Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)

1980-05-18 / 115. szám

A győri Madách-gyűjtemény Győr nem régi és még nem eléggé ismert nevezetessége a Madách-gyűjtemény. 1974- ben a Xántus János Múze* umban helyezték el a több mint hétezer tételt tartalmazó együttest: Madách Imre ösz- szes műveinek kiadásait, a róla szóló irodalmat; könyve­ket, újság- és folyóiratcikke­ket, képzőművészeti alkotá­sokat levéltári dokumentáció­kat. » A gyűjtemény alapítója és vezetője Szabó József iroda­lomtörténész. kézirat A gyűjtemény egyik legféltettebb kincse a világrit­kaságnak számító verseskötet, a Lantvi rágok. Madách 17 éves korában írt 26 szerelmes versét tartalmazza. 1840-ben édesanyja adta ki. kereske­delmi forgalomba nem is ke­rült és ma mindössze két példány ismert belőle. (A győri múzeum 12 ezer forin­tért vásárolta meg). A TRAGÉDIA ­HARMINCNÉGY NYELVEN RITKASÁGOK — DOKUMENTUMOK A soproni líceum diákja voltam 1914. és 22. között — mondja Szabó József. — Egy kivételes képességű magyar­tanár, Hollósy Kálmán éb" resztette fel bennem az ér­deklődést Madách Imre élete és művei iránt. Olvasni, gyűj­teni kezdtem, különösen, hogy mint evangélikus püspök 25 esztendeig Balassagyarmaton szolgáltam, és Nógrádban minden Madáchról, Mikszáth- ról beszélt A hetvenes években nyugdíjba mentem, hogy minden erőmet ennek a munkának sezmtelhessem, és felajánlottam Győr városá­nak a gyűjteményt. Azóta a Xántus János Mú­zeum gondozza. Szinte az •gész világgal levelezünk. Sok adományt kapunk magáno­soktól. A gyűjtemény a Xántus Múzeum Széchenyi téri fő­épületében kapott helyet. As anyag két fő részre osztható. Egyrészt Madách Imre műveli Az ember tragédiájának 140 magyar nyelvű (hazai és cseh­szlovákiai, romániai ás ameri­kai) kiadása, valamint Ma* dách őaraes más műve — és a fordítások. A másik résabe sa íróról ás mOvsira taóló ta- Qulmánjok. cikkek, a vaia kapcsolatos dokumentumok sorolhatók. Itt van Madách vslamany- nyi művének és lévaiénak xerox másolata, közte a Tra­gédia kézirata is, amelynek eredetijét az Országos Széché­nyi Könyvtár páncélszekré­nyében őrzik. Eredeti viszont a Tragédia első, 1861-es ki­adásának két példánya. Aa egyiket Madách dedikálta ,,Szentiványi Bogomér úrnak, földbirtokos kömyvgyűjtőnek”, a másikba az író — a Tragé­dia második kiadására készül­ve — belejavított: ceruzával átírt sorokat és kutyanyelve­ket ragasztott be. Így ez a példány szinte másodlagos Én a „Magyarok bejövetele és kimenetele” című városli­geti huncutságot, vagy a „Fe­jétől a farkáig tíz méter, a farkától a fejéig szintén tíz méter, tehát összesen húsz méter óriáskígyót” csupán hallomásból ismerem, de Tag- ranoffot még saját szemem­mel láttam zsenge gyermek­koromban, jó húsz évvel ez­előtt, a kőkorszakban, amikor még igazi búcsú volt féléven­ként a Terézvárosban, a kör­nyékünkön. Talán magyaráz­zam meg, hogy mi az a bú­csú? Nem magyarázom! Tes­sék megnézni a lexikonban, vagy megkérdezni a hozzám hasonló ásatag negyvenéve­sektől. De azért azt elmon­dom, hogy milyen volt az iga­zi búcsú. Először is kellett hozzá né­hány törökméz-, vattacukor-, similabda-, keleticsemege-, fakanál- és mézeskalácsárus. Továbbá legalább egy zsákba­macskaárus. („Tönkretettek! Most nyerték el tőlem az öt- venforintos arany töltőtollat! Csak ötven fillér a zsákba­macska! Minden húzás nyer!” Azután, természetesen kör- hintások, emberi, illetve gyermeki erővel meghajtott körhintákkal. (Tessék kérde­zősködni). Azután madár­nyel váru® és még sok min­den, de egy dolog nélkül el A külföldi fordítások nagy száma azt bizonyítja, hogy sok nemzet érezte Madách töprengéseit, vívódásait a ma­gáénak. Az utóbbi években egymástól függetlenül ismét „felfedezték” a Tragédiát: a franciáknál Jean Rousselot, a Szovjetunióban Leonyid Mar- tinov fordította le újra. („Beleszerettem ebbe a drá­mába”, mondta a minszki drámai színház rendezője, a társulat budapesti Tragédia- bemutatója alkalmából). Csu­pán németül 15 különböző fordítása van, franciául és oroszul öt, angolul négy. Ta­valy megjelent spanyolul és norvégul és nyomdában van már az első portugál nyelvű fordítás is. A japán fordító, Imaoka Gyuicsiro a két világháború között a budapesti japán kö­vetségen dolgozott, magyar- japán szótárt is szerkesztett. A Tragédia 1943-ban jelent meg japánul. De a kész pél­dányok egy bombatámadái alkalmával megsemmisültek. Imaoka 1905-ben emlékezet­ből és jegyzetei alapján újra átültette japánra, és mielőtt meghalt, azt kérte, a koporsó­jába tegyenek egy példányt a könyvből javítasz műveden, az akkor is remekmű”.) A győri gyűjte­ményben megtalálhatók Arany, Gyulai Pál, Palágyi Gábor, Kosztolányi Dezső, Horváth Károly, Palágyi Menyhért, Morvái Győző, Ső­tér István, Voinovich Géza és mások tanulmánya, Madách- életrajz, Tragédia-értelmezés. Űjabban itthon ismét fel­lendült a Madách-kutatás: nagyon időszerűvé vált egy új összkiadás, egy kritikai ki­adás is, hiszen az 1942-es Ha­lász Gábor által gondozott megjelenés óta addig ismeret­len tények kerültek elő. Sza­bó József maga is részt vett, részt vesz a Madách-művek filológiai munkálataiban. <3 gondozta az 1973-as, Bálint Endre által illusztrált ki­adást, és megírta a kézirat történetét. A nemsokára (Kass János illlsztrádóival a Ma­gyar Helikon sorozatban) megjelenő díszkiadás szöve­gét is Szabó József gondozta. A gyűjtemény érdekességei a Tragédia színpadi életét vé­gigkísérő dokumentumok. Az ezernél több magyarországi előadás plakátjai, műsorfüze­tei mellett itt vannak a lon­doni, berlini, hamburgi, rigai bemutatók emlékei; a bécsi Burgtheater-beli híres pre­mierről például Bajcsy-Zsi- linszky Endre írt cikket Itt van Paulay Ede, Heve­si Sándor, Németh Antal két kötetben megírta a Tra­gédia színpadi történetét: a második, meg nem jelent kö­tet kéziratát is a győri gyűj­temény őrzi. A múzeum igyekszik hto- kfmocsá tenni ezt a hatalmas értéket. Szabó József rend­szerezett tart Madláoh-órákat a gimnáziumokban, szakkö­zépiskolákban ás bemutatja értékeit aa Ide látogató diá­koknak. Évente rendeznek egy-egy kiállításit a gyűje- mény valamelyik részltéből, így például i A keszthelyi nemzetőr Százötven éve született Goldmark Károly KUTATJU A Madáchról és fő művéről írt ismertetések, tanulmányok •óra Arany János levelének fotókópiájától a legújabban megjelent könyvekig tart (Arany Így kezdi levelét amelyben véleményét kőül Az ember tragédiájáról: „Tisztelt hazafi!” Leírja, hogy a Tra­gédia mind koncepciójában, mind kompozíciójában, Igen jelee mű, javaslatokat tesz a „kisimításokra", de hozzáfűzi: »ha semmit sem • Madách a művészetekben című kiállítás volt látható, amelyen ai író portréit szob­rát, a Tragédia-illusztrációk legjobbjait, és a drámából ké­szült opera hanglemezét és partitúráját és sok plakettet kerámiát mutattak be. Három évre előre készült tervük: a következő A Tragédia rokon- művel és a Madách a világ­irodalomban című kiállítás lesz. Gárdonyi Béla „Sakuntala” .............Falusi la­k odalom” . . . Házi tücsök”- Szívbemarkolóan édes meló­diák. Goldmark Károly re­mekművei, aki 1830. május 18-án született Keszthelyen. A zseniális zeneszerző, aki csak öregkorában élvezhette munkáinak gyümölcsét: forradalmár egyéniség volt Neve kitörölhetetlenül szere­pel a magyar nép szabadság- harcában is. Az 1848-as forra­dalom muzsikusalakja, mint nemzetőr vett részt a nép jo­gokért vívott küzdelemben. Édesanyja huszonnégy gyer­meknek adott életet. Beteg­ség, járvány is pusztított ak­kortájt a vidéken, és a Gold- mark gyerekeknek csak a fele maradt életben. A tizenkét csemete is elég gondot adott az apának. Németkeresztúr községbe költöztek át, onnan küldte az idős Goldmark Bécsbe Károly fiát, hogy ta­nuljon valamilyen hangsze­ren. Goldmark József, a leg­idősebb fiú akkor már a „csá­szárvárosban” élt, és vegyész­nek készült az egyetemen. Goldmark Károly tizennégy éves korában szakadt el a szülői háztól, és Bécsbe gya­logolt. Fivérénél lakott taka­rításért. kisebb házimunkák elvégzése fejében. Szabad ide­jében Jainsa hegedűművésznél tanult. Komponálgatott is. Apja minden hónapban el­küldte a tandíjat Egy napon azonban megírta: nőtték anyagi gondjai, nem tudja többé támogatni. Goldmark Károly úgy érezte, hogy a ze­néről le kell mondania. Al­kalmi munkákat vállalt, majd beiratkozott a bécsi technikai szakiskolába. Aztán elkövet­kezett az 1848ras esztendő. Ek­kor értek Bécsbe a pártái forradalom híred. Bécs lakos­sága gyűlölettel fordult Met­ternich kancellár kormányza­ta ellen. Az osztrák nép elé­gedetlenségéből nyílt forrada­lom lett, amely 1848. márciui 13-án tört ki. Goldmark Ká­roly is ott volt a tüntető nép- tömegben, testvérbátyja, Jó­zsef pedig a forradalom te­vékeny tagte lett Néhány nappal később a Pestről ér­kező utasok efeneeáMk, hogy ott már megjelent e ezeked •ajtó ebő terméke, Goldmer- kék boldog örömmel olvasták • Bécsbe csempészett Nemzeti dalt és e „Tizenkét ponf’-ot. Sajnos, e császáriak Béé*ben erősebbnek bizonyultak e forradalmároknál. Goldmark Józsefet körözni kezdték, mint az egyetemi forradalmár csapat vezetőjét. Menekülnie kelleti Azt a tanácsot adta öccsének, hogy azonnal szök­jék haza Németkeresztúrra, mert bajba keveredhet miat­ta. Császár István: Csalódásom története sem lehetett képzelni az igazi búcsút, éspedig a mutatvá­nyosbódé nélkül. Ezt, kivéte­lesen, elmagyarázom. A mu- tatványasbódé nagyobb szoba méretű ponyvasátor volt, a bejáratnál deszkaemelvényen, amin minden előadás előtt le­ült a trombitásból, dobosból és harmonikásból álló zene­kar (a harmonikásra most is jól emlékszem — nőiesen ki­festett arcú fiatalember volt, nagy szempillájú, merev ba­baszemekkel — és arra Is, hogy a dobos, vagy a trom­bitás egy öreg nő volt), majd hamarosan megjelent a kiki­áltó és bemutatta „Világvá­rosi .műsorunk attrakcióit!” Jolánkát, a kígyótestű nőt. Miss Arizonát, a kéz és láb nélküli fenomét. Jack Hill- tont és bájos partnerét. Dia- bolit, a fekete mágust. Ká­posztás Zsuzskát (hogy mi­lyen istenien idétlen volt), és iegvégül, amikor már min­den szereplő ott állt . . . Igen, akkor őt, aki miatt min­den előadás előtt ott ácsorog- tam a mutatványos bódénál. — Hölgyeim és uraim! Most bemutatom önöknek minden idők legjobb szenzációját!^ — recsegte a, kikiáltó. És előve­zettek egy kendővel letakart fejű alakot. — Az egész világon csak nálunk látható: Tagranoff, a majomember! (Nagyon kérem a nyájas olvasót, tartson itt legalább tíz másodperc szünetet. Tu­dom, hogy „rohanó korunk­ban” nagy áldoziat ez, de ígé­rem, nem leszek hálátlan. Kö­szönöm). — Igen, hölgyeim és uraim! Ez Tagranoff, a majomember! A szibériai őserdőben találta egy bünietőexpedíció. A ter­mészet csodája! Emberi test és majomfej! A kikiáltó hirtelen leszorí­totta a kendőt Tagranoff fe­jén. A létezés rejtélye dom­borodott a kendő alatt. A hatást már nem lehetett fokozni, és a társulat bevo­nult, én pedig kint maradtam és vártam, évekig, csak vár­tam azt a pillanatot, amikor annyi pénzem lesz, hogy utá­nuk mehessek. Mert Tagranoff a megteste­sülése volt May Károly, Coo­per és Verne Gyula világá­nak. Tagranoff, a kaland volt, a szibériai őserdő, az őserdő maga, a pampák, és a sivata­gok, a grizly medve ijesztő morgása. A titok volt, amivel férfiasán szembe kellett néz­nem. És eljött a pillanat Bejutottam a bódéba, és le­ültem a deszkapadra. Nem túlságosan előre, de nem is túlságosan hátra; gyerekség lett volna felesleges kockáza­tot vállalni. Mint a sarkutazó a Nagykörutat, úgy néztem a műsort. Mit nekem holmi kés­dobáló, vagy bűvész?! Tagra­noff, természetesen az utolsó szám volt. És elérkeztünk az utolsó számhoz. Elővezették Tagranoffot a kikáltó* ismét elrecsegte a szö­vegét, a szibériai őserdőről, az emberi testről és majom­fejről, aztán lerántotta a ken­dőt Tagranoff fejéről. Felgyorsult a szívverésem, a végsőkig feszítettem az aka­ratomat, hogy elég erős le­gyek a rám váró látványhoz. Goldmark Károly portréja Goidmark Károly késő öreg­korában „Emlékezések” cím­mel könyvet írt, s így idézte az említett időpontot: „Haza­értem szüléimhez. Néhány nap múlva már megtudtuk, hogy Becsben a császáriak fel­morzsolták a forradalom erő­it. A csapatok a magyarorszá­gi forradalom leigázására in­dultak. Sopronból az a hír érkezett Németkeresztúrra, hogy minden fegyverfargató ember készülődjék, mert kö­zeledik az ellenség, vagyis az osztrák katonaság. A soproni harangok elnémultak. Ha új­ból megszólalnak, mindenki szálljon harcba! Elküldték a fegyvereket* is, a kapákat éa kaszákat. Három napig vár­tuk a harangszót. És a har­madik nap estéjén megszólal­tak”. ö 1« ott volt a csapatban, amely szétkergette Jellasics seregét. Égő falvak jelezték Jellasicsék menekülésének út­ját. Goldmark a csaták után leszerelt, és a soproni szín­házban lett hegedűs. A kö­vetkező nyáron a társulat Győrbe utazott vendégszere­pelni. Ott díszei őad á*t ren­deztek a győzelem örömére. Ezen az előadáson játszott Goldmark szólistaként először pódiumon. Közben oda hallat­szott a távoli ágyúszó. 1849. június 28-án megkezdődött Győr mellett a csata. A csá­száriak szorongatni kezdték a várost, amelynek egy részét bevették. Az elfoglalt város­részben Schmidt evangélikus kántor lakásán tartózkodott éppen Goldmark Károly, akit, mint rebellist őrizetbe vettek a neve miatt Ugyanis szemé­lyében József fivérét a bécsi forradalmárt vélték kézrekr- ríteni. A muzsikust egy Deh- muth nevű őrnagy engedte szabadon, mert maga Is ze­nész volt „civilben”. Egy középkorú, homokszín­arcú férfi állt a színpadon, va* salatlan öltönyben. A nyelvét a fogsora elé tolta és zárva tar­totta a száját, mint, ahogy gye­rekek csinálják, amikor ijeszt­getni akarják egymást. Be­görbítette ujjait, és a fejéhez kapkodott, úgy, hogy össze- kócolódott a haja. — Fel kell hívnom a figyel­müket, hölgyeim és uraim, hogy Tagronoff rendkívüli módon ingerlékeny, és ilyen­kor nincs biztonságban a környezete! — ordította fül­sértőén a kikáltó és a kendő­vel. csapkodni kezdett a ho- mokszín-hajú férfi felé. A férfi még jobban előretolta nyelvét, forgatta szemeit, foj- tottan nyögött, és sután csapkodott a karjaival. A ki­kiáltó hátrált, majd hirtelen a férfi fejére dobta a kendőt, és ezt recsegte: — Uraim és hölgyeim! Tag­ranoff dührohama miatt az előadást sajnos be kell fejez­nünk! És kimentek. Egy ideig még ülve marad­tam, de látva, hogy mindenki elmegy, én is kimentem, mi­közben a bódé szutykos ponyvájának unalma és vi­lágfájdalma a lelkembe köl­tözött. Golmark ezután Budára költözött és a Várszínházban hegedűit. A társulat olyan szegény volt, hogy csak ket­ten szolgáltatták a zenét. Nyo­morúságos fizetést adtak. Goldmark éhezett és beteges­kedett. Hét esztendeig tartott hihetetlen nyomora. De ez­alatt már szorgalmasan kom­ponált. Összekuporgatta a gá­zsiját, hogy önálló hangver­senyt rendezhessen. Kinyom­tatta a falragaszokat, de a közreműködő muzsikusok nem mentek el, a koncertet le kellett mondani. Mérgében elégette valamennyi Szerze­ményét Ezt szinte ugyanab­ban az időben tette Antonin Dvorzsák is Prágában:a rész­vétlenség és nemtörődömség miatt Goldmark zongoralec­két adott krajcárokért. Kottát másolt, hegedűit és tanított A Duna-parton lakott egy nyomorúságos viskóban, a mai Parlament helyén. A magyar zenészek felfi­gyeltek a szerény, dolgos és nagyon tehetséges Goldmark- ra. Volkmann Róbert, Mo- sonyi Mihály is kezdte emle­getni. végül tudomást vett ró­la Erkel Ferenc. Magához hí­vatta, meghallgatta szerzemé­nyeit, további munkára biz­tatta ée rendelt tőle egy vo­nósnégyest. Erkel támogatásá­val 1859. április 13-án az Eu­rópa Szállodában végre meg­rendezhette első szerzői estjét Ábrányi Koméi akkor azt ír­ta róla, „zseniális zeneköltő”. De közben a zeneköltőnek nem volt miből ebédelnie. Az erkölcsi siker így arra késztette,' hogy Bécs ben kí­sérletezzék. Az akkori Bécs mozgalmas zenei élete opera megfeompomálásána ösztönöz­te. Mennyi koplalás fűződik a Sáha királynője partitúrájá­hoz! ^Ugyanis ezt a művét ír­ta meg akkor. Száraz kenye­ret evett és csak egy-két ta­nítványának szüleinél jutott olykor rendes ebédhez. Végre megtört a jég — váratlan se­gítség érkezett. Erkel közben­járására a magyar közoktatás- ügyi miniszter 800 forint se­gélyt utalt ki számára. Ha ezt nem kapja meg. akkor a szó szoros értelmében éhenhal, és sohasem születik meg a Sába királynője, az operairodalom egyik gyöngyszeme Persze a küzdelemnek művészi vona­lon nem volt vége. Bécs köz­ismert kritikusa, Hanslick le­kicsinyelte Goldmark művét. Kijelentette, hogy nevetséges szövegekre komponál. Gold- marknak azonban olyan erős támogatója akadt, alá Bécs- ben minden nehézségen átse­gítette: Liszt Ferenc. Az ő beavatkozására mégis bemu­tatták a Sába királynőjét, amely világsikert aratott Goldmark elindult a siker útján. Kevés zeneszerzőnek adatott meg, hogy késő aggkoráig úgy megőrizhesse alkotóereje teljességét mint Goldmark. 1915. január 2-án hunyt el Bécsben. Remekmű­veket hagyott hátra. A mai magyar közönség az utóbbi hetekben felfigyelhetett arra, hogy a rádió műsorra tűzte legszebb kompozícióit. Kristóf Károly NÓGRAD — 1980. május 18., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom