Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)
1980-04-13 / 86. szám
Markolt Gergely- né tanácselnök: — Tíz esztendeje, a tanácsi egyesüléskor, még úgy fogalmaztunk, hogy „négy község — öt tanya” egyesült közigazgatási határban. Mostanra a tanyák nagyrészt megszűntek, vagy a szerepük változott meg. Mlczki Györgyné, az új vb-titkár, Pásztóról került a palotási közös tanácsra, mégsem ismeretlen számára ez a vidék, hiszen a járási hivatal dolgozójaként gyakran került közvetlen kapcsolatba Palotással és a társközségekkel. Liszkóczi Lajos, a területi pártbizottság titkára: — Jelentős társadalmi erőt képvisel a helybeli agrár értelmiség és a pedagógusok mintegy negyven- tagú csoportja, és ez megmutatkozik a művelődésben, oktatásban, isme. retterjesztésben. PALOTA A legfrissebbel kezdve: a tanácselnök asztalán kiterített térkép rajta a tanácstagi körzetek jelölése. Közeledik a soros tanácstagi választás, s itt bizonyos ésszerűsítéseket kell elvégezni a körzetekben. Miért? „Csökkent a lélelcszám községeink közül elsősorban Héhalomban. Csökkenteni kell a körzetek számát is’’ — válaszolja Markolt Gergelyné, a közös tanács elnöke. Ide tartozik közigazgatásilag is és gazdasági, termelőszövetkezeti szempontból egyaránt Szarvas- gede, ahol viszont némileg növekedett a lé- lekszám az eltelt évek során. „Érdekes ez is, hiszen ott úgyszólván minden intézmény megszűnt, még az alsósok is eljárnak iskolába, De éppen ott tervezünk óvodát nyitni a régi iskola felhasználásával". Az elnökasszony megadja a magyarázatát ennek a gedei jelenségnek: „Munkalehetőséget a szövetkezeten kívül — főként az asz- szonyoknak — a Salgótarjáni Ruhagyár jobbágyi telepe nyújt, azután jó lehetőséget ad Apc is. Az emberek ott élnek szívesen, ahol jól érzik magukat, s ez éppen Szarvasgede példáján is lemérhető", Kisbágyon sem néptelenedett ed az utóbbi években, igaz, mindössze kettővel növekedett a lélékszám. A csökkenés, évtizednyi időt számítva, elsősorban Héhalomban követhető nyomon. Ott mintegy négyszázötvennel (!) kevesebben élnék ma,mint 1970-ben. Általában nehéz Palotáson Palotásról beszélni a társközségék említése nélküL Minduntalan. szóba kerül — így természetes, így helyes ez — Héhalom, Gede, Kisbágyon is. Például a tervezett „tanyacsokor”-szerű kézbesítési, postai kísérlet bevezetése kapcsán. Ez a kísérlet hasonló az alföldi tájakon mér régóta alkalmazott rendszerhez, pontosabban, annak úgyszólván mindenben megfelelő mása. Az itteniek közül Szarvasgedét és Kisbá- gyant érinti (rajtuk kívül Egyházasdengele- get) a terv, amely körül elég sok a tisztázatlan kérdés és a bevezetés ideje sem ismert Érdemes lesz utánajárni külön is, hiszen ezen a tájon mintegy háromezer embert érint. Űj tanácsi vb-títikár kezdte meg a munkát Palotáson, már a választási feladatokban is részt vesz Miczki Györgyné, de új, a megnövekedett feladatoknak, a hatékonyabb politikai, társadalmi munkának is jobban megfelelő szervezetben, területi pártbizottságban dolgoznak egy ideje a palotási, hé- halrnl, gedei, kisbágyoni kommunisták is. Hat alapszervezet — közöttük egy tisztán termelőszövetkezeti — tartozik a bizottsághoz, amelynek titkára Liszkóczi Lajos. A Május 1. nevet viselő, megyeszerte méltán islehetetlen bármiről is szólni a szövetkezet említése nélkül. De miért is kellene, amikor a szövetkezetiek nevében így fogalmaz Vájná Tamás elnök: „A gazdasági eredmények elérhetetlenek lennének csupáncsak szervezéssel, technikával az életmód állandó javítása, a szociális helyzet folytonos minőségi változása nélkül. Nekünk erre is nagyobb figyelmet kell fordítani". A szövetkezet a megye egyik legnagyobb gazdasági egysége, hatszáz dolgozóval, ezerkétszáz taggal, s külön figyelemreméltó, hogy „fiatalodik a gárda” —, ahogy ők fogalmaznak. A négy községben egyébként mintegy negyven pedagógus, a szövetkezetben harminc felsőfokú képzettségű agrár értelmiségi dolgozik. Hétezer hektárnyi földterület, hét- községnyi határ, két közös tanácsnyi hatókör — ezek között a keretek között működik a termelőszövetkezet jelentős, országosan is az átlag feletti eredményeket elérve növénytermesztésben, állattenyésztésben. Száz- harmincmilliós értéket termelnek évente, s jelentős erőfeszítéseket tesznek a melléküzemági tevékenység kiterjesztésében is. A szövetkezetről mások kimondott véleménye (tanácselnök, pánbtitkár, ágazatvezető, szövetkezeti tag, eljáró dolgozó) a döntő: mindenoldalú segítséget nyújt a községeknek. Itt épült fel az a szövetkezeti értelmiségieket befogadó lakóháacsokor, amely a falusi telepü- lésszerű több szintes építés egyik érdekes- szép példája (jelenleg két pedagóguslakás és újabb tsz-lakások építését tervezik, végzik), és itt valósult meg hosszú évtizedek után, ugyancsak jelentős társadalmi erő, akarat és szövetkezeti hozzájárulás nyomán a körzeti feladatokat ellátó korszerű, jól kihasznált művelődési ház felépítése is. „Már 1952-ben elhatározta a község, hogy művelődési házat épít, már o kutat is kifúrták, már az ablakkeretek is megvoltak.., Azok kerültek később a gyógyszertár falába. Sokáig váratott magára a megoldás, de a palotásiak soha sem mondtak le arról, hogy maguknak építsenek 'művelődési házát és hogy azt ki is használják" ■— így vélekednek ma Palotáson. P alotáson,' ahol az élet minőségének változása minden pontján lemérhető. Szövetkezeti kisvendéglőt avatnak augusztus huszadikén, a legfőbb feladatnak most már a törpe vízmüvet tekintik. Nagyobb közfigyelem, erkölcsi támogatás azonban elvárható embert nevelő, helybeni kereteket tágító szép törekvéseikben: a lovassport fellendítésében, a palotási mesterséges tó fel- használásában, a kajak-kenu sport meggyökereztetésében. Az ABC-bolt mellett épül fel a kisvendéglő. mert és elismert termelőszövetkezet élete T. Pataki László úgy fonódik össze, a községeit életével, hogy Kép: Kulcsár József Kajak-kenu paradicsom lesz a palotási tó. A kiegészítő tevékenységben fontos a feldolgozóüzem, A lovassportban, fogathajtásban kedvelt hely Palotás. t
