Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)

1980-05-18 / 115. szám

Telefonösszeköttetés . az űrön át Képűnkön: az Atlanti-óceánt át­hidaló műholdas telefonösszeköt­tetési rendszer egyik európai föl­di állomása. A 45 méter átmérőjű parabola anten­na — két hasonló társával együtt — Angliában talál­ható, s évente kb. 10 millió tele­fonbeszélgetés le­bonyolítását teszi lehetővé. Két évtizeddel ezelőtt in­indították útjára az amerikai Echo—1 műholdat,' amelynek a kibocsátott kb. 30 méter át­mérőjű aluminium bevonatú ballonja visszaverő felület­ként szolgált a Földről ráirá­nyított rádióhullámok számá­ra. Fedélzetén még nem voltak hírközlési célú elektronikus berendezések, ennek ellenére kísérleti hang- és képátvitelt valósítottak meg vele az Egye­sült Államok és Európa kö­zött. Az első igazi távközlési kétoldalú telefonbeszélgetést, valamint egy tv-csatorna mű­sorát tudta továbbítani és nagy sebességű adatátvitelt tett lehetővé. A Telstar-kisér- letek, majd az ezt követő hír- közlési műholdas kísérletek eredményeinek felhasználá­sával fejlesztették ki az USA ageosztacioner (a Földdel lefonvonalnak felel meg, és évente több mint 600 óra tv- műsort vitt át. Napjainkban a tengerentúli telefonbeszél­getések jelentős részét mű­holdas összeköttetés révén bo­nyolítják le, de azért persze a tenger alatti kábeleket is használják. Hegeszt az automata A hegesztés megbízhatósá­ga és alkalmazhatósági terü­lete az utóbbi évtizedekben jelentősen megnőtt. A terme­lékenység növekedése, a kö. tésmdnőség javítása, a külön­leges anyagok és gyártmá­nyok által támasztott köve­telmények fokozódása együt­tesen és külön-külön erősen ösztönző hatást fejtettek ki a hegesztésre. Megjelentek az új fizikai elveken alapuló hegesztési eljárások, s ezzel párhuzamosan a hegeszthető* ség . követelményeit jobban kielégítő, különleges új alap­anyagokat dolgoztak ki, s mindezek a hegesztett köté­sek mechanikai és metallur- gai tulajdonságainak jelen­tős mérvű javulását eredmé­nyezték. Már jó ideje alapvető cél­kitűzés a hegesztési folyama­tok komplex gépesítése, Ennek szükségességét nem­csak a nehéz fizikai munka kiküszöbölése indokolja, ha­nem mindazoknak az emberi ■tényezőknek a kizárása ame­lyek a hegesztés eredményeit nem kis mértékben befolyá­solják. Olyan berendezésekre, gépekre, automatákra van szükség, amelyek a legkorsze­rűbb módszerek alkalmazásá­val nemcsak a hegesztett szerkezetek alakváltozására reagálnak, hanem a megfe­lelő utasítást is megadják a technológia és a munkarend megváltoztatására. Ezek a be­rendezések a hegesztés tech­nológiai adatait automatiku­ara szabályozzák > fémvar tagságtól, a méretektől, a szé­lek megmunkálásától, a fém felületi minőségétől stb. füg­gően. A nem is olyan távoli jövő programvezérlése« he­gesztő automatáit úgy képze­lik el a szakemberek, hogy azok vizsgáló-, regisztrálóbe­rendezésekkel is el lesznek látva, amelyek nemcsak a hi­bákat konstatálják, hanem utasítást is adnak azok kija­vítására a hegesztés közben. Képünkön: egy programve­zérléssel dolgozó, rendkívül termelékeny NDK gyártmá­nyú automata hegesztőbe­rendezés. Tudomány-technika Állami dí|at érő munka Aratnak a meddőhányón Kiábrándítóan terméketlen földmintákat hoz a posta — az elmúlt esztendőben egyre gyakrabban — Gyöngyösvi- sontára, amióta híre ment, hogy a Thorez lignitbánya laboratóriumában termőre fordították a külszíni fejtés is. Kicsit kesernyés ugyan a minden költségen, — hiszen Rekultivációs Oltványfehér, a hányó termőfölddel borító­dé nem jobban, mint a mát- sa nagyon drága eljárás, hek- raaljai borok szinte mind- táronként kétmillió forint — egyike; ez a vidék borainak ennek a módszernek van egy jellegzetessége — a termesz- kifejezetten gyenge pontja. tők szerint. Szerintem pedig kellemes zamatú, ízletes bor után maradó meddőt. Milliár- a Rekultivációs Oltványfehér; együttforgó, az égbolt egy bi­zonyos pontján állni látszó) műholdak kísérleti sorozatát, megállapítván, hogy három ilyen műholddal a Föld sű­rűn lakott területeinek legna­gyobb részét be lehet sugá. rozni. Az USA első postai szol­gálati hírközlési műholdja az Early Bird—I volt, amely 240 telefoncsatorna és tv-műsor vagy nagy sebességű adatátvi­tel továbbítására készült. A fejlődést jól érzékelteti, hogy műholdon, a Telstar—I-en el- az ebből kifejlesztett Intelsat— helyezett Ismétlőadó már több IV-A kapacitása már 6500 te­dos kiadások megtakarításá­nak reményében a világ min­den tájáról küldik a bányák az élet szemernyi jele nél­küli földcsomagokat; hátha rajtuk is segíthet a visontai módszer, talán náluk is ter­mőre fordítható a növényvi­lágot eladdig befogadni kép­telen föld. S nemcsak a kül­soha ne igyunk rosszabbat. S micsoda perspektíva rej­lik benne. Olyan földben fo­gant meg az oltvány, amely­ről a szakértők korábban még úgy vélték: harminc éven belül aligha indulhat meg ott a talajélet. Hitetle. nüi is fogadták eleinte a bá­nyaüzem mezőgazdasági ki­Azt a humuszt, amit a med­dőn szétterítenek, valahon­nan el kell hozni. Jó minő­ségű termőfölddel pedig egyáltalán nem állunk bővi- ben. A beavatkozás pedig ve­szélyeztetheti a több évszá. Szállítás a víz hátán A hajózás a közlekedés legrégibb ágának tekinthető. A vasútnak a múlt század Végén történt rohamos tér­hódítása előtt a kontinense­ken belül a nagyobb mennyi­ségű áruk szállításának kizá­rólagos lebonyolítója volt. A kontinensek közötti áruszál­lításban ma Is egyeduralkodó. Mint minden közlekedési ág, a hajózás is kereste azokat a korszerű módszereket és új eszközöket, amelyekkel a vízi közlekedést hatékonyabbá lehet tenni és a más közle­kedési ágakkal szembeni vi­szonylagos elmaradást fel le­het számolni. Századunk elején a hajózás volt az első, amely a dízel­motort üzemszerűen alkal­mazni kezdte. A 20-as évek eleje óta, de különösen a zad alatt kialakult, levéko- világháború után, jelentősen meggyorsult az színi fejtéssel dolgozó bányák 6érleti telepiének eredményeit. érdeklődése vezet «1 Gyön- gyösvisontára; millió hektár­nyi területek termőre fordí­tását áhítva sorjáznak a Je­lentkezők műanyag caerepel ax üvegházban- A bal oldali asz­talokon kén virágok borítják a kezeletlen meddőt a Szov­jetunióból küldött mintán, de szemközt már gabona sarjad, nyírfák zöldellnek, a lignittel frissített talajban. Egy má­sik rekeszben a növényvilág­gal szemben Igencsak makacs palafőld szürkéink, amíg pár­jában már tavaszi rügyeket fakaszt a cserje. De a módszer, amellyel ter­mékennyé teszik a meddőt, nem csupán laboratóriumi körülmények köizött vizsgá­zott a várakozásokat is felül­múlóan. öt éve bizonyítottan nem meddőek a visontai bá­nya meddőhányói; a kísérle­ti parcellákon a zab, a tava­szi árpa, a rozs, a triticále és az őszi búza termésered­ményei Jobbak a megyei át­lagnál. A környék hagyomá­nyaihoz Illően megpróbálkoz­tak a borszőlő termesztésével Ma már 15 aranykorona ér­tékű a több száz hektárnyi rekultivált terület, s a hely­reállítás költségei a klasszi­kus eljárások kiadásainak tö­redékét sem érik el. A bányának mindenképpen helyre kellett állítania a kül­színi fejtéssel felbolygatott talajéíetet. De a környék hoz éppen elegendő -Indíték lett volna ugyanis, hogy a makro földseb veszélyezteti a tájék mikrovilágát, s ha egyéb kárt nem Is okoz, csak új hajózási módszerekre való áttérés. Mindinkább előtérbe kerültek a korszerűbb, gaz­daságosabb hajózási változa­tok, mind a folyamokon, mind a tengereken. A folya­mokra a nagytömegű árúk szállításánál a vontató ha­józást felváltja a tolóhajózás, az értékesebb áruk és a rö- videbb szállítási távolságok, esetén pedig az önjáró hajó­zás. A tengereken soha nem remélt méretű hajók jelentek meg és a speciális hajózás mind inkább tért hódított. Mikrobák ellen — fahéj Japán kutatók már évak óta foglalkoznak annak vizs­gálatával, hogy a különféle fűszereknek van-e baktréá- umellenes hatásuk és így esetleg felhasznál hatók-e, élelmiszerek tartósítására. A legérdekesebb eredmények­hez Satoaki Morozuml jutott a tokiói Metropolitan Public Health Laboratory mikrobio­lógiád részlegében a fahéjból kloroformos extrakcióval nyert olaj vizsgálatakor. Az olajból prepanatív kromotog- ráfiával tíz vegyületet si­került elkülönítenie, mélyek egyike Igen hatásosnak bizo­nyult többféle gomba és bak­térium ellen. A vegyület szer­kezeteiét gázkromotográflás- tömegspektroszkópiás analí­zissel megállapítva kiderült, hogy ez egy régóta ismert, kémiailag egyszerű anyag, az orto—metoxi-fahéjalka- loid. A kísérletek szerint az orto—metoxi -fa héj alkalo­id már köbcentiméterenként 100 mikrogrammos koncent­rációban meggátolta egy sor, az élelmiszerek romlását oko­zó gombafaj, köztük az As- p>ergillus parasiticus és As­pergillus flavus szaporodását és a fenti koncentráció ne­nyított humuszréteg életrend­jét is! Kényszeredeten ugyan, de mégis ezt az utat kellett vol­na hogy bejárja a bánya, hi­szen a földtörvény kötelező­vé tette: korlátozott időn be- belül a „holdbéli tájat” a bánya köteles növényzetté] borítani. A korlátozott időn belüli megkötéskor azonban nem is számíthattak arra, hogy alig öt év elteltével aratnak, szüretelnek a ,,hold­béli tájon”. S a meddő fej­lesztéséhez hagyományos szer- _______ ___ g azdáinak tiltakozására is vés trágyát sem használnak. Nagy teljesítményű & hatéi számíthatnak a többezer hek- Sőt a bányászat melléktenné, konyságú konténer szállítóha­tár használhatatlan maradék- keként helyben szinte önként jók sorozatban kerültek for- parlag miatt. A felháborodás- felkfnálkozó fossilis, bioaktív galomba. Megkezdődött a szerves anyaggal, a lignittel folyami és a tengeri vízi szál- és biológiai módszerekkel pó- lítás integrációja is a bárka­tolva a meddő tápanyaghiá- hordozó hajók üzembe he- nyát, műtrágyából is keveseb- lyezésével, amely különös bet alkalmaznak a rekultivá- jelentőségű a tengerparttal például a bokrok ízén érző- láshoz, mint amennyi műtrá- nem rendelkező országok szá- dik a bányászok keze mun- gya az elöregedett földek ta- mára. elég a P®* laJjavításához és tápanyagfel- Hazánk nem tartozik aten- resikedéshez. töltéséhez általában kell. gerparttal rendelkező onszá­Hagyományosan pedig A meddő termőre fordításé- gok közé, ennek ellenére van egyetlen módja van a rekul- nak költsége hektáronként néhány, a világtengereket tlválásnak: valahonnan — le- hetvenezer forint, vagyis ép- szántó hajója. A KGST-or. hetőleg a közelből — termé- pen egymilllórkllencszázhar- szágok többsége persze en- keny humuszt hordanak a mlncezer forinttal kevesebb, nél jóval nagyobb tengeri ha- bánya után maradó, kifosz- mint a hagyományos eljárás jóparkkal rendelkezik. Így tott terepre, s fáradságos kiadásai. De ez a különbség például az NDK is, amely­munkával kikísérletezd k, hogy nem tükrözi azt a több millió, nek a tengereket és óceáno- az új borítás miként viselke- több százmillió forintnyi nye- kát járó kereskedelmi flott á- dik az áttelepítés után. De túl reséget, ami a rekultiválás ide- ja több mint 200 legkülönfé­jének töredéknyire való lerö- lébb befogadóképességű és vidítéséből kamatozik — a típusú hajóból áll, összesen népgazdaságnak. mintegy 1,8 millió tonna Vagy ahogy a Parlament- ^képességgel, ben elhangzott: a Magyar Népköztársaság Miniszterta- * nácsa hazánk felszabadulásé- III nak 35. évfordulója alkalmá- U' osemOerieieT ból állami dijat adományé- Az etjó ial Awash fo] ó meVazdS SosS ■“*> Bod° d'Arban » i\í omo—meioxi-ianejai- szoigáló eljárás kidolgozásáért H°íí2,xnembe tart'oz'0 korai kálóid hasonló koncentráció- é gyakorlati meevalósításá- emberfé e (Hominida) nyarad­ban gátolja a húsmérgezése- ® - megosztva Oláh ^á £edeZték £eh A lel0* ket okozó baktérium, a Clos- í* “hel>'en 1976 óta folytak tere- tridium botullinum, továbbá ráfiig pl munkák- Ez idő alatt ko­ra?£ Szénbányák részlegve- ponyatöredékeket, ezenkívül zetojének és dr. Szegi József- bőséges őslénytani és régé- nek, a mezőgazdasagi tudó- szeü leleteket találtak. A ko* mányok doktorának, az MTA pcnyaitörekedékek egy arcko- Talajtani és Agrokémiai Ku- ponya nagyobb részéből egy szertartósító hatása. A japán -tató Intézet tudományos ősz- majdnem teljes agykoponya- kutató javasolta a vegyület tályvezetőjének. ból és számos kicsi osontda­farmakológiai kipróbálását is. Vlcsek Ferenc rabkából állnak. Olyan pon­tosan Illeszkednek egymás­hoz, hogy bizonyosan ugyan­attól az egyedtől származ­nak. Maga a koponya durva felépítésű, az arckoponya fi­gyelemre méltóan nagy és robosztus. Szerkezete, ará­nyai egyaránt hasonlítanak gyedrésze Is elegendő volt ahhoz, hogy 90 százalékkal csökkentse e gombáik mér­gének keletkezését (e gombák toxinja a hirhedt aflatoxln, amely az egyik legerősebb mérgező természetes anyagi) Az orto—metoxi-fahéjal­a Staphylococcus aureus sza­porodását is. Ezek alapján kétségtelen, hogy a fahéjnak van élelmi­Nagy teljesítményű optikai üveg Az optikai precíziós ké­szülékgyártáshoz, a tudomány és a technika bármely terüle­te számára előállított opti­kád készülékekhez kiváló, a legkülönbözőbb tulajdonsá­gokkal rendelkező optikai üvegek szükségesek. A jénai optikai üvegek közül különle­ges jelentőségűek a színtelen optikai üvegek. A nagy tel­// M esszenézés" — látcsővel A ként land messzelátó feltalálója- Hans Lippershey hol- szemüvegkészltőt tart­ják számon. Néhány évvel ő utána, a XVII. század ele­jén a nagy olasz fizikus és csillagász, Galilei is készített tesítették. Az erős nagyítású messzelátókat hosszú, össze­tolható tokban helyezték el. A csillagászati távcsövek mé­rete is mind nagyobb lett. Katonai, turista stb. célokra a hosszú távcső kényelmet­látcsövet. Valamivel később a lennek bizonyult, ezért felta­német Johannes Kepler az elméleti csillagászat nagy lálták a jóval kisebb hely­szükségletű prizmás látcső­alakja is szerkesztett egy táv- vet. Az első sorozatgyártásra csőtípust. A Lippershey és Galilei, illetve Kepler által előállított távcsövek közt lé­nyeges különbség van. A hol­landi és olasz messzelátóban egyenes állású, képzetes kép jelenik meg, míg a német távcső fordított képet mutat. A távcsőlencséket az idők fo­lyamán sokféleképpen tökéle* is alkalmas prizmás látcsövet a jénai Zeiss gyár munka­társának, Abbénak sikerült kialakítania. A prizmás táv­csőben a fénysugár részben lencséken megy át, másrészt prizmákon törik meg, így a látcső hossza jóval kisebb. A szemhez közeli, ún. szemlen­csék tengelyvonalainak egy­mástól való távolsága kisebb, mint a tárgyhoz közelebbi, ún. tárgylencséké, ami jobb térlátást tesz lehetővé. A távcsöveket számadatokkal jellemzik, a nagyobb számok jobb távcsövekre utalnak. Ha a messzelátón például 6x30 feliratot látunk, ez azt jelen­ti, hogy a tárgylencse átmé­rője 30 milliméter, és hatszo­ros nagyítású. A látcső opti­kai rendszere tulajdonképpen a látószög növelésével végzi a nagyítást. A szemünkben JH ____ k eletkezett kép annyiszor tispektráíkamera jesítményű optika fejlődésé­vel párhuzamosan mind na­gyobb követelményeket tá­masztanak az optikai üvegek- az ember közvetlen elődjéhez kel szemben. Ezek a követel- a Homo (Pithecanthropus) ményék főleg az optikai ho- fajhoz és az archaikus Ho­mogenitásra és a hullámopti- mo sapienshez. Átmeneti alak kai kritériumokra vonatkoz- lehetett a két Homo-faj kö- nak. Az optikai homogenítá- zött. Minthogy az emberi fej­sen a törésmutató térbeli ál- lődésnek erről a szakaszáról landósága értendő az üveg- Afrikában kevés az adatunk, ben. A törésmutató-eltérések a lelet jó szolgálatot tehet az feszültségekből, szerkezeti evolúció e fontos állomásá- vastagságkülönhségekből és nak a felderítésében. Etló- kémiai homogenitás hiányé- piában Ausztralopdthecus-ma- ból erednek. A törésmutató radványok is vannak. Ezek ezeken kívül külső feltété- — bár szintén az emberfélék lek — nyomás és hőmérsék- csoportjába tartoznak — csak let — hatására is megváltoz- a törzsfejlődés oldalágát kép­viselik. A koponya közelében bőségesen fordultak elő ba­zaltból készült szerszámok, vízilovak csontjai, köztük teljes vázak is. A kőeszközök hat. Az ún. athermális opti. ka azt tűzte ki céljául, hogy függetlenítse magát ezektől a külső feltételektől. A nagy teljesítményű ob- jektívek minőségének javítá- és csontok együttléte aztsu­lesz nagyobb, mint a valódi tárgynak megfelelő kép, ahányszor a nagyított kép lá­tószöge nagyobb, mint a tárgy látószöge. sára sokoldalú kutatási és fejlesztési programot dolgoz­tak ki és már sokéves ta­pasztalattal rendelkeznek. A fotolitográfiai speciál objek- tívek teljesítményképessége, mint pl. az MKF—6 mul- jénal optikai üvegek minőségének meggyőző bizonyítéka. gallja, hogy őseink e helyen darabolhatták fel zsákmá­nyukat. A leleteket egy 5—6 méter vastag homok-kavics- kő réteg tartalmazza. Kora az őslénytani és régészeti ada­tok alapján közép-pleisz­tocén (700—125 ezer év.) A koponya kora az utóbbi ér» tékhez áll közelebb. 1 i NÓGRÁD - 1980. május 18., vasárnap ÍT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom