Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)

1980-05-06 / 104. szám

Tájoló Látófa és látók Mondják, aki közvetlen elő­deinek. közelebbi-távolabbi őseinek múltját nem ismeri (nem akarja megismerni, nem ismertetik meg vele) az a je­lenét sem értheti, de „meg sem Igen érdemli”. Ezek talán túlontúl szigorú szavak és ha el is hangzottak egy herencsényi beszélgetés során — csak akkor érthetők igazán, ha az ember meg tudja érteni azt a szomorú­ságot is, amely olykor és he­lyenként elfogja azt, aki azon kesereg — „nincs, aki átve­gye az örökséget”. Nem a pénzt. A hagyományt; a hely­beli kultúra érdemes részét; a mondát, a mesét, a dalt, a játékot; a táncot. Vagy „egy­szerűen” csak véleményt arról —, miként élt a régi világ alanya? Miként élt maga az ember, s legfőképpen azt, hogy erről ő .maga miként vélekedik? Ameddig véleke­dik. Mert bár sokat változott a világ továbbélés (időben ki­tolódó kor) tekintetében — a halhatatlanság mégiscsak né­melyek kiváltsága. Gyorsan száguld (elsősor­ban ilyen értelemben) az idő és vele sokan távoznak. Vi­szik magukkal azt, amit tud­tak, amit egy élet során ki­tapasztaltak. A nyugtalanabb, aggódó kutatófélék kiáltoz­nak is: „hamar, mentsük, ami még menthető... a népi kul­túrából”. Van, aki kiáltozás helyett inkább üzleti oldalról fogja meg a kérdést, de ta­pasztalható egy értelmesebb, cselekvő magatartás is. Fia­tal (vagy már nem egészen fiatal) szociológusok, kutatók, folklorisztikával foglalkozó szakemberek, sőt, írók-költők látnak hozzá az átvétel hatal­mas munkájához. Talán még nem késő. Polner Zoltán köl­tő (és mások is) például a Szeged környéki ősi monda­világ varázsos elemeit men­ti át költészetébe. Egész mondákat, szokások valósá­gos rendszerét dolgozza új, veretes, értékes-szép ötvöze­tekké verseiben. Olyan szó­múzeum ez, amely egybefog­lalhatja a régit és az újat, a hagyományt és a mai életér­zést. De hát ne menjünk olyan messzire, mint ide Makó, vagy Szeged. Maradjunk a nógrádi — ezen a kicsiny, de hagyo­mányait, költészetét, népda­lait, szokásait nézve nagyon is jelentős tájon. A jelek, a honismereti mozgalomban nem csupán fellelhetők; való­ságos eredmények is mutat­koznak. Bőven volna azonban még mit tenni a falvakban. Azokban a nagymúltú közsé­gekben, ahol ma még nem él kellő intenzitással a hagyo­mány ismeretének igénye, ahol éppen azok tehetnének a legtöbbet, akik „únják a fa­lut”, akik semmilyen szálon „nem képesek” a közösséghez kapcsolódni. Mit mondjak erről? Kör­nyező országok ifjúságának törekvései közt első helyre került az utóbbi évtizedben a helybeli, egylíor virágzó, ma már csak az öregek „ki­vallatásával”, a padlások megkutatásával fellelhető népi kultúra meglátása-meg- láttatása és továbbvitele pa­píron, képen, színpadon leg­alább. Vagy iskolai órán. Is­meretterjesztő előadáson. Egyebek között éppen ez le­hetne az egyik formája a mentésnek. Ez, a gyakran a csillagokba néző, de a pótol­hatatlanul veszendőbe menő helybeli kincsekre figyelmet sem szentelő szemforgatás — visszaforgatása! Ide, erre a valóságra, erre a kultúrára, amely a nemzeti tudat elide­geníthetetlen, ám elfelejthe­tő része. A mesterkéltségtől fel-felemelkedő, éppen ezért nem is igen látható különfé­le mondvacsinált ismeret- terjesztő előadásokra gondo­lok. Gyerünk a jó példákkal, mielőtt végképp olyan irány­ba fordítódik a gondolat, amelyből nehéz visszavezető utat - találni egy ilyen kister­jedelmű eszmefuttatásban! A látófa „rejtélye”, illetve annak ecsegi megoldása — a jelkép erejét hordozza. A helybeli honismereti kutatók például kiderítették, hogy a közelben levő fáról miért mondta a nép: „látófa". Arról a helyről egyszerre lehetett ellátni két várhoz, az ecsegi Ilona-várhoz és a nem mesz- sze levő bujákihoz. Ám, ha ellátni lehetett, jelezni is al­kalmas volt az a fa! Más szó­val, nem nehéz a gyakorlati értelmét is megfejteni egy olyan országban, ahol a tö­rök, a tatár, a ki tudja kifé­le ellenség mindig veszélyez­tette a várak népét. A leg­fontosabb lehetett egy olyan fa, amely alól mindkét erős­ség szemmel-fénnyel elérhe­tő. Na, de éppen itt, Ecsegen került szóba az a (feltehetően) nyomdai hiba is, amely vi­szont az ecsegi harangról, a legrégebbiről azt írja; 1108- ból való (?!). Pedig akkor alighanem még „nemzet” lehettünk. Haran­gok nélkül. A helybeliek ezt az elírást kijavították saját, most készülő krónikájuk lap­jain. Az említett, 1829-ik évi Canonica Visitatio, aligha­nem 1508-at jegyezhetett fel a harang felirataként, s ez változott, fiatalodott a nyom­da-ördöge, vagy a figyelmet­lenség „jóvoltából” kerek négyszáz évet. Miért érdekes ez? Elsősorban , azért, mert ékes bizonyíték arra nézve, hogy Nógrád sem dik honismereti kutatókban, a kíváncsiságnál is értékesebb szándékban, amely a tudomá­nyos munkák tévedéseinek kiigazítására is vállalkozik. És ha már ez szóba került — folytassuk is hasonló példák­kal, amelyeket a krónikás útonjáró garabonciásként összehordott, de amelyet gyakori helyszűkében el veszíthet, ha nem vigyáz. bujákl múltra, értékekre, né­pi tárgyakra, a szokások fel­jegyzésére is van figyelem — Bujákon! Csak egyszer lehe­tőség is legyen arra a kis fa­lumúzeumra, amelyet az ot­tani tanácselnök szavai sze­rint „egy-két óra alatt össze tudnának állítani”. Nem so­káig lehet értelme, létjogo­sultsága a feltételes módnak! Megy az idő és vele ve­szendőbe sok minden, ami ér­ték, pótolhatatlan. Heren- csényben nincs, aki fiatal­ként folytassa a híres-neves pávakör idősödő tagjainak munkáját. A fiatalok nem ér­deklődnek ez iránt. Szomorú­an mondják az idősebbek: „ha egyszer mi Is abbahagy­juk, ki veszi fel újra ezeket a dalokat a szájára...” He­rencsényi krónika? Volna mi­ről írni benne. Elég csak az első irodalmi igényű palócfel­dolgozások megalkotójára, a Pilvax-társaság tagjára, a Mikszáthot is megelőző Lísz- nyai Damó Kálmánra utalni. Bgy emléktábla őrzi emlékét. Többet érdemelne sajátos te­vékenysége, amely megyénk egyik eredeti értéke. Hát a herencsényi gyermekmesék? Feldolgozhatná egy palócföl­di „csiribiri” együttes, vagy „kalákabrigád”. Dejtárop az egykori vörös század emlékét megőrzik, mindennapi mun­kájukba építik a helybeli ka­tonafiatalok, dejtári KISZ­nrtrtvá7Ő eSek’ úttörök' De már örha- Hnran 'om> az egykori híres Strázs, a királyi vadászút mentén ma is virágzó település, az ott élő és a mai napig valóságos etnológiai csodaként ismert palóctörzs, annak markáns jegyei csak néhány szakem­ber előtt ismertek. Pedig töb­bet érdemelne ez a kérdés is. Karancskesziben Archer Oszkár, minden idők legna­gyobb versmondójának emlé­ke mellett számos helybeli (országosan is ritka) régésze­ti nevezetesség kínálja magát Ecseg tehát krónikát írói a helybeli patrióták, gítőjük a szécsényi múzeum, a baráti kör, amely ott mű­c riílrnllsn luiuuja Illatai SUSSrZ ^«őrzésre, de elébb még a felfedezésre. Bércéi, Kálló, Romhány mai megváltozott élete mellett a fejedelem em­lékét nyújtja a kutatónak; Nagyoroszi a munkásmozgal­mi múltat, amelyből egy szak- dolgozat otf helyben már el is készült, a céhek zászlait pedig a megyei múzeum őrzi és állítja majd ki. De a nagy- 1S oroszt, érsekvadkerti kőmű­ves, ács és más építőmunká­sok, dinasztiák története, azo- ké, akik a fővárost felépítet­ték és akik ma atomerőmű­vet alkotnak, ugyancsak na­gyobb figyelmet érdemelne. Látókat, kutatókat, fiatal ír; se­ködik, de segíti őket helyben av *hdyÍ5lÍ mindenki, sőt, a buják! ta- ^!°*ioz,ókat- .Ö,rz5ket’ aklk mindenki, sőt, a buják! nácselnökkel is szoros, jó vi­szonyt tartanak. Merthogy a vigyáznak a strázsán. T. Pataki László Nagybátony a fejlődés útján Elképzelések és eredmények ígéretes elképzelések fogal­mazódtak meg csaknem öt esztendővel ezelőtt Nagybá­tony nagyközségi tanácsán: szült a Viola, a Kossuth, a Kilián, a Zrínyi és a Hősök útján a vízhálózat. Az utak felújítása, karbantartása 500 lakás építése az ehhez kap- azonban néhány területen mi­caolódó közművek (út. Járda, víz-, gázvezeték) elkészítése, nyolctantermes iskola, ötven férőhelyes óvoda, ABC-áru- ház építése. Nos, a tervek —, mint azt a közelmúltban tar­tott tanácstagi jelölő gyűlése­ken is hallani — a lakások kivételével megvalósulnak. Nézzünk ezek közül néhá­nyat. Ez idáig 94 tanácsi bér­lakás és 125 családi ház fo­gadhatta új lakóit. Átadták a nyolc tantermes általános is­kolát is, mely nagyban javí­totta a gyerekek és a nevelők munkakörülményeit. E beru­házással párhuzamosan fel­újították a régi iskolát is', s ugyancsak korszerűsítették a bölcsőde épületét. A társadalmi összefogás szép példáját mutatta a szo­rospataki úttörőtábor építése, melyet 1979 júniusában ad­tak át a gyermekeknek. Az elmúlt év folyamán hat cso­portban, több mint négyszáz nőségileg elmaradt az igé­nyektől. Korszerűsödött a közvilágí­tás is és szemmel látható vál­tozást hozott a település köz­tisztaságában a szemétszállí­tás gondjainak megoldása. Itt említendő, hógy javult a nagyközség egészségügyi alap­ellátása és annak színvonala, társadalmi összefogással meg­nyílt az öregek napközi ott­hona is. Az üzemek, társadal­mi szervek segítségével ked­vező feltételek teremtődtek a munkásművelődés fejlesztésé­re. Jól felszerelt művelődési ház, ifjúsági klubok, gyer­mek- és felnőttkön yytárak, könyvesbolt nyújtanak lehe­tőséget fiataloknak és időseb­beknek egyaránt a műveltség fejlesztéséhez, a szabad idő hasznos eltöltéséhez. Bizonyára nap mint nap érzik a község lakói azt az erőfeszítést, amit a tanács kisdobos és úttörő élvezhette az életkörülmények jobbítása a Mátra északi lábánál a tá­borozás nyújtotta örömöket. Nagy figyelmet fordított a tanácsi vezetés a nagyközség úthálózatának javítására, kar­bantartására. Jelentős megyei segítséggel készült el az Aká­cos és a Ságvári Endre úti híd. Közös összefogással ké­érdekében tesz. Ennek ered­ményeképpen, például javult a kereskedelmi ellátás. Külö­nösen az alapvető élelmisze­rek, húskészítmények, zöld­ség-gyümölcs, valamint más áruféleségek esetében. S ugyanez elmondható a szol­gáltatás színvonaláról is. A lakossági összefogást pél­dázza, hogy a fejlesztési cé­lok megvalósításáért több mint 12 millió forint értékű munkát végeztek. Ez évben minden eddiginél nagyobb ér. tékű társadalmi munka szer­vezését tűzte ki céljául és fogadta el a nagyközségi ta­nács áprilisi ülésén. E korántsem teljes áttekin. tés után néhány jövőbeni te­endő. Megkezdődött az ABC áruház kivitelezése, mely lé­tesítmény jelentősen javítja majd az élelmiszer- és napi- cikk-ellátás színvonalát. To­vább folynak az utak, járdák felújításai, javításai, a tervek szerint 11 út korszerűsítésére kerül sor. Fontos társadalom- politikai feladat lesz. hogy az 1980-as évre tervezett 132 ta­nácsi bérlakás és a 112 bá­nyász OTP-lakásokhoz kap­csolódó közművesítés elké­szüljön. Színvonalasabbá kí­vánják tenni az állami lakó. házak felújítását, s a lakossá- gi szolgáltatás Jobbításaként készülőben van az új szolgál­tatóház. De nem feledkeznek meg a lakosság növekvő szel­lemi igényeinek kielégítéséről sem: a közművelődés, a köz­oktatás fejlesztése, a tanköte­lezettségi törvény tervszerű végrehajtása napirenden van. Az idei tervek, elképzelések megvalósítása nagyban segíti majd a nagyközség ötödik öféves tervének eredményes­ségét. A kővé vált erdő A Góbí-siv'atag ezerarcú tá­jai sok külnöleges látványt kínálnak, például az évmilli­ókkal ezelőtti idők tanúit. Ilyen a Kelet-Góbi megyei Mandak Számon melletti „kő­vé vált erdő”. A most másfél négyzetkilométer területű kő­sivatag helyén az ősidőkben — a feltevések szerint — sű­rű erdők, bő vizű folyók vol­tak és az őserdőben dinoszau­ruszok éltek. Az esős, nyálkás Időjárás ugyancsak kedvez a csigagyűjtőknek. Főleg gyerekek választ­ják délutáni időtöltésül az élicsiga szedését, melyért jó árat fizetnek az átvevők. Mérlegen az MHSZ-munka Országos sikerek — utánpótlásgondok A közelmúltban értékelték Az 1979-ben i indult oktatás szerepeltek az MHSZ Kupa az MHSZ Nógrád megyében résztvevői a napokban me- versenyrendszerében. Külö- végzett tavalyi munkáját. Ho- gyei versenyen adtak számot nősen a pisztolyosok között gyan sikerült megvalósítani az elsajátított ismeretekről, utánpótlási gondok mutat­sz elképzeléseket a hazafias Az eredmények bizonyították: koznak. Ugyancsak sikeresen nevelés, a sokoldalú képzés, a a magas színvonalú oktató vettek részt az országos ver­sport igen szerteágazó terű- munka meghozta gyümölcsét, senyeken rádióamatőreink. A létéin? A kérdéssel Szakmar — Sokan vesznek részt a hat kör versenyzői több do- Rezsőhöz, az MHSZ megyei gépjárművezetői tanfolyamo- bogóshelyezést Is szereztek, titkára képzési helyetteséhez kon? Beváltotta a hózzá' fűzött re­fordultunk. — Sajnos, ezen a népgaz- menyeket a Karancs tetején — Egészében véve jó daságl szempontból is fontos felállított versenyállomás, évünk volt. Mind a képzés, területen akadnak gondjaink, melynek létrehozásában fő mind a sporttevékenység fel- A kívántnál kevesebb sorkö- szerepet játszott a lelkes rá- adatalt végrehajtottuk. Igaz, teles fiatal jelentkezik, ám diósok értékes társadalmi mutatkoztak — és Idei mun- ennek ellenére Is teljesítet, munkája. Kiemelten elisme- kánk során Is mutatkoznak tűk az előirányzatot. A me- rést érdemel a szécsényi kör, nehézségeink, de azok ellené- gyei átlagból kiemelkedik mely alacsonyabb kategóriájú re is elégedettek lehetünk. ezen a téren a balassagyar- minősítése ellenére is jóered­— Részletezze kissé ezt az matl szervezetünk. A megye ményeket vívott ld. értékelést. két városában könnyűbúvár- — Milyen évet zárt a leg­— Kezdjük talán a kép- képzés is folyik, a követel, népszerűbbnek tűnő forma, a zéssel, azon belül a sorköte- ményeknek ők is eleget tét- modellezés? lesek honvédelmi oktatásé- tek. — Elmúlt évi munkájuk val. Ennek színvonala évről — Melyik a legsikeresebb elismeréséül modellezőink a évre emelkedik megyénkben, képzési forma? hagyományos Nógrád Kupa — A híradástechnika. Az körrepülőversenyt az Idén általános, híradó- és minősé- nemzetközi versenyzőgárdá- gi táv ír ásztanfolyamainkat val bonyolíthatják le. Az évek végzettekről országos fóru- óta folyamatos fejlődés üte- mon is jó véleménnyel van- rnét anyagi, technikai lehe- nak. Pedig ez magában is tőségek, megfelelő ellátottság szerteágazó, nehéz terület, hiányában sajnos nem tud- sok szervezési feladatot von juk fokozni. A körrepülőkön maga után. Salgótarjánban és kívül hajómodellezőinkre is a balassagyarmati járásban büszkék lehetünk, hosszú idő érték el a legnagyobb sikere- óta újra van I. osztályú ver- ket. Újdonságnak számít, senyzőnk ebben az ágban, részben a megyén belül, rész- Könnyűbúváraink helyzete ben pedig országos tábor ke- részben nehezebb. Az uszo- retein belül rádióirányítású nyos és búvárúszók1 sportfel- repülőgépmodell-vezetői és tételei szinte teljességgel hi- -kezelői tanfolyamon is részt ányoznak. A tájékozódóver- vesznek fiataljaink. S ha már senyekre és a búvár össze­szó esett a modellezésről; tett honvédelmi bajnokságra alap- és középfokú modellé- készülőknek a regionális víz- ző-tanfolyamainkon a,z el- művel kialakult kapcsolat múlt év során 1400, javarészt biztosított edzési lehetőséget. Iskolás korú leendő sportoló a hiányos adottságok ellené­sajátította el ennek a pon- re js népszerű ez a sportág, tosságot, fegyelmet követelő, go versenyző készül, egyhar- szép élményeivel is embert maduknak megvan a starten- formáló elfoglaltságnak a gedélye. Nagy segítséget je- legfontosabb tudnivalóit. Vé- lent, az utánpótlás szem- gezétül tegyünk említést a pontjából is, a salgótarjáni tartalékos-utóképzésről, ahol Gagarin-iskolával kötött szer- szükségesnek látjuk a munka ződés. minőségének javítását. _ Bővül-e az idén az — A szakági klubok kép- MHSZ keretein belül űzhető zésl munkájánál sokkal lát- sportágak köre? ványosabb, az utca emberé- — Igen. Hőlégballon és hez közelebb álló, a verseny- siklórepülő — közismert, de sport. Ebben- miről adhatunk nem hivatalos nevén sár­számot? kányrepülőklubok alakulá-, — A minőségi sportot szer- sara nyílt lehetőség. Ezazon­vezetünkön belül négy for. ban még csak a szervezeti ma is kínálja. Ezek egyike a keretek megteremtésének stá- lövészet. Három versenyág: a diumában van. Bár már több puska-, a pisztoly- és a futó- nógrádi sportoló „szárnyra vadlövés között választhat- kelt”, az első klub megalaku- nak az érdeklődők. Meg kell lását a közeljövőben várjuk mondanom, a minősített — fejezte be a beszélgetést sportolók száma csökkent, Szakmár Rezső, ennek ellenére lövészeink jól — i- — NÓGRÁD - 1980. május 6„ kedd t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom