Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)

1980-07-01 / 152. szám

✓ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA 5. XXXVI. ÉVF., 152. SZÁM ÁRA: 1,20 FORINT 1980. JÚLIUS 1.. KEDD tapasztalatcsere Műszaki fejlesztés, ésszerű munkaerő-gazdálkodás a salgótarjáni öblösüveggyárben Semmelweis-ünnepség Salgótarjánban Társadalmunk közös ügye az egészségügyi ellátás ' A tudós orvosprofesszor, Semmelweis Ignác születésé­nek évfordulóján immár ha­gyománynak számít, hogy a magyar és az egyetemes or­vostudomány kimagasló egyé­niségére emlékeznek ország­szerte orvosok, gyógyszeré­szek, az egészségügy munká­sai. A megyei tanács egész- s~"ügyi osztálya és az Or- v >segászségügyi Dolgozók S akszervezete Nógrád me­gyei bizottsága — Semmel­weis Ignác emlékének tiszte­lettel adózva — hétfőn délu­tán rendezte meg az egészség- ügyi dolgozók napját Salgó­tarjánban, a megyei tanács székházában. Dr. Harakály Mária, a megyei tanács egész­ségügyi osztályának vezető­je köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd dr. Gordos János a rriegyei pártbizottság titkára mondott ünnepi beszé­det. Emlékeztetett arra, hogy a történelem Semmelweis Igná­cot. az anyák megmentőjét, a világ legkiválóbb orvosai kö­zött tartja számon. Százhat- m^t _az általános vankét esztendővel ezelőtt kérdésekről. Berki Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese átnyújtja a Perliczi János-emlékplakettet Pósfai Ferencnének. társadalmi élete küzdel­született, szorgalmas, kitar- mes tevékenység, meg nem tó munkájával, hivatástuda- alkuvó harc volt, például szol­gálva az egészségügy dolgo­kímélő, gyógyító munka. így van ez Nógrád megyében is. Az elmúlt évekre a nagy fej­lődés' jellemző, eredménye­sebbé vált a kórházi osztá­tával emelte fel először a ma­gvar orvostudományt, az eu­rópai gyógyászat élvonalába. ..................... Síi A meafipvpiés a ’elenséeek egészségpolitikai torvény meg- örvényesül a szakmai ^ka^Mk" megismerésérevMó valósításáért. nyitás minden szinten. zói számára, akik ma már lyok, a szakrendelők és a megbecsültén dolgoznak az gondozók együttműködése, irá- tyleg­törekvés, a logikus következ­tetés vezette el a gyermekágyi láz terjedésének felfedezésé­re majd az ePene való vé- tosított az ingyenes dekezés módjára. A gyógyító ségügyi ellátás, a A továbbiakban arról szólt, az alapellátás, egyre hogy társadalmunkban min­den állampolgár számára biz- egész- gondos, munka nem terelte el figyel- anyagokat és energiákat nem Ülésezett a megyei pártbizottság Tegnap Salgótarjánban ülést tartott az MSZMP Nóg­rád megyei Bizottsága. A tanácskozáson részt vett Bíró József, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa. Az időszerű nemzetközi kérdésekről — az MSZMP Köz­ponti Bizottsága június 24-i állásfoglalása alapján — Géczi János, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára tájékoz­tatta a testületet. Ezután a megyei pártbizottság személyi kérdésekben döntött. ☆ ☆ ☆ A Hazafias Népfront Nógrád megyei elnöksége tegnap Salgótarjánban ülésezett. A testület állást foglalt a megyei tanács alakuló ülésével kapcsolatos személyi kérdésekben. Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt részvételével több emberre terjednek ki a szűrővizsgálatok, emelkedett a szakrendelések óraszáma, a/, anya- es gyermekvéueiéui jobb. Eseményként tartottuk számon Balassagyarmaton az új szülészeti-nőgyógyászati osztály átadását. Az élet- és munkakörülmények kedvező változásának, a gyógyító, meg­előző munkának köszönhető az átlagéletkor meghosszab­bodása, amely egyúttal magá­val hozta az idős emberekről való fokozottabb gondosko­dást, napközi otthonok létesí­tését, a házi szociális gondo­zást, a nagyobb törődést, fi­gyelmet. A továbbiakban arról szólt, hogy az elmúlt öt esztendő­ben a megyében az orvosok száma harminchárommal, az egészségügyi szakemberek száma kétszázhússzal növeke­dett. Nyolcvanhárom új kór­házi ágy várja a betegeket. Beruházásra eddig 121 milli­ót, felújításra több mint 61 milliót, gép-műszerek vásár­lására 33 millió forintot köl­töttek. Az egészségügyet min­dig megkülönböztetett fi­gyelem kíséri, az emberről Szovjet—nyugatnémet tárgyalások Moszkvában (Folytatás a 2. oldalon.) Az Üvegipari Művek szer­vezésében tegnap Salgótarján­ban egész napo6 tanácskozást tartottak, amelyen az alap­jában véve azonos jellegű ter­mékeket előállító, és hasonló technológiával dolgozó válla­latok — Párád, Nagykanizsa, Ajka, Vásárosnamény — munka- és üzemszervezői, va­lamint műszaki dolgozói vet­tek részt. Az eszmecserére kí­váncsi volt Szalomtay Károly, az Üvegipari Művek vezér­igazgató-helyettese, és Genge Rudolf, a művek szervezési osztályvezetője. Az egybegyűlteket Varga Gyula, az öblösüveggyár igaz­gatója köszöntötte, majd hangsúlyozta, milyen fontos szerepe van a tapasztalatcse­rének, a hatékonyság és termelékenység növelése céljából, különös tekintettel a szűkös fejlesztési lehetőségek­re, a meglevő belső tartalékok jó felhasználására. Ezt követően Kazinczi Gyu­la, a gyár főmérnöke ismer­tette azokat a műszaki fejlesz­tési eredményeket, amelyek­nek hatására nőtt a hatékony­ság, emelkedett a termelé­kenység, javult a munka- és üzemszervezés, és a munka­erő-kihasználás. Elsők között említette az üvegáruk behordásának gépe­sítését. Elmondta, hogy fel­használták az itthoni gyárak tapasztalatait, a nyugati és a szocialista országok gyáraiban szerzett ismere­teket. Amikor megtalál­ták azt a módszert, ami­vel el tudják érni" a legfonto­sabb követelményt, a termelé­kenység növelését, akkor kezd­tek hozzá a szervezési fel­tételek megteremtéséhez. A többi között szakosították a finomüveggyártást. Bizonyos idő után a dolgozókkal meg­vitatták a tapasztalatokat, s az ő javaslataik figyelembe- éctl- 'üa távozták meg a további konkrét tennivalókat. Egy-egy behordópálya elké­szítése saját erőből öt-hatezer forintba kerül. A finomke- helyáru gépi behordásának megvalósításával 22 főt tud­tak megtakarítani. Ezt. a meg­oldást kívánják alkalmazni a fazekas- és a D kemencéknél is. ahol újabb hat személy megtakarításával számolnak. Céljaik között szerepel, hogy a villarendszert alkalmassá tegyék a vegyes termelés ki­szolgálására. Az automata gépeknél is si­került megvalósítani a teljesen automatizált rakodást. A to­vábbi célok azonosak a fi- nomkehelyáruknál meghatá­rozottakkal. A műszaki fejlesztési ered­mények közül említésre méltó a merítés félautomatizálása, amelynek során elsősorban a nehéz fizikai munkát könnyí­tették meg. Igen fontos változást hozott a termelés technikai színvo­nalának alakulásában a fi­nomüvegáruknál megvalósí­tott gépi pohár- és kehely­Számtalan részfeladat elvégzése után lesz az izzó Qvegcsepp. bői díszes mintázatú kehely, világítótest vagy éppen virág­váza. Megannyi kéz együttesen alakítja az öblösüveggyár ex­porttermékeit. Képünk az üvegfúvást követően a hűtösza- lag végén készült, ahol a hőmérsékletükből folyamatosan vesztő üvegáruk a pattintókhoz kerülnek. A poharak száj­nyílását alakítják ki élénk figyelemmel. — kép: kj — gyártásban a pattintó-csiszoló félautomata gépcsoport alkal­mazása. Előnye jelentkezik a termelés mennyiségének növe­lésében, nyolc fő megtakarí­tásában, a selejt jelentős csökkentésében. Emellett mér­séklődött a balesetveszély, ke­vesebb energiára van szükség, nem kell pénzt fordítani az importgyártó eszközökre és alkatrészekre. Az előadó beszélt még a csillárüveggyártás egyszerűsí­téséről, illetve több munkafo­lyamat összevonásáról. Ered­ményeként a korábbival ellen­tétben nem egy, vagy két hét múlva, hanem azonnal meg tudják ítélni, jó. vagy rossz a termék. Kazinczi Gyula előadása után Szabó Sándor, az öblös- üveggyár normaosztályának vezetője a gépi finomcsiszo­lásnál alkalmazott multimo­ment vizsgálati módszer ta­pasztalatairól tájékoztatta az érdeklődő szakembereket. Ezután került sor a gyárlá­togatásra. majd a kora dél­utáni órákban megnézték a gyárról készült filmet, végül pedig hasznos eszmecserét folytattak a hallottak és lá­tottak alapján, a jó módszerek átvételének lehetőségeiről, konkrét elképzelésekről. A szovjet kormány meghí­vására hétfőn délben Moszk­vába érkezett Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja, vala­mint Hans-Dietrich Genscher alkancellár, külügyminiszter. A Vnukovói repülőtéren a vendégeket Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Alek­Pályára állt a Vasárnap, moszkvai idő sze­rint 7. óra 41 perckor a Szovjetunióból Föld körüli pá­lyára állították az újabb te­herszállító űrhajót: a Prog- ressz—10-et. A kiadott hivata­los jelentés szerint a Prog- ressz—10 különféle berende­szej Koszigin miniszterelnök, Andrej Gromiko külügymi­niszter és más hivatalos sze­mélyiségek fogadták. Moszkvában hétfőn meg­kezdődtek a szovjet—nyugat­német tárgyalások. A megbe­széléseken szovjet részről Leonyid Brezsnyev és Alek- szej Koszigin vesz részt. A nyugatnémet felet Helmut Schmidt, és Hans-Dietrich Genscher képviseli. Progressz—10 ra, a további kutatómunka zavartalan folytatása érdeké­ben. Az űrhajó 51,6 fok hajlás­szögű pályáján 191—281 kilo­méternyire távolodik el a Több energiahordozó, értékesebb nyersanyagok Eredményes fél évet zártak a bányászok és a zéseket és egyéb terheket szállít a Szaljut—6—Szojuz— 35—Szojuz—36 űrkomplexum­Föld felszínétől, s 88,9 perc alatt tesz meg egy fordulatot. A repülésirányító központ je­lentése szerint valamennyi berendezés kifogástalanul mű­ködik. Az első fél év termelőmun­kájának eredményeit július el­ső napjaiban összegezik a vál­lalatok, a fő folyamatok azon­ban már ismertek, mivel az irányító és felügyeleti szervek rendszeresen nyomon követik a vállalatok eredményeit, a munkájukat nehezítő tényező­ket, tájékozódva arról, hogyan tarthatnak lépést a magasabb követelményekkel, hogyan ál- ják meg helyüket a szigorúbb feltételek mellett. Néhány kulcsfontosságú iparág már el­ső félévi gyorsjelentését is el­készítette, s ezekből kitűnik, hogy érezhetően hasznosítják az irányító munkában, a szer­vezésben rejlő tartalékokat. Bár továbbra is tapasztalhatók kiesések, a kooperáló vállala­tok között szállítási zavarok, a termelés az első fél évben a tervnek megfelelően alakúit, nőtt a termelékenység, s jó néhány helyen gazdaságosab­bá vált a munka. A szénbányászat első félévi felemelt, 12.6 millió tonnás tervét előre nem látható geo­lógiai nehézségek ellenére is teljesítette, sőt némileg — mintegy 10 ezer tonnával túl is teljesítette, mégpedig a ta­valyinál kevesebb szabadnap feláldozásával. A múlt év első felében 440 ezer, most 270 ezer tonna szenet termeltek a sza­badnapokon, vagyis a hiva­talos munkaidőt jobban ki­használták. Az egy főre jutó termelés körülbelül 2,5 száza­lékkal emelkedett. A mecseki, az oroszlányi és a borsodi bá­nyák 15—20 ezer tonnával tel­jesítették túl tervüket. A legértékesebb energiahor­dozóból, a kőolajból az előze­tes számvetés szerint az elő­irányzottnál jó 10 ezer tonná­val hoztak felszínre többet az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vállalatainak szénhid­rogénbányászai. Főként az algyői olajkutak gazdái jeles­kedtek a túlteljesítésben: a nemzetközileg is elismert új módszerrel a vízbesajtolásos eljárással a szokásosnál is na­gyobb hatékonysággal terelik a termelőkutakhoz a föld mé­lyéről az olajat. A földgáz­bányászok törekvéseinek ered­ményességét mintegy 20 millió köbméter terven felüli föld­gáz tanúsítja. A vaskohászat az év első fe­lében kielégítette a hazai igé­nyeket. tartós hiányt egyetlen termék esetében sem tapasz­taltak. A kohóüzemek terv­szerűen dolgoztak. Kokszból a kohászok tervezettnél többet gyártottak, s ezzel javították az ellátást. Acélból a tervezettnél 36 ezer tonnával gyártottak többet, ennek döntő részét az Özdi Kohászati Üzemekben. A magasabb feldolgozottsá- gú termékek arányának növe­lése és a gazdaságos export­ból származó árbevétel csak­nem 20 százalékos növekedé­se jeizi a Magyar Alumínium- ipari Tröszthöz tartozó válla­latok első félévi sikeres mun­káját. Bauxitból. timföldből és alumíniumból egyaránt többet termeltek, mint tavaly ilyen­kor, ugyanakkor tovább javí­tották a minőséget, bővítették a gazdaságos termékek vá­lasztékát. Ennek jegyében ké­szült el az új fóliamű a Kő­bányai Könnyűfémműben, amelynek nyomán a hazai f$- liagyártás megduplázódni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom