Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)

1980-06-01 / 127. szám

Á hét űreseményei — EPE EN f* «Ét**" ± ■ ...ti m ,p^- ■» * - n*unt %f#ikjtottM' *' • -Vn»** z =. * . ■■ ■ M ’ 'il ' ' : : *y ^ ' ...’imiih»» áíJifcAwxwidéi—nw»» gpj^jjpjj^P A Szojuz—36 űrhajó kéttagú legénysége: ValeriJ Kubászov (balra) és Farkas Bertalan kntatóűrhajós A tartalékként kiképzett flrhajóspiri T. OzsanlbakoT (balra) és Magyart Béla a repfllés­lránylté központban Á hét 3 kérdése Farkas Bertalan szülei a fiukról Csillagvárosban készült képeket nézegetik 1. Ml a nemzetközi vissz­hangja a szovjet—magyar űr­kísérletnek? Valóságos űrszakemberek lettünk a héten, annyi min­dent láttunk, hallottunk, ol­vastunk a kozmikus techni­káról, a tudományos kísérle­tekről, s nem utolsósorban az emberi helytállásról. Efc így természetes, hiszen ha az űr­korszakban minden fontos mozzanat közérdeklődésre tarthat számot, hozzánk most különösképpen közel áll az első magyar kutatóűrhajós tevékenysége. A tudóskollektívának alighanem még jó időre lesz szükségük a kozmoszban vég­zett munka részletes értéke­lésére, de a nemzetközi vissz­hangot is figyelembe véve, néhány „földi” következte­tést máris levonhatunk. Az első ezek közül az Interkoz- mosz-programban megteste­sülő együttműködés, amely lehetővé tette, hogy a szov­jet kozmonauták oldalán im­már az ötödik szocialista or­szág küldhessen fel űrutast. Nem titok, hogy további je­löltek li gyakorolnak, készü­lődnek. A közösen kimunkált feladatok végrehajtása, a szükséges műszerek és felsze­relések biztosítása a kölcsö­nösen előnyös munka kiváló példája. Az űrben, amelynek atom­fegyver-mentesítésről egy fontos ENSZ-határozat dön­tött, messzemenő lehetőségek adódnak a békés egymás mellett élés megvalósítására is. (Természetesen békés egy­más mellett repülésről, sőt a súlytalanság állapotában békés egymás mellett lebe­gésről van szó. . .) Aligha véletlen, hogy az enyhülés felszálló ágában közös, szov­jet—amerikai űrkísérlet zaj­lott, s később felvetődött an­nak gondolata, hogy valame­lyik jövőbeni Szojuzon in­diai, netán francia űrhajós is helyet foglaljon. Az is el­sősorban földi viszonylatok­kal magyarázható,, miért e két ország polgárai jönnek számításba, éppen ebben az időszakban. S az űrhajózásnak mindig van egy vissza-visszaitérő, jelképes eleme. Fényképezik a földet, fentről a magas­ból a nyilván a legszíveseb­ben azt mondanák, amit a mindenkori fotográfus: ba­rátságos arcot kérek! Az űr­ből leteklntők különösen szép­nek látják földünket, a szín- árnyalatok miatt kék boly­gónak is nevezték, s Joggal állapították meg: kozmikus madártávlatokból bizony ki­csinek tűnik. Óhatatlanul ar­ra kell gondolnunk, milyen jó is lenne, ha ez a csoda­szép, nagy és kis bolygónk barátságos arcát mutatná. Végéhez közeledik az első magyar űrutas kozmikus te­vékenysége. Miközben társá­val együtt, szerencsés vissza­térést, földet érést kívánunk a kozmikus expedíció után — nem ünneprontás földi kö­vetkeztetéseket levonni, föl­di gondjainkról is szót ejte­ni. Erőt és bíztatást merítve az űr végtelenjéből is. 2. Mi a jelentősége a meg­élénkült kelet—nyugati párbe­szédnek? A washingtoni feszültség­szítással együttjáró,' valósá­gos „diplomáciai tetszhalál” után, május második fele is­mét élénkülést hozott a ke­let-nyugati kapcsolatokban. A most záródó héten szovjet és svéd külügyminiszteri talál­kozó zajlott Moszkvában, Tyihonov, a szovjet kormány elnökhelyettese Bonnban járt, miniszteri szintű párbeszédre került sor Berlinben a két német állam képviselői kö­zött. Tárgyaltak, megbeszé­léseket folytattak másutt is: a BNV alkalmából Budapes­ten járt például az NSZK gazdaságügyi és az Egyesült Államok kereskedelemügyi minisztere. A szocialista országok, amint azt varsói csúcsérte­kezletükön is kinyilvánítot­ták, változatlanul a békés egymás mellett élést tartják a nemzetközi kapcsolatok egyetlen ésszerű útjának. Nem rajtuk múlott a feszült­ség kiéleződése, s továbbra is mindent megtesznek áz enyhülés vívmányainak vé­delmére. Ezt fogalmazta meg a szov­jet—svéd dokumentum, s fel­hívta a figyelmet arra, hogy a nehezebb körülmények kö­zött is közös erőfeszítéseket kell tenni a madridi Európa- találkozó eredményességéért. Bonnban hosszú távú téma, a huszonöt éves szovjet—nyugat­német gazdasági együttmű­ködés került terítékre, önma­gában is bizonyítva: a békés kapcsolatokat nem átmeneti, konjunkturális tényezőnek tekintik. Folynak az előké­születek a következő progra­mokra is: Schmidt kancellár június végén utazik Moszk­vába (a kilencek, majd a hét vezető fejlett tőkésország velencei találkozóit követően) s tervbe vettek egy Schmidt —Honecker találkozót is. A kelet—nyugati találkozók sű­rűsége, főként pedig légköre ugyan nem érte még el az előző időszakét, de valame­lyest engedni látszik az év kezdetén elhatalmasodott fagy. Jó lehetőségek vannak arra is, hogy az élénkülő be­szélgetések során azok szige- telődjenek el, akik követke­zetesen ki akarják vonni ma­gukat a tárgyalásokból. Washington fő érve az af­gán problémára való hivat­kozás. Több-kevesebb siker­rel, hasonló fellépést javasol szövetségeseinek is. Ebből a szempontból jogos érdeklő­dést keltett a legújabb af­gán kormánynyilatkozat, amelyet Leonyid Brezsnyev is támogatott, a Moszkvában időző dél-jemeni államfővel folytatott tárgyalásain, az elhangzott fontos pohárkö­szöntőben. Az afgán javaslat lényegében három pontban összegezi a rendezés útját és pontos menetrendet szab. Ezek szerint induljanak szé­les körű tárgyalások az összes érdekeltek bevonásával és zárják ki a beavatkozást Af­ganisztán ügyeibe; egy ilyen megegyezést nemzetközileg is szavatoljanak, beleértve a Szovjetunió és az Egyesült Államok garanciáját; s a politikai rendezés nyomán napirendre kerülhet az or­szágban tartózkodó szovjet csapatkontingens kivonása, amely éppen az ismert kö­rülmények kényszere miatt állomásozik ott. 3. Mi történt a Távol-Kele­ten? Dél-Koreából szabályos ha­dijelentések érkeznek: a had­sereg elfoglalta a körülzárt Kvangzsut, a telefotókon a megtorlás szörnyű kénéi érkeznek, ám közben Moko- ho kikötővárosban lángolt fel újabb zendülés. Érthető, ha ezek a fejlemények helvet kértek maguknak a tokiói japán—kínai tárgyalásokon is: Hua Kuo-feng személvé­ben különben plső ízben látogatott kínai államfő a japán fővárosba. Közben az első számú kínai katonai szakértő Keng Piao amerikai látogatást tesz. . '. Peking nem könnyű dilem­mával küzd. Nehéz lenne a dél-koreai katonai diktatúrát támogatnia, hiszen figyelembe kell vennie, hogy a világköz­vélemény. s mindenekelőtt a koreai nép, a KNDK az or­szág békés egyesítését kíván­ja, amit akadályoz a jelenle­gi dél-koreai kormányzás, valamint az amerikai cs'-má­tok ottani ta^tózko-1 "-n. Csakhogy Kína síkraszáll a távol-keleti amerikai kato­nai jelenlét mellett is: így vetődött fel lapjelentések szerint egy esetleges közös Jaoán—kínai lépés terve a dél-koreai helyzet „C3il'apítá- sára”. Ami a kétoldalú kapcsola­tokat illeti az eddigi vágá­nyokon haladnak tovább. Kí­na nagyobb gazdasági közre­működést kér Japántól négy modernizálásra, Tokió viszont megbízhatóbb olní- szállításokat. Peking ismét fokozottab fegyverkezésre bíztatta Japánt, de finomabb és általánosabb módon: a legutóbbi kínai tanácsok túl­ságosan nagy megrökönyö­dést keltettek és a janán la- Dok belügvekbe való beavat­kozást emlegettek. . . Réti Ervin Elutazott hazánkból Hans Joachim Heusinger Szombaton elutazott dr. Hans Joachim Heusinger, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettese és igazságügy-miniszter, aki' dr. Markója Imre igazságügy-mi­niszter meghívására küldött­ség élén hivatalos látogatást tett hazánkban, A miniszterek áttekintették a két ország közötti jogi kap­csolatok helyzetét, és e kapcso. latok fejlesztésének lehetősé­geit. Megállapodtak abban, hogy új együttműködési meg­állapodást kötnek a két mi­nisztérium között. A minis'te- rek kicserélték tapasztalatai­kat a jogalkotás, és az igazság­szolgáltatás kérdéseiben is, kü­lönös tekintettel arra a sze­repre, amit a jog és a joggya­korlat a gazdasági fejlődés szolgálatában betölt. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Markója Imre igazságügy-miniszter búcsúz­tatta, jelen volt Rudolf Rossmeisl, az NDK rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Is. Rendkívüli értekezlet Kubában Kuba, mint az el nem kö­telezett mozgalomhoz tar­tozó országok elnöke, konzul­tációsorozatot kezd, hogy ez év júliusára Havannába össze­hívják a mozgalom rendkívüli külügyminiszteri értekezletét. A kubai külügyminisztérium szóvivőjének péntek esti nyi­latkozata szerint az értekezlet megvitathatná a nemzetközi helyzet, valamint a gazdasági élet különböző kérdéseit. — Az el nem kötelezettek tervezett . miniszteri tanács­kozásának elsőrendű célja — jelentette Jd a szóvivő —, hogy hozzájáruljon a béke és az enyhülés ügyéhez amelyre az elmúlt időszakban különböző nemzetközi konflik­tusok kedvezőtlen hatást gya­koroltak. A megbeszélések so­rán ennek, valamint az új fe­szültséggócok keletkezésének fényében megvizsgálnák: mi­lyen gyakorlati lehetőségek kínálkoznak ezek békés és tárgyalásos úton való megol­dására. A miniszteri tanácskozás pontos dátumát az előzetes konzultációk során döntik majd el a tagországok képvi­selői. Kubai részről a megbe­szélések színhelyéül Havan­nát javasolták. (MTI) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom