Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)

1980-06-22 / 145. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Mm? MSSf 12 & f>7 itmmv. XXXVI. ÉVF., 145. SZÁM ARA: 1,60 FORINT 1980. JÚNIUS 22., VASÁRNAP Közalkalmazottak küldöttértekezlete Salgótarjánban Eredményes 8t esztendő után A Közalkalmazottak Szakszervezete Nógrád megyei bi­zottsága szombaton Salgótarjánban tartotta küldöttértekez­letét, amelyen jelen vo|t Skoda Ferenc, az MSZMP Nóg­rád megyei Bizottságának titkára, dr. Suhajda József, a Közalkalmazottak Szakszervezete Központi Vezetőségének elnöke, Tóth József né az SZMT titkára, dr. Zsiga László, a SZOT osztályvezetője. Az állami munka fejlesztése A megyebizottság az el­múlt öt esztendőben végzett munkájáról írt jelentés mel­lett Bodor Lászlóné, a me- gvebizottság titkára tartott vi­taindítót. Egyebek között el­mondotta, hogy a központi és helyi határozatokból adódó megyei feladatok végrehaj­tását jelentősen segítették azok a társadalmi és gazda­ságpolitikai tendenciák, ame­lyek a dolgozókat, egyes ré­tegeket érintettek; az álla­mi munka fejlesztését, a szo­cialista demokrácia kibonta­koztatását célzó hatékony politikai, mozgalmi és álla­mi törekvések, az életszínvo­nal javítását szolgáló intéz­kedések. A megyei bizottság állami munkáját segítő te­vékenysége elsősorban az ál­lamelmélet fejlesztésére, a szocialista demokrácia ki­bontakoztatására, a gazdasá­gi hatékonyság növelését cél. zó politikai és állami dönté­sek végrehajtásának moz­galmi eszközökkel való támo­gatására irányult. A megyében folytatódott a tanácshálózat átalakulása, korszerűsödött az intézés; le­író irodákat hoztak létre, fej­lődött az ügyiratkezelés terve, zete, az ügyfélszolgálati iro­dák jól szolgálják a lakossá­got. Az ügyintézés egyszerű­södése létszámcsökkentéssel járt. A megyei bizottság szakma- politikai munkájában jelen­tős szerepet kapott a hivata­lok, intézmények dolgozói­nak szakmai, politikai isme­reteinek gyarapítása, melynek következtében emelkedett a munkakörre előírt, képesítést megszerzettek száma. A munkahelyi demokrácia fejlesztése érdekében számos intézkedés született a közal­kalmazottaknál. E területen kedvezőek a tapasztalatok a két városi tanácson, valamint a pásztói, rétsági járási hi­vatalokban. A dolgozók alko­tó közreműködésének foko­zása, a megnövekedett fel­adatok indokolják, hogy a közalkalmazottak körében is tovább fejlődjék a munkahe­lyi demokrácia, tartalmasab­bá váljanak a fórumok. A szakszervezetnek ebben... meg­különböztetett szerepe van. A megyei bizottság szorgal­mazta a közszolgálatban ál­lók körében a különböző moz­galmakat, akciókat. így a „szocialista kollektíva” cím elnyeréséért indított verseny, ben a tanácsokon hetvenhá­rom munkakollektíva tett vállalást a színvonalasabb, tartalmasabb tanácsi munká­ért. Elet- és munka­körülmények A közalkalmazottak élet- és munkakörülményei az elmúlt öt esztendő alatt tovább ja­vultak. Elkezdődött az orvosi vizsgálatok rendszeresítése, a hivatalok, intézmények dol­gozói felének étkezése meg­oldott. A munkakörülmények javítását szolgálta a tanács­házak felújítása, a szükséges felszerelések, kisgépek be­szerzése. A bíróságon és ügyészségen is korszerű tech­nikai eszközök állnak ren­delkezésre. Jelentősen javul­tak a közalkalmazottak üdü­lési lehetőségei. Megyénk közalkalmazott szakszervezeti mozgalma az elmúlt öt évben eredménye­sen fejlődött a kongresszusi határozat által megjelölt úton. A megyei bizottság és az alapszervezetek munkája kulturáltabbá vált, sokszínűbb lett, magasabb színvonalon látták el feladataikat — fog­lalta össze a tapasztalataikat Bodor Lászlóné. A vita A beszámolót követő vitá­ban tizennégyen szólaltak fel. Tóth Józsefné, az SZMT tit­kára hangsúlyozta, hogy a közalkalmazottak megyebi­zottsága eredményesen, ja­vuló színvonalon látta el fel­adatát. Egyebek között fontos feladatnak ítélte a munkahe­lyi demokrácia továbbfejlesz­tését, az újonnan választott tisztségviselők felkészítését. Dr. Suhajda József kifejtette egyebek között, hogy a szak- szervezeti munka társadalmi tevékenység. Fontosnak tar­tótig az állami munka segíté­sét, a szakmapolitikai tevé­kenység színvonalának növe­kedését, a jogok és kötele­zettségek egységének megér­tetését. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezeti munkát min­den területen hatékonyabbá kell tenni. Skoda Ferenc elöl­járóban elmondotta, hogy a XII. pártkongresszus előké­szítésével elkezdődött eszme­csere tovább tart a szakszer­vezeti választások idején is. Jó alkalom a szervezett dol­gozókkal való párbeszéd. A közalkalmazottakról szólva ki. fejtette, hogy a megyei párt­értekezlet is eredményesnek ítélte az állami élet, a taná­csok munkájának fejlődését. Rámutátott, hogy erősödik a közszolgálat’ szocialista jelle­ge, majd a gondokról és a feladatokról beszélt. A vitában elhangzottakra a megyei bizottság titkára adta a választ. Ezt követően sor került a megyebizottság, a számvizsgáló bizottság tag­jainak -e kongresszusi és SZMT-küldöttek megválasz­tására. A megyebizottság el­nöke Sipos Lajos, titkára Bo­dor Lászlóné lett. Új veszélyforrások * Elénk figyelmet, teteme: pénzt fordítottak munkavédelemre Megyénk gyáraiban, üze­meiben évről évre kiforrot­tabb módszerekkel próbálják elejét venni a különfajta bal­eseteknek. Am az új csarno­kok, új gépek, új eljárások újféle veszélyekkel is járnak, (gy a baleset-elhárítással fog­lalkozó szakemberek előtt számos bonyolult feladat megoldása állt az idén eddig eltelt hónapok alatt. a Ebben az évbeli hetven­nyolc bejelentésre kötelezett sérülés fordult elő az Üveg­ipari Művek salgótarjáni sík­üveggyárában — tudtuk meg Garamszegi Tibor munkavé­delmi irodavezetőtől. Ez a szám a tavalyi helyzethez képest lényeges javulásról ta­núskodik. Ám a kiesett mun­kanapok számának összeveté­sekor — idén eddig 1515 munkanap ment veszendőbe baleset miatt —, kiviláglik, hogy az idén bekövetkezett sebesülések súlyosabbak vol­tok. örvendetes, hogy cson­kulásos seb nem adódott, ha­lálos baleset sem történt. A körülmények biztonsá­gossá tételére 1980-ban is nagy gondot fordítanak az il­letékesek. Védőeszközökre több százezer forintot költöt­tek: biztonságos munkakesz­tyűket, ruhákat szereztek be. Újabb két üvegletörő beren­dezést szereltek föl a Zagyva III. üzemben, így a kilenc húzógép közül már csak ket­tőn törik kézzel az üveget. Az új földolgozóüzemben ki­küszöbölték a zománcozott üveg kézi szóróval történő festését, most zárt rendszer­ben, gép végzi ezt a művele­tet. A második fél évben egy cserépszállító rendszert is üzembe helyeznek, tovább fo­kozandó a biztonságot. javult a munkavédelem ered­ményessége az OBV salgótar­jáni bányagépgyárában. Mi­ként Havasi Tibor biztonsági megbízott értesített: a sérülé­sek száma — tíz — felére, a ki­eső munkanapok száma — száztizén kilenc — harmadára csökkent a tavalyi azonos időszakban mérthez viszonyít­va. A javulás munkavédelmi előírások szigorúbb betartá­sának, a baleset-elhárításra fordított figyelem fokozásá­nak köszönhető. Ezenkívül természetesen a körülmények javulása is kedvezően hatott. Kijavították a belső közleke­dési utakat, több műhelyben erősebbre cserélték a világí­tóeszközöket- valamint a gyár harminc hegesztőjét lángálló ruhával látták el. Az idén még átépítik a szerszámmű­helyt is a gyárban, ez a föl- újítás is jelentékenyen job­bítja a munkakörülményeket. © © A tavalyi kedvezőtlen hely­zet után idén számottevően A múlt esztendeihez képest nem javult a munkavédelmi helyzetkép a ZIM salgótarjáni gyárában. Tavaly a most vizsgált időszaknak megfelelő stádiumban harmincnyolc dolgozó szenvedett sérülést a különfajta munkák végzése közben. Idén negyvenötén sé­rültek meg. És míg tavaly — a balesetek következtében — hétszáztizenhat műszak veszett el a termelésből, eb­ben az esztendőben ezerkét- száztizenhárom munkanap ment veszendőbe — kaptuk az információt Molnár Ist­ván munkavédelmi osztály- vezetőtől. A helyzet alakulá­sában jelentékeny szerepet játszott a gyárban zajló re­konstrukciós munka, s az ev­vel járó fokozott zsúfoltság. A második fél évben a mun-' kálatok előrehaladásával ész­revehető javulás várható az üzemi körülményekben. Ezen­kívül a gyár illetékesei élén- kebb figyelmet fordítanak a balesetek idejekorán történő megelőzésére. Aratás előtt a mezőgazdaság Az első szovjet—magyar űrpáros Szolnok megyében Az első szovjet—magyar űr­páros és kísérete szombati napját Szolnok megyében töl­tötte. A vendégeket: Valerij Kubászovot, a Szojuz—36 pa­rancsnokát és Farkas Berta­lan kutatóűrhajóst, Alekszej Jeliszejevet, a közös űrrepü­lés földi repülésirányító pa­rancsnokát, valamint az álta­la vezetett küldöttségét és Magyari Béla kiképzett űrha­jóst a párt és a hadsereg kép­viselői is elkísérték. Az ér­kezőket a város határánál, az 1919-es tanácsköztársasági emlékműnél Andrikó Miklós­sal, a Szolnok megyei pártbi­zottság első titkárával az élen a megye és a város párt- és állami vezetői köszöntötték. Az űrhajósok nyitott gép­kocsin tették meg az utat az ünnepélyes fogadtatás szín­helyéig, a városi tanács épü­letéig. A zászlókkal díszített utcák mentén szolnokiak ez­rei álltak sorfalat, a tenye­rek tapsra verődtek, kifejez­ve örömüket és tiszteletüket a kozmosz hősei iránt. A ven­dégek tájékoztatót hallgattak meg a megye életéről, majd Valerij Kubászov és Farkas Bertalan — nagy érdeklődés­sel kísért élménybeszámoló­juk után —, a házigazdák társaságában a Tiszamenti Ve­gyi Művekbe látogattak. A kölcsönös üdvözléseket és a gyári ismertetőt követő­en a kozmonauták röpgyűlé- sen találkoztak a vegyiművek munkáskollektívájának kép­viselőivel, majd a nevüket be­írták a brigádnaplókba. Tárcaközi koordinációs bizottság tárgyalása az előkészületekről A számítások szerint július első tíz napjában be kell fe­jezni az őszi árpa aratását, majd mindjárt megkezdeni a búza betakarítását — szögez­te le szombati ülésén a tárca­közi mezőgazdasági koordiná­évinél tervszerűbben és szervezettebben készül­tek fel az aratásra. A gépjavításokat gyakorlati­lag befejezték, az ország dé­li megyéiben már a gépszem­lék 90 százalékát lebonyolí­Korszerű, szemre Is tetszetős lakótelep jelzi Rétságon Is a dinamikus fejlődést. A November 7. teret övező házakban főleg fiatalok és raunkáscsaládok kaptak otthont. Az új házak között az itt élők Igyekeznek minél gazdagabb zöldöve­zetet kialakítani, a gyermekek részére mozgásigényüket mind teljesebben kielégítő játszótereket létrehozni. Az indi­ánvár a legnépszerűbb! — kj — ciós bizottság, amely Soós Gá- tották, az északi megyékben bor mezőgazdasági és élelme- pedig a hónap végére fejezik zésügyi államtitkár elnökle- be. A korábbinál alaposabb tével áttekintette az időszerű előkészítés sem volt mentes a gondoktól, mert javult ugyan az alkatrészellátás, de még mindig mintegy 150-fé- le alkatrész beszerzése ütkö­zik nehézségekbe. Ezért in­tézkedtek, hogy ahol gyorsan megoldható, alkatrészgyártás­sal hasznosítsák a MEZÖ- GÉPTRÖSZT vállalatainak munkákat, s elsősorban az aratási előkészületeket. A beszámolókból kitűnt, hogy a mezőgazdasági nagyüze­mek országszerte a múlt bonyolítsák le a nyári munkákat. A mezőgazdasági nagyüzemek ennek érdekében két válto­zatban készítettek aratási ütemtervet, az elsőnél a na­posabb, a másodiknál a csa­padékosabb időjárást vették számításba. A gondosabb elő­készületet indokolja az is, hogy az őszi árpa mintegy kétharmada megdőlt. Szeren­csére a búzatáblákban csak mintegy 10 százalékos ez az arány, bár Szolnok és Hajdú megyében ennél jóval maga­sabb az átlag. Nógrád megyé­ben is jelentős területen meg­dőlt a gabona. A kalászos ga­bonából a múlt évinél 118 szabad kapacitását. Segítséget ezer hektárral nagyobb terü- nyújt a beszerzéshez a Kül- létről kell betakarítani a ter­reskedelmi Minisztérium is. A mezőgazdasági nagyüze­meknek a múlt évinél na­gyobb géppark áll rendelke­zésére. Egyebek között az idén 405 kombájnt vásárol­tak, de a kereskedelem rak­táraiban még 536 vár vevő­re. Június 26-tól folyamato­san 200 NDK- kombájn is ér­kezik az országba. Tehergép­kocsikból, pótkocsikból ele­gendő a gépállomány, s az idén a szalmabetakarítás fe­lét már bálázógépekkel vé­gezhetik. A rendelkezésre álló csaknem 14 ezer kombájn, két műszakos munkájához a mezőgazdasági főiskolákról, a gödöllői egyetemről, a MEZÖGÉPTRÖSZT vállala­taitól és más nagy szerveze­tektől kombájnvezetőket kap­nak „kölcsön” a mezőgazda- sági nagyüzemek. mést, s ezért is indokolt, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek úgy szervezzék a munkát, hogy általában 16—17 nap alatt befejezzék az aratást saját területükön, s utána nyújtsanak segítséget — ha szükséges — a többi gazda­ságnak is. A betakarítás minél za­vartalanabb lebonyolítá­sa érdekében a MEZÖ­GÉPTRÖSZT, az AGRO- KER-vállalatok és a Me­zőgazdasági Gépellátó Vállalat (a MEGÉV) ara­tási ügyeletet tart. A MEZŐGÉPTRÖSZT június 28-tól, a MEGÉV június 30- tól egyaránt augusztus 15-ig, a munkanapokon reggel 7 órától délután 7 óráig, szom­baton délután 5 óráig, vasár­nap pedig déli 1 óráig tart Az időjárás két-három hét- ügyéletet. Az AGROKER-vál­tel késleltette a takarmány- és kenyérgabona érését, s ezért fontos, hogy a ko­rábbinál szervezettebben lalatok ügyeleti beosztását a megyei tanácsok mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lyaival egyeztetve állapítják meg az aratás kezdetének megfelelően.

Next

/
Oldalképek
Tartalom