Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)
1980-07-02 / 153. szám
1 öt megye: Borsod. Hajdú, Heves, Szabolcs és Nógrád legjobb targoncavezetői mérkőz. tek meg Miskolcon az országos verseny területi elődöntőjén. A nyolcvannyolc résztvevő között nők is indultak a férfiakkal azonos feltételek mellett. Mennyi marad a közös kasszában? Társadalmi tulajdon védelme a termelőszövetkezetben örvendetes, hogy az elmúlt években csökkent a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a társadalmi tulajdont ért kár. A korábbi -évekhez képest a vezetők gondosabban, előrelátóbban óvják a közös tulajdont. Sok termelőszövetkezetben felismerték, hogy az üzemrendészek, mezőőrök alkalmazása jól megtérülő költség. A pest megyei termelő- szövetkezetek 70—80 százaléka már létesített ilyen munkaköröket. Példának hozhatjuk fel a dabasi Fehér Akác Termelőszövetkezetet, amely 10 ezer holdas területen gazdálkodik és emellett kiegészí. tő tevékenységként értékes importáruk: kávé és déligyümölcs csomagolását is végzik. Ez a, szövetkezet 44 vagyonőrt alkalmaz, közülük 27-en fegyveres mezőőri szolgálatot látnak el. ROKKANTAKRA BÍZZAK? Sajnos gyakori eset, hogy az őrzéái feladatok ellátásával olyan személyt bíznak meg, aki egészségileg alkalmatlan erre a munkára. Az egyik termelőszövetkezetben egy rokkant éjjeliőrt alkalmaztak, aki észlelte ugyan, hogy füst szivárog ki fa tojóházbók de intézkedni kéotelen volt. Ezért elektromos rövidzárlat miatt a tojóház leégett és egymillió forintos kár keletkezett. A példa elgondolkoztató. A termelőszövetkezet vezetőit humánus, az idős, beteg emberen segíteni kész szándék vezérelte, amikor éjjeliőri munkával bízták meg. Valójában azonban vele is, önmagukkal is rosszat tettek. A zárszámadó közgyűlések azt bizonyítják, hogy mind a termelőszövetkezetek, mind a közvetlen irányítást végző területi szövetségek tagjai részletesen foglalkoztak a vagyonvédelem helyzetével és a vitára meghívták a megyei rendőri, ügyészi, népi ellenőri szervek vezetőit is. Ez a szemléletváltozás is hozzájárult, hogy ma már a termelőszövetkezetekben 25 ezren foglalkoznak mezőőri, rendészi, ellenőri és más vagyonvédelmi munkával. Elismeréssel kell szólni a területi szövetségek ellenőrzési irodáiról is: számos gazdasági, pénzügyi és számviteli hiányosság feltárásához adtak segítséget. CSÖKKEN A BŰNCSELEKMÉNYEK SZAMA » Négy évvel ezelőtt, 1976- ban különböző bűncselekmények révén 59 millió forintos kár érte a termelőszövetkezeteket. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa akkor már felmérte a termelőszövetkezetek vagyonvédelmi helyzetét, a tapasztalatokat országos értekezlet elé terjesztette. A TOT ajánlásait országszerte megszívlelték és ennek köszönhető, hogy 1977-ben már 35 millió forintra csökkent a bűncselekményekkel okozott kár, 1978-ban 26 millióra. A múlt évben ismét romlott valamit a helyzet: csaknem 30 millió forintos kár keletkezett a közösben. ELLENŐRZÉS NÉLKÜL A betörések száma csökkent, mert a termelőszövetkezetekben is felismerték, hogy pénzt csak jól őrzött helyen szabad tartani. A legtöbb helyen védőrácsokkal felszerelt helyiségben, páncélszekrényben őrzik még a rövid ideig maguknál tartott pénzösszegeket is. De a legbiztonságosabb védőeszközök sem jelentenek akadályt- az okmányhamisítókkal szemben, akik — az ellenőrzés hibái miatt — súlyos ezreseket vehetnek fel. Jutaszőnyegek trj termék, a jutaszőnyeg gyártását futtatta fel a bangladesi szőnyegipar. Ezek a szőnyegek formájukat és tartósságukat tekintve egyáltalán nem maradnak le a gvapjúszönyegek mögött, viszont föv'i 1 olcsóbbak, s ezért nem vé- 1 11 n világpiaci sikerük. A keres let k' -intésére a közeljövőben 10 új gyárat létesítenek, amelyek évente 1 millió szőnyeget fognak •T ártani. Banglades Népi Köztársaság a világ legnagyobb jutatermelője. A külföldi piacokon változatlan ke resletnek örvendenek a jutakötelek, a szőnyegláncfonalak, a zsákok. szatyrok, térítők és szalvé ták. 1979-ben az ország több mint 170 000 tonna különböző jutaterméket állított elő, aminek nagy részét külföldre szállították. A visszaélések másik elterjedt formája a vesztegetés. Egyes csaknem pótolhatatlan alkatrészek beszerzéséhez nagy összegű csúszópénzeket fizetnek ki az üzletek eladóinak, vezetőinek. Ilyenkor abból a hamis meggondolásból választják a vesztegetést, hogy ez az olcsóbb. Utólag, a felelősségre vonásnál derül ki, hogy sokkal drágább és kínosabb megoldás. . Mindezek ellenére a közös tulajdon megóvása nagyjában- egészében Nógrádban is jó úton halad. És míg nagyobb gondossággal védjük, évente mintegy 25—30 millióval több maradhat a közös kasszában. (b. i.) Dús szakállú, zömök fiatalember Köpenyben lépdel a munkapadok között. Mozgásán látszik. valakinek számít a műhelyben. Munkahelyi beosztása: csoport veA településpolitikai munkáról A z utóbbi években közigazgatási koncentráció, az ipartelepítés és -fejlesztés hatására a községek nagy részének a fejlődése meggyorsult. Megváltozott a falusi lakosság foglalkoztatási szerkezete, növekedett az iparban dolgozók száma. Kedvező folyamat ment végbe a lakosság tudati viszonyaiban. Erősödött a szocialista tulajdonhoz való kötődés, fokozódott a közéleti aktivitás. Ennek következtében a községekben összességében kedvezőbb feltételek alakultak ki a politikai munkához. A községi pártszervezetek irányítói ezeknek a változásoknak és jól igazodnak az új körülményekhez és követelményekhez is. Az elmúlt években a korábbiaknál is nagyobb figyelmet fordítottak a községpolitikára, a településfejlesztésre, amelynek megvalósításában egyre nagyobb önállósággal, felelősséggel vesznek részt. A reális településpolitikai célok megfogalmazása számtalan tényező gondos figyelem- bevételével alakítható ki. Jó tudni, hogy egyes helyeken ma már Nógrádban is természetes a jó ivóvíz, másutt megoldott a gyermekintézményi ellátottság, jó néhány helyen korszerű úthálózattal is büszkélkedhetünk. Természetesen e községekben is jelen vannak az életszínvonal-emelkedésével és az életmód változásával kapcsolatos új lakossági igények. Az elkövetkezendő időszakban nagy fontossága van annak is, hogy a községi pártszervezetek a különben reális igényeket szigorúan rangsorolják. Mindenekelőtt abban a vonatkozásban, hogy a településpolitikai célkitűzésekhez megfelelő anyagi fedezettel rendelkezzenek. Ehhez tartozik még az is, hogy a községi pártszervek irányításával a társadalmi és tömegszervezetek, a tanács, a községekben levő gazdasági egységek és intézmények megnyerjék tagságukat, dolgozóikat, a községben lakók mind szélesebb körét a községfejlesztési elképzelésekben való aktív részvételre. Ebben a munkában jól bevált tapasztalat a településpolitika nyilvánosságának biztosítása. Elengedhetetlen, hogy a község lakossága jól ismerje a településfejlesztést szolgáló tervet, a lakossági szükségleteket és a fejlesztési lehetőségeket is. Ennek érdekében hasznos gyakorlat a falugyűlésekre, tanácstagi beszámolókra írásos tájékoztatók kiadása a résztvevőknek, melyekben értékelik a településfejlesztés eredményeit, tapasztalatait és ismertetik a VI. ötéves tervre vonatkozó előzetes saját elképzeléseket, jelezve a megoldás^ lehetséges változatait. Mindez hozzájárulhat az együttes gondolkodáshoz, a reális igények kialakításához. A XII. pártkongresszust megelőző alapszervezeti taggyűlések, pártértekezletek, a falugyűlések/az országgyűlési és tanácstagi jelölőgyűlések jó lehetőséget biztosítottak ahhoz, hogy az elmúlt öt év eredményeit, problémáit elemezve, szót váltsunk a lakosság szélesebb rétegeivel az országos és megyei gondokról, tervekről, feladatokról. Ezt a kedvező alkotó, politikai légkört megőrizve és továbbfejlesztve a végrehajtásban, az együttes cselekvésben kell kamatoztatni a párt- szervezeteknek. Csak az országgyűlési képviselői és tanácstagi jelölő gyűléseken több tízezer közérdekű bejelentés és javaslat hangzott el. Ezek egy része természetesen nem új keletű, mivel korábban különböző fórumokon is megfogalmazódtak. Mostanában az a legfontosabb feladat, hogy a pártszervezetek a Hazafias Népfront községi bizottságaival, a tanácsokkal együttműködve dolgozzák fel és rangsorolják az észrevételeket, a tennivalókat. Mindenekelőtt azokra a feladatokra összpontosítsák az anyagiakat, szervezzék a társadalmi munkát, összefogást, amelyek megoldását semmiképpen nem lehet halasztani. A rövid időn belülre történő megvalósításnak természetesen határt szabnak az anyagi lehetőségek is. Hasznos gyakorlattá vált, hogy a települések gondjainak egy részét, szerényebb anyagi ráfordítás mellett a lakosság mozgósításával ellentételezik és a nagyobb beruházást igénylő feladatok megoldását hosszabb távra tervezik. A településpolitika — településfejlesztés — nem választható el az általános politikától és annak részét képező gazdaságpolitikától. Mindenhol fel kell készülni arra, hogy a fejlesztési célok a tervezettnél lassabban valósulnak meg. esetenként, helyenként feszültségek is keletkezhetnek. Előtérbe kell helyezni az olcsóbb, a meglevő eszközök hatékonyabb felhasználását igénylő megoldásokat és fokozottabb mértékben kell támaszkodni a helyi erőforrásokra, a társadalmi összefogásra. Erre is számtalan jó példa van a gyakorlatban. A jelen időszakban fontos teendő az is, hogy a pártszervezetek ösztönözzék a HNF bizottságait, a tanácsokat, a tömegszervezeteket, a közérdekű javaslatok érdemi feldolgozására; minden észrevételre válaszoljanak. Adjanak magyarázatot a teljesíthetetlen kérésekről is. Tapasztalataink szerint a lakosság többsége nemcsak tudomásul veszi, hanem meg is érti, hogy egyik, vagy másik javaslat miért nem valósulhat meg. A településpolitikai, településfejlesztési feladatok megvalósítása számtalan módszerrel történik. Ezek megoldására nincs egységes recept, mindenhol alkalmazható séma. Ugyanakkor vannak olyan jól alkalmazható tapasztalatok, amelyek máshol is felhasználhatók. Az egyik legfontosabb feladata a párt- szervezeteknek az állandó és folyamatos kapcsolat kialakítása és tartása a társadalmi és tömegszervezetekkel, a tanácsokkal, a lakossággal. A tennivalók egyeztetése, vitára bocsátása már a munkatervek készítésének időszakában történjen meg. A községi pártszervek tegyenek ajánlásokat a tanácsoknak, tömegszervezeteknek. A közösen elhatározott feladatok megoldását időközönként értékeljék, ellenőrizzék. Éljenek a jól végzett munka elismerésével és ha szükséges a felelősségre vonással is. Helyes, ha a községi tanácsok éves településfejlesztési tervet készítenek. Ösztönözzék a tanácsi vezetőket, testületeket, a környező községekkel való kapcsolatfelvételre, tapasztalatcserére, mivel közös erővel, együttesen több települést érintő gondot közösen eredményesebben tudnak megoldani. Például: ellátás, szolgáltatás javítása, iskolakörzetesítés. Örömmel tapasztalható, hogy a lakosság által végzett önkéntes munka, forintban kifejezett értéke évről évre növekszik. Ez nem egyszerűen csak gazdasági kérdés, de olyan közösségi magatartás is, amelynek révén az egyén alakítójává válik a településpolitikának, hasznos tagjává lesz a helyi közösségnek. A községfejlesztés érdekében végzett társadalmi munka megsokszorozhatja a lehetőségeket, az eredményeket. M indez nem csupán kézzelfoghatóvá teszi a párt politikáját, hanem egyúttal alkalmat teremt a közéletben való aktív részvételre és ezzel is szolgálja a kedvezőbb lakóhelyi viszonyok formálását. L. K. Lent és fent... zető. Társadalmi tisztsége: \ szakszervezeti bizalmi. Huszonhét évés. Egynéhá- nyan hajlamosak a szó éretlen értelmét gondolva fiatalnak címkézni. s ennek megfelelően kezelni e korosztályt. Lehet, hogy a szakáll sugallja a képzettársítást, de eszébe jut az embernek, hogy Engels épp ennyi idős volt, mikor a Kommunista Kiáltványt írták. Persze akkor más idők jártak — idéződik föl egy könnyen előkapható közhely. Tény, hogy a korosztály tagjainak nem mindegyikére jellemző az élénk közéleti aktivitás. — Ha nem is közéleti minden esetben, de van aktivitás. Ez megnyilvánulhat másban is, mint politizálga- tásban — mondja Döbrei Róbert, az ELZETT Zár- és Lakatgyár szécsényi gyáregységének szerszámkészítője. „Aki jól dolgozik, az már politizál” — ötlik föl egy újkeletű bölcsesség Döbrei szavai nyomán. Ezt másutt mondta egy másik munkás, de lényegét vizsgálva — úgy tetszik — összecseng a két gondolat. S> hogy igaz gondolat. ezt tanúsítani látszik a fiatal szerszámkészítő életútja is. Bár ő híres a plé- num előtti gyakori véleménynyilvánításról, tekintélyét mégsem ez alapozta bsís, hanem kifogástalan munkája. S ez ad súlyt is a szavaknak, amelyek dicsérnek, vagy elmarasztalnak valamit az üzem életében. — Csoportvezető és bizalmi egy személyben. Jó ez így? — Hasznos, hogy a kettő együtt van. Így hivatalból is megvan az emberek ismerete, ami szerintem nagyon fontos, meg a munkahelyi feladatok ismerete. Sokan panaszkodnak, hogy rengeteg pluszmunkával jár a bizalmitisztség. Ez nem igaz. Nincs sok munka vele. — Élénken beszélnek arról, hogy a bizalmi tevékenysége ne csupán a tagdíjbeszedésből álljon. — Az az igazság, hogy ezenkívül nem sokat tud csinálni. Meglátogatja a betegeket. Beleszól a jutalmazásokba. a béremelésekbe. Ezek az anyagi juttatások azok. amikkel lehet mit tenni az emberek érdekében. Esetleg még munkaidőkedvezmények jöhetnek szóba. Más egyéni gond nem is lehet. Hozzá kell tenni azért, hogy ezeket a tennivalókat jól megoldani korántsem olyan könnyű, mint fölsorolni. Ahhoz, hogy egy bizalmi értelmesen és hatásosan szóljon bele a jutalmazásról, a bérarányok kialakításáról zajló vitába, alaposan, valósan kell ismernie szakszervezeti csoportjának minden tagját, ezeknek képességeit és teljesítményét. Részletesen tájékozottnak kell lennie az üzem nagyobb céljairól, apróbb feladatairól egyaránt. Jelentékeny tekintélyre van szükség, hogy a bizalminak ,.lent” is és ,,fönt” is adjanak a szavára. Mindezek épp elég terhet rónak a bizalmira, ha lelkiismeretesen eleget kíván tenni a vele szemben támasztott követelményeknek. Fontos teendőt említ a bizalmiak fölkészítésére kiadott brosúra, írván: „szüntelenül gyarapítania kell ismereteit, tudását”. Döbrei nemrég fejezte be a szakmunkások hároméves szak- középiskoláját, s szerzett érettségit — Csak az első év volt nehéz — mondja —, utána rutinból vizsgáztunk. Szükség volt az iskolára, mert így lesz lehetőség a továbbtanulásra. — Mit tanul még? — Nincs eldöntve. Nálunk a technikusi minősítést lehetne megszerezni. De annak nincs értelme. Nem éri meg a két évet. amit rászán az ember. Valami komolyabb iskolára gondoltam. Ami felkészíti az embert arra, hogy ilyen összetett munkában, mint a szerszámkészítés. tudjon irányítani, tanácsokat adni mindenben. m- 9.
