Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)
1980-07-02 / 153. szám
A mátramindszenti művelődési ház falai között sokoldalú tevékenység folyik. A kulturális feladatok mellett oktatási igényt is kielégítenek irányítói. Nemcsak a mozi- és színházi előadások szervezése hárul a vezetőkre, hanem otthont adnak az általános iskola testnevelési óráinak, az esti középiskolások foglalkozásainak. TIT-clőadásoknak. fit a nyár. a művelődési ház a szeptemberben induló szezonra készül Addig a gyerekek az épületet körülvevő kellemes parkban, játszótéren szórakozhatnak. — ki — H Áz ünnep hangja szól..." Ünnepi hangversenyre invl- — Hogyan esett a választás — A megyében ez. az egy táltak a meghívók: 10 észtén- a százhalombattaiak meghívó- ilyen színvonalú és típusú dós jubileumát érte meg a sála? kamarakórus van — mégsincs József At lila Művelődési Köz- _ Ennek története van. Az ®íég fellépési alkalom? pont kamarakórusa. Az ün- egyik alapító tagunk, Susán — Nem hiszem, hogy ne nepeltek és az ünneplők egv- Bálint elkerült Salgótarjánból lenne igény erre — a kará- aránt izgalommal és érdeklő- Százhalombattára. Amikor csonyi önálló hangversenyük déssel tekintettek a minapi megtudta, hogy ott is van kó- kön is zsúfolt ház volt — hangverseny elé — nem lehet ruSi jelentkezett — de közben mégis, azt kel] mondanom, tudni, a pódiumon vagy a tagja maradt a mi együtte- töl3b országos rendezvényen lészéksorokban volt-e nagyobb síinknek is. Amikor teheti, Pünk fel. mint ..hazain”. Ami a feszültség az üvegcsarnok- eijön a próbákra. Ok tavaly még elgondolkodtató: Százha- ban megtartott koncerten, ünnepelték az ötéves fennél- lombattán. ami kis hely, ki Mert, akik eljöttek — szép lásukat — erre meghívtak tudnak állítani egy ilyen jó számmal — rokonok, ismerő- minket, így ezt viszonoztuk, vegyes kart. Többségében mun. sok, barátok, egykoii kórusta- Susán Bálint mindkét kórus- kasokból áll! Véleményem gok, zenebarátok — tudták, ban szerepelt. szerint a városnak is szüksé. nem kis utat. nem kévés aka- _ visszagondolva az el gt lenne egy nagy vegyes kar- dalyt tud háta mögött ez az úu t(z ;flZtendön,: melyeket' F8" ,JÓ lenne már léPni eb‘ együttes. A hangverseny mű- é k legjelent0sebb állomá. ben! sora — melyben vendégként _nknak.? * I fellépett a százhalombattai * * Liszt Ferenc kórus és a nagy- — Talán a legnagyobb ese- bátonyi kamarazenekar — ér. niény az volt, amikor 1974- dekességeket, csemegét 1s ki- ben a Zeneakadémián a kanált — a klasszikus -kamara- marakórus.kategóriában kórusszámok mellett Kodály aranykoszorús címet értünk ____ ____ E sti dalát, Farkas Ferenc-. Bár- el, diplomával. E fölött már kérdezek: számára mi a leg- dos Lajos-műveket, a két kó- csak a híres, nagy múltú kó- emlékezetesebb a tíz évből? rus közös éneklését, sőt, még rusok állnak... Májusban Szol. _ Legnagyobb nosztalgiá. bemutatót is: Torják Vilmos- nokon részt vettünk azon az val a soproni szanak Weöres Sándor Kuli cí- országos kamarakorus-talalko. replésekre emlékszem vissza, mű versére írt darabját. zón. ahová a családi és tarA közönség nem csalódptt... ünnepeken fellépő Több szám után hosszan zú. együtteseket h‘vria.k nJ~ gott a taos. a vendégegyütles ezen Szolnok varos aiany okmég ráadást is adott, az MMK levelet nyeitük el kamarakórusa ihletett előadás- — Hogyan alakult ki ez az ban szólaltatta meg többek igényes műsor, milyen a re- között Lassus Zsoldos szere- pertoárjuk? nádját és a nagy felkészültsé- — Ismerünk annyi művet, _ ____ g et, komoly tudást igénylő re- hogy bátran vállalkozhatunk nógrádi szereplésről emlékez- mekművet, Kodály Esti dalát, egész estét betöltő, önálló mű- hessenek meg! Élményt nyújtott a bemutató sorra is — csak sajnos, erre is (vajon mikor hallható újra, kevés a lehetőség... ü. Kiss Magdolna szélesebb közönség előtt is?), Egészségére! Szabó Lőrinc elbűvölt..." // Beszélgetés o 75 éves Vilém Záradéval Deák Ferenctől, aki egyike az alapítóknak, amikor a ki. tüntetésekkel kezében vissza, ül a helyére, csak egy dolgot Ezeknek hangulata van min- dig és nagyon együtt él a társaság. „Az ünnep hangja szól..." — énekelték együtt zárószámként Liszt művét. Kívánjuk, hogy még sok jubileumon felcsendülhessen ez a kórusmű és akkor az. eddiginél több A neves cseh íróval, költővel. a 75 éve® Vilém Zóvadá- val érdekes beszélgetést folytatott Prágában, a pozsonyi Üj Szó munkatársa. Az interjú néhány részét közöljük. — Ennél a nagyon ízletes ebédnél ez idáig csehül beszélgettünk, Most, a pohár vörös bor elölt, ha ajánlhatom, néhány mondat erejéig váltsunk át magyarra . . . Egész* ségéré! — Egészségére . . . Hm . . , Tudja, az, hogy Petőfi, Ady és József Attila egyik cseh fordítója vagyok, még nem jelenti, hogy beszélem az önök csodás hangzású nyelvét. Sajnos, nem ismerem. Nyersfordítósból dolgozom . . . Először akkor csodáltam meg ezt a nyelvet, amikor a húszas években Szabó Lőrinc Prágában járt. A viselkedésével és a jellemével nyomban elbűvölt. De a jellemnek. a viselkedésnek az anyanyelv az egyik termőága, így hát a magyarokat is nyomban megszerettem általa. Tudja. Szabó Lőrinc volt az első ember az életemben, akiről azt mondogattam, igen. 6 a költő. Ő és nem más. Ennek a háznak a földszinti termében beszélgettünk, az akkori híres prágai Nemzeti étteremben. Lenyűgöző egyéniség volt. Ragyogóan beszélt a nyugati és a magvar költészet kapcsolatáról. Nos, akkor határozottan éreztem, nem csupán a hyugati népek költőit kell anyanyelyemre tolmácsolnom, de elsősorban azon kis népek költészetét, akikkel együtt élünk itt. Középkelet-Európá'- ban. Például József Attilát... A Dunánál című versének költői krédója máig sem teljesen megválaszolt kérdés. — Ügy tetszik• nagyon szereti József Attilát. — Tisztelem a költészetét. Azzal a szeretettel szeretem világirodalmi rangú líráját, amely a békés együttélés örömét és elengedhetetlenségét sugallja itt, a Duna-medencé- ben és a nagyvilágban. — Ez valóban szép gondolat, amelynek a magyar irodalomban az a Németh László adott különös hangsúlyt, akt drámát irt Húsz Jánosról, s aki elsőként fordította magyarra Jirásek Kutyafejüek- Jét. De hadd hívom közénk ismét Fábry Zoltánt, aki lay vallott a Duna-tájl szellemi- sép s^étszórtsáoa kanosán Cápákról: ,,Ami Capekből kimaradt, a félénk-nézés, az össze- ölelkezés, azt jómaounknak kell kipótolni, hozzáadni . . .” Persze, idézhetném a Fuéik- ról írt Fábry-sorokat is, mert Fűtik sem feledkezett meg a csehszlovákiai magyarokról, s a Duna-tájl népekről. Vilém Závada 75 éves — Feltétlenül igazp van önnek, hogy jobban kellene Ismernünk egymást. Amikor néfordítottam. Ügy érzem azonban, itt a szemléletváltásnak a közeljövőben meg kell érkeznie. — Petőfin, Adyn és József Attilán kívül melyik költőnktől fordított több verset? — Verscsokrot csak tőlük fordítottam, de előszeretet'el olvasgatom Radnóti Miklós, Illyés Gyulai és Nagy László verseit. Nagy László szívem költője' Szeretem őt. Nagyon szeretem ... — Mit vái a fiataloktól? — Hiszem, hogy a mai fiatal költők között nem egv akad. aki a középkelet-euróoal kis népek költészetét, irodalmát óhajtja megismertetni a cseh néppel. Én ezt csináltam. S nem bántam meg. hogy a francia , költészet fordításáról áttértem e, Duna menti nének költészetének tolmácsolására. Ha újra kezdhetném, újra a szerbek, a románok, a lengyelek. a magyarok, a szlovákok felé fordulnék. Azok felé. akikkel együtt élünk, esvütt építünk hazát, lakhatót. — Vénezetül hadd kérdezzem, hol s kikkel ünnepelné lenszívesébben hetvenötödik születésnapját, amelyhez valahány évvel ezelőtt a Madách olvasónk nevében gra4 . i I A 1 I-, M 4- AJL Könyvkiadónál megjelentek válogatott verseim, eltöprengtem: vajon cseh nyelven mikor jelenik meg a hazánkban élő magyar költők antológiája. Ehhez persze, fordítói apparatus kellene. — A prágai egyetemről már kikerült néhány jeles fordító... — Még mindig kevés. S talán egy sem akad köztük, bárcsak ne lenne igazam, aki, ha magyar irodalom fordításáról szólunk, ne kizárólag a magyarországi irodalomra gondolna. Persze, én is kizárólagosan magyarországi költőket tuWhatok, további ió egészséget és sok-sok alkotásban naz- da a evet kívánok. Egészségére! — Hogy mondta? E-gész-sé- gé-re? Igen . .? Jól mondom? A születésnapomat naivon szűk. baráti és családi körijén, egv erdei lakban tnl- teném a legszívesebben. A jókívánságokat, szívemből köszönöm. S most fogla ezt a pohár bort. Ezen a földön termett. Egészségére! Szigeti László a pozsonyi Űj Szó munkatársa nagy sikert hozott Deák Pálma és Sólyom József szóló, éneke. A koncert után együtt ma- radtak az énekesek, a közös vacsora előtt Jutalmakat, kitüntetéseket adtak át a szereplésért, a tíz év munkájáért. Szílasi András, a KÖTA megyei elnöke szubjektív hangú köszöntőjében találkozásokról szólt, amikor helyben és Idegenben tanúja volt a kórus sikereinek. Rozgonyl István, a KÖTA megyei fltkára a város kultúrájáért végzett’ tevékenységük, tíz-, illetve ötéves „törzsgárdatagságuk" elismeréséül okleveleket, jelvényeket adott át. Guthy Évával, aki az együt- es irányítója a kezdetektől nem volt könnyű beszélgetni. A fellépés előtti próbára Budapestről, a Margitszigetről érkezett — ott próbáltak a rádiókórussal, melynek egyik szólamvezetője — vasárnap már újra mennie kellett, a Salgótarjánban töltött órái az utóbbi években mindig betáb- lázottak. — A heti egy próbánk azért nem marad el, sőt, ha nagyobb fellépésre készülünk, még többször is összejövünk. A 20 fős kórusból heten alapító tagok, heten öt éve dolgoznak velünk. Hogy kik? Van érettségiző diák, pedagógus, egyetemista, főiskolás, gyári dolgozó, többen volt nö. vendékei a zeneiskolának. Misuratában és Garianban. Szíria kulturális és nemzeti orientációsügyi minisztériumának kiadója megjelentette a szír költő, Barakiat Latif Vo- könyvtár és olvasóterem mű- natot vezetek című versgyűj- ködik, amelyek több mint 8 teményét. A költő Damasz- millió kötettel rendelkeznek, kusz és Dera között dolgozik Évente mintegy 600 új könyv mozdonyvezetőként. A fitfta- jelenik meg több mint 6 mii- lökhöz intézett verseiben ne- lió példányszámban. Líbia héz, de érdekes szakmájáról» nagy figyelmet fordít a nem- a munkásosztály életéről. ír. v^\/x^\/>x\/>*'v/V'V'*an«/VV'VV'VV'VV^>»,\/v»'\/VAr'»zV/V'VVzv/V\/\»»VVVV'VN»/\A'/\/'*^^ Tudományos és kulturális hírek Fennállásának 20. évfordu- zeti kultúra, a sajátos művé- lóját ünnepelte a hanoi rajz- szét megőrzésére és íejleszté- filmstúdíó. A két évtized alatt sére. Csupán 1979-ben az álla- 85 raji- és bábfilmet készítet- mi költségvetés több mint 2,5 tek. A filmek nagy sikernek millió dinárt irányzott elő a örvendenek, évente 25 millió- célokra. Ösztönzik a nemzeti an tekintik meg őket. folklórcsoportok és színházak Sikeresen fejlődik Mongólia alapítását. Külön helyiségeket tömegtájékoztatást rendszere, kapnak Tripoliban, Sebhában, Pillanatpyilag 40 napilap és 29 folyóirat jelenik meg. Az egyes családok átlagosan 5 kiadványra fizetnek elő. A köztársaságban több mint 1100 Bárány Tamás: Másfél szoba összkomfort (Regény) „Ne fáradjon — mondta konokan leszegett fejjel men- „Hanem? — csillant meg a kedvesen. — De busszal me- tem oda az egyik üres asztal- szeme. — Prémium?” S fölgyek. Lehet, hogy Béla a meg- hoz, mindjárt magam elé vet- emelte poharát, mert a pincér állóban vár!”" tem az étlapot, s csak annak közben kihozta a pezsgőt, ki„Akkor végkép Indulnod fedezéke mögül néztem körül, bontotta és töltött, kell!! Kellemes hétvégét!” „Ismerős?” — kérdeztem „Följebb!" — mondtam tiRámnézett, mintha a nap halkan Jutkától. tokzatosan. sütött volna ki váratlanul, „Senki!” Rámnevetett, olyan fény ragyogta be a vo- „Az intézetből?” „Mégis a tudományok doknásait. Mintha türelmetlenül csat- tora lesz!” A A vagy a maga felesége megsejt ßyerek^t, mondtam magamban valamit!” meghatottam s egy kissé tan „Maguk még itt, főnök?” - Határozottan nemet intet- meg ^^kenyfn 1ls" kérdezte Sári mealeDetten fém. A tavasz első napja volt, Aztán a szekrényéhez lépett, ».Kizárt dolog szívem! Sem emlékszem márchis húszon- kivett a/ alióról eizv esernyőt a ferjed, sem a felesegem nem egyedike. A Dekamil-program Ä fndílí I, kS - Nem , lányok,t,~ . JjjJ 1^1. «W>t m..lntudom, mi lesz Ibi sítúrájával -De Pottornyai! - intett dúlt, többet kellett bent len— mondta fakó haneon. — ketsegbeesve, — öt ismeri, nem az intézetben, s szaba- Esik' Viszlát’ Szia Jutka’” hisz’ összejárnak! És ő is dabban bánhattam az időmJudű llí,,™, ,ÍSl né. gMMr «* «*» «»« «»*• zett utána. „Ez nem volt véletlen!” — sziszegte gyűlölködve. Azt mondod? „Köszönöm. Remélem, meg- tant volna a hangja: lesz!” „Senki!” Hirtelen még a szívem is „Biztos?” elszorult. Istenem, de szereti a „Nem vagyok vak!” Szusszantam egyet. „Akkor nézzük, miből élünk! Rántott borda, jó lesz?” „Jó — biccentett, — És inni mit Iszunk?” Rámosolyogtam, „Ezúttal én döntök. Helyes?” Megint bólintott. „Csak tessék!” Kevés vendég volt, mondom; Legyintettem. tünk együtt Jutkával. „A jó öreg Andrist... Nagy tisztelője ugyan az asszony- lágy szellők kezdtek kavarognak, de inkább a nyelvét té- ni a megkékült ég alatt, egy„Följebb!” — mondtam, s melengettem kezemben a jéghideg pezsgőt. Csak nézett, nézett; tanako-. dott. „Starker megy és maga...” — s intett, hogy a székébe ülök. Fejem ráztam, letettem a poharam, tempós mozdulattal a zsebembe nyúltam, elővettem a cédulát, amit Edittől kaptam tegnap. Szememhez emeltem, mintha alig tudnám kibetűzni, s tagolva, iskolásán olvastam: „Rimóczi utca négy, hatodik már jött is a pincér. Megrendeltem az ételt, aztán meg- emelet három...” De mosThogy Vzívfájdítóan kérdeztem, milyen pezsgőjük Rám meredt, tűz csapott fel van. A Reserve mellett dön- arcan, és alig tudott megszó- töttem. lalni. ,’,De äzt"ám! Minden épei- Petné ki. mint, hogy beszél- szer-egyszer távolabbi utakra ^a" ~ ^ at ”ebae; ”É* ezt csak így?"“ És csak méiű nő n szatyrában hordia jen. Férfiszolidantas is van a is mereszkedtem vele kettes- amikor a pincér eime i, a most.... meju nő a szatyrában nordja J „ . Eavszer „éldául Vácott mi van ma? Születésnap?” a pezsgőspohárra mutattam, az esernyőjét!! Plane ilyen vua»onl .. .... . Den- egyszer peiaaui vacou novemberben. Most levakartam időben' — Rámnézett s ré- Még szorosabban bujt hoz- uzsonnáztunk, másszor meg J „jgy akaitam... mül ten láttam, hogy szinte zám, a szemem kereste. Gödöllőn. Ezen a napon azonreszket. — Ezek figyelnek ben- „Ügy félek, Miklós!” ban vacsorázni hívtam, s nem Megnyugtató mosollyal is messzire, csak egy kedves budai vendéglőbe. „Majd március van”. Elmosolyodott, tündérien. „Akkor a tavaszra iszunk?” — És az asztal alatt megsiNem a pohárért nyúlt; a céduláért mohón. „Rimóczi utca négy, hatodik emelet három! — lehelte áhí-. tattal. — Garzon?” „Ugyan! Gyerekkel? Konynünket, Miklós! — Odaugrott hozzám, átölelt, szinte mint az mondtam: életmentőt a fuldokló. — Sok- „Luxus, amíg engem látsz!— Korán érkeztünk, még a mogatta a kezem, kai jobban kell vigyáznunk! Megpaskoltam a vállát, puszit vacsoravendégek előtt. Hatig „Ihatnánk arra is! — szoNem hozhatjuk hitbe magun- nyomtam az arcára, s órámra voltunk bent a laborban, s rítottam meg a simogató ke- ha, fürdőszoba, kamra. Egy kát! Képzelje, ha a férjem, néztem. — De most már ké- bizony zúgó fejjel ültem be a zét, — Amilyen tavaszt vara- nagy szoba, egy kicsi! Másfél szülj, vár a férjed. Beviszlek kocsiba: alig vártam, hogy ki- zsoltál körém... De az nem szoba összkomfort!” I és valahol a közelben letesz- szellőzzék kissé a friss leve- most kezdődött, mint ez a hiNÓ3RÁD — 1930. július 2., szerda J lek. Hol találkoztok?” gőn. Odabent az étteremben • vatalos. a naptárban...” (Folytal)uitj
