Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)

1980-06-22 / 145. szám

Carter a nyugat kelet ellentétét szítja Simó Endre, sítója jelenti: az MTI tudó­Az olasz jobboldali körök leplezetlen örömmel fogad­ták azt a „csaknem teljes egyetértést”, amely létrejött Carter és Cossiga között a legfontosabb és legidőszerűbb nemzetközi kérdésekben. A római II Tempo kiemel­te: a két fél elsőbbséget biz­tosít „a kelettel szembeni ha­tározottság” politikájának. A torinói La Stampa szerint Carter elismerte „Itália híd­szerepét” az Egyesült Államok és Nyugat-Európa között. A milánói II Giomale a „nyu­gat globális stratégiájának” keretében látja fontosnak a két ország szövetségesi vi­szonyának szorosabbra fű­zését. A lapok idézték Carter péntek esti szovjetellenes po­hárköszöntőjéből, és felszólí­tották a nyugati országokat, hogy fűzzék szorosabbra együttműködésüket. Az L’Unitá, taz OKP lapja, szombati számában „időzí­tett bombának” nevezte az olasz—amerikai legfelső szin­tű tárgyalásról kiadott közle­ményt. „Ez a demonstratív felzárkózás annál is aggasz­tóbb, mivel hátba döfik ve­le a többi nyugat-európai or­szágot, amelyek ugyancsak szövetségesei Itáliának, tag­jai ugyanazon közösségnek és- amelyek türelmesen és körül­tekintően törekedtek önálló kezdeményezésre, megpró­báltak hangot adni Nyugat- Európa sajátos érdekeinek a nemzetközi válságban. Ez a felzárkózás félresikerült pró­bálkozás arra, hogy megbé­nítsák Schmidt kancellár bo­nyolultnak ígérkező diplo­máciai misszióját Moszkvá­ban, még mielőtt erre egyál­talán sor kerülne” — írta a L’Unitá. A lap felhívta a figyelmet arra is, hogy az olasz—ameri­kai záróközleményből hiány­zik mindennemű utalás a SALT—II ratifikálásának fontosságára, jóllehet a Cos- siga-kormány célul tűzte ki a mielőbbi ratifikálás szorgal­mazását. Semmiféle politikai megoldást sem javasoltak az „eurórakéták” telepítésének elkerülésére, s Róma visszalé­pett a Közel-Kelettel kapcso­latos velencei közös piaci nyi­latkozathoz képest is — írja a L’Unitá. Római megfigyelők figyel­mének homlokterében már a „hetek” velencei csúcsta­nácskozása áll. Carter a lagú­nák városában még az érte­kezlet előtt négyszemközt ta­nácskozik Schmidt kancellár­ral. Megbeszélésük központi té­májához semmi kétség sem férhet: Carter minden erejé­vel azon lesz, hogy lebeszél­je Schmidtet a Fehér Házé­tól elkülönülő vonaláról, min­denekelőtt a Moszkvával foly. tatandó pozitív párbeszédről és — Cossiga példájára hi­vatkozva — meggyőzze a kancellárt a NATO fegyver­kezési programjának • nélkü­lözhetetlenségéről. Carter Giscard d’Estaing- nél is folytat különmegbeszé- lést. Közismert, hogyan véle­kedik a Fehér Ház a francia elnöknek Leonyid Brezsnyev- vel Varsóban tartott tanács­kozásáról, Párizs felfogásáról az európai és a nemzetközi enyhüléssal kapcsolatban. Mit tartalmaz a kézikönyv? Kína Japánt erőszakosnak minősíti Japán politikai és gazdasá­gi körökben kínos meglepe­tést keltett, hogy egy Peking- ben most váratlanul felbuk. kant bizalmas kézikönyv Ja­pánt „az erőszakos, monopol­tőkés burzsoázia uralma alatt álló alkotmányos monarchiá­nak” minősíti. A kézikönyvet, amelynek egyik példányát a napokban sikerült megszereznie a leg­nagyobb japán hírügynökség, a Kyodo pekingi irodájának, még tavaly ősszel szerkesz. tették hivatalos helyen ka­pott megbízatás alapján nem­zetközi problémákkal foglal­kozó kínai szakemberek a vi­lág országainak belső helyze­téről — szigorúan bizalmas célokra. Tokióban mindazon­által nem hozták nyilvános­ságra, hogy az 1600 oldalas A liberális demokraták kül- kötetet kik és hol adták ki politikai tevékenységét elem- Pekingben. A Kínával egyre ző részben a szerzők azonban szorosabb és kiterjedtebb nem fukarkodnak a dicséret­kapcsolatokat ápoló japán tel amiatt, hogy a konzerva­gazdasági-üzleti körök befo­lyásos szócsöve, a Nihon Kei- zai Simbun kiváltképp meg­ütközik azon, hogy Japánnak szentelt 60 oldalon, „a szer­zők korántsem baráti érzel­mektől eltelve, hanem szem­betűnően hűvös tárgyilagos. Sággal és helyenként osztály­szempontokat is érvényesítve elemzik a társadalmi, gazda­sági és politikai viszonyokat: állandóan japán uralkodó kö­rökről beszélnek és szerintük a japán kormányzó liberális demokrata p'órt a legkonzer­vatívabb politikai erők és a monopoltőke érdekeit képvi. sell.. tívok külpolitikáját az Egye- sült Államokkal való szövet­ség, a Kínához való közele­dés és a Szovjetuniótól való távolodás jellemzi. Ugyanak­kor, hirtelen fordulattal, erős szemrehányással illetik az LDP-t, amiért „nincs még benne a'kellő tetterő és bá­torság”, s még mindig tar­tózkodik a Szovjetunióval való szembefordulástól. A szigetország belügyeibe való beavatkozást a kézi­könyv azzal tetézi, hegy éle­sen tárnod ja a baloldali pár­tokat az SZKP-val fenntar­tott kapcsolataikért. Leszerelési világértekezlet-előkészitő tanácskozás Az ENSZ székházában szombaton befejezte üléssza­kát a leszerelési világértekez­let előkészítésével foglalkozó különbizottság. A vita során megmutatko­zott, hogy a leszerelési világ- konferencia összehívására vo- natkozó szovjet javaslat nagy nemzetközi tekintélyt szer­zett magának. A különbizottság jelentést terjesztett az ülésszak elé, amelyet a záróülésen fogadtak el a résztvevők. A jelentáp hangsúlyozza: .,A leszerelési világértekezlet megtartására vonatkozó javaslat • széles kö­rű támogatásra lelt az ENSZ tagállamainak körében”. A konferenciát a dokumentum szerint az ENSZ-közgyűlés legközelebbi, 1982-re terve­zett rendkívüli leszerelési Kamionháború A nyugat-európai országok borúság, amelyet az egyszerű­integrációjának szervezetét nemhiába nevezik Közös Pi­acnak, ez a népszerű név is sejteti, hogy az európai gaz­dasági közösség országai kö­zötti viták nemegyszer amo­lyan piaci viták, hogy ne mondjuk: kofaviták . . . Emlékszünk: kezdetben volt a hal. A halászati érde­kek ütközése miatt az ango-* lók nemcsak Izlanddal (amely nem tagja a Közös Piacnak!) kerültek szembe a „tőkehal­háborúban”, hanem a nyu­gatnémetekkel és a franciák­kal is. Aztán a szarvasmarhák importját tiltották meg drá­kói eszközökkel. Utána a vajhegyelt, sokasodása okozott késhegyig menő vitákat. Legutóbb az angol birkák behozatala ellen berzenked­tek a breton birkatenyésztők, majd a francia burgonyát nem akarták beengedni a brit piacokra, mondván, hogy az olcsóbb és — szappanízűbb. Most aztán Franciaország dé­li határain tört ki újabb há­seg kedvéért „kamionháború­nak” kereszteltek el. Lehetett volna „dinnyeháború”, „pri­mőrháború”, „paradicsomhá­ború” és így tovább. Arról van szó, hogy Spa­nyolországból nagy mennyisé­gű és a francia kiraknál ala­csonyabb áru gyümölcs és zöldség özönlik Franciaor­szágba, pedig most vám is terheli, mégis vevőre talál. Mi lesz, ha Spanyolország va­lamikor 1982-ben, 1983-ban a Közös Piac tagjaként már vámmentesen szállíthat? Amikor a francia parasztok a Pireneusok hágóinál fel­gyújtották a spanyol kamio­nokat, nemcsak a pillanatnyi gondjaikra gondoltak, hanem arra a számukra veszélyes perspektívára is, amit évek múlva az olcsóbb spanyol gyümölcs, főzelék, sőt — bor beözönlése jelent majd. Amit ma látunk, tulajdon­képp a holnap háborúja a spanyol—francia határon. (p. j.) ülésszakát .követően lehetne megrendezni. A tanácskozás ismét felhív­ta a figyelmet az imperialis­ta államok és a velük közös platformon álló Kína azon tö­rekvésére, hogy mindet! esz­közzel megakadályozzák a leszerelés tényleges előrehala­dását, feltartsák a bizottsá­got munkájában és ezzel is akadályokat gördítsenek a vi­lágértekezlet előkészítésének útjába. Erről tanúskodik egyes NATO-országoknak a felhívásra adott válasza is:az Egyesült Államok szerint „még korai kijelölni a világ­értekezlet időpontját”. Anglia viszont úgy vélekedett, hogy a különbizottság munkája, valamint a világértekezlet megrendezésének gondolata „nem célszerű”, a Kínai kül­dött a záróülésen különböző ürügyekkel megpróbálta meg­akadályozni a dokumentum elfogadását A hét 3 kérdése Milyen eredménnyel zárult a KGST XXXIV. ülése? A KGST legfőbb szerve, a tagállamok kormányfői által vezetett küldöttségek részvé­telével összeült tanács Prá­gában három napon át nagy munkát végzett Az ülésszak­ra a tagállamok ötéves ter­veinek befejezése előtt ke­rült sor, most tehát a követ­kező öt esztendő tennivalói, vagy a távlati tervek teljesí­tésének problémáit vitatták meg. Megállapodás jött létre arról, hogy a tervező szervek megsokszorozzák erőfeszíté­seiket a tervkoordináció be­fejezésének meggyorsítására. Ugyancsak fontos feladat a tagországok népgazdasági fűtőanyag-, nyersanyag- és energiaigényeinek az eddigi­nél teljesebb kielégítése. Az egymás közötti kereskedelem növelésére és a nemzetközi szállítási feltételek megjaví­tására is a jövőben több gon­dot kell fordítani. Az ülésszakon jogosan esett szó az elért eredményekről, hogy csak egyet idézzünk: a KGST-államok egymás közti áruforgalma egy év alatt 7,7 százalékkal emelkedett és több mint 110 milliárd ru­belt ért el. A delegációk tag­jai a további teendőkre néz­ve nyomatékkai hangsúlyoz­ták, hogy a KGST-tagállamok előtt álló feladatok a nem­zetközi gyártásszakosítás és a kooperáció gyökeres javítá­sát igénylik! Ugyanígy szó esett arról, hogy a tagállamok gazdaságának energiával, fű­tőanyagokkal és nyersanya­gokkal való ellátása olyan problémákat vet fel, ame­lyek egyre nagyobb hatással vannak a gazdasági fejlődés alakulására. Á legszigorúbb takarékosságra van szükség, amellett, hogy közös erőfeszí­tésekkel új erőforrásokat is be kell kapcsolni. Az ülésszakon több konkrét egyezményt írtak alá a kül­döttségvezetők, így például az új számítástechnikai esz­közök kifejlesztésének és gyártásának nemzetközi sza­kosításáról. A tíz KGST-tagállam mel­lett ott volt Jugoszlávia kül­döttsége, meghívottként pe­dig Angola, Afganisztán, Dél- Jemen, Laosz, Mozaunbik és Etiópia képviselői. Az ülés­szakon döntés született arról, hogy az Afganisztáni Demok­ratikus Köztársaság a KGST munkájában megfigyelőként vesz részt. Mit jelent az arab királyok egyidejű látogatása Washing­tonban és Bonnban? Khaled, Szaúd-Arábia ural­kodója és Husszein, Jordá­nia királya egyszerre látoga­tott el a nyugati világ két legfontosabb fővárosába: az ammani trón ura Washington­ba, a leggazdagabb arab or­szág királya pedig Bonnba. Mindkét látogatás azt jelez­te, hogy a közel-keleti kér­dés ismét igen időszerűvé vált.' Eredetileg mind Jordánia, mind pedig Szaúd-Arábia tagja volt a Camp -David-1 Schmidt nyilatkozata 2 NÓGRÁD - 1980. június 22., vasárnap I­A Német Szövetségi Köz­társaság nemzeti érdekei ma- -gukban foglalják a szoros szö­vetséget nyugati partnereivel, de természetesen nem teszünk le arról az eltökéltségünkről sem, hogy együttműködjünk a szocialista országokkal — hangsúlyozta Helmut Schmidt. Az NSZK kancellárja a The Washington Post szombati számában megjelent nyilat­kozatában helytelennek ne­vezte azt a feltevést, hogy a nyugat-európai kormányok­nak nincs joguk kinyilváníta­ni aggodalmaikat, előterjesz­teni saját javaslataikat. Ezzel összefüggésben „meg­lepőnek” minősítette azt a le­velet, amelyben Carter ame­rikai elnök óva intette őt attól, hogy Leonyid Brezs- nyevvel, a Szovjetunió Legfel, sőbb Tanácsa Elnökségének elnökével, június 30-án tar­tandó tárgyalásán bármilyen javaslatot tegyen a közép-ha­tótávolságú új amerikai raké­ták nyugat-európai rend­szerbe állításának elhalasztá­sára. Leszögezte: „a nyugati gon­dolkodás fő áramlatát" tük­rözi az ő Indítványa, misze­rint halasszák el három év­vel e rakéták Nyugat-Európá- ba telepítését. különalkut elutasító Szilárd­ság Frontjának, pedig Hussze­in Is, Khaled is nem titkol­tan nyugatbarát. Szaúd-Ará­bia az amerikai olajérdekeket mindenkor híven szolgálja: szállításaival csakúgy, mint azzal, hogy az OPEC-en be­lül az olaj áremelkedését mér­sékelni igyekszik... De a pa­lesztin probléma miatt sem Jordánia, sem Szaúd-Arábia nem tudta, nem merte és nem akarta az Izraellal való elvtelen lepaktálás szadati politikáját vállalni. Szaúd- Arábiában igen sok palesztin mérnök, tanár, tisztviselő, or­vos, újságíró él, Jordánia pe-* dig azt kénytelen számításba venni, hogy az egykor hozzá­ja tartozó Ciszjordániában nagy tömegben élnek a pa­lesztinok. A leendő palesztin állam is itt fog majd egyszer megalakulni... Husszein a jelek szerint ki­tartott a Carterral folytatott megbeszélésein a maga állás­pontja mellett és egyes hírek szerint felszólította az ameri­kai kormányzatot, módosítsa közel-keleti politikáját. Az USA, persze, nem tesz le ar­ról, hogy megnyerje Hussze­int, épp ezért 200 harckocsi szállítására tett Carter ígére­tet. (Szaúd-Arábia korszerű harci repülőgépeket kaphat Amerikától, ha a szenátus is jóváhagyja.) Khaled király Bonnban úgy tárgyalt, mint, aki tudja, hogy az NSZK-nak nagy szüksége van a szaúd-arábiai olajra és cserébe szaúd-arábiai meg­rendelésekre a nyugatnémet iparnál. Természetesen ilyen esetekben az NSZK megpró­bál önálló üzleteket nyélbe ütni —, akár az amerikai szö- vetséges-vetélytárs rovására Is. Hogyan: alakul a dél-afri­kai küzdelem az apartheid■ politika ellen? Soweto — fogalom. Hétfőn volt a negyedik évfordulója annak, hogy a dél-afrikai nagyváros, Johannesburg mel­letti településen, amelyet szí­nes bőrű szegények laknak, az apartheid politika elleni tüntetést a fehérek rendőrsé­ge vérbe fojtotta. Az akkori tömegmészárlás emléke ele­venen él és új meg új harc­ra mozgósít. Így volt ez most is: megint Sowetóban került sor a leg­nagyobb méretű és legelkese- redettebb zavargásokra, de emeleti Oranje, „szabad ál­lam” fővárosában, Bloemfon- teinben éppúgy, mint Durban. ban és Fokváros mellett a szí. nesek városában, Bonteheu- welben mindenütt utcára vo­nultak a feketék, a félvéíek, az ázsiaiak. Mike Deldenhuys rendőrtábornok emberei is­mét csak a szokott kegyetlen­séggel próbálták elfojtani a megmozdulásokat: a halottak száma egyes források szerint száz körül lehet. A Dél-afrikai Köztársaság jövője, társadalmi rendszeré­nek alakulása nagyban függ az afrikai földrész középső és déli részének politikai fejlő­désétől. Köztudott, hogy Zim­babwe, 'amely jogilag már függetlenné vált, és Namíbia, amely még mindig a pretoriai kormány fennhatósága alatt van, a Dél-afrikai Köztársa­ság két legfontosabb előretolt bástyájának számított. Nem lehet véletlen, hogy amikor Sowetóban és másutt a dél­afrikai rendszer ellen táma­dásokra került sor, Zimbab- wéban is újra dörögni kezde­nek a fegyverek. Mugabe el­nök azzal vádolja a hatalma ellen lázadókat, hogy azok korábban Nkomo katonái vol­tak. .. Ugyanekkor Namíbia „miniszterelnöke”, Dirk Mud- ge, akit a pretoriai kormány tett meg, amolyan bábkor­mány fejének, Nyugat-Euró-? pát járja végig, elhitetni pró­bálva, hogy Namíbiában most már minden rendben... A minap Párizsban á Quai d’Oreay-n fogadták. Mudge nyilatkozataiban nem győzött hálálkodni Franciaország „független”, az ENSZ-határo- zatokat kevéssé tisztelő ma­gatartásáért a namíbiai kér­désben. A Dél-afrikai Köztársaság­ban és a körülötte folyó küz­delemnek arról a tétjéről sem szabad megfeledkezni, ami egy szóval így fejezhető ki: An­gola! A Dél-afrikai Köztár­saságból indulnak ki ismétel­ten az Angolai Népi Köztár­saság elleni támadások, egy­szer a levegőben, másszor a szárazföldi erők bevetésével, megint máskor zsoldosok és diverzánsok alkalmazásával. Ha a dél-afrikai fajüldöző po­litikát sikerül visszaszorítani, akkor Angola népi demokrati­kus fejlődése is meggyorsul­hat. Pálfy József Értesítési Értesítjük a lakosságot, hogy Salgótarjánban a fő­téri gyógyszertár folyó hó 22-én, vasárnap reggel 8 órától, 27-én pénteken reg­gel 7 óráig leltározás miatt zárva lesz. A gyógyszerellátást és az Ugyeletet a vásártéri gyógy­szertár biztosítja. A pásztói ÁFÉSZ-áruház konfekcióosztályán június 23-tól július 6-ig, 30—40 százalékos árengedménnyel árusítunk különböző ruházati cikkeket férfiöltönyöket, férfi­zakókat, bébiöltönyöket, női ruházati áruféleségeket. Szeretettel várjuk kedves vásárlóinkat. A Közép-magyarországi Köftnű- és Mélyépítő Vállalat tclvé­t telre keres középiskolai végzettséggel rendelkező anyagnyilvántartót, i rétsági munkahelyére Jelentkezni lehel a vállalat központjában, Gödöllő, Tcssedik Sámuel út 6. '

Next

/
Oldalképek
Tartalom