Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)

1980-05-11 / 109. szám

Hagyományápolás Balogh Károly irodalomtörténész, műfordító H elyi értékeink, hagyomá­nyaink ápolása, m becsülése miniig idő­szerű feladat — évfordulótól függetlenül. Ml, nógrádiak időnként hajlamosak vagyunk a közöny, az érdskte'e'iség ködébe burkolózni, vagy sa­ját megyénket szegényebbnek feltüntetni, mint az ország bármely más területet. Tud­juk pedig, hogy nem vagy un c szegényebbek, nem vagyunk „kétírós” (Madách, Mikszáth) megye, csak fel kell tárnunk számon kell tartanunk a még feltáratlan, vagy kellően szá­mon nem tartott értékein Két Mint láttuk, élete jelentős hányadát Nógrád megyétől távol, s nem is 'rodalmár- ként töltötte, mégis — polgá­ri foglalkozásán túl — ezek­ben az években !s nógrádi és irodalmár maradt A szó nemes értelmében Irodalmi polihisztor volt. Kukúrtörte- nészként az antik Róma v!- lága éppúgy foglalkoztatta, mint a középkor virág//» né. met lovagi kultúrája E ko­rokhoz kapcsolódott műi >-dí- tói munkásságával. Ma is ér­tékállóak Martialis-fordításai és irodalomtörténeti, esztéti­kai értelmezésekkel kiadott Nemcsak Madá:n Imre fordításgyűjteménye, a „Lo- Nógrád megye szülötte ha- vagköltők’ nem innen indult el az egyik legjelentősebb Madirh-kutató —, monögráfiaíró, Balogh Károly irodalomtörténész, műfordító is. aki elsők kö­zött vállalkozott a romanti­kus, sok helyen irreális ,.M?.­Az irodalomtörténész Ba­logh Károly tévéké wségének fő területe azonban a Ma­dách-kutatás volt; Madách Imre életének, munkásságá­nak feldolgozása, közzététele. dách-arc” ellenpólusának Madách Imre születésének megrajzolására. Balogh Károly több szálon kötődött a megyéhez, a Ma- dách-családhoz. Madách Imre testvérének, a tragikus sorsú Madách Má­riának unokája. Apja. id Ba­100. évfordulóján jelentkezett először az ország nyilvános­sága előtt a Madách Imre otthona cimű, terjedelmében, szerény kis kötetének közre­adásával. Munkáját édesapja, id. Balogh Károly feljegyzé­logh Károly egyéves korában se'> valamint saját Irodalmi ismeretei alapján állította össze. Madách szülőfaluját Sztregovát, a Sztregova völ­gyében emelkedő „öreg kas­télyát. a Madáchok ősi ott­honát (1430 óta), s az ..új kastély”-t, az e falak között folyó életet, Madách Imre az ember és az író életének leg­fontosabb színterét, környe­zetét mutatja be. A Madách családdal, Ma­dách Imrével foglalkozó mun­kái között kétségtelenül a leg. árván maradván, egvütt ne­velkedett az .,ősi fészekben” Madách Imre fiával, Aladár­ral, id. Madách Irméné „vé­dőszárnyai” alatt. Anyja. Bér- czy Margit a balassagyarmati születésű Bérczy Károly köl­tő. műfordító leánya. Később felesége révén is erősödött ez a kötődés. Csemyus Aline az 1849-ben mártírhalált halt Csemyus Emánuel dédunoká­ja, akinek dédnagynénjét, Csemyus Emmát a költő fivé­re, Madách Károly (Nógrád jelentősebb a már említett vármegye alispánja) vette fe- monográfia; Madách az era- leségül 1854-ben. bér és a költő című, 1&34­Balogh Károlyt. bár nem ben megjelent műve. A tel- megyénkben, hanem Budapes- jes életmű bemutatása során ten, 1879. április 23-án szüle- a Madách élete és költészete tett, élete, munkássága rész- közötti összhangra kívánt lá­bén Nógrád megyéhez kap- mutatni atyja emlékiratai, az csolta. Losoncon érettségizett,, addig megjelent Madá.b-iro- Az államtudományi doktoré- dalom és saját irodaiomtör- tus megszerzése után Nógrád téneti ismeretei segíts egével, megyében tevékenykedett; Palágyin, Madách első élet- Szécsényben. Salgótarjánban, rajzíróján túllép abban, hogy Balassagyarmaton volt szol- a szorosan vett életrajzi ada- gabíró, illetve vármegyei al- lékokat alárendeli az írói jegyző 1903-től 1907. augussr egyéniség megrajzolásának és tusáig. Hivatali szolgálta ez- legfőképpen a Tragédia esz. után 1943-ig, nyugdíjazásáig mei, művészi elemzésének, elszólította ugyan a megyé- Megismertet azzal a tárgyi és szellemi miliővel, amely­ben a Tragédia megszülethe­tett. Kiemeli Madách d; az bői, de élete utolsó, rövid szakaszát ismét Balassagyar­maton töltötte; itt, a balassa­gyarmati kórházban hunyt el 1944. április 24-én. A Madách család egyik jelentős tagja­ként a csesztvei sírkertben temették el. A kötet bevezetőjében ol­vashatjuk; „A költő halála óta eltelt hetven esztendő történelmi tapasztalataival ma jobban beláthatunk Ma­dách művének mélységeibe, mint valaha. Az Ember tra­gédiája renaissance-ánek ide. jét éljük. Madách géniuszá­nak fénye új színt, új ragyo­gást kapott, műve az ország­határokon túl is megkezdte diadalmas útját ..........Meny­ny ivel inkább érvényes ez a megállapítás az azóta eltelt közel öt évtized újabb Ma- dách-kutatásai alapjín. Egye inkább értjük, ismerjük Ma­dách korunknak sziló mon­danivalóját. Természetesen az utóbbi évtizedek Madách- kutatásai nyomán módosulta Balogh Károly által megraj­zolt Madách-portré; részben az általa nem ismert, nem is­merhetett dokumentumok alapján, részben az újabb szempontokat, összefüggése­ket feltáró kutatások nyomán. Munkája azonban — a már említett érdemein kívül — ma is forrásértékű. Bizonyít­ja ezt az 1978-ban az Aka­démiai Kiadónál megjelent Madách-tanulmányok című kötet is, melynek számos írá­sa hivatkozik Balogh Károiy megállapításaira. Monográfiájának korában természetszerűen megyéjében volt a legnagyobb visszhang­ja. A balassagyarmati Ma­dách Társaság tiszteletbeli tagjai sorába választotta Ba­logh Károlyt, aki Egy pillan­tás a sztregovai orosziá.íbar- langba címmel tartotta szék­foglaló beszédét a Társaság 1935. január 21-i ünnepi ülé­sén. Ebben a munkájában ízelítőt ad a sztregovai ma­gányban élő, alkotó Madách- ról. A Csesztvei ősz cím! lí­rai alkotása a Kisfalu­dy Társaságban volt székfoglalója. Költőként Is hű maradt az egész életét meg­határozó Madách-élményhez. Élete alkonyán Csesztvét. Ma- dáchot idézi, az embert, a költőt. A múlt, a költő múlt­ja, ifjúsága a sajátját is eszé­be juttatja. A Csesztvei ősz lírai epilógusa Balogh Ká­rolyt emberi, írói pályájának. „Csillo a múlt. Halad és munkál, s tovatűnik az élet. Küzdelem-elmúlás. Ennvibül áll az egész”. Balogh Károly csesztvei sírjára az utóbbi „egyműves zsenik” sorából; időben egyre többször kerül első volt azok között, aki fog­lalkozott Madách töobi drá­májával. sőt lírai munkássá­gával is. friss virág; úgy tűnik. vala­mi elindult A rajzfiímgyártás harminc éve Gusztáv, Dános vitéz, Toldi és társaik Gusztáv öeszetéveszthetet- len, két szál hajjal éke­sített feje és hol mulatságom hol tragikomikus kalandjai immár negyedszáz ország té­vénézői számára ismerősek. Lehet őt kedvelni, lehet rá haragudni, de közömbös nem maradhat, aki egyetlen Gusz- táv-filmet megnézett — ez derül ki a bel- és külföldi kritikákból. Akkor ped'.g már elérte, amit „szülei” — Jan- kovics Marcell, Nepp József és Dargay Attila — aka-tsk: emberi tulajdonságokat, élet­ből vett pillanatokat rajzfil­men nemcsak ábrázolni, ha­nem érzelmeket kelteni ve­lük. Nem könnyű mesterség ez — nem is szólva egyelőre a művészi oldaláról. Rajzokat sorakoztatni, újra. meg újra. több száz példányban pausz­papírra. celluloidra rajzolni a figurákat úgy, hogy a tech­Jankovics — Nepp — Dargal ; Gusztáv .. .. , , világszínvonal, s á Pannónia mű rajzfilmet is, mivel akőz­mka segítségével előve lehes- rajzfilmesei e téren sok min- lekedési gondok, a szabályok sen tenni a rajzfilmet. Erre csak olyanok vállalkozhatnak, akik valóságos megszállottjai a rajz- és animációsfilm-mű- vészetnek. Első volt ezek sorában Macskássy Gyula, aki már a második világháború előoti denkinek példát mutatnak. A világranglistán ugyanis ötö­dikként szerepelnek, s ez iga­zán nem csekélység, amikor az első négy: a Walt Dis­ney, a Hanna—Barbera (az előbbi a legrégibb rajzfl'm­________ stúdió az idősebbek emlékez­években reklámrajzfümeket nek Mickey egér históriái .-a, készített másodmagával. (Tár­sa Halász János volt, ma a világ rajzfilmszövetségének, az ASIFA-nak elnöke.) Az ál­lamosítás után Macskássy rendezésében készült 1950- ben az első rajzmesefilm: „A kis kakas gyémánt félkraj­cárja”. Tízperces kisfilm —, s ezzel kezdődött a magyar rajzfilmgyártás pályafutása, amit igazán nem túlzás ma­gasra (velőnek mondani. Reklám- és gyermekfilm ate követték egymást az első években. Akkor épült meg a korszerűnek kikiáltott slúdió- „kombinát” Budán, a Vörös Hadsereg útján. Csakhamar az utóbbi nálunk a Flinstone- családdal vált ismertté), to­vábbá a moszkvai és a jaoi-1 rajzstúdió. Gyártás mennyisé­gében és Jelentőségében egy­aránt a Pannónia az ötödik! Felsorolni aligha lehet min­megtartására nevelés jelentő­sége manapság mindenütt megnőtt. Még csak az első felét mu­tatta be a hazai tévé a ,Ma­gyar Népmesék” című rajz­filmsorozatnak. amely 26 rész­ből áll. Minden heti tivé- szenzáció „Frakk és t ársáv­nak kalandja, amely — gyer­mekfilm ugyan, de a felnőt­tek sem szeretik elmulaszta­ni szombat esténként Most készült el az első magyar rajzfilmmusical: a 80 perces „Habfürdő”. Rendezőié Ko1 dent, ami az elmúlt nsrminc vásznai Gábor György. Rövi­desen követi az ugyancsa« egész estét betöltő „Fehérló- fia", Jankovics Maree'l szí­nes rajzfilmje. Az előbbi a felnőtt közönségnek, az utóu­évben készült. Elsők közt „született” Peti: Macskássy Gyula és Várnai György gyer­mekrajzfigurája, „aki” ma is él. Egész estét betol :5 rajz. film volt 1973-ban a „János bi az ifjúságnak szól. vitéz", Jankovics Marcell ren­dezése, ezt 70 ország vásárol­ta meg. Világnyelvekre szink­ronizálták a Lúdas Matyit (az említett Hanna—Baroera cég­kiderült, hogy feladatköréhez nél mondták alá az angol szöveget), a Hugót és máso­kat. Mézga Gézának „csacsika családjával”, s Köbükivel es társaikkal együtt nagy sikere volt a magyar tévében, s épp­úgy szívükbe zárta őket, egy sor ország közönsége, miután déssel, hivatástudattal lehet angol, német, spanyol ésírar.. ellensúlyozni. s hogy ebben cia nyelvre is szinteroni cai- nincs hiány, azt az eredmé* ták a sorozatot. Számos or. nyék bizonyítják. Nagy szó — szág filmesei vették meg a különösen mostanában — a „Stop! Közlekedj okosan” cí­—- itt működik a szinkron­filmgyár is —, nagyon kicsi. A helyzet azóta annyiban vál­tozott, hogy — most már oiy- kor elviselhetetlenek a körül, mények, kevés a hely, el­avult a felszerelés. Mindezt ismét csak lelkese­Leblancné Kelemen Mária v\*vvnA^vo-wn/on/on/vn/v/\/o'\/v,\/vvo/\/\^vvn/'^v%'\/v'vv'vv/vv/vv'V'«An-'Von/vnrvn/on/N<^ „Nem belőle, érte élni!" Népzenei randevú Niagyarnándorban Nem tudjuk, megyénk nép­dalköreinek milyen kapcsola­tai vannak a „felsőbb hatal­makkal’!, az viszont bizonyos, hogy az áprilisban és mos­tanság is általános hűvösség, esőzés azon a napon, májusw elsején legalábbis a megyei szüneteTt A^nn^iróeató^su6 utoljára három esztendővel Milyen volt a találkozó, a nácskozáson. A tapasztalatok garakat küldött le a földre, ezelőtt. Tehát itt kellő szer- tízperces műsorösszeállítások általános összegűére a zsü- még jobb kedvre derítve a vezési tapasztalattal is ren- szinvonaa. Liszt-díja^ karnagy ^állalko­megye minden részéből ősz- <jelkeznek. íme, a zsűri néhány tagjá- zott, demokratikus módon, szesereglett embereket, éne- nak véleménye, sűrítve. Nagy mindenkor támaszkodva kol­keseket, zeneszeket. „. Zoltán énektanár; Különösen légái véleményére. A találkozónak — körül­SZlNE ÉS VIRÁGA azoknak a csoportoknak _ awiui nrn/iiilfpirti sirif1— A niä^y3mánco fi megyei belül egy évtizede ma- Arról, kik jelezték ré6zvé- , fiatalokat úttörőket találkozó alapvető gyamándori körzeti művelő- telüket a népdalos randevún, . Mert _ néDdal sze- tapasztalata: a Röpülj páva­dési ház adott atthont. Ma- már írtunk figyelemfelkeltő retetxj. örökölni átörökíteni mozgalom életerős, tisztesség­gyarnándor egyébként — előzetesünkben. Most arra L,, _ Rozßonv’i István ének- gél őrzi és ápolja népzenei nyilván nem véletlen, hogy utalnánk, hogy a jelzett 25 . : gíjsmerem a7 értéke- kultúránk alkotásait, színvo­annak idején a megyei szak- együttes közül valami oknál k . ‘ ieW.kezett han«- nalas előadások megvalósítá­emberek választása eppen rá fogva hat végül is népi ér- ’ eBVSÍJúsáaot a iövőbln sara képes; ezt a mozgalmat esett — szerfölött alkalmas kezett meg. Ezt a tényt min- . Á j °k u _f Guthy Éva tehát folytatni, támogatni ilyenfajta rendezvény foga- denekelőtt ők maguk sajnál- „ (a-i.. _ «, egves aa. kell. S akik azon fáradoznak, dására. , Művelődési háza, hatják, hiszen kimaradtak , , ' esvmásutánisáaában h°8F változó körülmények színpada meglehetősen nagy, egy, munkájukat hasznosan naevon vievázzunk a lejárás- között folyamatosan életben elégséges teret tud biztosíts- segítő összevetésből, tapaszta- *7, „ k|Ltkező dal indítá- tartsák az együtteseket, akik ni népes csoportoknak is; a latcseréből. A szandai, a va- • haneszínére. ereiére mindennapi munkájuk mel­helybeli politikai, állami, nyarci, az etesi, az egyházas- - F a megvet tanács tett szabad idejük egy résziét eazdasáffi vezetők előnvös öArvei a m.átramin/ic'/Anhi _ __. .r* . egy _ , . ga zdasági előnyös gergei, a mátramindszenti művelődésügyi osztályának népzenei kincsünk tanulmá­magatartást tanúsítanak a népdalkömek és a nógrádsi- munkatársa- Számomra az nyozására, népdalaink meg­kultúrával szemben; a köz- peki népi zenekarnak ily mó- lt ie<»örvendetesebb hogy tanulására, közös szereplések ­ségben a népzene műfaja dón ezután és másféleképpen beigazolódott’ sok- re fordítják, megérdemlik a iránt élénk érdeklődés él, s kell tájékozódnia, mi jellem- k , k e^ven^lyozottebb, ha. társadalom elismerését és nem utolsósorban a falu, a zi megyénk népzenei moz- sonló ra^ /csoportok tel- megbecsülését. szomszédos Mohorával közö- Sa snak, kultúrájának mai iesítménye> mint több évvel A magyamándorí számadás sen a rádiót is „megjárt, jó ' ezelőtt. azt bizonyította, hogy a het­nevű népdalkört működtet. A legörvendetesebb: a me- venes évek elején kivirágzott Magyamándor az elmúlt év- gye,{ népzenei találkozón ott KOMPLEX HATÁST tizedben több ízben bonyolí­találtuk a mozgalom színe- virágát, az egészen kiválóak- A bíráló bizottság népdalköri mozgalmunk tart­ja magas színvonalát. Ahhoz egyéb- azonban, hogy ez így legyen, tott le országos minősítőket, tói kezdve a jó átlagteljesít- ként valamennyi — összesen sőt — mindannyiunk vágya s ha emlékezetünk nem csal, ményt nyújtókig. tizenkilenc — együttes mun- ként — tovább emelkedjen, káját külön-külön, részlete- néhány kritikai megjegyzést I sen elemezte a bemutatóso- szükséges tennünk. Lényeges­8 NOGRAD — 1980. május 11., vasárnap j rozatokat követő szakmai ta- nek tartjuk, hogy a csopor­tok teljesen kiiktassák össze­állításaikból a népdalokat, s a népdalokba a féldallamis- métlésekkel ne csempéssze­nek bele nótaízeket. Érdemes több figyelmet fordítani a műsorok szerkesztésére is. A dalok hangulatilag, zeneileg harmonikusan illeszkedjenek, világosan érzékelhető érzelmi, gondolati ívet rajzolva fel. Bátrabban vállalkozhatnának az együttesek kevéssé ismert dalok, gyermekénekek, balla­daszólók előadására. A cso­portvezetők ne feledkezzenek meg arról, hogy a színpadon — ez a színpadi megjelenés alaptörvénye — komplex ha­tás kell, törekedjenek a leg­kifejezőbb, a leghatásosabb egységet megteremteni a hang, a zene, a mimika és a mozgás között. Természete­sen a megfelelő arányok megteremtésével, az ötletek túlhajtása nélkül, a monotó­nia elkerülésével. KÖZÖS HASZON A megyei népzenei találko­zó eredményesen zárult, hoz­zásegítette a szakembereket, csoportokat a tisztább látás­hoz, melynek alapján sikere­sen lehet továbbra is végez­ni a munkát. Az itteni ta­pasztalatok közös haszonnak tekinthetők. Közös haszon­nak, mindannyiunk gazdago­dására. S igaza van Baross Gábor­nak, amikor a mozgalomról mondja: Nem belőle, hanem érte kell élni! Sulyok László További, a megvalósuláshe* közeledő tervek: Richly Zsolt rendezi a „Háry Jánost”, Nepp József pedig a népsze­rű mese alapján a „Hófehér” című rajzfilmet. Jövőre kerül a nagyközönség elé a „Dali­ás idők” cimű film — 80 perc a Toldi-trllógiából. Ké­szül „A jövő csapdái ’ című sci-fi animációs film Kovács István közreműködésévé', ma­gyar—francia koprodukc'ó- ban. Három évtized alatt igen sokat fejlődött a rajzfiimké- szítés, elsősorban a művészi színvonal emelkedett össze­hasonlíthatatlanul. Am a technika sem ugyanaz már, ami 1950-ben volt: a Kis ka­kas gyémánt félkrajcárját még pauszpapirra rajzolták, arra tették a celluloidot és tussal kihúzták a vonalakat, majd a hátlapon színminta szerint kifestették. Gusztáv kalandjait már zsírceruzá/al rajzolták közvetlenül cellu­loidra — a Toldi-fnm pedig úgy készült, hogy minden mozzanatot háttérrel együtt celluloidra festenek olajjal. Ez lesz az első magyar fest­ményfilm. A legújabb pedig: a xerox- technikja, amelynek alapja a ráfényképezés, nagy e'ónye pedig az a többi eljárással szemben, hogy nem mázolód- nak el a vonalak, akár évtize­dekig sem. Ez pedig igen fon­tos a rajzfilmeknél, hiszen a munka döntő része éppen a rajzolás. Csupán érzékelteté­sül: a 72 perces Ludas Matyi- fümhez kereken 50 ezer raj. zot kellett elkészíteni. Hazai és nemzetközi elisme­résben nincs hiány. Sok díjat hoznak a mozikban bemuta­tott rövidfilmek, 1954 óra minden jelentős külföldi filrrt- fesztiválon szerepelnek a ma­gyar rajzfilmek, s a velencei Arany Oroszlántól a legkü­lönbözőbb elnevezésű és ér­tékű díjakig sok mindennel honorálták a szakértő zsűrik a magyar rajzfilmesek mű­vészetét. A közeljövőben talákozunli a televízióban régi kedvenc«» inkkel: Bubó doktorr-ü és tá% saival. A cím a közönség ké­rése is a rajzfilmesekhesj Kérem a következőt! Várkonyi Emir«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom