjteménye számára. Harmincéves múltú tisztség Népi ülnökök eskütétele Ünnepélyes esküt tettek teg­nap Salgótarjánban megyénk új — július elsején a megyei tanács által öt évre megvá­lasztott — népi ülnökei. A nyolcvannyolc tisztségviselő közül nyolcvan jelent meg a tanács épületében, ahol Illés Miklós, a Nógrád megyei Ta­nács elnökhelyettese köszön­tötte őket. A Balassagyarmati Megyei Bíróság és a Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság új elnö­keinek dr. Reményi Jenő, a megyei bíróság elnöke mon­dott beszédet e fontos és fele­lősségteljes társadalmi tiszt­ségről. Fölhívta a figyelmet arra, hogy a szocialista tár­sadalomban a bíráskodás cél­ja a széles néptömegek érde­kei szerint való nevelés. A laikus személyeknek az ítél­kezésbe történő bevonása régre nyúlik vissza. Ilyenek voltak a burzsoá bíráskodás­ban részt vevő esküdtek. Ha­zánkban kereken harmincéves múltja van a népi ülnöki tisztségnek, s ez alatt az idő alatt az e posztra választott emberek hasznosan vettek részt a kisebb és nagyobb horderejű ítéletek meghozata­lában. A népi ülnökök hatásos és helyes közreműködését a bí­ráskodásban az szavatolja, hogy őket a dolgozók legjobb­jai közül választják ki, így a munkásemberek természetes jogérzékét, felelősségét és élet­ismeretét adják hozzá a jogal­kalmazás gyakorlatához. Eze­ket az erényeket várják el tő­lük mind a bírók, mind a ma­gyar társadalom. Különösen nagy felelősség hárul arra a tizennyolc népi ülnökre, akik a megyei bíróság által tár­gyalandó ügyek megítélésében vesznek részt. Órájuk kivált­képp vonatkozik az a — kü­lönben minden népi ülnökre érvényes — követelmény, hogy gyarapítsák jogi isme­reteiket, készüljenek föl ala­posan a tárgyalásokra, s élje­nek. dolgozzanak rangos és fontos tisztségük viseléséhez méltó módon. A megyei bíróság elnökének beszéde után idősebb ülnökök hozzászólása, néhány gyakor­lati kérdés és az ezekre adott válasz hangzott el- Majd az új népi ülnökök dr. Reményi Jenőtől átvették a tisztségük betöltésére jogosító megbízó- levelet. Á NOB 83. ülésszaka A hűtőaggregát a Packdensor hőcserélővel P. Kedden reggel a szovjet fő­városban megkezdte tanács­kozását a Nemzetközi Olim­piai Bizottság. Az ülésen a NOB hetven tagja vett részt. Mint Monique Berliouxasz- szany, a NOB igazgatója kö­zölte, az ülésen határozatot hoztak arról, hogy a nyolc év után távozó Lord Killanin, a bizottság elnökének utódát a bizottság szerda' délutáni ülé­sén választják meg. A bizott­ság új tagjainak megválasz­tása viszont csak a soron kö­vetkező. Baden-Badenben megrendezésre kerülő kong­resszus napirendjén szerepel majd. Ugyancsak Baden-Ba­den lesz a színhelye az 1988. évi téli és nyári olimpia váro­sai kijelölésének. Eredetileg ezt a moszkvai ülés napirend­jére tűzték ki. A NOB kedden délelőtti ülésén meghallgatta a végre­hajtó bizottság korábbi ülései­ről szóló beszámolót, vala­mint a Lake Piacidban meg­tartott téli olimpiáról szóló előterjesztést. Az 1988. évi téli olimpia megrendezésére több város je­lentkezett: a kanadai Calgary, az olaszországi Cortina d’Am­pezzo. ahol már siker­rel tartottak téli olimpiát és több más világversenyt, vala­mint Svájc, ahol a versenye­ket több város együttesen bo­nyolítaná le. A nyári olimpiá­ra is több jelentkező van, így az ausztráliai Melbourne és a nagy japán város: Nagoya. Sajtókörökben nagy érdek­lődést keltett a NOB elnöké­nek megválasztásáról szóló bejelentés. Az újságírók köré­ben elterjedt hírek szerint az egyik legesélyesebb jelölt Sa­maranch spanyol diplomata, aki jelenleg országa moszkvai nagykövete és egyben a NOB sajtóbizottságának elnöke. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom