Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)
1980-05-18 / 115. szám
A győri Madách-gyűjtemény Győr nem régi és még nem eléggé ismert nevezetessége a Madách-gyűjtemény. 1974- ben a Xántus János Múze* umban helyezték el a több mint hétezer tételt tartalmazó együttest: Madách Imre ösz- szes műveinek kiadásait, a róla szóló irodalmat; könyveket, újság- és folyóiratcikkeket, képzőművészeti alkotásokat levéltári dokumentációkat. » A gyűjtemény alapítója és vezetője Szabó József irodalomtörténész. kézirat A gyűjtemény egyik legféltettebb kincse a világritkaságnak számító verseskötet, a Lantvi rágok. Madách 17 éves korában írt 26 szerelmes versét tartalmazza. 1840-ben édesanyja adta ki. kereskedelmi forgalomba nem is került és ma mindössze két példány ismert belőle. (A győri múzeum 12 ezer forintért vásárolta meg). A TRAGÉDIA HARMINCNÉGY NYELVEN RITKASÁGOK — DOKUMENTUMOK A soproni líceum diákja voltam 1914. és 22. között — mondja Szabó József. — Egy kivételes képességű magyartanár, Hollósy Kálmán éb" resztette fel bennem az érdeklődést Madách Imre élete és művei iránt. Olvasni, gyűjteni kezdtem, különösen, hogy mint evangélikus püspök 25 esztendeig Balassagyarmaton szolgáltam, és Nógrádban minden Madáchról, Mikszáth- ról beszélt A hetvenes években nyugdíjba mentem, hogy minden erőmet ennek a munkának sezmtelhessem, és felajánlottam Győr városának a gyűjteményt. Azóta a Xántus János Múzeum gondozza. Szinte az •gész világgal levelezünk. Sok adományt kapunk magánosoktól. A gyűjtemény a Xántus Múzeum Széchenyi téri főépületében kapott helyet. As anyag két fő részre osztható. Egyrészt Madách Imre műveli Az ember tragédiájának 140 magyar nyelvű (hazai és csehszlovákiai, romániai ás amerikai) kiadása, valamint Ma* dách őaraes más műve — és a fordítások. A másik résabe sa íróról ás mOvsira taóló ta- Qulmánjok. cikkek, a vaia kapcsolatos dokumentumok sorolhatók. Itt van Madách vslamany- nyi művének és lévaiénak xerox másolata, közte a Tragédia kézirata is, amelynek eredetijét az Országos Széchényi Könyvtár páncélszekrényében őrzik. Eredeti viszont a Tragédia első, 1861-es kiadásának két példánya. Aa egyiket Madách dedikálta ,,Szentiványi Bogomér úrnak, földbirtokos kömyvgyűjtőnek”, a másikba az író — a Tragédia második kiadására készülve — belejavított: ceruzával átírt sorokat és kutyanyelveket ragasztott be. Így ez a példány szinte másodlagos Én a „Magyarok bejövetele és kimenetele” című városligeti huncutságot, vagy a „Fejétől a farkáig tíz méter, a farkától a fejéig szintén tíz méter, tehát összesen húsz méter óriáskígyót” csupán hallomásból ismerem, de Tag- ranoffot még saját szememmel láttam zsenge gyermekkoromban, jó húsz évvel ezelőtt, a kőkorszakban, amikor még igazi búcsú volt félévenként a Terézvárosban, a környékünkön. Talán magyarázzam meg, hogy mi az a búcsú? Nem magyarázom! Tessék megnézni a lexikonban, vagy megkérdezni a hozzám hasonló ásatag negyvenévesektől. De azért azt elmondom, hogy milyen volt az igazi búcsú. Először is kellett hozzá néhány törökméz-, vattacukor-, similabda-, keleticsemege-, fakanál- és mézeskalácsárus. Továbbá legalább egy zsákbamacskaárus. („Tönkretettek! Most nyerték el tőlem az öt- venforintos arany töltőtollat! Csak ötven fillér a zsákbamacska! Minden húzás nyer!” Azután, természetesen kör- hintások, emberi, illetve gyermeki erővel meghajtott körhintákkal. (Tessék kérdezősködni). Azután madárnyel váru® és még sok minden, de egy dolog nélkül el A külföldi fordítások nagy száma azt bizonyítja, hogy sok nemzet érezte Madách töprengéseit, vívódásait a magáénak. Az utóbbi években egymástól függetlenül ismét „felfedezték” a Tragédiát: a franciáknál Jean Rousselot, a Szovjetunióban Leonyid Mar- tinov fordította le újra. („Beleszerettem ebbe a drámába”, mondta a minszki drámai színház rendezője, a társulat budapesti Tragédia- bemutatója alkalmából). Csupán németül 15 különböző fordítása van, franciául és oroszul öt, angolul négy. Tavaly megjelent spanyolul és norvégul és nyomdában van már az első portugál nyelvű fordítás is. A japán fordító, Imaoka Gyuicsiro a két világháború között a budapesti japán követségen dolgozott, magyar- japán szótárt is szerkesztett. A Tragédia 1943-ban jelent meg japánul. De a kész példányok egy bombatámadái alkalmával megsemmisültek. Imaoka 1905-ben emlékezetből és jegyzetei alapján újra átültette japánra, és mielőtt meghalt, azt kérte, a koporsójába tegyenek egy példányt a könyvből javítasz műveden, az akkor is remekmű”.) A győri gyűjteményben megtalálhatók Arany, Gyulai Pál, Palágyi Gábor, Kosztolányi Dezső, Horváth Károly, Palágyi Menyhért, Morvái Győző, Sőtér István, Voinovich Géza és mások tanulmánya, Madách- életrajz, Tragédia-értelmezés. Űjabban itthon ismét fellendült a Madách-kutatás: nagyon időszerűvé vált egy új összkiadás, egy kritikai kiadás is, hiszen az 1942-es Halász Gábor által gondozott megjelenés óta addig ismeretlen tények kerültek elő. Szabó József maga is részt vett, részt vesz a Madách-művek filológiai munkálataiban. <3 gondozta az 1973-as, Bálint Endre által illusztrált kiadást, és megírta a kézirat történetét. A nemsokára (Kass János illlsztrádóival a Magyar Helikon sorozatban) megjelenő díszkiadás szövegét is Szabó József gondozta. A gyűjtemény érdekességei a Tragédia színpadi életét végigkísérő dokumentumok. Az ezernél több magyarországi előadás plakátjai, műsorfüzetei mellett itt vannak a londoni, berlini, hamburgi, rigai bemutatók emlékei; a bécsi Burgtheater-beli híres premierről például Bajcsy-Zsi- linszky Endre írt cikket Itt van Paulay Ede, Hevesi Sándor, Németh Antal két kötetben megírta a Tragédia színpadi történetét: a második, meg nem jelent kötet kéziratát is a győri gyűjtemény őrzi. A múzeum igyekszik hto- kfmocsá tenni ezt a hatalmas értéket. Szabó József rendszerezett tart Madláoh-órákat a gimnáziumokban, szakközépiskolákban ás bemutatja értékeit aa Ide látogató diákoknak. Évente rendeznek egy-egy kiállításit a gyűje- mény valamelyik részltéből, így például i A keszthelyi nemzetőr Százötven éve született Goldmark Károly KUTATJU A Madáchról és fő művéről írt ismertetések, tanulmányok •óra Arany János levelének fotókópiájától a legújabban megjelent könyvekig tart (Arany Így kezdi levelét amelyben véleményét kőül Az ember tragédiájáról: „Tisztelt hazafi!” Leírja, hogy a Tragédia mind koncepciójában, mind kompozíciójában, Igen jelee mű, javaslatokat tesz a „kisimításokra", de hozzáfűzi: »ha semmit sem • Madách a művészetekben című kiállítás volt látható, amelyen ai író portréit szobrát, a Tragédia-illusztrációk legjobbjait, és a drámából készült opera hanglemezét és partitúráját és sok plakettet kerámiát mutattak be. Három évre előre készült tervük: a következő A Tragédia rokon- művel és a Madách a világirodalomban című kiállítás lesz. Gárdonyi Béla „Sakuntala” .............Falusi lak odalom” . . . Házi tücsök”- Szívbemarkolóan édes melódiák. Goldmark Károly remekművei, aki 1830. május 18-án született Keszthelyen. A zseniális zeneszerző, aki csak öregkorában élvezhette munkáinak gyümölcsét: forradalmár egyéniség volt Neve kitörölhetetlenül szerepel a magyar nép szabadság- harcában is. Az 1848-as forradalom muzsikusalakja, mint nemzetőr vett részt a nép jogokért vívott küzdelemben. Édesanyja huszonnégy gyermeknek adott életet. Betegség, járvány is pusztított akkortájt a vidéken, és a Gold- mark gyerekeknek csak a fele maradt életben. A tizenkét csemete is elég gondot adott az apának. Németkeresztúr községbe költöztek át, onnan küldte az idős Goldmark Bécsbe Károly fiát, hogy tanuljon valamilyen hangszeren. Goldmark József, a legidősebb fiú akkor már a „császárvárosban” élt, és vegyésznek készült az egyetemen. Goldmark Károly tizennégy éves korában szakadt el a szülői háztól, és Bécsbe gyalogolt. Fivérénél lakott takarításért. kisebb házimunkák elvégzése fejében. Szabad idejében Jainsa hegedűművésznél tanult. Komponálgatott is. Apja minden hónapban elküldte a tandíjat Egy napon azonban megírta: nőtték anyagi gondjai, nem tudja többé támogatni. Goldmark Károly úgy érezte, hogy a zenéről le kell mondania. Alkalmi munkákat vállalt, majd beiratkozott a bécsi technikai szakiskolába. Aztán elkövetkezett az 1848ras esztendő. Ekkor értek Bécsbe a pártái forradalom híred. Bécs lakossága gyűlölettel fordult Metternich kancellár kormányzata ellen. Az osztrák nép elégedetlenségéből nyílt forradalom lett, amely 1848. márciui 13-án tört ki. Goldmark Károly is ott volt a tüntető nép- tömegben, testvérbátyja, József pedig a forradalom tevékeny tagte lett Néhány nappal később a Pestről érkező utasok efeneeáMk, hogy ott már megjelent e ezeked •ajtó ebő terméke, Goldmer- kék boldog örömmel olvasták • Bécsbe csempészett Nemzeti dalt és e „Tizenkét ponf’-ot. Sajnos, e császáriak Béé*ben erősebbnek bizonyultak e forradalmároknál. Goldmark Józsefet körözni kezdték, mint az egyetemi forradalmár csapat vezetőjét. Menekülnie kelleti Azt a tanácsot adta öccsének, hogy azonnal szökjék haza Németkeresztúrra, mert bajba keveredhet miatta. Császár István: Csalódásom története sem lehetett képzelni az igazi búcsút, éspedig a mutatványosbódé nélkül. Ezt, kivételesen, elmagyarázom. A mu- tatványasbódé nagyobb szoba méretű ponyvasátor volt, a bejáratnál deszkaemelvényen, amin minden előadás előtt leült a trombitásból, dobosból és harmonikásból álló zenekar (a harmonikásra most is jól emlékszem — nőiesen kifestett arcú fiatalember volt, nagy szempillájú, merev babaszemekkel — és arra Is, hogy a dobos, vagy a trombitás egy öreg nő volt), majd hamarosan megjelent a kikiáltó és bemutatta „Világvárosi .műsorunk attrakcióit!” Jolánkát, a kígyótestű nőt. Miss Arizonát, a kéz és láb nélküli fenomét. Jack Hill- tont és bájos partnerét. Dia- bolit, a fekete mágust. Káposztás Zsuzskát (hogy milyen istenien idétlen volt), és iegvégül, amikor már minden szereplő ott állt . . . Igen, akkor őt, aki miatt minden előadás előtt ott ácsorog- tam a mutatványos bódénál. — Hölgyeim és uraim! Most bemutatom önöknek minden idők legjobb szenzációját!^ — recsegte a, kikiáltó. És elővezettek egy kendővel letakart fejű alakot. — Az egész világon csak nálunk látható: Tagranoff, a majomember! (Nagyon kérem a nyájas olvasót, tartson itt legalább tíz másodperc szünetet. Tudom, hogy „rohanó korunkban” nagy áldoziat ez, de ígérem, nem leszek hálátlan. Köszönöm). — Igen, hölgyeim és uraim! Ez Tagranoff, a majomember! A szibériai őserdőben találta egy bünietőexpedíció. A természet csodája! Emberi test és majomfej! A kikiáltó hirtelen leszorította a kendőt Tagranoff fején. A létezés rejtélye domborodott a kendő alatt. A hatást már nem lehetett fokozni, és a társulat bevonult, én pedig kint maradtam és vártam, évekig, csak vártam azt a pillanatot, amikor annyi pénzem lesz, hogy utánuk mehessek. Mert Tagranoff a megtestesülése volt May Károly, Cooper és Verne Gyula világának. Tagranoff, a kaland volt, a szibériai őserdő, az őserdő maga, a pampák, és a sivatagok, a grizly medve ijesztő morgása. A titok volt, amivel férfiasán szembe kellett néznem. És eljött a pillanat Bejutottam a bódéba, és leültem a deszkapadra. Nem túlságosan előre, de nem is túlságosan hátra; gyerekség lett volna felesleges kockázatot vállalni. Mint a sarkutazó a Nagykörutat, úgy néztem a műsort. Mit nekem holmi késdobáló, vagy bűvész?! Tagranoff, természetesen az utolsó szám volt. És elérkeztünk az utolsó számhoz. Elővezették Tagranoffot a kikáltó* ismét elrecsegte a szövegét, a szibériai őserdőről, az emberi testről és majomfejről, aztán lerántotta a kendőt Tagranoff fejéről. Felgyorsult a szívverésem, a végsőkig feszítettem az akaratomat, hogy elég erős legyek a rám váró látványhoz. Goldmark Károly portréja Goidmark Károly késő öregkorában „Emlékezések” címmel könyvet írt, s így idézte az említett időpontot: „Hazaértem szüléimhez. Néhány nap múlva már megtudtuk, hogy Becsben a császáriak felmorzsolták a forradalom erőit. A csapatok a magyarországi forradalom leigázására indultak. Sopronból az a hír érkezett Németkeresztúrra, hogy minden fegyverfargató ember készülődjék, mert közeledik az ellenség, vagyis az osztrák katonaság. A soproni harangok elnémultak. Ha újból megszólalnak, mindenki szálljon harcba! Elküldték a fegyvereket* is, a kapákat éa kaszákat. Három napig vártuk a harangszót. És a harmadik nap estéjén megszólaltak”. ö 1« ott volt a csapatban, amely szétkergette Jellasics seregét. Égő falvak jelezték Jellasicsék menekülésének útját. Goldmark a csaták után leszerelt, és a soproni színházban lett hegedűs. A következő nyáron a társulat Győrbe utazott vendégszerepelni. Ott díszei őad á*t rendeztek a győzelem örömére. Ezen az előadáson játszott Goldmark szólistaként először pódiumon. Közben oda hallatszott a távoli ágyúszó. 1849. június 28-án megkezdődött Győr mellett a csata. A császáriak szorongatni kezdték a várost, amelynek egy részét bevették. Az elfoglalt városrészben Schmidt evangélikus kántor lakásán tartózkodott éppen Goldmark Károly, akit, mint rebellist őrizetbe vettek a neve miatt Ugyanis személyében József fivérét a bécsi forradalmárt vélték kézrekr- ríteni. A muzsikust egy Deh- muth nevű őrnagy engedte szabadon, mert maga Is zenész volt „civilben”. Egy középkorú, homokszínarcú férfi állt a színpadon, va* salatlan öltönyben. A nyelvét a fogsora elé tolta és zárva tartotta a száját, mint, ahogy gyerekek csinálják, amikor ijesztgetni akarják egymást. Begörbítette ujjait, és a fejéhez kapkodott, úgy, hogy össze- kócolódott a haja. — Fel kell hívnom a figyelmüket, hölgyeim és uraim, hogy Tagronoff rendkívüli módon ingerlékeny, és ilyenkor nincs biztonságban a környezete! — ordította fülsértőén a kikáltó és a kendővel. csapkodni kezdett a ho- mokszín-hajú férfi felé. A férfi még jobban előretolta nyelvét, forgatta szemeit, foj- tottan nyögött, és sután csapkodott a karjaival. A kikiáltó hátrált, majd hirtelen a férfi fejére dobta a kendőt, és ezt recsegte: — Uraim és hölgyeim! Tagranoff dührohama miatt az előadást sajnos be kell fejeznünk! És kimentek. Egy ideig még ülve maradtam, de látva, hogy mindenki elmegy, én is kimentem, miközben a bódé szutykos ponyvájának unalma és világfájdalma a lelkembe költözött. Golmark ezután Budára költözött és a Várszínházban hegedűit. A társulat olyan szegény volt, hogy csak ketten szolgáltatták a zenét. Nyomorúságos fizetést adtak. Goldmark éhezett és betegeskedett. Hét esztendeig tartott hihetetlen nyomora. De ezalatt már szorgalmasan komponált. Összekuporgatta a gázsiját, hogy önálló hangversenyt rendezhessen. Kinyomtatta a falragaszokat, de a közreműködő muzsikusok nem mentek el, a koncertet le kellett mondani. Mérgében elégette valamennyi Szerzeményét Ezt szinte ugyanabban az időben tette Antonin Dvorzsák is Prágában:a részvétlenség és nemtörődömség miatt Goldmark zongoraleckét adott krajcárokért. Kottát másolt, hegedűit és tanított A Duna-parton lakott egy nyomorúságos viskóban, a mai Parlament helyén. A magyar zenészek felfigyeltek a szerény, dolgos és nagyon tehetséges Goldmark- ra. Volkmann Róbert, Mo- sonyi Mihály is kezdte emlegetni. végül tudomást vett róla Erkel Ferenc. Magához hívatta, meghallgatta szerzeményeit, további munkára biztatta ée rendelt tőle egy vonósnégyest. Erkel támogatásával 1859. április 13-án az Európa Szállodában végre megrendezhette első szerzői estjét Ábrányi Koméi akkor azt írta róla, „zseniális zeneköltő”. De közben a zeneköltőnek nem volt miből ebédelnie. Az erkölcsi siker így arra késztette,' hogy Bécs ben kísérletezzék. Az akkori Bécs mozgalmas zenei élete opera megfeompomálásána ösztönözte. Mennyi koplalás fűződik a Sáha királynője partitúrájához! ^Ugyanis ezt a művét írta meg akkor. Száraz kenyeret evett és csak egy-két tanítványának szüleinél jutott olykor rendes ebédhez. Végre megtört a jég — váratlan segítség érkezett. Erkel közbenjárására a magyar közoktatás- ügyi miniszter 800 forint segélyt utalt ki számára. Ha ezt nem kapja meg. akkor a szó szoros értelmében éhenhal, és sohasem születik meg a Sába királynője, az operairodalom egyik gyöngyszeme Persze a küzdelemnek művészi vonalon nem volt vége. Bécs közismert kritikusa, Hanslick lekicsinyelte Goldmark művét. Kijelentette, hogy nevetséges szövegekre komponál. Gold- marknak azonban olyan erős támogatója akadt, alá Bécs- ben minden nehézségen átsegítette: Liszt Ferenc. Az ő beavatkozására mégis bemutatták a Sába királynőjét, amely világsikert aratott Goldmark elindult a siker útján. Kevés zeneszerzőnek adatott meg, hogy késő aggkoráig úgy megőrizhesse alkotóereje teljességét mint Goldmark. 1915. január 2-án hunyt el Bécsben. Remekműveket hagyott hátra. A mai magyar közönség az utóbbi hetekben felfigyelhetett arra, hogy a rádió műsorra tűzte legszebb kompozícióit. Kristóf Károly NÓGRAD — 1980. május 18., vasárnap
