Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)

1980-06-29 / 151. szám

Könyvekről Rakéta Regénytár KÉPEK VILLANNAK «16 emlékezetemben. Könyvekről. Címlapjuk élénken, olykor rikítóan színes, celofántól bo. rítottan fénylő, ábrával tele­rajzolt Az ábrák grafikai megformálása — vonalveze­tésben, színhatásban, ábrázo­lásmódban — olyanfajta kép­zőművészeti szemléletet tük­röz, amely nálunk — tudo­másom szerint — az utóbbi néhány évben vált elterjedt- té, s Ízlésesen, nemesen ol­vasztja magába, párosítja az esztétikai értéket a reklám­hatással. Lényegében innen, az utóbbitól kölcsönzi a cím­lap harsányságát, vidámságát, s a kettőből együtt vonzó megjelenését. Amikor — három évvel ez­előtt történt — először meg­láttam a könyvesboltok ki­rakatában ezeket a könyve­ket, azonnal a szemembe öt- löttek. S éppen ez volt a baj: gyanúsnak találtam az inger­lő, látványos küllemet, s több nyugati ponyvasorozat isme­retében olcsó, értéktelen, ha­tásvadász irodalmat sejtettem mögötte. A borító bal felső sarkában elhelyezett „ra-re” embléma is elutasító érzel­meimet erősítette., Viszonyom a Rakéta Regénytárhoz — mert a Magvető Könyvkiadó e sorozatáról van szó — csak később változott meg, kettős hatásra. Egyszer: mind több helyen, például buszon, vo­naton, láttam férfiak, nők, serdülők kezében; másodszor: magam is belelapoztam — olvastam egy-kettőbe, s a kóstoló megnyerte a tetszése­met. E terjedelme* és erősen személyes jellegű bevezetés után szükségesnek mutatko­zik a magyarázat: azért trak- táltam az olvasót, hogy saját * példámon Illusztráljam az előítéletet. A korábbi tapasz­talatok alapján meggyökere­sedett beidegződés használ­hatatlan, félrevezető a könyv, vásárlásban és -olvasásban is. A Magvető Könyvkiadó, knely külföldi szerzők mű­velt szintén megjelenteti, fő profilja azonban az élő ma. gyár irodalom kiadása, széles körű közönségigényt és je­lentős kultúrpolitikai misszi. Ót tölt be a Rakéta Regény­tár sorozatával. Többségében kitűnő, magas művészi ér. tékkel rendelkező kisregénye­ket, novellákat jelentet meg döntően hazai szerzők tollá­ból, Az 'elmúlt esztendőben egy híján két tucat kötet,je­lent meg a sorozatban, s kő. Lajos bizonyos körökben tá­madott regénye, A szörnye, teg is) időszerű, érdekfeszítő élet beli tényeket, érzéseket, gondolatokat formálnak meg, olvasmányosan, érthetően, könnyen átgondolhatóan A sorozat lapjairól a ma embe. re néz szembe velünk, a ma zülük tíznek magyar író volt embere kérdez erkölcsről, a szerzője. Három könyvet szépségről, értékről, és a ma francia, kettőt-kettőt osztrák embere kérdőjelezi meg ugyanezeket ha nem az ér. és dél-afrikai, egyet.egyet holland, vietnami, szovjet, NDK- és NSZK-beli szerző írt. Megjelent Valentyin Rasz- putyin jrkutszki író azóta a tévében is látott regénye, a Pénzt Marijának, Joseph Roth A hamis súly, Nam Cao Chl Phéo, Alex La Guma Nyár végi ködben, Leonardo Sciascia A késelők, Christo- fer Piable Abraham Coles taxisofőr leghosszabb útja, René-Victor Pilhes A fene­vad, Beke Kata John Bona- ventúra Pendragon igaz tör­ténete, Csák Gyula a legna­gyobb aűrűség közepe című könyve, S e felsorolás csupán ízelítő és illusztráció, amely- lyel éreztetni kívánjuk: a ki­adó igyekszik olyan népek irodalmával is megismertetni a magyar olvasót, amelyekről ez idáig meglehetősen keve­set hallhatott. Ha pedig le. írjuk azt is, hogy a felsorol­telmes élet, az emberséges cselekedet, az emberi társa­dalmi haladás védjegyében születtek. A sorozat külön erényének tartjuk, hogy esetenként le­hetőség nyílik az olvasónak az összehasonlításra. Csák Gyula már idézett regénye és Saul Bellow Napjaid gyü­mölcse című munkája azonos tárgykörről szól. De teljesen más társadalmi környezetben, írói megközelítéssel, stílussal, tematikai, ábrázolási megkö­zelítéssel. Ennek ellenére mondanivalójuk — mert ez az egyetlen helyes humánus válasz a problémára — ugyanaz. A válogatásért Kardos György sorozatszerkesztő di­csérhető. Finom érzékkel vá­logat a nyilvánvalóan korlát­tak között lélektani alapos- íf" , s^'esSégŰ^ leh6fösége,k ságú művektől kezdve doku. k^ótt Hozzaertése iz ese el- mentumfogantatású, indítta- SS* “?ed; értekítélemi meg. tású írásokon keresztül ne­Orosz István kiállítása Nagykátán mes értékű bűnügyi regények is vannak, akkor az olvasó képet alkothat a műfaji gaz­dagságról. AZ IDEI ESZTENDŐRE 30 mű kiadását tervezte a Mag­vető. Ennek körülbelül a fa. lét már megjelentette, magá­ra az ünnepi könyvhétre tí- kivétel nélkül mai ma­gyar műalkotást. A szerzők között találjuk Sarkadi Imrét (eddig nyomtatásban még meg nem jelent művével, a Száz éve Segesvárnál.lal), Rá- kosy Gergelyt, Hernádi Gyu­lát, az ismeretterjesztő Ráth- Végh Istvánt, a szociológus Zám Tibort, a krimi műfajá­ba kiránduló Dobai Pétert. A Rakéta Regénytár művel továbbra is izgalmasnak ígér. keznek. Tartalmilag, formai­lag egyaránt. Az eddig meg. jelent regények (még Baráth bfzhatóak. Az olvasó nem is ezeken vitatkozhat, legföl. jebb azon — de ez kiszűrhe- tetlen —, miért nem mindig a saját érdeklődése szerint választották ki az olvasni­valót. A jól olvasható betűk Fraunhoffer Péter tipográfus, • fedélgrafika Pécsi Gábor munkája. Mindketten jól vég­zik el feladatukat. NÉHÁNY HETE itt a nyár. Az ember vízpart mellé, er. dőbe készül. A munka fára­dalmait kívánjuk kellemesen, értelmesen kipihenni. Segít­ségünkre lehet ebben a Ra. kéta Regénytár sorozata. Kö­tetei akár a belsőzsebben . is elférnek, s két-három óra alatt elolvashatók. Ez tény­leg rakétagyorsaság. Am az élmény maradandó! (ok) Olvasóink emlékezhetnek tak a látogatók körében. Lé- még arra az egy hónappal nyegében ennek köszönhető, korábbi híradásunkra, amely- hogy művei tovább vándo- ben arról tájékoztattunk, hogy rolnak Dél-Pest megye te- Orasz István salgótarjáni rületén, s az előző két tele- pedagógus-festőművész kiál- pülés után július elsejétől, lítása nyílt meg Cegléden, Nagykátán. a művelődési köz- majd Jászkarajenőn. Az pontban láthatók. A Palóc 1941-ben a nógrádi megye- föld üzenete című kiállítást székhelyen született művész Szegedi Pál, a nagykátai já- alkotásai nagy sikert arat- rás közművelődési felügye­lője nyitja meg július 1-én, délután négy órakor. Az ér­deklődők 2 héten keresztül láthatják a bemutatót. Orosz István műveit a nyáron még további két helységben mu­tatják be: Ceglédbercelen és Albertirsán. Képünk a művész Holtágban című ak- varelljét mutatja be, mely a tárlat egyik népszerű darab, ja. Salgótarjániak Debrecenben Van egy népdal: Debrecen­be kéne menni... Sokan men­nének és mennek el — külö­nösen nyaranta — az alföl­di. törtenelmileg olyannyi­ra nevezetes nagyvárosba. Hamarosan elmegy két sal­gótarjáni üvegtervező ipar­művész is, Takács Géza és Hamza Erzsébet, az öblös­üveggyár dolgozója. Ugyan­is az építők szakszervezete Nógrád és Hajdú-Bihar me­gyei bizottsága, a Hajdú me. ipari Művek Salgótarjáni öb- gyei Állami Építőipari Vál- lösüveggyárának igazgatója lalat szaksziervezeti bizottsá­ga, a debreceni Kölcsey Fe­renc megyei-városi Művelő­dési Központ és a salgótarjá­ni öblösüveggyár kiállítást rendez a debreceni művelő­dési központ ifjúsági klub­jában, a két iparművész al­kotásaiból. Az üvegkiállítást július 4-én délután négy óra­kor Varga Gyula, az Üveg­....................................................................................................... iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiii iiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii.iiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiinmua,, \ A magyar tudomány arcképcsarnokából Bemutatjuk Láng István akadémikust környezet továbbra is meg- alatt lelkesen részt vettem a maradt, és egyre inkább meg- tudományos diákköri munká- szerettette velem a termész*- ban. Másodévre már az egye- tet. térni agrokémiai diákkör — A természet szeretetén egyik vezetője lettem. Itt ala- kívül mi az, amit az ott- kult ki bennem az az elkép- hon még útravalóként az zelés, hogy tudományos pá- élethez adott? lyára menjek. Nyaranta ata. — Megtanultam, hogyan lajtani és agrokémiai kuta- kell dolgozni. A munka ,és a tóintézetben dolgoztam, Eger- rend szeretetét otthonról'hoz- szegi Sándor mellett, aki a tam. Ugyanakkor szerencsés homoktalajok javításán fára­arról, hogy miként hat a szetadta lehetőségeit. A mun- homoktalajokra a mü- ka befejeztével meghatároz. trágyázás. Joggal merül hatjuk a mezőgazdasági tér­fél a kérdés: mindezek melés főbb irányait, felbe- után hogyan jutott el csülhetjük igazi tartalékain- 1970-re a környezetvé- kai delmi kutatásokhoz? Láng István 1970 ó<ta a Ma­gyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, 1979 óta‘'az MTA levelező tagja. Mohács­ról indulva járta be az utat, amely végül a Roosevelt téri reneszánsz palotába, a ma­gyar tudomány fellegvárába vezetett. A szervezőkészsé­géről híres tudós életrajzát olvasva kiderül, hogy 1931- ben született, 1950-ben a Mo­hácsi Állami Gimnáziumban érettségizett. ■ Agrármérnöki oklevelét 1955-ben a Szovjet­unióban, az ivanovói mező- gazdasági főisko’án szerezte. Kandidátusi értekezését 1961- ben védte meg, doktori foko­zatát 1973-ban szerezte. Beszélgetésünk során arra keressük a választ, ami egy életrajzba soha nem fér be­— Mohács és a Duna való­színűleg meghatározó jelentő­ségű volt életemben. Nagy- szüleim dunai hajósok voltak. S-'üleim már szakítottak a Dunával, és gyári munkások lettek. Persze a Duna, mint generációhoz is tartozom. A háborút gyerekként éltem meg, nem voltam katona és levente sem. A felszabadulás után az én korosztályomnak szinte minden lehetőség adva volt, csak élni kellett vele. A mohácsi gimnáziumi évek alatt részt vettem az ifjúsági mozgalomban, városi diáktit­kár voltam. Mivel Mohácson akkor három középiskola volt, némi jelentősége volt diáktit­kárnak lenni. De nemcsak a korosztályomnak voltak kivé­teles lehetőségei, hanem Mo­hácsnak is- Akkor még úgy- volt, hogy ott épül fel a du­nai vasmű, és így a városból az átlagosnál többen mehet­tek a Szovjetunióba egyetem­re. — Miként választott sza­kot? — Már tizennégy évesen el. határoztam, hogy biológus le­szek. Ez azóta sem sikerülj de legalább mindig a közeit»- ben vagyok. Akkor az agrár- tudomány' jól szintetizált-’ számomra a természetrajon gást és a biológia iránti von­zalmamat. Egyetemi éveim dozott. Az egyetem elvégzése után szerettem volna abba az intézetbe kerülni. — Gondolom a vörös­diplomával hazatérő ifjú mérnöknek ez nem jelen­tett gondot? — Valóban, nem ez okozta a nehézséget. Erdei Ferenc földművelődésügyi miniszter volt 1955-ben, amikor Ivanov- ban végeztem. Személyi tit­kárt keresett, és rám esett a választása- Én viszont el sem tudtam képzelni az életemet másként, mint kutató. így hát ajánlatára nemet mond­tam. Tizenöt évvel később, amikor az Akadémia főtitkár- helyettese lettem, ő volt a fő­titkár. Útjaink tizenöt éves ké- Jegyeben. — 1968-ban külföldi tanul­mányúton vehettem részt. Az UNESCO tudománypolitikai ösztöndíja lehetőséget adott arra, hogy egy-egy hónapot töltsék Angliában, Franciaor­szágban és Svédországban. Ezekben az országokban azt tapasztaltam, hogy nagyon fejlett a kutatások állami irá­nyítási rendszere, és az állami támogatásért produkálni is kell. De nemcsak ezt láttam. S'bb és talán a Láttam, hogy milyen komoly a horgászat- A — Nemcsak a Magyar Tudományos Akadémián, hanem az UNESCO ma­gyar bizottságában is ve­zető tisztséget tölt be. 1972-ben éi 1978-ban az UNESCO közgyűlése a természettudományi prog­rambizottság alelnökévé választotta. Marad-e sza­bad ideje és ha igen, mi­vel tölti? — Sok a hobbim. A legré^ legkedvesebb Nyírségben probléma az egészséges em­beri környezet megóvása. Tu­lajdonképpen ezen az úton találkoztam először a környe­zetvédelemmel. Bár az ösz­töndíj után vissza akartam menni a kutatóintézetbe, de váratlanul közbejött főtitkár­helyettesi kinevezésem. -Így telt el az 1970-es évtized a környezetvédelmi kutatások 8 NÓGRÁD - 1980, június 29., vasárnap séssei ugyan, de találkoztak. Persze ezt csak mint érdekes­séget említem, hogy milyen véletleneken múlik az ember élete. — Diplomamunkáját a kalcium növényélettani szelepéről írta. Kandidá­tusi értekezésének témá­ja a homoktalajok javi- tása volt. Doktori érteke­zését egy évtizeden át folytatott szabadföldi, ki­tértetek után írta meg, — Sokat tett a Balaton megmentéséért, a környer zetvédelmi kutatások ha­zai és nemzetközi szerve­zésért. Hallhatnánk va­lamit távolabbi terveiről? — Szeretném, ha az 1980-as évtizedben megvalósulna a biológiai erőforrások fokozot­tabb kihasználása. 1978 óta több száz szakember azon fá­radozik hogy felmérje az or­szág ökológiai potenciálját, azaz a növénytermelés termé­van egy kis almáskertünk, egy tó partján. Ott módom van elüldögélni a horgászbot mellett. A téli hónapokban inkább a bélyeggyűjtésnek hódolok. A magyar bélyege­ken kívül gyűjtöm a hal-, a mádén- és az űrkutatási mo­tívumot. Bélyeggyűjtő-szenve­délyem második fellángolásá­ban kezdtem a Nobel-dijas motívumot gyűjteni. Utazása­im során gazdag Nobel-dijas autogramgyűjteményre tettem szert. Üjabban szívesen fi­gyelem távcsővel a madarakat, de nem szégyenlem azt sem bevallani, hogy imádom a jó labdarúgó-mérkőzéseket is. Nagyon fontosnak tartom, hogy jusson idő kedves szóra­kozásainkra. — Munkájához sok sikert kívánunk. Köszönjük a beszélgetést! Várkonyi Anna nyitja meg. Az üveggyár ter­mékei mellett a látogatók el­sősorban Hamza Erzsébet es Takács Géza munkált lát­hatják. Az iparművésznő ön­álló kiállítást rendezett, ed­dig a budapesti Iparművé­szeti Múzeumban, Gyöngyö­sön, Petőfibányán, Balassa­gyarmaton, csoportos bemu­tatón vett részt — többek között — Csehszlovákiában, Spanyolországban. Takács Géza 42 évvel ezelőtt üveg- csiszolóként kezdte munkás­életét, s fokról fokra küzdöt­te fel magát. Az 1958-as brüsszeli világkiállításon, a ljubljanai bemutatón okle­véllel jutalmazták munká­ját. Rendszeresen szerepel hazai és külföldi tárlatokon. A salgótarjáni üvegkiállí-’ tás Debrecenben július 14- ig tekinthető meg. S naoon- ta bemutatják az Üveg­szimfónia című rövidfilmeit, mely a nagy múltú salgótar­jáni gyárban készült, s eXt üveg gyártási folyamatát mu­tatja be művészi eszközök­kel a közönségnek. Anekdoták Borogyin, a híres orosz zeneszerző nagyon szórako­zott volt Egyszer, amikor el­ment otthonról, egy cédulát tett az ajtóra, ezzel a felirat­tal: „Egy óra múlva jövök”. Ezután elindult, de egy pil­lanat múlva visszafordult valamiért, és amikor az aj­tóhoz érve elolvasta a cédu­lát. ezt mondta: — A fene egye meg! Most várhatok! — és leült a lép­csőre. Arnold Schönberg osztrák zeneszerző egyszer egy falu­ban tartózkodott Becstől nem messze. Egy ismerősével sé­tára indult — Hogyan lehet az,- hogy neked ennyi ember köszön? Ilyen sok ismerősöd van Itt? — kérdezte tőle a barátja. — Tudod, a Schönberg né* itt nagyon híres. A fia»«* ugyanis a helyi futballt**» pat középcsatára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom