Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)

1980-05-30 / 125. szám

Felelősséggel a holnapért

Nyugdíjasok rétegtalálkozóia Szurdokpüspökiben

„A megélhetésünkre szava- run!;'" Hittel és birodalommal. -.okféie választás tanújaként nyilvánít véleményt a csaknem nyolc évtizedet megélt asszony, Juhász Józsefné, persze, nem ilyen szűkszavú. Anekdotázó kedvvel mesél ifjúkora választásairól — „Kettes sorba és pofa be! —, ugyanakkor megindult szavakkal beszél az öregek mai sokrétű segítéséről, a társadalmi gondoskodás Szurdokpüspökiben is megnyilvánuló jeleiről.

Fehérasztal mellett folyik a szó. A választási előkészületek jegyében rendezett nyugdíjas rétegtalálkoró olyan Szurdok- püspökiben, mintha csak egy hatalmas létszámú család vitatná meg közös dolgait. Előkerülnek a zsebkendők, leplezetlenül felitatni a könnyet — mert emjékekkel-élőszóval fel. idézik a múltat. A következő másodpercekben pedig mosolygóssá szelídülnek a gyűrött arcok ,-w mert a hetven-nyolc- van esztendős idős emberek még a holnapra tekintenek.

A stílusosan az öregek napközi otthonában rendezett találkozó nyitányaként negyedikes tanulók — talpig ünneplőben — szulök-nagyszülők hitéről, becsületéről, helytállásáról, s nem utolsósorban megbecsüléséről szólpak-dalolnak. zenélnek. Rám kacsint a velem szemben ülő öregember — hetvenen felül saccolom —, s hangosan kicsúszik a száján: — „Aranyos kislányok, ugye?” Igep, aranyosak. Bűbájosak, Ajvkor is, amikor köszöntő műsoruk végén virágot adnak a „feketeruhás rétegtalálkozó'’ minden résztvevőjének, s ami. ért a bizony már meg-meg reszkető kezek simogatással adnak köszönetét.

E rendkívül magas átlag- életkorú rétegtől álkozó azonban legalább olyan figyelemmel tűnteti ki Gyenes Lajos, a Hazafias Népfront községi bizottságának titkárát, mint a megindítóan szép köszöntő ifjú szereplőit.

— A jelölő gyűléseken a választópolgárok 41 százaléka vett részt, s ez a magas arány annak is köszönhető, hogy a gyűlések kezdete előtt a népfront aktivistái személyesen is invitálták az embereket a választókörzetek fórumaira.

Gyenes Lajos számot ad a jó előkészítésről, a rugalmas szervezésről, majd azt érzékelteti, mennyi mindenről esett szó a gyűléseken. Így többek között szóba került, hogy kellene egy új körzeti orvosi rendelő, javasolták az intézményes szemétszállítás bevezetését, mások utak és járdák felújítását sürgették. Tájékoztatója végén joggal jegyzi meg a népfront titkára:

— Számos bizonyítékot kaptunk arra, hogy a népet érdekli Szurdokpüspöki sorsa, jövője.

A csaknem félszáz idős ember zöme bólint. Kifejezhetné-e más jobban a községi vezető szavainak hitelét? Aligha.

Hol, ha nem ezen a rétegtalálkozón, illő szót ejteni az idősekről való gondoskodásról, eszébe jut ez Hugyecz

Lászlóra községi vb-titkárnak is:

— Először csak hatan voltak, ma már huszonkettőn jár.

nak az öregek napközi otthonába, ahpl a két vezető az idős emberek minden gondját a szívén viseli. Az elmúlt évben egyébként' a tanácstagok bevonásával széles körű felmérést végeztünk, így több mint 400 idős ember körülményeiről kaptunk pontos képet. Jól tudjuk, hogy a támogatás milyen formáira van szükség, részleteiben is látjuk: kinek van szüksége segélyre, szociális étkeztetésre, kinek az életén könnyítene a házi szociális gondozás vagy éppen az öregek napközi otthona.

Fényt vélek felfedezni a sokat látott arcokon. A magyarázatot pedig abban lelem, hogy a legilletékesebbek, maguk a rászorulók érzik: az idősekről való gondoskodás nem kampányfeladat, átgondolt tevékenység alapján végzik Szurdokpüspökiben is.

Sokat beszélnek még az öregek napközi otthonáról. Menus Istvánná vezető, akinek egész lényében, minden mozdulatában, a legegyszerűbb szavában is a szeretet, a finom árnyalatokra hangolt gondoskodást érzem, a vendégek kedvéért a kézimunkákat is előszedi. Azokat a szemet gyönyörködtető munkákat, amelyekkel még pénz is keresnek az otthon lakói.

— Az hozott ide bennünket, hogy megpihenjünk — szól az otthonról egy idős asszony. — De most azt kérem Gyenes elvtársiéi, beszéljen a szavazásról, jó hangosan!

Érdeklődéssel figyelnek,

Szociálpolitikánk időszerű kérdései (4.)

Segítség a kettős hivatáshoz

A nők társadalmi helyzetének alakulása

8 amikor arról hallanak, hogy a beteg, ágynak esett idős ember otthonába helybe viszik az urnát, mintha egy-két

megkönnyebbült ábrázatot is látnék. Hiába, ebben a korban már sosem lehet tudni... Fontos, ide tartozó kérdés-információ volt ez.

A múltba tekintő vélemények közül szívesen idézem Gáspár Józsefét. A nyugdíjas általános iskolai igazgató, aki még ma is' helyettesítő tanár, „történelemórát” tart Szurdok- püspökiből. Oly szép szavakkal érzékelteti a mérhetetlen változást, hogy, a rétegtalálkozó után nem is állom meg, hogy ne biztassam: — Igazgató úr, nagyon sok fiatalnak kellene ezt elmondania.

A népfront községi titkára azonban „megnyugtat”: — Hallották és hallani Is fogják ezt még sokan.

Erről a rétegtalálkozóról — amelynek egyébként megkapó. an szép ünnepélyessége joggal szólt a résztvevőknek és dicséri a szervezőket — még egy kérdés-feleletet idézek. Juhász Józsefné azt mondja: „kellene olyan félereszetű autóbuszváró egy paddal”.

— Könnyebb lenne várakozni, amikor jövök fel az otthonba. Hát még a kisgyerekes anyukáknak, amikor utaznak Pásztora.

Hugyecz Lászlóné válasza megnyugtató: három váró létesítését is tervezik, ehhez a helyi lakosok már társadalmi munkát is felajánlottak.

A vb-titkár válasza tárgyilagos, a kérdező Juhászné érvelése pedig — a karon ülő gyerekek felemlegetésével — megejtően szép. Azt is jelenti: Szurdokpüspökiben még a legidősebbek is felelősséggel tekintenek a holnapra.

Kelemen Gábor

A nők társadalmi helyzetének alakulasa a legszorosabban összefügg az általános gazdasági helyzettel, a demográfiai viszonyok alakulásával éa a szociálpolitikával is. A nők helyzetében az elmúlt 35 évben jelentős v|l- tozás történt. Az aktív keratők száma abbén az időszakban 1,3 millióval nőtt. A növekedés 93 százalékban a nők keresővé válásából adódott, Jelenleg a munkaképes korú nők kb. 13 százaléka háztartásbeli és eltartott, szemben az 1949-es 60 százalékkal,

A kereső nők aránya az aktív kereső népességben

1941 _________1149________1970_________________1975

2

7,3 29,3 41,2 44 %

Az aktív kereső nők az összes

aktív keresők az összes nők

%-ában 1977-ben

40,2 38>®

A munkaképes korú nők népgazdaság 35 éy alatt vál- között a foglalkoztatottság te- tozó munkaerő-szükségletével, hát szinte teljesnek* mondha- Számos vizsgálat és elemzés tó, ha figyelembe vesszük a bizonyítja, hogy például az gyesen levőket, a továbbta- iparosítás időszakában jelent- nulókat és azokat a tsz-ekben kező munkaerő-szükséglet dolgozó nőket, akik a tsz-ben egyik fő forrása a női mun-, időlegesen dolgoznak, de részt kaeró volt. vesznek a háztáji gazdaság Jelentősen — ha nem is művelésében. A női foglal- kielégítő mértékben — emel- koztatottság ilyen magas ará- kedett a munkásnők szakkép- nya alapvetően összefügg a zettsége.

Munkásnők és szakmunkásnők aránya a szocialista Iparban

munkásnők az összes munkás %-ában

1960

33,4

197Q

40,1

1974

41,2

Növekedett

a szakképzett

nők aránya a középfokú és felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökben is.

Változott a nők családon belüli helyzete. Ebben meghatározó szerepet játszott az elmúlt évtizedekben a nők keresővé válása. Ez bizonyos fokig befolyásolta az otthon végzett munkák megosztását, a háztartási munkákat, és a gyermekneveléssel összefüggő teendőkét is. Ennek ellenére a családon belüli munkamegosztás a legtöbb esetben még eléggé hagyományosnak tekinthető, a férfiak többsége nem vesz részt rendszeresen a háztartási munkában és a gyermekgondozásban. Ez más oldalról kismértékben befolyásolja a nők munkahelyi magatartását, a nők társadalmi mobilitását:, azt a tényt, hogy nehezebben tudnak szakképzettséget nyújtó tanfolyamodra járni, s mindeméi;

szakmunkásnök az összes szakmunkás %-ában 15,8 *

18,7

21,1

lett az anyasag hivatásának is eleget tenni.

Eredmények születtek az egyenlő munkáért—egyenlő bért elvének gyakorlati megvalósításában is. Ma már csak néhány százalékos bérkülönbség írható annak a maradi szemléletnek a rovására, mely a nőt. nem tekinti a férfival azonos munkaerőnek. A statisztikai átlagokat tekintve lényegesen nagyobb a különbség a férfi és nő átlagos bé^ re között.

Ez a különbség duntő mértékben abból származik, hogy

a nők szakképzettsége az elért fejlődés ellenére is lényegesen alacsonyabb mint a férfiaké. Emellett a hők alkatuknál fogva nem tudnak olyan nehéz fizikai munkát végezni, mint a férfiak- Márpedig a bérek igazodnak a szakképzettséghez, a munkák bonyolultságához és nehézségéhez.

A nők kettős hivatásának vállalását segítették az elmúlt években különféle szociális intézkedések, mindenekelőtt a gyermekintézmények fejlesztése, valamint a különféle szolgáltatások bővítése. (

Gyakorlatilag a mobilizálható női munkaerőforrások a tervidőszak végére lényegében kimerülnek. A jelenleg kereső nők tevékenységére a továbbiakban is szükség van. Számolni kell azonban a gazdasági struktúra átalakulásával együttjáró munkaerő-mobilitásra, munkaerő-átcsoportosításra. Mindezt megkönnyíti a nők szakképzettségének további emelése, a szociális intézményhálózat bővítése és a szolgáltatások fejlesztése. A munkahelyeken előfordul, hogy konkrét esetben ütközhetnek népesedéspolitikai és foglalkoztatáspolitikai célok. A munkáltatónak arra kell törekednie, hogy ezekből az ütközésekből a lehetőségek határain belül a népesedés- politikai célok ne kerüljenek háttérbe. Ez fokozott gondoskodást igényel a nők foglalkoztatásában és bérezésében, a gyermekgondozási segélyen levő nők szakképzésével kapcsolatban.

(Folytatjuk.)

Rózsa József, a MŰM szociálpolitikai főosztályának vezetője

Á Rakwon gépgyár termékei

Északnyugat-Kóré*. Ipari nagyüzemei között az elmúlt évtizedek során hírt-nevet szerzett magának a kezdeményezéseiről, munkasikereiről jól ismert Rakwon gépgyár ‘ kollektívája. Rájuk mindig számítani lehetett, ha a KNDK a gazdaság fejlesztésében, új meg új feladatok előtt állott.

Amikor az öntözéses gazdálkodás elterjesztésére volt szükség, ebben a gyárban állították elő a különféle öntözőberendezéseket. Amikor az építkezés rohamos üteméhez nem volt már elegendő a kisüzemi módszer, itt gyártották a korszerű építkezéshez szükséges daruk valamennyi típusát. Majd a bá-, nyászat nagyarányú fejlesztése igényelte’ munkájukat. Jelenleg az exkavátorgyártás a fő profiljuk. E nagyteljesítményű, korszerű gépeket a külszíni bányaművelés részére szállítják. Jó munkájuk eredménye, hogy egyetlen esztendő alatt másfélszeresére nőtt ebből a fontos géptípusból a termelés.

Baráti segítséggel

Az ötvenes-hatvanas években kezdődött el a Szovjetunió és a többi szocialista ország gazdasági kapcsolatainak fejlődése Afganisztánnal. Az azóta eltelt időszakban ezek az országok nagy segítséget nyújtottak az addig teljesen agrár jellegű közép-ázsiai állam iparának fejlesztéséhez. Eddig szovjet segítséggel mintegy 135 ipari létesítmény építését kezdték el, ebből 70 már üzemel. E vállalatok adják az állami szektor t össztermelésének mintegy 60 százalékát. A közös építkezéseken a szovjet fél eddig több mint 65 ezer szakmunkás kiképzéséhez nyújtott segítséget. A nemzeti szakembergárda képzésében különösen nagy feladat hárul a szintén szovjet se;

gítséggel létesített kabu]; műszaki egyetemre és két technikumra.

Afganisztán északi részén, a Shebirgani földgázlelőhely bázisán jelentős ipari-energetikai komlexum működik, Maza-i-Sharifban nagy kapacitású hőerőmű épült fel, s ugyanitt található Afganisztán legnagyobb ipari létesítménye — egy 2500 dolgozót foglalkoztató nitrogénműtrágyagyár. Mindez a Szovjetunióval való gyümölcsöző együttműködés eredménye.

Nagyszabású munkálatok kezdődtek a Kabul közelében levő, rendkívül gazdag Aynaki rézlelőhelyen. Itt bányászati dúsítóüzemet építenek.

Nógrádiak a BNV-n

Eredményesen mutatkoztak be megyénk üzemei is a Budapesti Nemzetközi Vásár tavaszi parádéján. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek a raktározási elemrendszereken túl a kis- terenyei gyáregységben készülő, széles területeken alkalmazható kis átmérőjű csöveit állította ki.

A salgótarjáni síküveggyár az edzett, festett síküvegekkel mutatkozott be, melyek épületek külső és belső homlokzat j

védelmére, díszítésére is alkalmasak.

A VEGYÉPSZER salgótarjáni gyáregysége olajmérő-állomiá sokhoz is szállít berendezéseket, melyekről a szakmai közönség is elismerően szólt. A termékeket szocialista exportra gyártják.

A Balassagyarmati Fémipari Vállalat alumíniumból készült

autóbuszajtóit az IKARUS gyár veszi át. Ezen tűi az alumínium bányatámok fémjelezték a balassagyarmati \ nevét.

— Kulcsár József képbeszámoló a —

NÖGRAD -» 1980. május 30., péntek 9