Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)
1980-04-06 / 81. szám
PUSKÁZZÁTOK KÖZTÜK Egynéhányat!^* A VÁRBELIEK AGGÓDVA FlGVHftK, MU '*? MÍva A TÖRÖK AZ £J LEPLE ALATlW. Szép ég alatt A vándormo- tfvummá lett, garason vett gödölye éppen égy ott lehet valahol a hullámzó dombok mögött, mint a rajzot belengő békesség. Egyébként a rajz címe is: Béke. A göndör bárányok nyáj- melege sugallja az embernek ezt az erős óhaját, a szabadság és a béke -vágyát a termékeny munka akarását és féltését. Réti Zoltán balassagyarmati műterme mindig is a kiküzdött harmónia ihlető otthona, híre túlszállt Nógrád, az ország határain. Rózsavölgyi Márkról, a város szülöttéről írt könyvét számon tartja a zenei szakirodalom és az olvasók széles köre, a zenei életben, s annak szervezésében betöltött szerepe régóta értékelt, képzőművészeti munkásságáról elismerően szól a szakkritika, s nem utolsósorban, képeit kedveli a közönség. A nemzetközileg ismert kiadvány, a Men of Achievement (International Biographical Centre, Cambridge, England — ötödik kiadása 1978-ban) ötödik kötetében fényképes szócikkben ismertetik munkásságát. Ezekben a hetekben régi dolgait rendezgeti, összegyűjti és időbeli sorrendbe rakja azt a sok száz a-kva- relit, amelyet 1950-től napjainkig főként Balassagyarmatról és környékéről készített. — Város vízfestményben? — Akár a város alakulása, de kicsit a művész belső fejlődése naplójának i6 felfogható a száz és száz mű. Mert hiszen nemcsak a számára oly kedves, megtartó város alakulásáról adnak hirt, hanem arról az útról is, amelyet e műfaj egyénivé formálása során megtett. Az 50-es években főként akvarelljeinek „tün- déri színeit” emlegették méltatói, időnként számon- kérve a „realitást". — Kezdetben jobban élKözösségben Réti Zoltán: Béke veztem az anyag érdekességét — mondja. — Most inkább a szerkezetre fordítok nagyobb gondot, a véletlenszerűségeket kiküszöbölöm. Közben a sorjázó, tömött mappákból kibomlik az egész akvarellben irt palóc helytörténet, az itteni táj és nép csöndes hétköznapja, színes ünnepe, megkapó bája, változása az időben. Mintegy „előképként" Ide tartozik néhány megóvott rajz is 1945-ből, ’46.ból, a németországi hadifogság idejéből, őrbódéval, önarcképpel, üres csajkával és kulaccsal, sátorral, az Északi-tenger emlékével, sőt valahonnan egy virágcsendélettel. Aztán már Balassagyarmat és a falvak, kiömlő vi. zek, naplementék, s a mindebben mozgó, munkálkodó emberek következnek. Régi halásztanya az Ipoly- partról, a hajdani kertészet és városi strand, a malom. — Gyarmat tele volt vízzel azelőtt — mondja szóban is a művész. — Az ősz, a tavasz meghozta a kiöntéseket, mintha a tenger közepéből nőttünk volna ki ilyenkor mindannyian, akik itt éltünk. Sok minden eltűnt már azóta, csak egy-egy akva- rell őrzi a rétet, amelyen lakótelep épült, a régi vágóhidat és benzintöltő állomást, a korábban még naKönyv a Tamás-kórusról A híres lipcsei Tamás-templom- l>un működik a legrégibb német fiúénekkar, a Tamás-kórus. Történetét “most „ a berlini Union Kiadó gondozásában megjelenő könyv ismerteti. A mű szerzője,. Wolfgang Hanke, megalakulása, a XIII. század óta kíséri nyomon a neves kórust, hű kupét rajzolva a Tamás-iskoia életéről, munkájáról. A kötetnek hanglemeznél« léklete is van, amelynek anyagát rpszben történelmi felvételek felújításával gazdagították, s ez így alkalmat ad a kórus stílusának, a karvezetők, a XX. század neves muzsikusai, kántorai — többek között Karl Straube, Günter Damin, Erhard Nauersberger, Hanz-Joac- him Rotzsch — interpretációs felfogásának a megismerésére. gyobh ligetet, vagy éppen Samu cigány pecázóhelyét. — Jó muzsikus volt, biciklijét mindig a fához támasztotta, zöldes színű kalapot viselt, elütötte az autó — tudjuk meg róla. S még azt: — Azon a helyen, a vágóhíd mellett mindig nagy halakat lehetett fogniNagy árvíz volt Balassagyarmaton 1960-ban is, bement a víz a Nádor utcába. Erről szintén készült akva- rell, Csakúgy, mint a régi víztoronyról, hajdani ligeti cirkuszosokról, libákkal tele Ipolyról, városi háztetőkről, fák közé beszűrődő fényről, régi temetőről, viharok kö-' zeledtéről. festőtársról, építkezésekről. A naplementék gyönyörűen festették meg mindig a kiöntéseket. A tél mindig színesebb, mint a nyár ezeken a lapokon. — Irtó gyorsan alakúi át a táj mindenfelé — mondja Réti Zoltán egy idén február 19-én készült érsek, vadkerti akvarellt nézegetve. — Ezt a kis boltot is lebontják Érsek vadkerten, édesapámnak első munkája volt 1926.ban. Most a piaci jelenetek, vásárok vonzzák, azokat rajzolja. „Felfedezte” a varjakat, izgatja a szántás, a friss vetés. Ez utóbbi lapokon már nincsen semmi esetlegesség, csak a tiszta ezerkezet, de még nem szakadt — nem is szakad el a valóságtól. S a konkrétságon túl, mindenütt ott van bizonyos sejtelem, távlat, levegő, vagy a viz. Ettől ak- varell az akvarell. Ettől egyéni. — Szép színes egek vannak mifelénk — jegyzi meg mintegy magának Réti Zoltán. Boldog lehet, aki ilyen ég alatt él és dolgozik. Tóth EGRI GSILLAGO GÁRDONYI GÉZA MÜVÉNEK KÉPREGÉNYVALTOZATA Feldolgozta: MARKUSZ LÄSZLO Rajzolta: ZÓRAD ERNŐ Este hat óra. A balassagyarmati művelődési központ színpadán próba folyik. A színjátszók József Attila-em- lék műsoruk középső részét móbálják. de valahogyan ne- ezen sikerül minden. A .endező. Bicskei Gábor, váratlan ötlettel áll elő: „Gye. rekek! Mindenki mondjon valami mást, mint ami a műsorban van. De olyat, ami hangulatában mégis megegyezik”. Sárkány Zsuzsa a műsorbeli Elégiához a Klá- rlsokat választja, és választanak sorban a'többiek Is. A szavak, érzések, hangulatok kibeszélésével lassan felenged a lelkek, magatartások görcsössége, közvetlenné oldódik a próba. Ekkor a rendező újra megszakítja a folyamatot, és maga az eredeti, a József Attlia-emlékműsor pereg tovább. — Nagyszerű élmény együtt dolgozni Bicskei Gáborral — mondja Sárkány Zsuzsa, a balassagyarmati Madách Imre irodalmi színpad egyik régi tagja. — Rengeteget tanulunk tőle, és sohasem unatkozunk. Gyakran egészen meglepő dolgokkal ^áll elő, Előfordult már, hogy neki sürgősen el kellett mennie égy vállalathoz, ml kocsiba vágtuk magunkat és vele mentünk, aztán dolgát elintézve, ott kint, a helyszínen próbáltunk vele. Sárkány Zsuzsa tizenöt éve amatőr színpadi tag. Utolsó éves ipari tanulóiként vetődött el egy próbára, aztán egyre többre, míg véglegesen ottragadt. Most az Ipoly Áruház igazító szabója, két leánygyermeke mellett szakít időt, hogy részt vegyen rendszeresen a próbákon. — A nagyobbik lányom már negyedik osztályos — meséli —, ha szükséges, vigyázni tud a kisebbre. Amikor szültem, pár évig nem jártam az együttesbe. De aztán nem sokáig bírtam nélküle. Valamit csinálnia kell az embernek. valamit — legalábbis én ilyen vagyok — közölnie kell másokkal. Egyszerűen képtelen voltam és vagyok abbahagyni. A Madách Imre Irodalmi színpad az elmúlt év őszén szerveződött újjá. A régi vezető a városon kívül vállalt állást, nem tudott kellőképpen törődni a csoport mindennapos munkájával. Akkoriban már nem működött a helyi könyvtár Ex Libris irodalmi színpada sem. Az amatőr színjátszás régi. „megszállott” hívei — s ilyenek szerencsére sokan akadnak Balassagyarmaton —, vezető híján, matthelyzetbe kerültek. Rövid Időre. A két színpadból újjáalakult Madách Színpad élére a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ főelőadója, Bicskei Gábor került, akinek neve hosszú Ideje egybeforrott az amatőr művészettel. Maga A-kategó- riás rendező, s tíz évig a Népművészeti Intézet munkatársaként egyik apostola volt a hazai öntevékeny színjátszó mozgalomnak. Kitűnő színészanyag került a kezébe. Többségük nemcsak a színjátszáshoz ért, hanem a versmondáshoz is, fejlett beszéd- technikával, finom Játékln- telligenciával rendekezik. Az elmúlt hetekben bonyolították le a Művészet és ifjúság járási és megyei vetélkedőket. Versmondásban két Ma- dáclrszínpados került az or. szágos döntőbe. Sárkány Zsuzsa éppen a József Attila- műsorban is szereplő Elégia című verssel nyerte meg a versenyt, míg barátnője, és színpadi társa, Borbély Klára második lett. A napokban szerepeltek az országos versenyen. » A megújhodott együttes első bemutatója Arisztopl.anész átdolgozott Lyszis-vraté ja volt. Versenyen kívüli bemutatója óriási szakmai és közönségsikert aratott a decemberi, balassagyarmati országos amatőr színjátszó fesztiválon. A közelmúltbeli sikerek közé számit az Elet és Irodalom estje. melynek során a népszerű lapban megjelent Írásokat dramatizálták. Jelenleg a József Attila-em- lékműsoron kívül — amelyet már látatlanban 13 helyre hívtak meg megyénkben, látványosan kifejezve ezzel u felfokozott érdeklődést —, egy gyermekelőadás Is készül: Milne Mici mackója. Hogyan értékeli az újjászületett színpad eddigi munkáját? — kérdezzük Halmai Lászlótól, a fenntartó Mikszáth Kálmán Művelődési Központ Igazgatójától. — Kezdeném azzal, hogy amit a csoportvezetőtől vártunk, azt a legmesszebbmenőkig teljesíti. Szelleme, egyénisége erősiti az összetartó erőt, magasabb szintre emeli a belső nevelő tevékenységet. A színpad tagjai valameny- nylen tudják, hogy milyen feladatot kell teljesíteniük. Tudják, hogy a hálózati munkában is szeretnénk tudásukat, tehetségüket, igyekezetüket hasznosítani, nemcsak a helyi közművelődésben. Ügy gondoljuk, hogy ebben az évr ben a színpad teljesen megerősödik és éretté válik, alkalmassá arra, hogy amatőr színházi funkciót töltsön be. Ennek Intézményünk az anyagi, tárgyi feltételeit biztosítja, a szellemi, művészi követelményeket maguknak a színpadi tagoknak kell megteremteniük. Bicskei Gábor és együttes« ennek szellemében dolgozik. A kétórás, megfeszített szellemi és fizikai koncentrációt kívánó próba kifárasztotta a résztvevőket. Fénylő arccal, büszke mosollyal búcsúzkodnak. A műsor próbája nekik is örömet, hitet ad. Érzik az emberi küzdés értelmét, tudják, hogy az ember minden, baj után talpra állhat. Ha közösség segíti. Olyan, amilyen hiányzott József Attilának. Sulyok László Népoktatás — 350 éve Az egyetemes pedagógiai tudomány egyik legnagyobb képviselője a 350 éve meghalt cseh Jan Amos Comenius. Tudománytörténeti Jelentőségét sokan Galileihez, Kopernikuszhoz, Baconhoz és Descartts- hez hasonlítják. Születésének helye máig sem Ismert pontosan, a morvaországi Nivnicén, Koronán vagy Uhersky Brodban (Ma- gyarbród) született. Nemrégiben derült rá fény, hogy apai ágon magyar származású. A családot eredetileg Szegjenek hívták, és atyja csak -akkor -vette fel a Komensky nevet, amikor Komnát elhagyva átköltöztek Magyarbródra. Életének fő törekvése, hogy az emberiséget boldogabb jövő felé irányítsa, Comeniust a punszófia gondolatához vezette. Ez az ő felfogásában azt az egységes, harmonikus, rendezett, közös elvi alapokon, közös alapfogalmakon nyugvó művelődési anyagot jelentette, amelynek mindenki által való ismerete lehetővé tertnó az emberek nézeteiben az ellentétek megszűnését és ezzel a társadalmi egyenetlenségek kiküszöbölését. Ccmenius tehát az általános, a mindenkire kiterjedő népoktatás nagy úttörője az újkor kezdetén, amikor a művelődéshez való jog csak a kiváltságosok gyermekeit illette meg. Hányatott élete során Európa nagy részét bejárta, mindenütt kapcsolatot tartva fenn kora legkiválóbb tudósaival. Utazásai közben Anglia, Svédország, majd Csehszlovákia után Magyarországra is eljutott. 1650-ben került Sárospatakra, a Rákóczi-család meghívására. Az a négy év, amelyet Sárospatakon töltött, mind gyakorlati pedagógiai, mind irodalmi tevékenységének fontos állomása. Comenius nevéhez fűződik az első olyan teljes iskola- rendszer tervének kidolgozása is, amely századokra meghatározta az oktatás tagozatait, a különféle iskolatípusoknak az egyes életkorokhoz szabott egymásra épülését és lényegében a ma elfogadott iskola- rendszerünknek is alapját kó-. pezi. MIÓTA' A PUSKAPOROS KAMRA LEVEGŐBE REPÜLT, HÍJÁN VOLTA PUSKA POR, A MALOM EJ JEL-NAPPAL DU MÖGÖTT. TIZÉNKÉT KúLYU TÖRTE A SALÉTROMOT ÉS SZENET SZORGALMAS SIETESSEL. ' ÉJSZAKA A TÖRÖKÖK FELTÖRTEK A váró$ mm.. AZ EGEDRŐL HORDJAK A ZÖLDET ÉS A ROZSÉT. KAPITÁNY URALT! EZItK A PQGANYOR, HORDÓKBÓL ELTELNEKHEGYET. JY/RALYSZEK FELŐE, AKNATAS A török!
