Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)

1980-05-15 / 112. szám

Szécsér>v tapasztalatok Hogy életvitelük legyen az olvasás ,,Mindent amit tudok, a könyvnek köszönhetem” hir­dette és ■ vallotta a szellemi táplálékról Gorkij, Napjaink­ban, amikor az ismeretszerzés formái tágultak; gondol­junk csak a tv-re. rádióra, mozira; az ismeretszerzés leg­bővebben csörgedező forrása még mindig a könyv. Hogy ebből a forrásból meríteni tudjunk, meg kell szeretni a könyvet, az olvasást. Minél többet „kortyoltunk” belőle fiatal korban, annál inkább belső igényünké, életvitelün­ké válik az olvasás. Ezt tud­ják és vallják Szécsényben is. A nagyközségi könyvtár élő és többrétű munkakapcsolatot alakított ki az oktatási intéz­ményekkel. Hagyománya, mély gyökerei vannak a kü­lönböző gyermekcsoportok­nak, gyermekfoglalkozások­nak* amelyet a könyvtár dol­gozói tartanak. A kincskere­sők csoportja, vagy a köny­vet kedvelők klubja munka­terv szerint tartja foglalko­zásait. Lassan hagyománnyá ková­különböző iskolai foglalkozá­sokat a könyvék birodalmá­ban tartják a nevelők. Ott­hont adott a könyvtár:1 iro­dalmi, történelmi, osztályfő­nöki óráknak, rajösszejöve­teleknek, szakköri foglalkozá­soknak, napközis rendezvé­nyeknek. Ezek az órák nem­csak hangulatában mások és hatásfokában többek a meg­szokott tanítási óráknál. Tes­ti és szellemi közelségbe hoz­zák a gyermekeket a köny­vekhez. Nem beszélve az olyan foglalkozásokról, ahol a kisdiákok a különböző szak­könyvek kezelését ismerik meg, vagy elsajátítják a ka- talógus használatát. A könyvtár vezetői, az is­kolák nevelői közösen keresik és kutatják azokat a tevé­kenységi formákat, amelyek' még közelebb hozzák a gyer­mekeket a könyvekhez; arra motiválják a tanulóifjúságot, hogy könyvet vegyenek a ke­zükbe ; rendszeres olvasókká váljanak. A középiskolával közösen szervezték meg ko­rábban a diákok szakmai ve­csolódik, hogy az iskolák és télkedőjét, amelyet Bulyovsz- a könyvtár közös programser ky Lajos, Nagy István és rozattal, együtt emlékeznek Romhányi József összetételű meg a könyv, az irodalom, a csapat nyert meg Az NDK líra naptári napjairól: a köl- megalakulásának 30. évfordu- tészet napjáról, az őszi me- lója tiszteletére Drezdától gyei könyvhetekről, a mező- Rostockig címmel szellemi gazdasági könyvhónapról. vetélkedőt hirdettek. A több Egyre gyakoribb, hogy a fordulós versenyre készülve a tanulók gyakran beültek a könyvtár olvasótermébe, hogy könyveket, folyóiratokat ta­nulmányozzanak. A döntő, ahol a diákok komoly tárgyi tudásról és olvasottságról tettek tanúbizonyságot, be­bizonyította, hogy érdemes volt a versenyt meghirdet­ni. Csupán a rend ked­véért a helyezettek: Borik Zsuzsanna, Gajzinger Márta, Szlobodnyík Andrea. A VI. osztályosok részére, akiknek tananyag a Szovjetunió, kö­zösen hirdették meg a „Ki tud többet a Szovjetunióról” versenyt. Tegyük hozzá, hogy a felkészülés során a köny­vek, folyóiratok ajánlásán túl közös zenehallgatásra, filmve­títésre, élménybeszámolóra kerül sor. Örvendetes, hogy egyre emlkedik a diákolvasók szá­ma, növekszik azoknak a tá­bora, akik délutánonként, szabad idejük egy részét az ol­vasóteremben töltik el. Az iskolában folyó oktatást szakbibliográfia összeállítá­sával ‘ segíti a könyvtár. A tervek és elképzelések között szerepel a könyvbarát őrs megalakítása. Szécsényben a könyvtár és az oktatási intézmények egy­re eredményesebben ' tevé­kenykednek azon, hogy a ma ifjúsága életvitelévé váljon az olvasás. — Sz. F. — Magyar —NDK kooprodukcióban Veszélyes játékok Balázs Béla németül meg­jelent regényéből forgatott hímet magyar—NDK koop­rodukcióban Fejér Tamás, aki rendszeresen készít fil­meket a gyerekeknek is. Ko­rábbi filmjeiből idézünk: Bogáncs, A beszélő köntös, Ballagó idő és a televízió­jelenet a filmből. ban sokadszor ismételt A Tenkes kapitánya. Űj film­je, a Veszélyes játékok Né. metországban játszódik a harmincas évek közepén, Hitler hatalomra jutása után, munkáskörnyezetben. A filmet Jankura Péter fényképezte, zenéjét Fényes Szabolcs szerzetté. A szere­peket NDK-beli színészek, gyerekszereplők alakítják. Fejér Tamás legújabb mun­káját a salgótarjáni Novem­ber 7. Filmszínház május 15 —17-e, a balassagyarmati Madách Filmszínház május 18—21-e között vetíti. A nagytétényi kastély es muzeum Kirándulás örömeit kap­csolhatjuk össze kulturális élménnyel, ha ellátogatunk a nagytétényi kastélymúzeum­ba, melynek barokk ékszer­doboz épülete történelmi időkről tanúskodik, eredete több ezer évre vezethető vissza. A Dunának ennél a délre forduló szakaszánál épült ugyanis egy, a római birodalom határláncolatába tartozó erőd, s a sarokbás­tyákkal erősített katonai tá­bor, a castrum. Amint azon­ban megkezdődött a népván­dorlások kora, feleslegessé vált ez az erődítményrend­szer, s így romjainak mara­dékából épült fel később csaknem az egész falu, s ez adta magvát a mai kastély­nak is, mely eredetileg a gó­tika jegyeit viselte magán. Az egykori' gótikus épü­let tehát valóban történelmi korokat élt át, míg a mai barokk formája kialakult. Többször fenyegette pusztu­lás, dőlt romba és éledt új­já, mindig egy új gazda íz­lése és igénye szerint át­építve. A gótikus épületben valaha magas rangú török főurak is laktak, majd kiűze­tésük után Buchingen Fe­renc osztrák kapitány kap­ta katonai érdemei elisme­réseként ajándékba. Neki azonban nem volt szüksége rá, ezért jutányos áron el­adta fia egyik katonabarát­jának, aki a kuruc háború­ban életét vesztette. Az épü­let felesége családjának tu­lajdonában maradt, a követ­kező gazda egy másik leszár­mazott, Daróczy Katalin. S ezzel új korszak kezdődik a falu és a kastély töréneté- ben. Daróczy Katalin ugyan­is, második férjével, Száraz Györggyel megváltja Tétényt, ahol építkezni kezdenek és fellendítik a gazdaságot is. Német szobaberendezés. XXII. századi bútorok. gek többségét Törökország­ban a XVI—XVII. században készítették, valamivel keve­sebbet pedig Pakisztánban éa Indiában. Az imaszőnyegék mintázatának mind valami­féle jelentősége, szimbóluma van, melyek megfejtésével a fejlettebb középkor céhek- be tömörülő mestereinek munkáit, valamint az euró­pai gótikus asztalosművesség jellegzetes darabjait. A tizen­nyolcadik századi hazai bú­torművészet emlékei közül láthatjuk például az egy­Az ezerhétszázharmlncas kori trencsényi jezsuita azonban csak nemrégen fog- években dúló pestisjárvány rendház refektóriumát, meg- lalkoznak, s jó segítséget következtében az épület ismerkedhetünk ennek a kor- nyújt ehhez a kutatómunká­nak a lakáskultúrájával, a hoz az Iparművészeti Múze­század első felének barokk um 108 rendkívül értékes irányzatával s a század má- imaszönyegből álló gyűjtemé* sodik felének rokokó stílusé- nye is. val. A tizenkilencedik század bútorművészetét bemutató Aki tehát veszi a kevéske bonyolult örökösödési eljárás kiállítás anyaga már a közel- fáradtságot és a Móricz Zsig­után, Száraz Julianna és fér- múltba kalauzolja a nézőt, hi- mond-körtéren felszáll ahár­szen apáink, nagyapáink ott- P}®? autóbuszra, hogy a csa­li onában még nem egy olyan ladi házak övezete, már-már jellegzetes koraklasszicista, vidékies hangulatú fővárosi empír vagy neobarokk bú­tort láthattunk, melyek ezen a kiállításon is jellemzői a kornak. azonban ismét elhagyottá vá­lik, az ott tárolt és felhal­mozott gabona miatt pedig a födémek leszakadnak, s is­mét az enyészet évei követ­keznek. Végül, egy rendkívül je, Rudnyánszky József, a dúsgazdag és művészetpárto­ló főúr építi újjá 1745-től. A kastély ebben a tizennyolca­dik századi állapotában ke­rült helyreállításra a műem­léki restaurálás során és 1949 óta fogadja az érdeklő­dőket mint az Iparművészeti Múzeum kastélymúzeuma. A múzeum termei adnak Ugyancsak a nagytétényi kastélymúzeumban tekinthe­tő meg az egykori kézműves­mesterek munkáit dicsérő otthont az „Európai bútorok kályhacsempe-kiállítás, vala peremkerületben megkeresse a nagytétényi kastélymúzeu­mot, nemcsak kék autóbusz­ra váltott jegyet, hanem a régi időkbe való kalandozás­ra is... A. T. a XV—XVIII. században”, a „Magyar bútorművészet a XVIII században”, valamint a „Bútorművészet a XIX. szá­zadban” kiállításnak. Megte­kinthetjük e termekben, töb­bek között a középkorban még szekercével megmun­kált, ácsolt bútorokat, majd mint a régi keleti imasző. nyegek gyűjteménye, melyek kultuszáról bár sok emlék maradt fent a IX—X. szá­zadból, mégsem lehet ponto­san meghatározni az időt, mióta használnak a muzul­mánok imaszőnyeget. Annyi bizonyos, hogy az imaszőnye­A Nalanda egyetem történetéből Mikor alapították India ősi Nalanda, egyetemét? A leletek Bárány Tamás: Másfél szoba összkomfort (Regény». 3. Harmincötben Aranka férj­hez ment, két év múlva meg­halt a nagymama — s apám akkor végre elvehette anyá­mat, akinek akkor már há­rom esztendeje udvarolt, tán említeni is fölösleges, hogy az akkori idők divatja szerint platói alapokon. Anyám huszonhat volt, ami­kor megismerkedtek, huszon­kilenc, amikor megesküdtek, és harminc, amikor én meg­születtem. Hogy huszonhat és huszonkilenc közt már apám közelében, már a szerelem bű­völetében, már a házasság biztos reményében, hogyan volt szíve s ereje megtagad­nia magát apámtól, ez örök rejtélye életemnek. ’ Nem volt rossz? — kérdez­tem hitetlenül. — Nem volt így szörnyű? — Anyám ti­tokzatos mosollyal felelt, ame­lyet valami benső biztonság derített elégedetté: — Nem, aranyom. Nehéz erről veled beszélnem. De a szerelmes nő már abban az időben is meg­találta a módját, hogy gyö­nyörűségét lelje a férfi karja közt, anélkül, hogy a gyaláza­tot is vállalja hozzá. Mert 4 NÓGRÁD - 1980. május 15., csütörtök akkoriban, s ezt ne feledd el, ott volt a világ szája, és ami még rosszabb: a félsz, hogy a férfi, célját elérve, szedi a sá­torfáját. És te ott maradsz, hírbe keverten, megvetetten, most már csak a reménye nélkül is, hogy egy rendes ember va­laha feleségül vesz. Az elején ugyanezekkel az érvekkel próbált reám is hat­ni, s felvértezni Miklós sze­relme ellen. Hogy eszembe ne jusson engedni neki, mert megjárom; ez most komoly liú, ezt nem szabad hagyni megugrani. Gyöngéden rámo­solyogtam, megpusziltam a homlokát, s azt mondtam: ezt talán bízza inkább rám. Har­mincéves vagyok, annyi, mint ő volt, amikor engem meg­szült, — csak épp az a kü­lönbség, hogy én már ebben a világban serdültem nővé, és ennek, a világnak a törvényeit talán mégiscsak én ismerem jobban. Ma, amikor annyi nőt kap minden férfi, hogy a tíz újjára akár százat, nem le­het azzal mórikálnunk ma­gunkat. hogy tartogatjuk a kincsünk, mert a férfi vagy hülyének néz. s akkor ezért, vagy rafinált számítónak, s akkor azért hagy faképnéi már a harmadik találkozás­kor... Anyám, szegény, elször- nyűlködve csapta össze ke­zét, de aztán fölvonta vállát, s azt mondta: te tudod, fiam. Én már csakugyan nem isme­rem ki magam ebben a fel- bolydult világban. A férfimentalitás alaposabb ismeretét egyrészt kollégáim­nak köszönhettem, akikről meséltem, másrészt annak az évfolyamtársamnak, akit fu­tólag már megemlítettem. Gé­zának hívták, s egy évvel volt fiatalabb nálam. EÍ sem kép­zelem. mi tűnt fel neki raj­tam, ott az egyetem padjai­ban... Apájn nemrégiben ment nyugdíjba, s ettől kezdve ad­digi szerény módunk egyene­sen szűkölködéssé romlott. Ha nincs a kicsinyke ösztön­díjam, bizony ott kellett vol­na hagynom az egyetemet, mert a vele járó költségeket apám ugyan ki nem tudta volna gazdálkodni a nyugdí­jából, ahogy az övét sem tud­ta annak idején a nagyanyám. De a háromszáz forintomból futotta a villamosbérletre, a menzára, s így valahogy el­vergődhettem a diplomáig. De már ruházkodásra bi­zony nem tellett. Évfolyam­társnőim vígan pompáztak a divattal, hordták a hordószok­nyát, abroncsszoknyát, az ilyen pulcsit és olyan kardi­gánt, a sálgalléros blúzt, pettyel vagy csíkkal, mikor milyet írt éppen elő a világ legádázabb diktátora, a divat — én fakult gimnazistakori blúzomban feszengtem, s a pliszírozott matrózszok­nyámban csináltam vé­végig a négy esztendőt. A lá­nyok lesajnáltak, a fiúk in­kább becsültek érte, úgy vet­tem észre. Ha mindje tán nem is, de Géza mindenkép­ben. Alighanem ez volt az, ami az elején feléje hajtott Hogy nem éreztem magam feszélyezve a közelében. Hogy lemertem ülni vele egy presz- szóban úgy. hogy kibújtam a télikabátemból, s nem restell­tem azt a ritkás pókhálót ott, a pulóverem könyökén. Igen, azt hiszem, ez volt a döntő: hogy Géza mellett vál­lalni tudtam magamat. A sze­génységünket. Az apám ri­golyáit. Az anyám » már-már bigott vallásosságát. Géza előtt semmit nem kellett tit­kolnom. semmit szégyelnem. (Folytatjuk) alapján azt mondhatjuk, hogy már az V. százád közepén az egyetemet Kelet egyik legna­gyobb tudományos központjá­nak ‘tartották. Az akkori kró. nikák szerint mintegy 10 000 indiai, Sri Lanka-i, kínai és japán egyetemi hallgató la­kott és tanult itt. Természete­sen az. oktatás abban az idő­ben vallási jellegű volt. A buddhizmus mellett azonban az egyetemen oktattak logikát, orvostudományt, csillagászatot, kémiát és irodalmat is. A tu­dományos intézmény falai kö­zött gazdag könyvtárt gyűj­töttek össze. — A mai Uttar Pradash állam területén épült egyetem a XII. századig működött, amikor a muzulmán hódítók lerombol­ták, s felgyújtották a könyv­tárat. A egyetem hallgatóinak munkáit azonban még sokáig lefordították arabra, kínaira és más nyelvekre. Ezek az írások igen fontos szerepet töltöttek be az egész' világtu­domány fejlődésében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom