Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)

1980-05-30 / 125. szám

Kitüntetések átadása Salgótarjánban a pedagógusnap alkalmából HAGYOMÁNY szerint, má­jus végén, június elején me­gyei ünnepség keretében is megkülönböztetett- figyelem­mel köszöntik azokat a pe­dagógusokat, oktatásügyi és más agazatbgn dolgozókat, akik a közoktatás megyei feladatait elkötelezetten, fá­radságot nem- ismerve, az át-> lagnál jobb színvonalon se­gítik megvalósítani. Az idei pedagógusnap alkalmából teg­nap rendezték meg Salgótar­jánban, a Nógrád megyei Ta­nács helyiségében a megyei pedagógusnapi ünnepséget, amelyen jelen voltak a me­gyei párt-, állami és társa­dalmi szervek vezető szemé­lyiségei. A vendégeket s me­gyénk pedagógus társadalmát Gulyás' Jánosné, a Nógrád megyei Tanács VB. művelő­désügyi osztályának vezetője köszöntötte, ezután Csongrády Béla, az MSZMP Nógrád me­gyei Bizottságának osztályve­zetője mondott ünnepi kö­szöntőt. Meleg szavakkal szólott az ünnep jelentőségéről, a pe­dagógushivatás nagyszerűsé­géről. Mint rpondotta: „Az ok­tatás, a nevelés társadalmisá­ga, emberközpontú tartalma és gyakorlata minősíti legtel­jesebben a pedagógusok mun­káját.” Hangoztatta: „... az ember egész jövőjére, sorsá’a kihat, hogy milyen a felké-. szültsége, milyen fokon sa­játítja el az alapkészségeket — a logikus gondolkodást, az értelmes olvasás, írás és be­széd képességét —, hogyan alapozza meg az önálló tájé­kozódási készség, az új isme- retszerzes örömet is jelentő szenvedélyét, s milyen esé­lyekkel indul az életpályán." Hangsúlyozta annak fontos­ságát, hogy a nevelőközössé­gek eszmei, pedagógiai egysé­ge mind teljesebben megvaló­suljon, a módszerek differen­ciáltsága fokozódjon. EZUTÁN Illés Miklós, a megyei tanács általános el­nökhelyettese kitüntetéseket nyújtott át. A Nógrád megyei pedagógiai díjat kapta Csatai Árpádpé tanító (Borsosbe- rény), Balás Gyuláné tanító (Garáb) és dr. Boros Sándor- né pedagógus továbbképzési kabinetvezető (Salgótarján). Kiváló munkáért kitüntetés­ben részesültek 55-en, mi­niszteri dicséretet kaptak 27- en. A pedagógusnap alkalmá­ból orvosokat is kitüntettek, dr. Bajkai Annát? (TBC és Tüdőbeteg Gyógyintézet, Nóg- rádgárdony) és dr. Danes Im­re körzeti orvost (Szügy), ők gyógyító munkájuk mellett az egészségügyi szakközépiskolák­ban eredményes oktatói, il­letve szakfelügyelői tevé­kenységet fejtettek ki. Enr, elismeréséül az egészségügyi miniszter által adományozott Kiváló munkáért kitüntetést KÖNYVHETI ELÖZETE kapták. A munkaügyi minisz­ter Kiváló munkáért kitünte­tésben részesítette Kakuk Já­nos szakoktatót (Balassagyar­mat). A minisztériumig fel­ügyeleti vizsgálat záróértéke­lésekor vette át a Kiváló munkáért kitüntetést Kapás József iskolai csoportvezető, korábban a megyei művelő­désügyi osztályon­A KISZ- és úttörő-kitün- teteseket Füssy József, a .me­gyei KISZ-bizottság első tit­kára adta át. Ifjúságért Ér­demérmet kapott Bihari La­jos, a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági és Ke­reskedelmi Szakközépiskola igazgatója, KISZ Érdemérmet Pintér Edit (Nagyoroszi). Űt- törővezetői Érdemérmet ka­pott Tímár Ottó (Salgótarján), Somoskői Lászlóné (Cered), Elek Béláné (Felsőtold) és Lázai Bertalan (Endrefalva). Kiváló úttörővezető kitünte­tő címben részesültek 12-en. HARTLY JÁNOSNÉ adta át a pedagógiai pályázatok dí­jait. Az idei pályázatra 18 pedagógus nyújtotta be mun­káját, közülük négyet jutal­mazott díjjal a bíráló bizott­ság. Első díjat nyert Varga Jánosné vezető óvónő (Bánk), Versényi György, a Balassi Bálint Gimnázium igazgatója (Balassagyarmat) és Szentkúti Jánosné igazgatóhelyettes (So- mpskőújfalü). Harmadik dí­jat kapott Markovits Sándor tanár (Erdőtarcsa). Betűdominó Ha a dominóköveket helyes sorrendben rakjátok egymás mellé. Fazekas Mihály egyik ismert versének címét kap­játok megfejtésül­A helyes megfejtés első betűje adja rejtvénypályáza­tunk negyedik betűjét. Megfejtésül a pályázat vé­gén — legkésőbb június 10-ig — be kell küldeni együtt, egyszerre a tíz rejtvény meg­fejtését és azt az egyetlen szót is. ami a meghatározott betűkből kialakul. A megfejtést a NÚGBÁD szerkesztőségébe kell külde­ni (Salgótarján, Palócz Imre tér L). A borítékra rá kell írni: Pályázati rejtvény. Az ünnepi könyvhétre meg­jelenő újdonságok között szép számmal találkozhatnak majd az olvasók verseskötetekkel, főként a mai magyar Íjra rep­rezentáns képviselőinek új műveivel. Zelk Zoltán nemrégiben megjelent verseskönyve után (Halálaim) most hasonló gon­dolati és érzelmi töltésű köte­tet nyújt át az olvasóknak a Kozmosz Kiadó jóvoltából. Fő­hajtás a túlvilágra páratlan szépségű versek gyűjteménye. Nagy elődök és korán elhunyt kortársak emlékét őrzi min­den sor; előttük tiszteleg Zelk, őket idézi új, szellemi föltá­madásra. A keserű sor Babits­osai kezdődik, a Nyugat nagy nemzedékének poéta doctuszá. val, Adyval és Juhász Gyulá­val.' Emlék a pirosbetűs csü­törtök Babits asztalánál. Kosz­tolányi betegágyánál. Az elő­dök mellett a halhatatlan kor- társaknak állít emléket József Attila, Nagy Lajos, Szép Ernő megidézésével, Kassák és Dé. ry, Tersánszky és a festő Kon­dor Béla arcainak rajza új jelentést nyer Zelk lírájában. A legfájdalmasabb sorokat Nagy Éászlóról és Kormos Ist­vánról olvashatjuk, azokról a nála fiatalabb költőkről, kik­nek előbb kellett elmenniök. „Az isten vétke jóvátehetet­len!” — írja Nagy László ha­lálakor írt ciklusa élére. A kö­tetet a megidézett költők, al­kotók fényképei díszítik. Weöres Sándor új verseit Ének a határtalanról címmel adja ki a Magvető az 51. alkalommal megrendezendő könyvhét alkalmából. Weöres Psyché majd Három veréb hat szemmel című köteteinek meg­jelenése korszakosnak mond­ható életművében. Az az igény, hogy mások szerepébe he­lyezkedjék, szinte végigvonul költészetén, kiteljesedését a Psychében láthattuk. A bel­ső logika szerint a Psyphé volt ennek a költői folyamatnak az utolsó terméke. Az Ének a határtalanról Weöres világá­nak szerves darabja, azé a má­sik vonulaté, melyet a kifeje­ző eszközök abszolút tökéle­tessége, hajlékonysága, a já­tékosság, a képzelet mozgé­konyságának merészsége s a gazdag gondolati tartalom jel­lemez. Weörest az élet és halál, a létezés intellektuális problé­mái izgatják. „Én arra törek­szem — írja a kötet ajánlásá­ban —, hogy lehetőleg mindig más és más tárnát nyissak, ahol eleinte tájékozatlanul bo­lyongok, és mire eligazodom benne, otthagyom, és megint, ismeretlent keresek... Az iga­zi művészet: új meg új erő­feszítés.” Garai Gábor Kossuth-díjas költőnk legújabb verseit Jég. korszak után címmel adja köz­re a Szépirodalmi Kiadó. A Tűztánc antológia egyike volt a legemlékezetesebb sikerű lírai gyűjteményeknek. Bár előtte is jelent meg kötete, dező, drámaesztéta. A fasiszt* mégis valahogy innen számít- hatalomátvétel után el kel­jük feltűnését s állandó je- lett hagynia Németországot, lenlétét a magyar irodajom- szülőföldjét, ahova annyi min. ban. Garai intellektuális költő, den kötötte. A II. világháború de nem a hideg rációé, mindig kitörésétől kezdve gyűjtötte megélt és megszenvedett gon- «a háborús dokumentumokat, a dolati, érzelmi töltésűek a ver. gyűlölt fasiszta őrültség kli­séi. önmagát kérdező és fag­gató: „Már jóval túl a félúton /mit kezdhetne az ember új­ra? /Ha nem cserél hitet, va­jon /a végső félelmet tanul ­vetkezményeit dokumentáló fotókat, újságkivúgatekat. Gazdag magánarchívumából válogatta össze 1954/55-ben, élete alkonyán a Háborús kis­ja?!! — írja ötven felé című káté anyagát, s mintegy kép­versében. Garai kötetcímei kj- aláírásként négysoros verse- fejezoek, s tükrözik azt a lel- két frt hozzá. A kötet ez íz- kiállapotot, melyekben ver- ben jelenik meg először má­séi születtek: Nyárvég, Artis- gyárul a Zrínyi Kiadó gondo- ták, Ének gyógyulásért, Medi- zásában, terrán ősz s így van ez a kö- Michelangelo versei 1939- tet esetében is. „Igen, ostro- ben jelentek meg utoljára Ma- moljuk a lehetetlent — írja a gyarországon. Már nagyon bevezetőben —, amikor meg- időszerű egy új kiadása, mely kíséreljük létezésünknek egy. nemcsak a versek, hanem a egy, számunkra sorsdöntő pil- szép könyvek kedvelőinek is lanatát szavakba rögzíteni, nagy örömet okoz. A kötet tcl- mintegy megállítani, de lehe. jes anyagát Rónay György for. tőleg úgy, hogy időbeli távja- dította és látta el jegyzetek- ta ne vesszen... Mert hiszünk kel, nagyszerű utószóval. A abban, hogy szavakkal egymás- Magyar Helikon gondozásában ra találhatunk, szavakkal kö- megjelent szép kötet számtalan zösséget teremthetünk, hogy Michelangelo-grafjkát tartal- első hallásra meghökkentő máz, melyek fokozzák a kad- szóleleményeink, más lelkek vet az olvasáshoz. A rajzokat zárjába is beleülő kulcsok; az Olaszországban élő Charles hogy a költői szó értemünk de Tolney válogatta, akinek védjegye, és tilalomfája az kitűnő Michelangelo-monog- értelmetlen,' apokaliptikus tö- ráfiáját magyarul is olvashat- megpusztulásnak, továbbad- tűk. ható és megőrzésre méltó jele annak, hogy itt éltünk sorsunk időmegszabta határai között, mégis határtalanul.” A Kalevala-fordításolc (őrié. neta 1841-ben kezdődik, ami- koris Reguly Antal több sze­melvényt ültetett át magyarra. érett költőé. Új verseskötete, Vikar Béig évtizedekig dóig' A tizedik este újabb állomása zott a fordításon, a gondi 1879-ben jelent meg Csoóri Az első teljes fordítás 1B71- Sqndor válogatott verseinek ben készült el Barna Ferdi- gvűjteménye, Jóslás a te időd- nánd munkájaként, mely a ről címmel. Emlékezetes si- finnek nagy nemzeti eposzának kerű kötet volt, a beérkezett, leggyengébb magyar fordítása. £0­, ... _________ „ „.Jga a z egyre felfelé ívelő költői munkájának eredményeként pályának. Hangja változatlanul 1909-ben jelent meg a firme- szenvedélyes és szinte tárgyta- két is bámulatba ejtő, br-avú- lanul fájdalmas-elégikus. Nem- ros magyar Kalevala, s a leg- rég tisztelegtek a pályatársak időtállobb átültetésnek jsizo- a Tiszatáj című folyóiratban nyúlt. Fél évszázad alatt tíz születésének ötvenedik for- kiadást ért meg. 1972-ben Nggy dűlőjén, maguk is megdöbben- Kálmán fordította lé ismét, ke. ve az évek múlásán. Tiszteleg, vésbé játékosan, talán kissé tek a prózaíró, filmes, a szó- komorabban. 1976-ban Helsin- ciográfus Csoóri előtt, ki ön- kiben jelenik meg a negyedik ként vállal magára országos teljes magyar Kalevala, Ráca gondokat, járt s jár ma is sze- István munkája. A Fiimorszég- gények hivatott szolgájaként, ban élő Rgcz nemcsak kjváló „Azt mondja ez a vers, amit irodalomtörténész, nagyszerű az eső szeretne, amikor / átfut fordító, hanem egyik* a világ a város fölött s ferdén bever legjobb tárgyfotósainak is. az ablakokba. / Azt mondja ez (Például A nagyszentmiklósi a vers, amit az elveszettnek aranykincs fotósa is.) Ráca hitt zokogások.” Istvánnak a finn népművészetet A külföldi költészetet három reprezentáló fotóival, magyar kötet képviseli a könyvhéten, —finn közös kiadásban kerül Bertold Brecht a XX. századi most a könyvhét gazdag vé­nemet irodalom egyik legna- lasztékot ígérő asztalára a Kg. gyobb alakja, író, költő, ren- lévai a. Bárány Tamás: Másfél szoba összkomfort (Regény) 16 Harmincnégy éves volt ek­kor, teli munkakedvvel, öt­lettel. elképzeléssel. Három ev alatt ledoktorált a mú" egyetemen, csoportvezetővé léptették elő majd újabb há­rom év múlva megszerezte a kandidátusi ciipet. S a tetejé­be. mintegy prémiumként, éppen ebben az időben megis­merkedett yelem. Ó, nem, ezt nem könnyed tréfaképp mondom. Csak­ugyan így vplj,: kiteljesítet­tem az életét. Hiszerí addig­ra lényegében mindent el­ért. amit valaha célul tűzött maga elé- kiverekedte szak­mai rangját, komoly tekin­télyre tett szert munkahelyen, azaz. ahogy mondani szokták, beérkezett. Divatosabb ki­fejezéssel: „sikeres ember” lett- Most már csak az hi­ányzott, hogy a magánéleté­ben is rendet teremtsen Mert ott bizony meglehetős zűrzavar gomolygott. A nők úgy dongták körül, mint da­razsak a mézet: a jó nevű tu­dós, aki gyakran jár külföl­döm, szakmai konferenciákon, következésképp rengeteg di­vatos cuccot hordhat haza; a jó nevű, tudós, aki gyönyö­rűen keres, aki a tetejébe jó­képű is. és kellemes, behízel­gő humora van... Mi kell még a nőknek? Hát igen. Mind­össze annyi hozzá hogy ez a ragyogó ember megkérje a ke­zük... Ám e téren Miklósnak elvei voltak, mint tréfásan emlegette, nincsen olyan nő Pesten, aki rangiához méltó módom eltarthatná. Ahhoz ugyanis villalakás kellene, inas. szobalány, esetleg egy sofőr... E nélkül inkább ma­rad a mamánál, a kétszobás kis budai lakásban, maga mossa fehérneműjét, s ma­NÓGRAD — 1980. május 30., péntek ga viszi szervizbe kocsiját, ha makrameoskodik a motor.-. Aki nő ennyiből nem ér­tett, annak készséggel megma­gyarázta: nem hagyhatja ma­gáié az édesanyját. A legne­hezebb korban van szegény,, ötven és hatvan közt: majd­nem 20 éve él nemcsak öz­vegyen, de magányosan is; és az egyetlen fiának s tá­maszának nincs joga rá, hogy magára hagyja, ’vagy — ami még rosszabb! — menyet hoz­zon nyakára, a szűk kis la­kásba... Arról viszont, hogy önálló lakást szerezzen, nem is álmodhatok: sem lottóötöst nem nyert, sem Nobel-díjat... Amikor az igényesebb nők — akik a véleges megoldást, vagyis a házasságot keres­ték volna nála — ráébredtek, hogy e sajátos vallomásnak csupán formája vidám, de lé­nyege nagyon is komoly ter­mészetesen szedték a sátorfá­jukat. S maradtak a kis női csukák, akiknek édesmindegy, mi lesz holnap — csak a mai estjük legyen vidám... Futó ügyekkel telt meg így Mikló­som élete, s kót-három alka­lommal tárcsázott, aztán sür­gősen feledésre ítélt telefon­számokkal a notesza- Ennek megfelelően becsülte a nőket. Valahányszor erről került szó, mindig valami kesernyés, szarkasztikus mosoly ült szá­ja szegletén, amelynek értel­me ez volt: tudom amit tu­dok rólatok, Bíiki-űJ de öóIűzí­veit ember vagyok és nem be­szélek... Természetesen köztünk is föl­merült az elkerülhetetlen kér­dés: mikor leszek az övé? Mandomom sem kell, iszonyú gond elé állított ezzel: ha so­káig tartom magam, a futó kis flörtjeivel kárpótolja • ma­gát; viszont ha gyorsan enge­dek, engem is könnyen beso­rol ama nők közé, akiknek azt az ironikus mosolyát tarto­gatja... Három hónapig sikerült ki­védenem a rohamait; de hadd vallom be, bizony nem ment könnyén. Mert, ahogy mind­jobban hozzáédesedtem, úgy kívántam egyre inkább az ölelését. Azok a kietlen, ma­gányos éveli most nagyon is megbosszulták maguk; néha az volt az érzésem, hogy sürge­tő követelödzésére a konok fejrázásom nekem magam­nak nagyobb fájdalmat okoz, mint neki.-. ■ Aztán eljött az a nap is, amikor végre igent mondhat- tarn. De okkor már ő is jóvgl többet akart, mint futó kalan­dot; akkor már szerelmes volt belém, és bevallotta: úgy ér­zi. mégtalálta, akire várt... Csak éppen tehetetlen, ért­sem meg; az a szöveg, amit a mamával kapcsolatban ed­digi szerelmeinek mondott, nagyon is valóságos; csakr ugyan nem hagyhatja magára az édesanyját. n Capriccio„ A Berlini Állami Operaház műsorára tűzte Richard Strauss utolsó színpadi műi vét, a „Capriccio” című dal­játékot. Rendezője Theo Adam, karmestere Otmar Suitner. A főbb szerepekben Magdalena Jahossyova, Eber­hard Büchner, Jürgen Hart­fiel és Siegfried Vogel lép­nek színre. Ezt az operát —■ amelyet a második világhá­ború idején komeGBált a szerző, most első ízben mu­tatták be. Az udvari köitö és az udvari komponista ve­télkedését témául válsaaté operát Richard Strauss „os* vegő dgrab”-nak nevezte. ■ ".«J.Hiwie w Csak felnőttek­nek! Péntek éjszakai vetítések « NOVEMBER 7 FILMSZÍNHÁZBAN­Első előadás, május 3Q-án: FELKAVART VÍZ ■ színes, amerikai bűnügyi film. A júniusi programban a közelmúlt nagy filmsikerei: 6-án AKIKET FORRÖ SZENVEDÉLY HEVÍT 20-án ÜRÜLT NŰK KETRECE 27-én PANTALEON ÉS A HÜLGYVENDÉGEK Az előadások kezdete este 10 órakor. «!**»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom