Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)
1980-04-01 / 77. szám
Harmincöt évvel ezelőtt történt Cl-) A nemzeti újjászületés küszöbén A MAGYAR nemzeti történelem legfényesebb napja 1945. április 4. Néhány nap múlva a magyar nép felszabadulásának 35. évfordulóját ünnepli. A hősi harcok felelevenítése alkalmat és lehetőséget nyújt a. nemzeti tudat, az igaz hazafiság és proletár nemzetköziség eszméjének erősítésére. Magyarország népe a II. világháború utolsó évében már véglegesen megelégelte az érdekeitől és céljaitól ideigen vérontást. Sokuk azt is jól látta, hogy a fasiszta uralom a végét járja, közeleg a német és nyilas csapatok végső veresége, amely utat nyit egy igazságos, a nép érdekeit valóban szolgáló népi rendszer megteremtéséhez. A tömegek már nem akartak a régi módon élni,’ a hatalmon levők pedig' mór nem voltak képesek a régi módon uralkodni. A forradalom feltételei tehát — objektív oldalról — adottak voltak. Ismert okok miatt azonban nem alakultak ki a szubjektív feltételek. Ezek sorából csupán a forradalmi erők megosztottságát, a KMP mély illegalitását, az antifasiszta és háborúellenes erők közötti nézetkülönbséget emelnénk ki. E történelmi helyzetben a szovjet hadsereg, mint a magyar munkásosztály osztályszövetségese adott internacionalista segítséget: szétzúzta a fasiszta államgépezetet, megsemmisítette a német és nyilas erőket, és nyújtott támogatást az élet megindításához. Az internacionalista segítség- nyújtás döntő volt ebben a történelmi helyzetben, de a belső feltételek megléte nélkül nem teremtődhetett volna meg a népi rendszer. Nógrád megyében a forradalmi átalakulás feltételei ugyanolyan mértékben voltak jelen, mint az országban. Talán a szubjektív adottságok voltak megyénkben kissé erősebbek. A forradalom objektív feltételei megyénkben is abban jutottak kifejezésre, hogy a lakosság döntő többsége kiábrándult a számára céltalan háborúból; Egyre több család vesztette el az apát és katonkfiút, az itthon maradottakra pedig emberfeletti terheket rótt • a hadigazdálkodás. A napi 10—12 órás munkaidő, a rendszeressé váló vasárnapi és pótműszakok, a munkaintenzitás fokozása, a katonai parancsnokságok önkényeskedései, zaklatásai, az élelmezési nehézségek, árdrágulások és az infláció tarthatatlan helyzetet teremtett. A magasra felemelt árak az alacsony kenyérgabona-fejadag, a beszolgóltatási kötelezettségek fokozódása, a helyi hatóságok goromba magatartása, a paraszti lakosság számottevő részét ugyancsak szembeállították a rendszerrel. Különösen a cselédség szenvedett sokat. Többségük nem volt hajlandó a hatóság által megállapított alacsony bére» kért dolgozni. Sokan közülük megtagadták a munkát, számosán pedig elhagyták munkahelyeiket. A megyei és járási hatóságok, rendőr- és csendőrparancsnokságok mindezek ellenére úgy látták a helyzetet, hogy a fő veszély az iparmedencében, a harcedzett munkásság köreiben van. Dr. Jánossy Ödön rendőrtanácsos is kénytelen volt beismerni, hogy az iparvidék központja lakosságának „hatvan százaléka kommunista elveket vall.. A MEGYE dolgozóinak ellenállása az ország német megszállása után, de mégin- kább a szovjet hadsereg közeledése következtében bontakozott ki erőteljesebben. Tömegessé vált a munkalassítás, egyre gyakoribbak lettek a szabotázsakciók. A földműves lakosság megtagadta a beszolgáltatást, befalazták csekélyke élelmiszerkészletüket, jószágaikat az erdőben rejtették el. A lakosság többsége nem tett eleget elvonulási kötelezettségének. Szökött katonák százait bújtatták, az ezzel járó veszélyt is vállálva. A bányák és gyárak munkásai szinte a leleményesség valamennyi módját felhasználták arra, hogy megakadályozzák az evakuálásra szánt gépek elhurcolását. Az 1944. október 15-én hatalomra jutott-nyilas uralor. sem tudott úrrá lenni a helyzeten. A lakosság széles körei" ben most már általánossá váló német- és nyilasellenesség ■megnyilvánulásait brutális erőszakkal sem tudták elfojtani. A rendőrségi, csendőrségi, valamint a bányai és gyári besúgók közreműködésével börtönbe juttatott, akasztófára és sortűz elé került ellenállók bátran szembenéztek ítéletvégrehajtóikkal. Hősies magatartásuk másokat is bátorságra, tettekre ösztönzött. A megyei és helyi hatalmasságok utolsó terrorintézkedései nem hozták meg a várt eredményt. Valójában a nyilas vezetők már nem voltak urai a helyzetnek. Az igazi erő — a kommunisták mögé felsorakozó munkásság — tettre készen várta a cselekvés pillanatát. Harc- rakészségüket, tenniakarásu- kat az 1919-es első magyar proletárdiktatúra emlékeiből, a Horthy-rendszer alatt tanúsított bátor helytállásból, a szovjet hadsereg felszabadító harcának sikereiből merítették. A párt hívó szavára szerveződtek az iparmedencében és a megye más vidékein a passzív és az aktív ellenállás különböző csoportjai. Leg- jobbjaik ott voltak a karanrs- lejtősi, a börzsönyi, a Nógrádipartizáncsoportban. A FASISZTA csapatoknak Nógrád megye területéről való kiűzésében a szovjet hadsereg alakulatának volt döntő szerepe A megy« felszabadítása 1944. december • 5-én kezdődött és december 31-én fejeződött be. A 26 napos hősies harc eredményeképpen tisztították meg Nógrád megyét a fasiszta csapatoktól, s teremtették meg a demokratikus újjászületés feltételeit. Jelenlétükkel meghiúsították a restaurációs kísérleteket, hathatós segítséget adtak az élet megindításához, az újjáépítéshez, a demokratikus pártok és szervezetek megalakulásához, egy jobb, emberibb és igazibb élet megteremtéséhez. Dr. Molnár Pál (Folytatjuk.) CyapiMsasüref Megkezdődött az aratás. No, nem a búzaföldeken, hanem a juhászatokban. Értő, fürge kezek szabadítják meg ezekben az egyre langyosodé kora tavaszi napokban a juhokat és bárányokat meleggé vált bún» dájuktól. A munka nagy szakértelmet, türelmet igényel a nyíróktól és juhászoktól egyaránt. Egy év terméséről van szó és a gyapjú nagy értéket képvisel, hiszen kilogrammonként száz forintnál többet is fizethetnek érte az átvételnél. Ehhez azonban minőségi munkára van szükség. — Mit kell tenni a gazdaságoknak ahhoz, hogy a lehető legmagasabb árat kapják az átadott gyapjúért? — teszem fel a kérdést Kemény Istvánnak, a Gyapjú- és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat balassagyarmati kirendeltsége vezetőjének. — A gyapjútermelés meny- nyisége évről évre nő, de a minőség sajnos nem tart vele lépést. A tavalyi év tapaszta- talatai is ezt igazolják. A nyíróbrigádok gyakran összecsapják a munkát. Mivel teljesítménybérben . dolgoznak, nem ügyelnek eléggé a minőségre. Ennek eredményeként sok az úgynevezett szecskázott gyapjú, ami értéktelen, mert a mosásnál elvész. A gazdaságok is nagyobb figyelmet fordíthatnának a már lenyírt bundák tárolására, kezelésére. — Melyek a • leggyakoribb hibák, amelyeket el lehet kerülni? — A gyapjú szikkasztásának elhagyása, a bézsákolás előtt Így ugyanis nem tud kiszáradni és megsárgul. A válogatást, a színgyapjú, hasláb és kölönc elkülönítését is meglehetősen nagyvonalúan végzik az üzemekben. Ez sokba kerül, mert a minősítésnél *fi- gyelembe kell vennünk, s ez jelentkezik az alacsonyabb átvételi árban — válaszolja Kemény István. Az állattenyésztőkön is sok múlik. A nem kielégítő takarmányozás, a rossz tartási körülmények, a nem megfelelő jelzőfestékek használata, mind károsan befolyásolja a gyapjú minőségét. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a rühösség elleni Védekezésre, mert elmulasztását igencsak megsínyli az állatállomány. — Az elmúlt években a legtöbb gazdaságban kézzel nyírtak, most viszont az egyre emelkedő, irreálisan magas tarifákat az üzemek nem hajlandók megfizetni az egy- egy helyről összeverbuválódott nyíróbrigádoknak. Marad tehát a gépi nyírás. Előnyösebb ez? — Általában igen, bár ez is hozzáértés kérdése. Nem biztos, hogy aki kitűnően ért a •kézi nyíráshoz, a géppel is hasonló ügyességgel bánik. A gépi nyírás előnyei, a gyorsaság — egy óra alatt 60—70 juhot lehet megnyírni — egyenletesebb a visszamaradó „tarló” és ritkábban sérül meg az állat. Ezek olyan előnyök, amelyek e módszer mellett szólnak. — A vállalat szakemberei a jó gazda módján gyakran felkeresik a juhtenyésztő gazdaságokat, szakmai tanácsokat adnak, de emellett fel is mérik, minősítik a várható „termést”. Mire számítanak az idén? — Nem akarok elhamarkodott véleményt nyilvánítani, de néhány észrevételünket elmondanám. Erősen meglátszanak a gyapjún aZ elmúlt tél takarmányozási és almozási hiányosságai. Igen sok a szakadt gyapjú és szennyezettebb is, mint a tavalyi. Nagyon nagy figyelemmel kell kísérni a nyírást és a már lenyírt gyapjú kezelését, tárolását, ha az üzemek el akarják kerülni a gyengébb minőségből adódó árbevétel-kieséseket. A mezőgazdasági üzemek szakemberei minden évben megkapják a gyapjúforgalml vállalat által kiadott gyapjúkezelési útmutatót. Ennek forgatása ugyancsak hasznos lehet az elkövetkező hónapokban. Rendelkezésre áll a megfelelő juh jelzőfesték is. A feltételek biztosítottak, és csak az üzemeken múlik, hogy milyenek lesznek az eredmények. Sok helyen most dől el, ráfizetéses lesz-e a juhtenyésztés, vagy nyereséges. S ez egyáltalán nem mindegy. / Zilahy Tamás Felkészültek a kora tavaszi mezőgazdasági munkák végzésére a kis-zagyvavölgyi termelőszövetkezet gépszerelői is. A Nógrádi Sándor Szocialista Brigád tagjai a téli karbantartást eredményesen fejezték be, a tehergépkocsik, az erőgépek műszaki vizsgáztatását lebonyolították. Munkaverseny Alkotó * kezdeményezés Maholnap az eredményeket összesítik. Az MSZMP XII. kongresszusa és Magyarország félszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére meghirdetett munkaverseny a hajrájához érkezett. Fél esztendő telt el azóta, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ központi. bizottsága e termelési vetélkedőre szólított — s immár nemcsak a felajánlásokról, hanem a teljesítményekről, értékes részeredményekről is híradást kopognak a szerkesztőségi t telexgépek. ázó sincs elképesztő — már-már az irrealitás határát súroló — százalékokról, soha nem volt rekordokról; e hónapokban senki nem magasztosodott példaképpé, a munka hősévé. A korábbi évtizedek — nem mindig átgondolt — munkaversenyei éppúgy az archívumba kerültek, mint a gazdaságfejlesztés akkori — jószerével csak a mennyiségi szemléletet hirdető — módszerei. Aligha akad ma Magyar- országon bárki is, aki ne tudná: a számok bűvölete torzuláshoz vezethet, a „több” helyébe új fogalomként a „jobb”, sőt nemegyszer a „kevesebb” került. Vagyis kevesebb energiát, import (és hazai) alapanyagot, munkaórát felhasználva kell jobbat, korszerűbbet, tartósabbat, tetszetősebbet — minden piacon értékesíthető terméket gyártani. Mondhatnánk: gazdálkodásunk fenti alapelvei nem a műnkaverseny-mozgalom kapcsán fogalmazódtak meg. Ám az üzemek, az üzemrészek, a szocialista brigádok mostani felajánlásait éppen az fémjelzi, hogy a népgazdaság céljaihoz, az éves tervekben rögzített országos és helyi feladatokhoz illeszkednek. Ezért nem kelt meglepetést, ha valamelyik kollektíva túlteljesítés helyett csupán a terv teljesítését vállalja. Hogyan? Külön felajánlásba foglalva, annak tesznek eleget, amit amúgy is meg kell tenniök? Bizony olykor^az is többlet-erőfeszítést kíván: a tervek teljesítése, a határidők tartása nemcsak az akaráson múlik. Amíg a vállalatok közötti kooperáció, az üzem- és munkaszervezés a gyártóktól független okok miatt is meg-megbicsaklik, szükség van a rögtönzőkészségre, a pillanatnyi helyzethez való rugalmas alkalmazkodásra. Az elmúlt hetek hírei közül példaként kiragadhatjuk azt, amelyik a Dél-alföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságról tudósított: a 102 szocialista brigád anyagellátási gondokkai birkózik. Felajánlásuk lényege: a nehézségek ellenére is teljesítik exporttervüket — a rendelkezésre álló gépek, eszközök jobb kihasználásával. S ha már szó esett az exportról: a többletvállalások — mert azért olyanok is akadnák — elsődlegesen a külgazdasági egyensúly javítását célozzák. Baranyából érkezett hír szerint az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat dolgozói főleg a marhahús kivitelét helyezték előtérbe; a munkaverseny is közrejátszott abban, hogy tavaly a tervezett 1400 tonna marhahúsnak több mint kétszeresét adták el külpiacon. A Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat salgótarjáni gyára terven felül 83 olajáramlás mérő állomást juttatott el a Szovjetunióba. (Ugyanaz a kollektíva tőkésimportot tett nélkülözhetővé: 12 saválló tartályt készített hazai felhasználásra.) Mind több helyütt, és mind többen érzik át az ésszerű takarékosság költségcsökkentő-jövedelemnövelő hatását. A Beton, és Vasbetonipari Művek dolgozói például 115 ezer munkaórát takarítanak meg a munkaidőalap jobb kihasználásával, a -veszteségidők csökkentésével. Mindez a forintok nyelvén 11,7 milliós anyag-, továbbá 2,5 milliós energiamegtakarítást jelent a nagyvállalatnak; a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalatnál az anyag- és energitakaré- kossággal kapcsolatos vállalások 30 millió forinttal csökkentik a költségeket; a Visontai Gagarin Hőerőműből érkező hír 16 millió forintos költségmegtakarításra utal... Kétségtelen: a közgazdaságtan tételei nem tartalmazzák a munkaverseny fogalmát. A dolgozók önkéntes alkotó kezdeményezéséről van szó, amely önmagában ríem helyettesítheti a népgazdasági és a vállalati döntések sorát. A munkaverseny hatására nem válik korszerűbbé a termék- szerkezet, nem újulhat meg alapjaiban az avult piaci ismeretekkel rendelkező vállalatok gazdálkodása. De ott, ahol a vállalati stratégiát kimunkáló vezetés már jó úton jár, a megújulás — a továbblépés — lendítője lehet a brigádok többletvállalása. Természetesen ott vállalkozhattak a dolgozók a legértékesebb felajánlásokra, ahol kellő mélységig ismerik és értik a célokat, s nemcsak a végrehajtásból, hanem az együttgondolkodásból is részt kaphattak. Február elején újabb kezdeményezés keltett figyelmet: a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor vasöntő szocialista brigádjának tagjai szólítottak kommunista szombatokra. A felhívásukhoz csatlakozók szintúgy a gazdálkodás céljait segítik —. ám egyszersmind a társadalom terheit is enyhítik. A kommunista műszakért járó bevételt a gyermek- intézmények terven felüli fejlesztésére ajánlják: munkájuk nyomán több hely lehet az óvodákban, iskolákban, önkéntes — és ugyancsak alkotó — kezdeményezés ez is, amely szintén érzékelteti a mostanihoz hasonló ünnepi, és a más alkalmakkor meghirdetett hétköznapi munkaversenyben rejlő lehetőségeket. Matus Mihály és Klagyivik Attila a vetőgépek specialistái, naponta újra vizsgálják a földekről visszatérj) masinákat. ■Ilii Bartkó László és Maiina László a műtrágyaszórókat ellenőrzik. Az eltömődött nyílások tisztítása, a fogaskerekek, láncok állapotának szemléje, a hibaelhárítás‘tartozik rendszeres feladataikhoz. — kulcsár — [ NCGRAD - 1980. április 1., kedd £ ’ Földes Tamás
