Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)
1980-06-27 / 149. szám
Tanulás felnőtt fejjel Balassagyarmati körkép Ha egy-egy üzemben, vállalatnál, intézményeiéi a tanuló dolgozókról érdeklődünk, elsőként azt sorolják: idén ennyi érettségizőnk, any. nyi felső fokon tanulónk volt. Sokan járnak iskolába munka mellett — ami nem egyszer a munkahelyen problémát is okoz, hiszen a vizsgák csaknem egyidőben vannak, hiányoznak az emberek a termelésből. De végül is támogatták beiskolázásukat, szükség van a nagyobb .tudásra, szélesebb körű szakmai ismeretre. Más a helyzet a hiányzó általános iskolai végzettséggel. Az ösztönzést és az elismerést nehezebb megtalálni, megkapni. Tanév végi „körképünket” a balassagyarmati felnőttoktatásról a Bajcsy általános iskolában kezdtük ( — tudván, itt hallunk a legtöbb gondról. ☆ ☆ ☆ Deák Ferenc igazgató szobájában a fotelokat, a szőnyegeket beborítják a tanévzáróra vásárolt jutalomkönyvek. az asztalon aláírásra váró bizonyítványok, dokumentumok. A nappali oktatás befejezése előtti időben zavarjuk, amikor ötpercenként adják egymásnak a kilincset az irodában. — Az általános iskolai felnőttoktatás? Ebben az esztendőben nem sok eredménnyel dicsekedhetünk. Egy tanuló- csoportunk volt bent az iskolá. ban, nyolc kihelyezett a börtönben. Az itteni hatodik-hetedik osztályosoknak szerveződött. egy-két idősebb tanuló mellett túlkorosság, felmentés miatt hiányos végzettségű fia. taloknak, a kisegítő iskolában végzetteknek. Huszonhat in. dulóból 12 főnek tudtunk bizonyítványt osztani. A többi csoportban is sok volt a bukás. A város üzemeiben három évvel ezelőtt felmérték az általános iskolai végzettséget. A nagyobb üzemekben (FIM, ká. bel, MÁV, városgazdálkodás) voltak kihelyezett 'osztályok korábban, illetve terveztük, de igen nehéz a szervezés. Vannak, akik inkább otthagyják az Ü2«met, csak ne kelljen tanulni — ezért nem könnyű „forszírozni” a kérdést. Idén is kiküldtük a felhívásokat, minden üzembe 20—30 tájékoztató füzetecske is kiment, a városi pártbizottság évről évre a titkári értekezleteken felveti a kérdést. Még nem tudjuk, ősszel mit sikerül indítani... ☆ ☆ ☆ Kérdezősködésünk második állomása a szakmunkások szakközépiskolája, mely a 217-es ISZI kebelében működik. Szabó István igazgató a másik végletről ad képet. — Népszerű iskolatípus — jelenleg 300 fő tesz osztály-, illetve érettségi vizsgát. A legkülönbözőbb szakmával rendelkezők — lakatosok, autószerelők, fodrászok, kőművesek — járnak hozzánk 5 első, 3 második, 3 harmadik osztályunkba (ez a végzős osztály ebben az iskolatípusban). Az elmúlt hét esztendő'alatt több, mint ezer szakmunkás szerzett érettségit az iskola falai között. Erre a tanévre már a nők nagyobb aTánya jellemző — ápo. lónők, kereskedők — és régi gond, hogy a mezőgazdasági üzemekből szinte egyáltalán nem jönnek. A népszerűség, a javuló színvonal ellenére vannak problémáink. Az egyik az elsős lemorzsolódás: az elmúlt tanévben 200 elsősből 35 hagyta abba tanulmányait. Keressük az okokat és a tennivalóinkat. A követelmények támasztásánál a fokozatosság hívei vagyunk, az oszitályfőA Pest megyei Galgamácsán a falumúzeumban rendezték meg a már hagyománynak számító tűzugrást. A helybeli híres népművész, Dudásné Vankó Juli vezetésével működő néptáncegyüttes mutatta be a közönségnek ezt a népszokást nöki munka, a tanuló dolgozókkal való beszélgetések gaz. dagítása, a rendszeres óralátogatásra ösztönzés segíthet a jövőben előbbre lépni. — őszi elképzeléseik? — Jó a kapcsolatunk a város és a környék üzemeivel — az „utánpótlást” részben az is biztosítja, hogy nálunk végzett tanulók kerülnek hozzájuk dolgozni, akik közül sokan folytatni szeretnék a tanulást. öt első osztályt tervezünk az 1980/81-es tanévben is. ☆ ☆ ☆ Átmenetileg a szomszédságban, a Szántó szakközépiskola III. emeletén kapott helyet a balassagyarmati dolgozók gimnáziuma. Dr. Szabó Károly igazgató egy másnapi érettségi vizsga előkészületei miatt jött b<* — az előző napokban „vidéken” vizsgáztattak, kihelyezett osztályokban. — Jelenlegi létszámunk? Azj esti tagozaton 68 fő, négy osztályban, ami 20 alatti oSztály- létszámot jelent. A levelezők: Balassagyarmaton nyolc, Rét- ságon négy, Nagyorosziban kettő osztály, összesen 344 fővel, plusz még van egy egészségügyi felnőtt szakközépiskolai osztályunk (Balassagyarmaton kívül az országban csak Budapesten és Székesfehérváron van hasonló képzés). Nehéz működtetni a kihelyezett osztályokat — számunkra nem gazdaságos, a vállalatoknak pedig a dolgozók bejárása nem lenne az... — Milyen a tanulmányi színvonal ? — A fegyelemmel együt.t sokat javult, de még nerh annyira, ahogy szeretnénk, ahogy a kisebb létszámok lehetővé tennék. A 68 estisből 44, a 344 levelezésből 279 nő — köztudottan szorgalmasabbak, sokan tudatosan törekszenek a helyesírási, fogalmazási készségük javítására (ez a tanárok törekvése is!) —, hiszen főként adminisztratív munkakörben dolgoznak. Érdekes a másik kiemelt tárgy, a matematika mutatói közül: mindhárom érettségiző osztályunkban mindenki az írásbeli érettségit választotta, pedig ez a feladatmegoldó-képességben való bizodalmát jelzi — néhány kivétellel „be is jött". — Lesznek-e beiskolázási gondjaik? — A környék vállalatainak írtunk, a felhívásokat kiküldtük. Augusztusban jön a „csúcs”. Feltételezzük, hogy a meglevő kereteket tartani tudjuk. Idén indul utoljára olyan levelező oktatás’, ahol egynapos a tanítás hetente, aztán már kettő lesz! G. Kiss Magdolna Mézgáék ufón a Hófehérke és a hét törpe Nepp József legújabb munkájáról Mézga Géza, Aladár, Paula, Kriszta, Máris szomszéd és társai ismét helyet követeltek maguknak a magyar tévé képernyőjén; ezúttal a harmadik sorozat eoizódjain — a balul sikerült ausztráliai utazáson, és a szeptember elejéig közvetítésre kerülő visz- szatérés izgalmas eseményein szórakozhatnak, derülhetnek a nézők. Hogy mi lesz a vége a 13 részes sorozatnak, arról most ne beszéljünk. Sokkal in. kább szóba hozható: mit is tervez az ötletgazdag Mézga- széria „atyja”, Nepp József, / aki a Pannónia Animációs és Rajzfilmstúdió megbízásából dolgozik a sikeres alkotásokon, immár 1957 óta. — Amikor az Iparművészeti Főiskolán végeztem, azonnal a Pannóniához kerültem — emlékezik a világhírű rajzfilmrendező. — Három évvel később már elkészítettem az első önálló filmet, a „Szenvedélyt”-!. 1970-től foglalkozom a sorozatfilmekkel; a Mézga, a Bubó doktor és a Gusztáv epizódjait Angliától Uruguayig, Finnországtól Mexikóig több tucat országban mutatták be. Különösen a Mézga csálád nőtt a szívemhez — a história előnye, hogy bármikor lehet folytatni. A másik, szintén sikerrel vetített folytatásos műsoromat, a „Bubó doktor”-t is tovább folytatják rövidesen, ám ezt a 13 fejezetet már nem én rende— Nyilván nem könnyen vált meg kedvenceitől? — Olyan vállalkozásba kezdtem, amely mellett mással nem foglalkozhatom. Grimm klasszikus gyermekmeséjéből, a „Hófehérke és a hét törpé”- ből igyekszem egész estét betöltő rajzfilmet csinálni. Az ötlet megszületését követően sokat gondolkodtam azon, miként lehetne ezt a klasszikus mesét egy kicsit átformálni úgy, hogy az alapmondanivaló változatlanul érvényre jusson? A „Hófehérke és a hét törpe” ugyanis — miként az alap- mese-irodalom műveinek döntő többsége — a múlt század végén született, s így szükségszerűen olyan gondolat-, erkölcs- és tanulságrendszert hordoz, amelyek a XIX. század végi társadalomban gyökereztek. Azóta alapvetően megváltozott a társadalmi és a szemléleti rendszer, jelentősen felgyorsult a gyerekek érése. Mindebből adódik az ötlet: a szereplőket átértékelni, a gyerekek mai átlagos , felfogóképességéhez, bővült érdeklődéséhez alakítani úgy, hogy a struktúra változatlanul megmaradjon. A mű ideiglenes címe egyébként: „Hófehér”. — Említene néhány példát, miben is különbözik a készülő rajzfilm az eredeti mesétől? — Az én változatomban Hófehérke nem megy feleségül a királyfihoz, s egy új szereplő — a varázsló — is színre lép majd, aki a középkori körülmények között feltalálja a számítógépet. A 60 ezer rajzból felépülő film szereplőit 22 színész hangja szólaltatja meg, közöttük olyan ismert művészek, mint Béres Ilona, Halász Judit, Kállai Ferenc, Körmendi János és Sztankay István. Távol-Észak perspektívái A szovjet sajtó publikálta az SZKP Központi Bizottsága és a kormány rendeletét arról, hogy a közeli jövőben milyen intézkedéseket hoznak a Szovjetunió északi területei és az ott élő nemzetiségek további gazdasági és társadalmi fejlődése érdekében. Napjainkban a kőolaj- és a földgáz-, valamint az alumíniumtermelés növekedésének egészét, a széntermelés több mint 90, a réztermelés növekedésének mintegy 80 százalékát, a cellulóztermelés növekedésének pedig csaknem a felét az északi és a keleti térségek biztosítják. Ugyanakkor jelentősen növekszik a színesfémek, valamint az ipari gyémánt termelése is. A korábban ritkán lakott területeken hatálmas termelési komplexumok épülnek, mint például a szajáni, a bratszk- uszty-ilimszki, a jakutiai egységek. A Bajkál—Amur övezetben a termelőerők komplex fejlesztését szorgalmazzák. A kormányrendelet kötelezi a szövetségi minisztériumokat, hogy a nyolcvanas években új vállalatokat építsenek, rekonstrukciókat hajtsanak végre, lássák el jobban elektromos és hőenergiával az ipari vállalatokat és szervezeteket, építsenek új lakótelepeket, egészségügyi és művelődésügyi intézményeket, komIIIIIIIHIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIItlIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII IIIIIIIIIIilllllllllllllliliiltlIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllll lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Bárány Tamás: Másfél szoba összkomfort (Regény) 40 Az enyém a lányom kétéves születésnapján telt be- A nagymama zsúrt rendezett a kisunokának, anélkül, hogy a dolgot előtte velem megbeszélte volna. Én úgy terveztem, hogy ezen a napon kb megyünk anyámhoz, hisz oly kevés öröm jutott neki az imádott kisunokából. A látogatást délelőtt beszéltük meg, utána mindjárt felhívtam Bélát az intézetben, hogy tankoljon, ha netán nincs elég benzinje, mert délután megyünk Vecsésre. Nos, fél öt felé betoppanok otthon, hogy kapom a gyereket, öltöztetem, s megyünk — ám iszonyú zsivaj fogad: egy fészekaljnyi csöppség ül az öregek ebédlőasztala körül, s kanalazza üvöltve a haboskakaót ... A mami a környék minden hasonló korú gyerekét odacsődítette, s az ünnepség csak most kezdődött, alig negyedórája. Hét-félnyolc előtt nem is lesz vége; mire anyámhoz kijuthatnánk, lenne talán fél kilenc is —, s akkor Kriszti helye már régen az ágyban! ,.Miért nem szólt erről nekem anyuka?” — kérdeztem csöndesen. „Meglepetést akartam . • — mondta zavart mosollyal. „Hát az sikerült! — fakadtam ki. — Az anyám most egész délután hiába vár! És halálra rémül, mert azt hiszi, valami bajunk történt! És még értesíteni sem tudom! Hogy lehet ilyesmit csinálni, előzetes megbeszélés nélkül?” NÓGRÁD - 1980. június 27., péntek Anyósom rám nézett, már neki is düh lövellt a tekintetéből. i ..Hogy lehet? Ahogy etetni, fürdetni, gondozni, öltöztetni! Ahogy mosni rá! Ahogy a gondját viselni, Juditkám! Tőled kértem volna engedélyt? — Nevetett. — Mikor a gyereket én nevelem!” Szótlanul átmentem hoz.: zánk, bedobtam egy hálóinget, meg egy váltás fehérneműt a strandtáskámba. „Mit csinálsz?” — kérdezte Béla meglepettén. . „Kimegyek anyámhoz, hogy ne idegeskedjék egész délután. ' Szegény apa halála óta a szíve nem nagyon bírja az izgalmakat . . .” „És minek a cucc?” „Ha későig találnék maradni, ott alszom nála- Azt sem tudom, milyen onnét este a közlekedés . . .” „Persze. . . S aztán tűnődve: — Ne vigyelek ki?” „Maradj csak a gyerekkel!” — mondtam határozottan. Aztán visszamentem Krisztikémhez, megszorongattam, összecsókoltam, és indultam ki, anyámhoz. Másnap az intézetből fölhívtam Bélát, s közöltem vele, hogy ne várjon haza. mert végleg elköltöztem. Micsoda hetek, hónapok jöttek, te jóságos ég! Vecsésen csak aznap aludtam, amikor első dühömben kirohantam hozzájuk, de aztán soha többé- Egyrészt anyámat akartam kímélni, akinek hosszú ideig meg se mondtam, hogy otthagytam Bélát, másrészt meg a ..mostohaapám” miatt, aki előtt aztán végképp nem óhajtottam volna reggeli köntösben ugrándozni . . . Maradtak a barátnők, a régi iskolámból egy-két lány, a nagynéném, Teca néni, az intézetből az egyik kolléganőm és — Ákos . . . Ákos, akinek szülei természetesen semmiről sem tudhattak, így itteni besurranásaim izgalmát még az a rettegés is tetézte, hogy mi lesz. ha egy ismerős véletlenül meglát? S mi lesz, ha Csató néni ki talál jönni éjjel a konyhába, és netán benyit a fiához? Vagy meghall valamit?! . . . A pokol megint, a pokol, a pokol . • Egyikből a másikba, ki tudja, hányadszor már: az apám zsarnokságából az anyósoméba, a gyermektelen- ségbe, az unt házastársi ágyból a megalázó ágyasságéba. majd onnét is lejjebb, már- már a csövezésig ... Ha nincs közben, hetenként, tíznaponként egy-egy éjszaka Ákoséknál. talán nem is bírom az egészet ... De idegileg így is rámentem: az éjszakák megszervezése, a sok megalázó könyörgés, a telepen töltött éjek izgalma mondhatatlanul elgyötört. Már-már alig voltam ura magamnak. Még odabent, az intézetben is, ahol három esztendőn át csak elragadtatott hangon illet beszélni rólam. még ott is gyűldöstek fejem körül a felhők; sokszor késtem, mert sosem tudtam kiszámítani az út idejét a vadidegen lakásoktól, és a munkámat is hanyagabbul végeztem, hisz az eszem mindig a kislányomon járt, vagy Ákoson, ezen a gyönyörű, de reménytelen, mert otthontalan szerelmen, no meg azon: vajon hol hálok aznap éjjel? Egyszer-egyszer már az is megfordult a fejemben, hogy ezt így nem bírom tovább, visszamegyek az anyósomék- hoz. Gondozási segélyre megyek, otthon maradok', nevelem a kislányomat, elindítom a válópert — eiőbb-utóbb csak megszán valamelyik hivatal, és kapok valahol lakást • . . Még maga Béla is erre agitált, hisz egyszer-egyszer megvárt az intézet előtt, követelte, hogy adjak magyarázatot a viselkedésemre, mondjam meg, ha valamivel megbántott, ő igyekszik jóvátenni ;—, de miért dúlom fel az életét, s milyen jogon tel szem tönkre a szüleiét? (Folytatjuk) munális és szociális létesítményeket, fejlesszék a kereskedelmi hálózatot. A térségben élő kis népcsoportok élete nem könnyű: el kell viselniük a mínusz 50 fokos hideget és meg kell elégedniük a rendkívül rövid nyárral. Ahogy itt tréfásan mondják, „az év tizenkét hónapja tél, ami marad az a nyár”. A közlekedés ma még kizárólag a levegőben és a vizeken oldható meg. Ezért a rendelet új műutak, kikötők és .repülőterek építését írja elő. Érdemes megemlíteni, hogy ezen a vidéken a nehéz talajviszonyok miatt egy kilométer műút megépítése legalább egymillió rubelbe kerül. Hasonlóan költséges a lakóházak építése is, hiszen az örök fagy talajára kell alapozni. A nehéz természeti viszonyok ellenére is eredményesen fejlődik a rénszarvastenyésztés, a prémvadászat és a halászat. A nemzetközi piacokon rendkívül kelendő a szovjet prém, például a coboly, a kék- vagy az ezüstróka. E termelési ágak produktivitása újabb anyagi befektetéssel még tovább növelhető. Az északi népek és népcsoportok .részben ma is nomád életmódot folytatnak, ameny- nyiben a rénszarvastenyésztők, a prémvadászok állandó mozgásra kényszerülnek. Ellátásuk különleges igényt tá-, maszt. Szó van arról, hogy a közeljövőben részükre villanyvilágítással és fűtéssel ellátott lakókocsikat, vízhatlan csomagolású élelmiszert biztosítanak. Tervbe vették a rádió- és tv-adások vételi minőségének javítását is. A rendelet intézkedik továbbá a helyi egészségügyi hálózat széles körű fejlesztéséről, valamint arról, hogy az északi népek gyermekei teljes állami ellátással bentlakásos iskolákban tanulhassanak és az eddiginél nagyobb százalék- arányban vegyék fel őket az egyetemekre és a főiskolákra.
