Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)
1980-06-29 / 151. szám
Dr. Ferenczi György főorvos Nógrádgárdonyi hétköznapok Mintha az édesanyja, vagy gyermeke volna... •A hatalmas fák alatt mindenütt padok. Az utakat piros muskátli szegélyezi. A park egyik oldalában rózsákért. Nyugalom, csöndesség, jó levegő. A fák alatt köpenyben, melegítőben betegek sétálnak, üldögélnek a padokon. Beszélgetnek, olvasgatnak. Időnként feltűnik egy- egy fehér köpeny.Orvos vagy ápolónő megy keresztül a parkon. Oda-odaszól a csöndes beszélgetőknek: „Hogy van Józsi bácsi?... Mi újság Katika néni?... Hogy érzi magát ma?... A csönd, a nyugalom, a hatalmas park, a régi kastély, az orvosi tudás, az ápolónői gondosság mind-mind kivétel nékül a betegek gyógyulását szolgálja. ☆ Az Intézet főorvosa dr. Ferenczi György. A hajdani kastélyban a Nógrád megyei Tanács tbc és tüdőbeteg gyógyintézete kapott otthont N ógrádgárdonyban. Az intézet kitűnően fölszerelt. Az elmúlt évben hárommillió forintot költöttek a legmodernebb gépekre műszerekre. Ezekben a napokban éppen „őrségváltás” előtt állnak. Ferenczi főorvos így fogalmaz: — A hajdani „rém”, a tuberkolózis visszaszorult, hála az országos szűrésnek, a gondos megelőzésnek. Gyarapodott viszont a más fajta tüdő- betegségek száma. Ha például egy tüdőgyulladás három hét alatt nem javul, már ránk tartozik a gyógyítás. Nógrádgárdonyban sokat tesznek a betegekért. A reggelik, ebédek. vacsorák, uzsonnák kielégítőek, bőségesek. A kertészetnek köszönhetően már akkor kerül a .tányérba paprika, paradicsom, saláta, - friss zöldfőzelék, amikor a piacon még erősen újdonságnak számít. Az sem különlegesség, hogy az egyedi kívánságoknak eleget tesznek. Ha valaki rántott csirkét kér, azt kap, ha madártejet, egy pohár bort, netán halászlét. a konyhán azt is megfőzik. Amikor a főorvos átvette ez intézet igazgatását, csak annyit mondott: — Azt kérem mindenkitől, úgy tekintsen a betegekre, mintha az édesanyját, vagy a gyermekét gyógyítaná... Százharmincnégy dolgozója van a nógrádgárdonyi szanatóriumnak. Hat orvos, harmincnégy nővér és asszisztensnő áll a betegágyak mel- , lett. Közülük sokan „visszatérők”. Valamikor itt kezelték, gyógyították őket. Kapnak levelet az ország szinte minden tájáról. Egy idős ember a Bács—Kiskun megyei Madarasról írt. Nóg- rádgárdonyba szeretne kerülni, hogy meggyógyítsák az asztmáját. Levelében a „bizalom” szót nagy betűkkkel írta. Még a községi népfrontbizottság titkárával is aláíratvalaki a fizikai terheléseket bírja is, még nem biztos, hogy a majdani konfliktushelyzetekben helytáll. Vagyis megvizsgáljuk, alkalmas-e arra a munkakörre, amelyet előbb betöltött, vagy célszerűbb, ha mást választ. Mondok egy példát. Ha egy psz- tályvezető hozzánk kerül, mondjuk infarktus után utókezelésre, jó ha megtudjuk, mennyire viseli el a vitákat, a munkakörével kapcsolatos tennivalókat. ☆ Tervekben egyébként sem szűkölködnek. A szomszédos Az őrzőszobában Angyal Jőzsefné nővér a műszereket ellenőrzi (Bábel László felvételei) ta, hogy nagyobb nyomatékot adjon szavainak. A távoli beteget fogadják. Pedig bőven van dolguk. Ebben a fél évben ötszázharminc beteget vettek fel az intézetbe. ☆ Ami az „őrségváltást” illeti, nagyon izgalmas dologra készülnek Nógrádgárdonyban. Rövidesen megkezdik a szív- infarktuson, illetve szívműtéteken átesett betegek utókezelését. — A gyógyászatban ezt úgy nevezik, hogy rehabilitáció. Lényege: megtudjuk, milyen lelki és fizikai megterhelést bír el a lábadozó. Mert nem mindegy, hogyan készítjük fel az elkövetkezendő évekre a betegségen átesetteket. Reméljük mihamarabb pszichológus segíti a munkánkat. Ha Délutáni levegőzés a parkban Ilinyben van egy kihasználatlan kétszintes művelődési ház. Chikány József, az intézet gazdasági igazgatója “odavaló, „kapásból” mondja: — Nem a művelődés tehetőségét szeretnénk elveiini a ott lakóktól azzal, hogy szociális betegotthont szeretnénk létrehozni Ilinyben. Az iskola üres épülete művelődési háznak igazán megfelelő lesz. A régi kultúrházban viszont negyven* ágyat tudnánk elhelyezni, a kosztot innen Nógrád- /gárdonyból szállítjuk- Naponta átlátogat orvos. Mindenki jól járna, ha sikerül megvalósítani az elképzelésünket. A megye szociális otthoni férőhelyeinek száma növekedne, és közvetlen kórházi „háttér” szolgálja az adakerülőket. ☆ Az intézetben a közelmúltban fejezték be az úgynevezett „őrzőszoba” berendezését. Még a lámpa színére és formájára is vigyáztak, a meleg takarókat maga a főorvos vásárolta. A falak nyugalmat árasztanak. Két ágy várja a majdani betegeket. A műszerek, amelyek egészségüket vigyázzák, korszerűek, a lélegeztetőgép akár egy hétig is „lélegzik” a beteg helyett, ha a szükség úgy kívánja. ☆ Ferenczi főorvos szakmájának kiváló ismerője. Évtizedek óta gyógyítja a tüdő- és tbc-s betegeket, harminckét esztendeje orvos. Négy felnőtt gyermeke közül egy követte az édesapát. Kutatóorvos lett. A másik tanár, a harmadik' elektromérnök, a legkisebbik lánya színésznő. Mellesleg éppen most fejezte be az egyetem tanári szakát... Tíz unokája egyformán boldog, ha Nógrádgárdonyban tölthet néhány napot. Elégedett és egyben mindig újat akaró, kísérletező ember. Olyan orvos, aki betegeinek nemcsak a testi fölépülését, hanem lelki egyensúlyát is gyógyítja. — cse — Pártkongresszus után, KISZ-kiiicEöttértekezlet előtt Intenú Füssy Józseffel a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkárával Minden túlzás nélkül mondható, az ifjúsági mozgalom legeseménydúsabb és legizgalmasabb heteiben-hónapjaiban járunk. Nemrégiben tartotta XII. kongresszusát az MSZMP, s e jelentős fórumon számos észrevétel, javaslat hangzott el a KISZ munkáját illetően, ezek és a határozat megismertetése most zajlik. A közelmúltban ért véget az 1979/80-as mozgalmi év, elkészült a számvetés, a tapasztalatok összegzése. A harmadik tényező pedig az, hogy már egy esztendő sem választja el a fiatalokat a KISZ soron következő, tizedik kongresszusától, amelyen öt év mozgalmi munkája kerül górcső alá. Az említettek „ürügyén” beszélgettünk Füssy Józseffel, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkárával, akitől előbb azt kérdeztük: milyen útmutatást adott a párt- kongresszus az ifjúságmozgalmi munkához, melyek a határozat megvalósításának főbb teendői az ifjúsági szövetségben? — Mind a pártkongresszus, mind pedig a megyei pártértekezlet nemcsak értékelte a KISZ-munkát, hanem feladatokat is adott — válaszolta Füssy József. — Voltaképpen az ifjúság életének minden területe szóba került, kezdve • a fiatalok legégetőbb gondjától, a lakáskérdéstől a perifériára kerültek, vagy a hátrányos helyzetűek aggasztó problémájáig. Summázva a lényeget, azt lehet mondani, hogy feladatunk teljesítéséhez, a párt utánpótlásának neveléséhez, csak úgy lehetünk méltóak, ha eddigi eredményeinkre építve alkalmazkodunk a szüntelenül változó körülményekhez, s ennek függvényében az eddiginél jobb, színvonalasabb munkát végzünk, tömegbefolyásunkat szélesítve. Ezt fogalmazzuk meg évről évre akció- programjainkban is, amikor azt kérjük a fiataloktól, hogy az alapvető követelmény: becsülettel, legjobb tudással végezni a munkát, helytállni a tanulásban és a haza védelmében. Hozzá kell azonban tenni, hogy helyzetünk és lehetőségeink nem szakíthatok ki a társadalom egészéből, annak ellenére, hogy sajátos- ságaink számottevőek. — Vegyünk sorjában néhány olyan problémát, melyek ma a mozgalom lényeges kérdései. Kezdve talán a család és a KISZ kapcsolatával. Pro és kontra gyakran hallani, van-e szerepe a kapcsolattartásban a KISZ-nek? — A fiatalokkal összefüggő jelenségekkel a mozgalomnak Is foglalkoznia kell, s azt hiszem abban egyetértünk, hogy az úgynevezett családkérdés ma nem véletlenül szerepel olyan gyakran napirenden. Mit tehet a KISZ? Nyilván egyedül nem sokat, de közösen jelentősen enyhíthet a gondokon. Egyrészt a most felnövekvő nemzedék gondolkodásának, magatartásának alakításával, hiszen a mai tizenévesek a holnap családi életmódjának / formálói, szervezői. Ugyanakkor az sem elhanyogolható tény, hogy nemcsak a szülő, az apa vagy az anya befolyásolhatja döntően a családi életet, hanem az általunk nevelt gyermek is „visszahat” a legszűkebb környezet milyenségére, pozitív értelemben is. Jó lehetőségek kínálkoznak a nevelésre a napközikben, a nyári táborokban, vagy éppen a bölcsődékben, az óvodákban, az iskolákban. Az, hogy itt milyen színvonalú nevelő munka folyik, ez már számunkra ifjúságpolitikai kérdés! — A családi élet kezdő lépéseit meghatározza, van-e saját otthonuk a fiataloknak? Nemrégiben olvastam, hogy a fiatalok várakozási ideje országosan Í0.2 év. Mi a helyzet Nógrádban és milyen lehetőségei vannak a lakáselosztásnál a KISZ-nek? — Noha megyénkben is az „égető” jelzőt használjuk, mégis az országos átlagnál kedvezőbb a helyzet, különösen, ami a fiatalokat illeti. A várakozási idő ’ általában 4—6 év, s míg országosan az elosztott lakások 57 százalékát kapják harminc éven aluliak, addig a megyében elérte a 75 százalékot! Persze hansúlyo- zom, hogy mindezek ellenére jóval nagyobb az igény, mint a lehetőség. A KISZ-szervezetek képviselői ott vannak a lakáselosztó bizottságokban, de ezen túl éppen e hetekben új fajta kezdeményezéseket tettünk, más állami-társadalmi szervekkel összefogva. így például vizsgáljuk a tetőtér beépítésének, a félkész lakások építésének további lehetőségeit azok részére, akik a hátralevő munkálatokat átvállalják, netán kalákásan a munkahelyi közösségek összefogásával. S nem utolsósorban támogatjuk a magánerős építkezési formát, ha kell dokumentációk beszerzésével. A belső berendezésben az Ezermester és Úttörő Bolt területi igazgatóságán keresztül nyújtunk kedvezményes segítséget. — Vissza-visszatérő gond a szabadidőkérdés, s miközben zajlanak az elvi viták, a gyakorlatban majdhogynem minden marad a régiben. — Bizonyára nem vigasztaló az, hogy országos gondról van szó, nevezetesen: a művelődésügy, a vendéglátóipar és a mozgalom sem talált ez idáig megfelelő „receptet”, összehangolt érdeket- Vannak próbálkozások, de az eredmény elmarad. Nincs előrelépés például a szeszmentes ifjúsági szórakozóhelyek kialakításában, továbbra sem lendült föl a klubmozgalom a kívánt mértékben, a művelődési intézmények nem minden korosztálynak kínálnak megfelelő szabadidős lehetőséget. Ugyanakkor az is előfordul, hogy ez utóbbi nem tudja „beszervezni” látogatottságát. Küszködik a salgótarjáni ifjúsági-művelődési házunk is. A lehetőségeihez képest koránt sincs kihasználva. Tudni kell azonban, hogy az esetek többségében a KISZ ismételt kezdeményezései nemcsak Salgótarjánban, hanem a megye más területein is sokszor áthatolhatatlan falba ütköznek a programok alakítása során. A jövőben a nehezebbé vált gazdasági helyzet egyáltalán nem az újabb intézmények építését, sokkal inkább a meglevők jobb, tudatosabb kihasználását szorgalmazza. Ha a szabad időről, s a lehetőségek kihasználásáról van szó, nem szabad elmennünk a legolcsóbb és az egyik leghasznosabb kikapcsolódás, a sport és a turisztika mellett. A megye természeti adottságai sok más tájegység által irigylésre méltóak, mégis úgy érezzük, nem kellőképpen gazdálkodunk ezzel. Kevés az igazi jó túra. a közösségi kirándulás, a tömegeket megmozgató sportesemény. Ebben föltétlenül jobbítani kell a helyzeten: olyan igénnyé váljon, hogy a fiatalok önmaguktóí is használják ki a természet lehetőségeit. — Ha már az előbb a gazdasági helyzet került szóba, hadd kérdezzem meg: a szi- {orítások nem csökkentik-e a mozgalmi eszközök hatékonyságát? Pontosabban szólva, kisebb lesz-e a KISZ beleszólási lehetősége, mert ahogyan a napokban egy gazdasági vezetőtől hallottam, „most a közgazdászok diktatúrája következik”? — A KISZ-vezető és a közgazdász is tulajdonképpen ugyanazon célért küzd, a jobb megélhetésért, csak persze más módszerekkel- Eleve párharcot, horribile dictu rivalizálást föltételezni véleményem szerint botorság volna. S ha valamikor, akkor most igazán szükség van a KISZ- szervezetek érzékeny politizálására. Azon kell ügyködnünk, hogy ki-ki a saját területén minőségileg újat, a követelményeknek megfelelőt nyújtson, a gazdaság és politika- lenini értelemben vett kapcsolatához hűen. — Megváltoznak a körül- mányek, de változik-e a KISZ munkastílusa? Miképpen alakulnak a módszerek? > — Az eddigiek csiszolásával, tökéletesítésével igyekszünk jobb minőségi munkára ösztönözni. Az emberi kapcsolatok „élőbbé” tételét emelném ki, mint a mozgalmi cél. a meggyőzés egyik legjobb módszerét KlSZ-esek- kel és a mozgalmon kívüliekkel egyaránt. És nemcsak rendezvények, értekezletek feladata ez! Hanem a mindennapi munka részévé kell tenni... A testületekben, bizottságokban és a vezetésben különösen nagy figyelmet fordítunk erre, hiszen irányítói munkájuk milyensége meghatározó. — Végezetül: egy hónapja sincs, hogy véget értek az or-i szággyűlési és tanácstagi választások, s ennek munkájában a KISZ-esek is szorgoskodtak. Miben segédkeztek? — Már a tanácstagjelöltek kiválasztásánál ott voltak vezetőink, majd június 8-án, a választások lebonyolításában is részt vettek. Megemlítem, hogy igen sok fiatal lett tanácstag, sokan vannak, akik egyúttal valamilyen KISZ-ve- zetői tisztséget is betöltenek. A lakosság mozgósításán, szervezésén kívül részt vettünk mintegy 30 ifjúsági rétegtalálkozó megszervezésében, s több -helyen az első választók köszöntésében. Végső soron tehát azt mondhatom, az elmúlt időszakban a párt, az állami és az ifjúságmozgalmi feladatainkból vizsgáztunk, s nem a kötelező derűlátás diktálja, hanem a tények és vélemények, hogy egyik területen sem vallottunk szégyent. S azt hiszem, ez sarkall minden ifjúkommunistát további teendőink elvégzésére. Tanka László Á műemlékek és virágok varosa A Harz-hegység vidékének városkája, a Halle megyei Quedlinburg az NDK legrégibb és legszebb városai közé tartozik. A már 1050-ben létező — bár ekkor még „Quitlingaburg” néven említett — település zárt történelmi városmagja a középkori építészet remekeit foglalja magában. Sziklák tetejére épült várát., sok szép helyreállított középületét, templomát évről évre turistái milliói keresik fel. Stralsunc és Görlitz mellett Quedlinburg is az NDK műemlék- védelem alatt álló városai közé tartozik. Quedlinburg megérdemel! mellékneve: a virágok városa. Itt találhatóak az NDK legnagyobb virágmagter- mesztő üzemei is. NÓGRÁD - 1980. június 29., vasárnap
